A POLGÁRI JOG ALAPJAI
A.)
A POLGÁRI JOG FOGALMA, A POLGÁRI JOG ELHATÁROLÁSA MÁS JOGTERÜLETEKTŐL ÉS A PTK. RENDSZERE
A polgári jog fogalma
A polgári jog az autonóm és egyenjogú jogalanyok vagyoni és egyes személyi viszonyait a mellérendeltség módszerével szabályozó jogág.
A polgári jogban diszpozitív (megengedő) szabályok vannak.
A polgári jog alanyai tehát mellérendeltek, nincs többletjogosultság a másik féllel szemben.
A polgári jogi jogviszonyban tehát a jogalanyok egyenjogúak, azaz egyikük sincs olyan helyzetben, hogy akaratát közvetlenül rákényszerítse a másikra.
A polgári jog az autonóm jogalanyok jogága. Ez megmutatkozik abban, hogy a jogalanyok a magánjog területén szabadon döntenek arról, hogy milyen szerződést kötnek, milyen gazdasági társaságot alapítanak, milyen egyesületnek lesznek tagjai, kinek a javára végrendelkeznek.
A polgári jog fogalmának elemei:
1.) egyenjogú - nincs többletjogosultság, nem kényszeríthető
2.) autonóm jogalany - életjelenségeknek az a köre, ahol az állam nem avatkozik bele
3.) Vagyoni és egyes személyi viszonyok - a polgári jog vagyoni dolgokat és némely személyi viszonyokat is szabályoz (pl. jóhírnév, élet, emberi méltóság)
4.) Mellérendeltség
A polgári jog elhatárolása más jogterületektől
A polgári jog önálló jogág. A jogrendszer egyik elkülönült, önálló szabályozási területtel és sajátos, csak rá jellemző szabályozó módszerrel rendelkező egysége.
A polgári jogot, vagy másként a magánjogot a közjoggal szokás szembeállítani. A két jogterület elkülönítését magyarázó elmélet szerint a közjogban a jogviszony egyik alanya többletjogosítványokkal, rendelkezik, a magánjogra viszont az egyenjogúság jellemző. A közjogba tartozó jogágak pl. a büntetőjog, vagy a közigazgatási jog esetében a személy mindig a hatósággal áll szemben.
Polgári jog – magánjog viszonya: Tartalma azonos, nincs különbség a két kifejezés között.
Elhatárolás elemei: alá-fölérendeltség, mellérendeltség, közjog-magánjog
A polgári jogi jogszabály szerkezete három részre tagolható:
1.) hipotézis - tényállás vagy feltétel: elvont módon meghatározott körülmények összessége
2.) diszpozíció – rendelkezés: a hipotézis megvalósulása esetére rendeli alkalmazni a jogalkotó a diszpozíciót, a követendő magatartást. Amikor a feltétel bekövetkezik, akkor a rendelkezésben foglalt magatartást kell tanúsítani. A diszpozíció háromféle lehet:
- kogens – a felek számára nem teszi lehetővé, hogy eltérjenek tőle
- diszpozitív – olyan rendelkezés, amelytől a felek eltérhetnek
- imperatív – nemcsak a felek, de a jogalkotó számára is tilos az eltérés.
3.) szankció, vagy joghatás: mely lehet joghátrány (negatív, hátrányos jellegű), jogkövetkezmény (semleges) és jogkedvezmény (pozitív).
A Ptk. rendszere:
a.) általános rész – polgári jog alapelveit tartalmazzák
b.) személyek joga – jogképesség, cselekvőképesség, természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok
c.) dologi jog – kihez mi tartozik és milyen alapon
d.) kötelmi jog –szerződések
- általános rész (szerződésekre vonatkozó általános szabályok)
- különös rész (egyes szerződések)
e.) öröklési jog
f.) szellemi alkotások joga
g.) záró (értelmező( rendelkezések (fogalom-meghatározások)
A Ptk. az 1959. évi IV. törvény, amely 1960. május 1-jén lépett hatályba. A kodifikáció (teljes körű átdolgozás) 1999. óta zajlik.
B.) ÁLTALÁNOS RÉSZ
1.) A POLGÁRI JOG ALAPELVEI
1.) Alanyi jogok szabad gyakorlásának elve: (Ptk. 2. § (1) és (2) bek.)
A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit, biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően.
2.) A tulajdon védelmének elve: (Ptk. 3. § (1) bek.)
A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. A Ptk. 3. § (1) bek. szerint a köz- és magántulajdon egyenlő védelemben részesül.
3.) Jóhiszeműség és tisztesség elve: (Ptk. 4. §.)
A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
4.) A kölcsönös együttműködés kívánalma: (Ptk. 4. § (1) bek.)
A polgári jogi jogviszony alanyainak egymással szembeni kölcsönös figyelmességével kapcsolatos minimum elvárás. (ha már létrejött a jogviszony)
5.) A joggal való visszaélés tilalma: (Ptk. 5. §)
A törvény tiltja a joggal való visszaélést: joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetnek. (tevőleges – aktív)
A joggal való visszaélés negatív alakzata: Jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadása, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért. A bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
6.) Felróhatósághoz kötött felelősség elve: (Ptk. 4. § (4) bek.)
- A polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Minden polgári jogi rendszernek van ideálképe. Magyarországon kártérítési, szerződésszegési szankciót von maga után.
- Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.
- Aki maga sem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.
Felróhatóság elemei:
- vétkesség
- rossz hiszem
- különleges védekezési képesség elmulasztása.
7.)A kármegelőzés követelménye: (Ptk. 6. §)
A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.
Ha valaki akart (célzott) magatartásával másban valamely tény valósága iránt hitet ébreszt és a másik e hite alapján kárt szenved, ezért a magatartás tanúsítója helytállni tartozik. Az utaló magatartások ezért a jogos és a jogellenes cselekmények között állnak.
8.) A Polgári Törvénykönyv értelmezésének alapelve: (Ptk. 1. § (1) bek.)
A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.
9.) A bírói út szabálya: (Ptk. 7. § /1/ bek.)
A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik.
A (2) bek. szerint a bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos. (A választottbírósági eljárás titkos, állandó! pl. Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara)
2.) A POLGÁRI JOGI JOGVISZONY FOGALMA (alany, tárgy, tartalom)
A polgári jogi jogviszony fogalma:
A polgári jogi jogviszony olyan jogilag szabályozott társadalmi viszony, melyben jellemző az autonóm jogalanyok mellérendeltsége és egyenjogúsága.
A polgári jogviszonyok csoportosítása:
- abszolút – tulajdoni jogviszony (egy jogosult, vele szemben mindenki más tartózkodásra köteles)
- relatív – kötelmi viszonyok (jogosultak - kötelezettek)
Kötelem fogalma:
A kötelem meghatározott személyek között fennálló olyan polgári jogi jogviszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgáltatást véghez vigyen. A kötelem jogosultságok és kötelezettségek összessége.
Szerződés fogalma:
A szerződés két vagy több fél joghatás kiváltására irányuló egybehangzó akaratnyilatkozata.
A polgári jogi jogviszony elemei:
A polgári jogi jogviszonyoknak három eleme van:
1.) alanya
2.) tárgya
3.) tartalma
1.) A polgári jogi jogviszony alanya lehet:
- az ember (természetes személy)
- jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (közkereseti társaság, bt)
- jogi személy – ideértve az államot is
2.) A polgári jogi jogviszony tárgya:
A jogviszonyok közvetlen tárgya a dolog, amely fogalmilag emberi uralom alá vonható testi tárgyat jelent, ideértve a fikció alkalmazásával a dolog módjára hasznosítható természeti erőforrásokat és energiákat is.
Lehet:
- közvetlen (direkt) – valamilyen magatartás, amelyre nézve a jogviszonyban a jogosultságok és kötelezettségek fennállnak - egy magatartás
- közvetett (indirekt) – a dolog, amire a magatartás irányul - a dolog.
3.) A polgári jogi jogviszony tartalma:
Alanyi jogok és alanyi kötelezettségek alkotják a jogviszony tartalmát.
Az alanyi jog: tárgyi jog, azaz jogszabály, és a felek akarata által befolyásolt cselekvési lehetőség, amelynek megsértése állami kényszert vonhat maga után. (megállapodás, szerződés által biztosított cselekvési lehetőség (nem azonos esedékességkor az igénnyel)
Alanyi kötelezettség: a felelősség feltétele, mert a felelősség felróható kötelezettségszegésért való helytállás.
3.) A JOGI TÉNYEK
Jogi tény fogalma:
A tény attól válik jogi ténnyé, hogy polgári jogi jogviszonyt hoz létre, módosít, vagy megszűntet.
Jogi tények csoportosítása:
1./ Emberi magatartások csoportja
2./ Egyéb emberi körülmények
3./ Államigazgatási aktusok
4./ Egyéb, embertől független körülmények (külső objektív körülmények)
1./ Emberi magatartás:
a.) jogszerű emberi magatartások:
- jogügylet: kifejezett joghatás kiváltására irányuló szándéknyilatkozat (egyoldalú: jogviszony keletkezésére, változtatására, megszűnésére, kétoldalú: pl. a szerződés)
- egyszerű jogcselekmények – a cselekvő szándékától független joghatás. Emberi cselekvés, mely jogviszonyt hoz létre. (pl. a szerző megalkotja a szerzői művet, művére szerzői jogvédelmet nyer)
- reálaktus – amely nem joghatás előidézésére, hanem valamely külső eredmény létrehozására irányuló akaratot fejez ki. (pl. dolog átadása: reálaktus)
- előírt magatartások – szerződésben, jogszabályban rájuk háruló kötelezettségeket teljesít.
b.) jogellenes emberi magatartások:
- abszolút – mindenkivel szemben jogellenes (szerződésen kívüli károkozáshoz vezet)
- relatív emberi magatartás (a szerződésszegés a szerződő féllel szemben)
2./ Egyéb emberi körülmények:
a.) objektív – tudattól független (pl. születés, halál)
b.) szubjektív – akarati emberi körülmények - szándékosság, gondatlanság
- tudati emberi körülmények (jóhiszeműség – nem tud a látszattal
ellentétes valóságról, rosszhiszeműség: tud róla)
Ezek csak a dologi jogban (tulajdonjog) játszanak szerepet.
3./ Államigazgatási aktusok köre:
a.) konstitutív – valamint létrehoz (pl. bejegyzi az egyesületet)
b.) deklaratív – pusztán megállapítja, nem hozza létre (pl.ing.nyt-ban bejegyzés)
4./ Egyéb, embertől független körülmények: (külső, objektív körülmények)
- vis maior – ellenállhatatlan erőhatalom (árvíz) – fennálló szerződés ellehetetlenülése
- idő múlása (elbirtoklás)
C.) A SZEMÉLYEK JOGA
1.) A JOGKÉPESSÉG FOGALMA ÉS AZ EMBER JOGKÉPESSÉGÉNEK SZABÁLYOZÁSA
A jogképesség fogalma:
Fogantatás időpontjától (élve születés esetén) a biológiai halálig tart. A jogképesség általános, feltétlen és egyenlő, mert minden embert egyformán megillet nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez való hovatartozás tekintet nélkül. Jogképességről nem lehet lemondani. Személy képessége a jogképesség.
A jogképesség értelmében a polgári jogviszony alanyát jogosultságok illethetik, és kötelezettségek terhelhetik.
Az ember jogképességének szabályozása
A jogképesség az embernek az az általános képessége, amely alapján polgári jogviszonyok alanya lehet, azaz alanyi jogosultságok illethetik, illetőleg alanyi kötelezettségek terhelhetik.
a) Természetes személy (ember) jogképességének jellemzői:
– általános: minden jogra és kötelezettségre kiterjed,
– egyenlő: életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez való tartozásra tekintet nélkül mindenkit megillet,
– feltétlen: nem lehet feltételhez kötni, korlátozni, kizárni.
A jogképességről nem lehet lemondani, az ezt korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
Jogképesség megszűnése:
1.) Holtnak nyilvánítással (ha 5 évig nincs hír róla, a bíróság holttá nyilváníthatja, ez egy vélelem)
2.) Halál tényének bírói megállapításával (halál esetén a bíróság állapítja meg, ha nincs róla irat)
Szervezet létrejötte: állami elismerés
megszűnése: felszámolás, végelszámolás, törlés, stb.
2.) A CSELEKVŐKÉPESSÉG FOGALMA, A KORLÁTOZOTT CSELEKVŐKÉPESSÉG ÉS A CSELEKVŐKÉPTELENSÉG SZABÁLYAI
Cselekvőképesség:
Az a konkrét képessége az embernek, hogy saját akaratából, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességet a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki.
Teljes a cselekvőképessége: Akinek a cselekvőképessége nincs korlátozva vagy kizárva. 18. életévét betöltötte és ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik.
Tehát az ember képessége, aki bármilyen jognyilatkozatot tehet.
Korlátozottan cselekvőképes:
- 14. életévét betöltötte, 18. életévét nem és nem kötött házasságot, vagy
- nagykorú, és a bíróság gondnokság alá helyezte
Jognyilatkozatához törvényes képviselőjének vagy gondnokának hozzájárulása (utólagos jóváhagyása) szükséges.
Kivétel:
- önállóan rendelkezik a munkával elért keresményével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat,
- megteheti azokat a személyét érintő jognyilatkozatokat, amelyre jogszabály feljogosítja (névváltozás)
- megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségletei fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű jogügyleteket (szerződéseket)
- megkötheti azokat a jogügyleteket, amelyekből kizárólag előnye származik.
Cselekvőképtelen:
- 14. év alatti kiskorú, vagy
- akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett
- olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
Jognyilatkozata semmis, nevében törvényes képviselője, vagy gondnoka jár el, de azokat a csekély szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek, megkötheti.
Ügycsoportokra lehet korlátozni. Törvény felsorolja.
3.) A JOGI SZEMÉLY FOGALMA, MEGHATÁROZÁSA
Jogi személyek
Amit az állam jogi személynek ismer el.
A jogi személy az a jogalany, amely államilag elismert cél érdekében törvényben meghatározott módon jöhet létre, meghatározott célra rendelt vagyonnal rendelkezik és a vagyon tekintetében felelőssége van.
Ezek:
- egyesület
- alapítvány
- közalapítvány
- szövetkezet
- korlátolt felelősségű társaság
- részvénytársaság
- köztestület
- közhasznú szervezetek
A jogi személy létrejöhet:
- jogszabály létesítheti (MNB)
- szerződés alapján (kft.)
- hatósági vagy bírósági határozat alapján.
A jogi személy jogképességére a korlátozottság (célhoz kötöttség) jellemző. Jogellenes nem lehet. Profitorientált, vagy nonprofit. A jogi személy jogképessége azon jogokra és kötelezettségekre terjed ki, amelyek jellegüknél fogva nem csak a természetes személyhez kötődnek (pl. nem végrendelkezhet, nem köthet házasságot, nem fogadhat örökbe gyermeket).
A jogi személy nevében aláírásra a képviselője jogosult.
Vagyon:
- egyes jogi személy típusoknál a törvény nem határozza meg. A bíróság a bejegyzésnél vizsgálja, hogy a célhoz elég-e a vagyon.
- más jogi személynél (pl. kft.) a törvény előírja a minimális vagyont
Név: Két fontos elv:
- névkizárólagosság (ugyanolyan nem lehet)
- név szabatosság (tevékenységre utaló legyen, pl. vendéglátó ipari kft.)
A.) AZ ALAPÍTVÁNY ÉS AZ EGYESÜLET
1.) Az alapítvány
Olyan jogi személy, amelyet magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapító okirattal valamely tartós közérdekű célra egy meghatározott vagyon rendelésével hozhat létre. Vagyonegyesítő non profit jogi személy.
A cél lehet: - kulturális – tudományos – egészségügyi – sport - művelődési.
Szervezetét tekintve alapítói vannak. Az alapítvány javára a cél megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány képviselője a kuratórium, illetőleg a kuratórium által megválasztott elnök.
Alapító bárki lehet, szervezet is. Az alapítótól az alapítvány el fog válni az alapítást követően. Az alapító lehetőségei korlátozottá válnak:
Az alapítvány képviselő szervezetében részt vehet, (kuratórium tagja lehet) de kisebbségben kell maradnia, szava nem dönthet a kuratóriumban.
Az alapítvány nonprofit szervezet.
Létrejötte: (alapítása)
Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, és a törléssel szűnik meg. (székhely szerint illetékes megyei bíróság veszi nyilvántartásba)
Az alapító okiratban fel kell tüntetni az alapítvány:
- nevét – célját - céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját - székhelyét.
A törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.
Megszűnése nyilvántartásból törléssel:
- ha a vagyont meghatározott időre rendelték és az idő eltelt, vagy az okiratban meghatározott cél megvalósult
- ügyész indítványára, ha a céljának megvalósulása lehetetlenné vált és törvényes működése nem biztosítható.
2.) Az egyesület
Fogalma: Önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljai elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
Személyegyesítő jogi személy. Tartós közérdekű célra alakul.
Szabályozása: Ptk. és a közhasznú szervezetekről szóló törvény.
Alapításának feltételei:
- legalább 10 személy az alakuló közgyűlésen elhatározza egyesület alapítását,
- meghatározza alapszabályát, céljait, székhelyét,
- megválasztja elnökét, illetve ügyintéző és képviseleti szervét.
Tagja lehet:
Magánszemély, jogi személy, külföldi és belföldi személyek.
Szervezetét tekintve: közgyűlése, kivételesen küldött gyűlése van.
Célja: Kulturális, tudományos, művészeti, sport vagy közművelődési célokból kerülnek alapításra
Létrejötte: Megyei bírósági nyilvántartásba vétellel (nemperes eljárás), törvényességi felügyeletet a megyei főügyészség gyakorolja.
Az egyesület, mint jogi személy felel harmadik személy felé, tagjai az egyesület tartozásaiért nem felelnek.
Megszűnése: - legfőbb szerve kimondja a felosztását, vagy - más egyesülettel való egyesülés, vagy - az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
B.) A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok:
- közkereseti társaság
- betéti társaság
Jogi személyiségű társaságok:
- korlátolt felelősségű társaság
- részvénytársaság
Minden társaság alapítható non profit formában.
Jogalanyiság: közös üzletszerű tevékenység céljára létrejött társaságok. Cégbíróság bejegyzésével, visszavonható hatállyal jön létre.
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok:
1.) Közkereseti társaság (Kkt)
Alapítás: társasági szerződéssel.
Döntéshozás: tagok gyűlése
Képviseleti jog: üzletvezető
Alaptőke: nincs meghatározva
Tagok felelőssége: korlátlan és egyetemleges.
Jogképességére a korlátozottság jellemző.
A társaság vagyonát meghaladó tartozásokért a tagok korlátlan és egyetemleges felelősséggel tartoznak. A társaság képviseletére bármely tag jogosult, de a többi tag kijelölhet egy vagy több üzletvezetőt a képviselet, illetve cégjegyzés ellátására.
A kkt. tagjainak korlátlan felelőssége tagsági viszonyuk megszűnését követő 5 évig fennáll a tagsági viszonyuk megszűnéséig keletkezett tartozások tekintetében. A tagságba belépő tag korlátlan felelőssége a belépését megelőző tartozásokért is fennáll. Nem lehet a kkt-nak tagja az, aki más társaságban korlátlan felelősséggel tartozik.
2.) Betéti társaság (Bt.)
Alapítás: társasági szerződés
Döntéshozás: tagok gyűlése
Képviseleti jog: üzletvezető
Alaptőke: nincs
A társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társaság vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel.
A „bt” rövidítését a cégnévben fel kell tüntetni. A társaságra a kkt-ra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Megszűnik:
- ha a társaságból valamennyi beltag kiválik
- ha a társaságból valamennyi kültag kiválik
Jogi személyiségű gazdasági társaságok
A jogi személyiség: tételes jogi összetevői:
- rendszerint állandó szervezet
- célra rendelt vagyon
- vagyon tekintetében teljes felelősség
- olyan célok érdekében tevékenykedjen, amelyet az állam elismer
- abszolút jogképesség
- jogalanyiságot megtestesítő név
- képviselet szükségessége
- nyilvántartásba vétel (pl. cégjegyzék)
1.) Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
Alapítás: egy személyesnél alapító szerződés, több személyesnél társasági szerződés
Döntéshozás: közgyűlés
Képviseleti jog: ügyvezető
Alaptőke: 500.000.-Ft.
Előre meghatározott törzstőkével rendelkező gazdasági társaság, amelyben a tag kötelezettsége a törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatás nyújtására terjed ki, egyébként a társaság tartozásaiért nem felel.
Minimális vagyoni limit 500000 forint, készpénzben, vagy apport-szolgáltatás, nem készpénzi hozzájárulás. (csak forgalomképes dolog, vagy szellemi alkotás lehet, melynek tulajdonjoga szabadon átruházható a társaságra)
A tag alapításkori vagyoni hozzájárulását törzsbetétnek hívjuk. Ez minimum 100.000.-Ft., illetve 10.000-rel maradék nélkül osztható többszöröse kell, hogy legyen.
Üzletrész: a társaság működése során a cégnyilvántartásba történő bejegyzéstől a társaság vagyonából a tagot megillető tulajdoni hányadot, illetőleg a társasággal szembeni jogosultságait az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész forgalomképes, ha az átruházását nem zárja ki a társasági szerződés. Az adásvételnél a tagot, társaságot, illetve a társaság által kijelölt harmadik személyt ebben a sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Ajándékozásnál nincs elővásárlási jog.
Legfőbb szerve: többszemélyes kft-nél taggyűlés, a kft. törvényes képviselője az ügyvezető, vagy ügyvezetők.
Egyszemélyes kft. esetén a taggyűlés hatáskörébe tartozó jogosítványokat az alapító gyakorolja. E társaságnál a könyvvizsgáló kötelező.
2.) Részvénytársaság (Rt.)
Alapítás: alapszabály
Döntéshozás: közgyűlés
Képviseleti jog: igazgatóság, igazgató, igazgatótanács
Alaptőke: Zrt-nél 5 millió, Nyrt-nél 20 millió forint.
Felelősség: Korlátozott
Előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, amelyben a részvényesek a társaság tartozásaiért nem felelnek, kötelezettségük csak a részvényeik névértéke, illetve kibocsátási értéke szolgáltatására korlátozódik.
Az rt. lehet zártkörűen, vagy nyilvánosan működő.
Alaptőke: minimálisan 20 millió forint, melyből a készpénzi hozzájárulás minimum 10 millió, illetőleg az alaptőke 30 %-a. Az apportálhatósági követelmények megegyeznek a kft-vel.
Részvénytípusok:
- bemutatóra szóló: tulajdonosok megjelölése nélkül átruházható
- névre szóló: szabadon átruházható, de az alapító okirat korlátozhatja az átruházást, illetve az rt. közgyűlése beleegyezéséhez kötheti.
Tipikusan névre szólóak a zrt. rt. részvényei és a dematerializált részvények, és a dolgozói részvény.
Dematerizált részvény: olyan részvény, melynek nincs sorszáma, központi értéktárban helyezik el.
Részvényfajták: törzsrészvény, elsőbbségi részvények, dolgozói részvények, kamatozó részvények.
Részvényutalvány: a cégbejegyzés előtt a befizetett összeg alapján kapja a részvényes
Ideiglenes részvény: a részvényre jutó kibocsátási érték teljes befizetéséig ideiglenes.
Az rt. szervezete: közgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság, könyvvizsgáló.
D.)
A DOLOGI JOG ÉS A DOLOG FOGALMA, A DOLGOK OSZTÁLYOZÁSA, A DOLOGI JOGI JOGVISZONY
1.) A dologi jog
Kétpólusú jogviszony: 1 jogosult – mindenki más kötelezett
Tágabb értelemben: személyek joga, kötelmi jog, öröklési jog mellett a polgári jog egyik részterülete.
Szűkebb értelemben: vagyoni viszonyok szabályozásának alapvető területe.
2.) A dolog fogalma:
Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. Tehát: minden birtokba vehető testi tárgy dolog.
Jogviszony áll fenn: dolgon és a dolog módjára hasznosítható természeti erőkön.
3.) A dolgok osztályozása:
a.) természeti tulajdonságuk szerint:
- ingók és ingatlanok
- ingók: állaguk sérelme nélkül változtathatják helyüket
- ingatlanok: földterület körülhatárolt része és mindaz, ami alkotórészként vele
összefügg
- elhasználható és elhasználhatatlan dolgok
- elhasználható: állag elfogyasztása, megsemmisítése (pl. élelmiszer, pénz is)
- elhasználhatatlan: többszöri, állandó használatot enged
- helyettesíthető és helyettesíthetetlen dolgok
- helyettesíthető: a forgalomban mennyisége szerint szerepel (űrtartalom, súly)
- helyettesíthetetlen: egyediségét a forgalom lényegesnek tartja (Ráró nevű ló)
- osztható és oszthatatlan dolgok
- osztható: jellege megváltoztatása nélkül darabolható (pl. telek, ház, emelet)
- oszthatatlan: nem darabolható (bútor, könyv)
- egyszerű és összetett dolgok
- egyszerű: természeténél fogva egységes (egy gerenda, márványtömb)
- összetett: korábban egyszerű dologból lett létrehozva (hajó, szekér, ház)
b.) forgalomképességük szerint:
- forgalomképtelen dolog
nem lehet magánjogi forgalom tárgya. Főszabályként minden dolog forgalomképes, forgalomképtelenné jogszabály nyilváníthat egy dolgot.
- forgalomképes dolog
minden dolog, melynek forgalomképességét jogszabály nem korlátozza, vagy zárja ki.
c.) más dologhoz való kapcsolatuk szerint
- alkotórész
mellékdolog, amely a fődologgal úgy van egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott rész elpusztulna, illetve értéke, használhatósága számottevően csökkenne
- tartozék
az a mellékdolog, ami nem alkotórész, azaz önálló dolog létét nem veszti el, de a fődolog rendeltetésszerű használatához szükséges (pl. csónaklapát)
Dologösszesség esetén több egyszerű dolog egységet képez. (pl. könyvtár)
4.) Dologi jogi jogviszonyok:
A dologi jogok abszolút szerkezetűek, azaz a dologi jogosulttal szemben mindenki más kötelezettként áll.
Megmutatja, az egyes jogalanyokhoz milyen jogi minőségben tartoznak a dolgok.
Ez kétféle:
- tulajdonjogi minőség – pontosan körülhatárolt jogosultságokból és kötelezettségekből álló jogviszony
- birtokjogi minőség – tényleges hatalom a dolog felett, tényhelyzet (kinél van a dolog)
5.) A TULAJDON JOGVISZONY TARTALMA, A RÉSZJOGOSÍTVÁNYOK, A TULAJDONJOG VÉDELMÉNEK ESZKÖZRENDSZERE
I.) A tulajdonviszony alanya:
A tulajdonjog alany lehet bármely természetes személy, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek, valamint az állam.
Tárgya: a dolog
II.) A tulajdonjogi jogviszony tartalma általában:
Tulajdonost megillető jogosultságok és kötelezettségek, ezek az alábbiak:
1.) A tulajdonost megillető jogosultságok
a.) A birtoklás joga
Puszta tényhelyzet, azt fejezi ki, hogy a dolog éppen kinél van.
A birtoklás: tulajdonost megillető azon jogosultság, hogy a dolog birtokában lehessen, azt birtokolhassa.
Birtok: egy tény
Tulajdon: egy jog
A birtoklás megilleti a tulajdonost.
A birtokvédelemnek 3 eszköze van:
- önhatalommal (pl. táska visszavétele, megvédi a birtokot)
- államigazgatási vagy közigazgatási birtokvédelem,
- illetve bírói út: (illetékes jegyző jár el, ha a birtoklás ténye a vitás és a birtokháborítástól még nem telt el egy év, egyéb esetekben a bíróságra tartozik (jogkérdés, illetve egy év eltelt bármely esetben)
b.) A használat és a hasznok szedésének joga
A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni.
A használat jogának szabad gyakorlását számos magánjogi intézmény korlátozza.
Ezek közül legjelentősebbek a szomszédjogok, illetve a túlépítés szabályai.
c.) A rendelkezési jog elemei:
- a dolog birtokát másnak átengedje
- a dolog használatára vagy hasznai szedésére mást jogosítson fel
- a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje
- a dolog tulajdonjogának átruházása (ingyen, vagy ellenérték fejében) vagy tulajdonjoggal való felhagyás.
Tulajdonjog:
Olyan abszolút jog, amely egy meghatározott dolog tekintetében biztosítja azt a jogi hatalmat a tulajdonos számára, hogy a dologgal rendelkezhet, azt használhatja, hasznosíthatja, birtokolhatja és felléphet mindenkivel szemben tulajdonjoga védelme érdekében.
Triász: birtoklás, használat-hasznosítás, rendelkezési jog
A tulajdonjog védelme – tulajdonvédelem – csak a tulajdonost illeti meg, senki mást!
2.) A tulajdonost terhelő kötelezettségek
a.) terhek viselésének kötelezettsége
A tulajdonos viseli a dologgal járó azon terheket, amelynek viselésére senkit nem lehet kötelezni. Ennek alapján a terhek viselésére elsődlegesen az köteles, akit érvényes jogszabály vagy megállapodás kötelez. Ennek hiányában tulajdonos.
b.) kárveszély viselésének kötelezettsége
A tulajdonos viseli a dologban beállott azon kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. (pl. vis maior, amiről senki nem tehet)
c.) Szükséghelyzetben történő károkozás tűrésére vonatkozó kötelezettség
4.) A tulajdonjog védelmének eszközrendszere
Ha a dolog a tulajdonos birtokában van, akkor a birtokvédelem mellett a tulajdonjog védelme is megilleti, melynek gyűjtőneve: tulajdoni igények
Tulajdoni igény: a tulajdonosnak igénye támad a tulajdonjogát ért sérelem megszüntetésére.
III. A tulajdonjog védelmének polgári jogi eszközei a következők:
(jogi eszközök, melyek a tulajdont védik, megilleti a védelem joga)
a.) A tulajdonjog védelme jogos önhatalommal:
A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal és kizárhat vagy elháríthatja a jogellenes beavatkozást.
b.) A tulajdoni per
Ha a tulajdonos bármi okból nincsen a dolog birtokában, követelheti a dolog kiadását attól, akinél a dolog van. (birtokossal szemben)
c.) A tulajdonjog háborítatlanságát védő per:
Ha valaki a tulajdonost a birtoklásban megzavarta, akadályozza valamely jogosultság gyakorlását, vagy a dolgon őt nem illető használatot gyakorol, a tulajdonos követelheti a háborítás megszűntetését.
d.) ingatlan-nyilvántartási igényperek csoportja:
- bejegyzési per
- kijavítási vagy kiegészítési per
- törlési per
e.) végrehajtási igényper
3 pólusú jogi helyzet, melyben:
- 1 tulajdonos
- 1 végrehajtást kérő
- 1 adós
A végrehajtási eljárás során a végrehajtó olyan ingóságot foglal le, amely dologról valaki azt állítja, hogy nem az adósé. (enyém)
Az ilyen kereset alapján meginduló pert nevezzük igénypernek.
A tulajdonos pert indít a végrehajtást kérővel szemben, keresetében kéri: a bíróság szüntesse meg az adott dolog vonatkozásában a lefoglalást.
Tulajdonosi jogosultság korlátai:
1.) birtoklás joga
2.) szomszédjog - mást szükségtelenül nem lehet zavarni
3.) túlépítés
4.) rendelkezés joga - szerződés: terhelési és elidegenítési tilalom
6.) A TULAJDON SZERZÉSMÓDOK RENDSZERE, EREDETI ÉS SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK
A tulajdonszerzés valamely dologra tulajdonjog, tulajdonosi hatalom létrejötte. (tulajdonosi pozícióba kerülés)
Kétfélét különböztetünk meg:
1.) Eredeti tulajdonszerzés:
Amikor a tulajdonjogot a tulajdonos nem egy korábban fennállott tulajdonjogból származtatja, vagy amikor az új tulajdonjog egy korábbi tulajdonjog kiszorításával keletkezik
2.) Származékos tulajdonszerzés:
A tulajdonos a tulajdonjogát egy fennálló tulajdonjogból származtatja.
Ezért fontos elv érvényesül: Senki több jogot nem szerezhet annál, mint amennyi jogelődjének megvolt.
Kivétel: amikor nem tulajdonostól is lehet tulajdonjogot szerezni.
FONTOS!
- kereskedelmi forgalomban a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző megszerzi dolog tulajdonjogát akkor is, ha a kereskedő nem volt tulajdonos
- kereskedelmi forgalmon kívül is megszerezhető a tulajdonjog jóhiszeműen és ellenérték fejében olyan személytől, akire azt a tulajdonos rábízta. Ilyenkor a dolog tulajdonosa 1 éven belül az ellenérték megtérítése fejében visszaválthatja a dolgot. (opciós jog)
- készpénz, bemutatóra szóló értékpapír
1.) Eredeti tulajdonszerzési módok
a.) Ingó tulajdonjogának eredeti tulajdonszerzés módjai:
- hatósági határozattal, illetve árverés útján történő szerzés
- elbirtoklás: (3 eleme fontos!) dolgot sajátjaként 10 éven át, szakadatlan birtokolja
- gazdátlan javak elsajátítása: Gazdátlan a dolog, amely még soha senki tulajdonában nem állott, vagy ha állt is, a tulajdonosa a tulajdonjog megszüntetésének szándékával elhagyta.
- találás: Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa és a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.
- feldolgozás (új dolgot állít elő jóhiszeműen)
- dologegyesülés (több személy dolgai vegyülnek, közös tulajdon keletkezik)
- termékek, termények és a szaporulat elsajátítása
- kisajátítás
b.) Ingatlanok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai:
- hatósági határozat
- a kisajátítás: A kisajátítás a hatósági határozattal történő tulajdonszerzés egy sajátos módja. (közigazgatási eljárás keretében)
Feltételei:
Ingatlant közérdekből ki lehet sajátítani, melyért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár.
- az elbirtoklás: (3 eleme fontos!)
Ingatlan elbirtoklása: sajátjaként, szakadatlan, 15 év
Úgy kell viselkedni a birtoklás során, ahogy a tulajdonos viselkedik. (sajátjaként)
Ingatlan esetén ha csak egy részre terjed ki az elbirtoklás és az ingatlan nem osztható meg az ingatlan, nem lehet megszerezni arra a részre a tulajdonjogot. Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs is elbirtokolhat, de ebben az esetben a feltételeket szigorúbban kell elbírálni.
- a növedék
- a beépítés
- a ráépítés
2.) Származékos tulajdonszerzési módok
a.) Ingó dolgok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai:
- átruházás
- öröklés
b.) Az ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai:
- árverés
- átruházás
- öröklés
Az árverés
Ingatlan esetében a tulajdonjog csak akkor szerezhető meg, ha a végrehajtási eljárást, amelynek következménye az ingatlan árverése, a korábbi tulajdonos ellen vezetik.
Az átruházás
Az ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Nem szerezhető meg viszont átruházással a tulajdonjog érvényes jogcím mellett akkor, ha a tulajdonosváltozást az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyzik be.
Az ingatlan tulajdonjogának átruházásának 4 feltétele van:
1.) Tulajdonostól történjen a szerzés
2.) Legyen a szerzésnek érvényes jogcíme
3.) Kerüljön a dolog birtokba adásra
4.) A tulajdonjog átruházásának a szándéka fellelhető legyen
Fontos az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés.
Fontos követelmények:
1.) Nélkülözhetetlen (eszenciális) feltételek
2.) Természetes feltételek
3.) Eshetőleges feltételek
Nélkülözhetetlen feltételek:
- az ingatlan-nyilvántartásban megjelölt adatok megfelelő megjelölése (hrsz., művelési ág, stb.)
- ellenérték meghatározása
- tulajdon-átruházási szándék
Természetes feltételek:
Eladó köteles a birtokát átadni. Átadás lehet kézen-közön, jelképes.
Eshetőleges feltételek a szerződésben:
- eladó fenntartja-e a tulajdonjogát a vételár végleges kifizetéséig
- rendelkeznek az ingóságok kérdéséről
Az öröklés
Az örökhagyó tulajdonában álló ingó, ingatlan tulajdonjoga a halál pillanatában a törvény erejénél fogva száll át az örökösre. A tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése itt a tulajdonszerzésnek nem feltétele.
7.) A BIRTOK FOGALMA, A BIRTOKVÉDELEM ESZKÖZRENDSZERE
1.) A birtok fogalma
A birtokos az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon a hatalmába kerül. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn. Lényege tehát, hogy valaki a dolog felett közvetlenül vagy közvetve hatalmat gyakorol.
Ugyanaz a dolog egy időben több személy birtokában is lehet.
Megszűnik a birtoklás, ha a dolog kikerül a birtokos hatalmából. Ez végbemehet a birtok másra való átruházásával is, vagy a birtokos felhagy a birtoklással.
Fajtái: jogos, jogtalan, saját, idegen birtok.
2,) A birtokvédelem eszközrendszere
A jogrend a birtoklás puszta tényét védelemben részesíti a tilos önhatalommal szemben. Tilos önhatalom, ha valaki a birtokost a dolog birtoklásában megzavarja, vagy a dolog birtoklásától jogalap nélkül megfosztja.
Védelmi eszközök:
a.) birtokvédelem önhatalommal:
A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is elháríthatja.
b.) birtokvédelem államigazgatási úton:
Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában megzavarnak, mindenekelőtt a jegyzőhöz fordulhat birtokvédelemért. Az előterjesztés határideje a birtokháborítástól számított 1 év. Ezután már közvetlenül bírósághoz kell fordulni. A jegyző a határozatával helyreállítja az eredeti birtokállapotot és a birtoksértőt a magatartásától eltiltja.
c.) a birtokper:
Birtokvita 3 esetben kerülhet a bíróság elé:
- annak alapján, hogy valamelyik fél a jegyző határozatát sérelmesnek tartja
- annak következtében, hogy a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszűntetését egy év eltelte után kéri
- a birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha ez ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.
3.) Birtokkal megerősített jogcím védelme
Ingatlanok többszöri eladása ellen nyújt szabályozást.
Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve, ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba előbb bejegyezteti, illetve bejegyezték.
A dolog feletti jogi hatalom terjedelme szerint megkülönböztetjük:
- a tulajdonjogot, mint teljes dologi jogot
- a korlátolt dologi jogokat
A korlátolt dologi jogok fajai
- birtoklással járó (pl. haszonélvezet) és birtoklás nélküli (pl. telki szolgalom) jogok
- használati jogok (pl. földhasználati jog)
- értékjogok (pl. zálogjog)
- személyhez kötött (pl. használati jog) és személyhez nem kötött dologi jogok.
1.) A haszonélvezet
A haszonélvezet olyan jogviszony, amelynél fogva valaki a más tulajdonában álló ingatlan vagy ingó dolgot birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti, gyümölcsöztetheti, de a jogviszony megszűnése után a dolog állagának sérelme nélkül vissza kell adnia.
A haszonélvezet keletkezhet:
a.) jogszabály alapján (özvegyi jog: az örökhagyó túlélő házastársa haszonélvezetet örököl)
b.) bírósági határozattal
c.) szerződés alapján
A haszonélvezet alapító szerződés egymagában a jog keletkezéséhez nem elegendő, ehhez szükséges az ingó dolog átadása, illetve ingatlan esetén annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése.
A haszonélvező jogosult:
- a dolog birtoklására
- a dolog használatára és hasznai szedésére
- a haszonélvezeti jog gyakorlásának más részére való átengedésére
Nem jogosult:
A dolog feletti rendelkezésre.
Nem jogosult a tulajdonjog védelmére.
A haszonélvező köteles:
- jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni
- a dolog fenntartásával járó terheket viselni
- a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni
- a haszonélvezeti jog megszűnése után a dolgot a tulajdonosnak visszaadni.
A haszonélvezet megszűnik, ha:
- a jogosult meghal
- ha a jogosult a haszonélvezetről lemond
- ha a dolog elpusztul és a tulajdonos azt nem állítja helyre
- meghatározott idő eltelelik
A jogszabályon alapuló özvegyi jog korlátozását lehet kérni (pl. az általa lakott részre)
Szerződésen alapuló haszonélvezetet nem lehet korlátozni!
Főszabály: csak el nem használható dolgon lehet haszonélvezet!
2.) A használati jog
A jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznát szedheti. A jog gyakorlása másnak nem engedhető át. Leggyakoribb esete a lakáshasználat, amely meghatározott személyt arra jogosít, hogy egy épületet, épületrészt lakás céljára használjon.
3.) A telki szolgalom
Telki szolgalom csak ingatlanokra létesíthető és legalább két szomszédos ingatlant feltételez. Azt a telket, amelynek birtokosát a szolgalmi jog megilleti, uralkodó teleknek, a másik telket pedig, amelyre a használat joga kiterjed, szolgáló teleknek nevezzük.
Szükségbeli út szolgalma:
Telki szolgalmat lehet alapítani: átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása vagy a jogosult számára előnyös más hasonló cél.
Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A telki szolgalomnak sokféle fajtája ismeretes: falusi vagy mezőgazdasági szolgalmak, épületszolgalom, kéményszolgalom, stb.
A telki szolgalom megszűnése:
a.) ha a jogosult azt 10 éven át nem gyakorolta – bár ez módjában állt – vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák
b.) lemondással
c.) ha a szolgáló telket kisajátítják
d.) ha a szolgalom tárgya megsemmisül.
E.)
ÖRÖKLÉS JOGA
1.) ÖRÖKLÉSI JOGI ALAPFOGALMAK (öröklés, örökös, hagyaték, hagyomány, meghagyás)
1.) Az öröklés:
Az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes jogutódlás.
a.) kizárólag természetes személy vagyonában bekövetkező jogutódlást szabályozza az öröklési jog.
b.) az öröklési jog hatását az örökhagyó halála váltja ki, nincs szükség a jogutód elfogadására, vagy bármilyen más jogcselekményre. (ún. ipso iure – a jog erejénél fogva bekövetkező)
c.) az öröklés egyetemes jogutódlás, azaz a hagyatékba tartozó teljes vagyon, mint egész száll át a jogutódra. (hagyatéki tárgyak, terhek, tartozások együtt)
Különös jogutódlás: ha meghatározott dolgok, jogok jogutódlása megy végbe, nem pedig egy vagyon, mint egész jogutódlása. (különös jogutódlás: pl. hagyomány)
2.) Az örökös:
Az örökhagyó egyetemes jogutódja, az örökhagyó vagyon jellegű jogainak és kötelezettségeinek, illetve azok meghatározott hányadának új alanya.
Örökös lehet természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli jogalany is. Öröklési képessége annak van, aki jogképes, tehát minden jogképes jogalany tud örökölni.
3.) A hagyaték:
Az örökhagyóról halála esetén jogutódjaira átszálló egész vagyon: vagyontárgyai, valamint polgári jogi jellegű vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összessége.
a.) a nem polgári jellegű jogok és kötelezettségek (nyugdíj, tb.) átszállását az öröklési jog nem rendezi
b.) a nem vagyoni (személyhez fűződő) jogok és kötelezettségek átszállása szintén nem az öröklési jog szabályai alá tartoznak hanem a szellemi alkotások jogához.
4.) A hagyomány:
Az örökhagyó végrendelete alapján bekövetkező különös jogutódlás, amelynek jogosultja, a hagyományos, a hagyatékban meglévő valamely vagyontárgy tulajdonosa lesz anélkül, hogy a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kellene.
a.) a hagyományrendelés végrendeletben történik
b.) a hagyományos különös jogutód, nem osztozik a hagyatéki terhekben.
(vagyont a gyerekeire, szomszédjára a borospincét hagyja: a gyerekek örökösök, a szomszéd hagyományos)
5.) A meghagyás:
Az örökhagyó végrendeletében valamely hagyatékban részesülő személyt kötelezettséggel terhel, amelynek követelésére azonban a kedvezményezett nem válik jogosulttá.
a.) meghagyást végrendeletben lehet kikötni
b.) valamelyik az örökségben részesülő személyt terheli a meghagyásban foglalt kötelezettség
c.) az örökségben részesülő személy által teljesítendő kötelezettség követelésére a kedvezményezett nem jogosult.
(két gyerek örököl, egyiket az örökhagyó kötelezi a szomszéd angol tanítására, ez a meghagyás)
2.) AZ ÖRÖKLÉSI KÉPESSÉG; KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL, ÉRDEMTELENSÉG ÉS LEMONDÁS
A magyar öröklési jog az öröklés feltételei körében negatív és pozitív feltételeket állapít meg.
Az öröklés pozitív feltételei:
Azok a követelmények, amelyeknek fenn kell állniuk az öröklés jogi hatásának kiváltásához:
a.) az örökhagyó halála (tulajdonos halála, vagy holtnak nyilvánítása, halál tényének bírói megállapítása)
b.) az öröklési képesség (jogképes jogalany)
c.) az örökhagyó túlélése (az örökös az örökhagyót túlélje)
Az öröklés negatív feltételei, kiesés az örökségből
Kiesési okok:
a.) aki az örökhagyó előtt meghal
b.) aki a hagyatékot az öröklés megnyíltakor törvény szerint nem szerezheti meg
Az örökhagyó házastársa nem örökölhet, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állt fenn és a körülményekből nyilvánvaló, hogy annak visszaállítására nem volt kilátás.
c.) aki az öröklésre érdemtelen
- aki szándékosan az örökhagyó életére tört,
- aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad megnyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte,
- aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tör)
Érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha e magatartást az örökhagyó, vagy aki ellen irányult, megbocsátotta. (általános megbocsátási jog)
d.) aki az öröklésről lemondott: a törvényes örökös az öröklésről részben vagy egészben lemond. Írásban kell megkötni, ez az örökös és örökhagyó szerződése. Mivel szerződés, ezért a szerződés általános szabályai vonatkoznak rá.
e.) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott: Nem vonatkozik a köteles részre, ha az örökhagyó a törvényes örököst a törvényes öröklésből kizárja. A kitagadás: csak a törvényben felsorolt okok fennforgása esetén érvényesül, és a köteles részt is kizárja.
f.) aki az örökséget visszautasította: egyoldalú jognyilatkozat, vonatkozhat a teljes örökségre, vagy egy részére. Csak a visszautasítót zárja ki saját személyében az öröklésből. Visszautasításra csak az örökhagyó halála után kerülhet sor.
3.) A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÁLTALÁNOS RENDJE, AZ ÁGI ÖRÖKLÉS
Öröklési jogi jogcímek
Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet.
Törvény alapján: ha nincs végintézkedés.
A végintézkedésen alapuló és a törvényen alapuló öröklési szabályokat egymás mellett kell alkalmazni.
A törvényes öröklés rendje
1.) örökhagyó gyermekei, az ő kiesésük esetén az örökhagyó távolabbi leszármazói
A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Vérségi elv, nincs jelentősége, hogy a gyermek házasságban, vagy kívül született, vérszerinti vagy örökbefogadott. Az örökbefogadott az örökbefogadás fennállása alatt az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl. Ez nem érinti törvényes öröklési jogát a vér szerinti rokonai után.
Az örökbefogadott után leszármazó és házastárs hiányában az örökbefogadó, illetőleg annak rokonai örökölnek. Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök az örökbefogadott vér szerinti rokonai.
Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. (helyettesítés elve) Kiesett gyermek helyén (azaz az ő részét) az ő leszármazói örökölnek. Fokonként az ő további leszármazói és helyenként egyenlő részben.
2.) a házastárs örököl, ha az örökhagyónak leszármazója nincs
Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (szoros hozzátartozói viszony, fennálló házasság)
3.) leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó felmenői és azok leszármazói örökölnek a „parentéláris” öröklés szabályai szerint. parentéla: Egy parantélába az azonos felmenői fokon lévő egyenes ági rokonok és azok leszármazói tartoznak.
A szülő parantéla:
- leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek egyenlő részben
- az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói
- ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.
A nagyszülői parantéla:
- leszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői
- az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói
- ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig az is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl
- ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli.
A csonka parantéla:
Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenkénti egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői. Azért csonka parantéla, mert az oldalági rokonok itt már nem jönnek törvényi örökösként számításba, valamint a felmenők nem fokozatosan válnak az örökhagyó törvényes jogutódjává, hanem egyszerre és fejenként egyenlő részben.
(csak felmenő, leszármazó nem)
4.) valamennyi fenti személy hiányában végső soron az állam örököl.
Ági öröklés
családban maradjon, ne szálljon át másik családra.
Feltételei:
- az örökhagyónak ne legyen (kiessen) leszármazó törvényes örököse
- ági öröklési ági jellegű vagyonon áll fenn: az örökhagyóra öröklés vagy ingyenes juttatás útján a szülőjéről vagy távolabbi felmenőjéről hárult vagyontárgy, ha testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyó felmenőjétől örökölte, vagy ingyenesen kapta
- ági vagyon létének feltétele az is, hogy legyen a törvényben meghatározott ági örökös, ennek hiányában a vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
Az ági öröklés szabályai nem vonatkoznak a következő vagyontárgyakra:
- ami az örökhagyó halálakor már nincs meg. (életében eladta, elajándékozta)
- ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra
- a szokásos mértékű ajándék sem ági vagyon
- 15 évi házasság után a túlélő házastárssal szemben szokásos mérték berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani. (pl. hűtőszekrény)
Ági vagyon sajátos háramlási rendje
- szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek
- ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülő, sem szülői leszármazó nincs, a nagyszülő
- ha nagyszülő sincs, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra
- ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
4.) A VÉGRENDELET (a végrendelet fajai, a végrendelkezési képesség, a végrendelet érvénytelensége, hatálytalansága)
A végintézkedés
A végintézkedés azoknak a jogi formáknak az összefoglaló elnevezése, amelyekben az örökhagyó halála esetéről vagyonáról vagy annak meghatározott részéről rendelkezhet.
A végrendelet: az örökhagyó egyoldalú nyilatkozata, melyben az örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik.
A végrendelet tartalma
Az örökhagyó a végrendelet tartalmát szabadon határozhatja meg.
A legtipikusabb tartalmak:
- örökös nevezés
- helyettes örökös nevezés: ha a nevezett örökös kiesik az öröklésből. (nem ugyanaz, mint az utóörökös. Az utóörökös: egy örökössé váló személy valamely feltétel vagy időpont bekövetkezte után más személy által történő felváltása)
- kizárás
- kitagadás
- hagyomány
- meghagyás
A végrendelet értelmezése
Ptk. 207. §-ban megfogalmazott elv szerint mindig az akarati elv érvényesül.
Arra kell törekedni, hogy a végrendeletben használt szavakat és kifejezéseket értelmezve a végrendelkező akarata lehetőleg a legteljesebb mértékben kifejezésre jusson.
Ezt az elvet nevezzük favor testamenti elvnek.
1. A végrendelet fajai
a.) közvégrendelet (közjegyzői okirat, közokirati forma)
Feltétele, hogy megfeleljen a közjegyzői okiratra vonatkozó alakszerűségi követelményeknek.
b.) írásbeli magán végrendelet:
- Holográf végrendelet: olyan írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó elejétől végig maga ír és aláír. Nem érvényes a holográf végrendelet, ha az örökhagyó géppel írja és aláírja.
- Allográf végrendelet: olyan írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláír, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt magáénak elismeri, és a végrendeletet a tanúk e minősüket feltüntetve aláírják.
A közjegyzőnél letett végrendelet: olyan írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó aláír és végrendeletként feltüntetve a közjegyzőnél személyesen letétbe helyez.
c.) szóbeli végrendelet
Két feltétel esetén érvényes:
1.) aki életét fenyegetően rendkívüli helyzetben van
2.) és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.
Ezek un. konjunktív feltételek: szigorúan mindkét feltételnek teljesülnie kell.
A szóbeli végrendelet 3 hónapig hatályos!
A szóbeli végrendelet alakszerűségi követelményei:
a.) két tanú együttes jelenlét
b.) a tanúk által értett nyelven
c.) az örökhagyó a végakaratát teljes terjedelemben, szóban adja elő és jelentse ki, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
2.) A végrendelkezési képesség
Végintézkedési képesség: arra való képesség, hogy tehet végrendeletet, köthet öröklési szerződést vagy halál esetére szóló ajándékozási szerződést.
Végintézkedési képessége azoknak van, akiknek egyébként is elismeri a jog a képességét ahhoz, hogy saját nevében, saját cselekményeivel jognyilatkozatokat tegyenek, azaz a cselekvőképes személyeknek. A végintézkedési képesség tehát a cselekvőképességhez kötött.
a.) a cselekvőképtelen személy nem rendelkezik végintézkedési képességgel
b.) a korlátozottan cselekvőképes korlátozott végintézkedési képességgel rendelkezik, vagyis csak ún. közvégrendeletet tehet érvényesen. Végrendelete érvényességéhez a hatósági közreműködés miatt nem szükséges a törvényes képviselőjének hozzájárulása vagy a gyámhatóság jóváhagyása
c.) a cselekvőképes személy végrendeleti képességgel is rendelkezik, szabadon tehet végrendeletet
d.) a vak, írástudatlan, továbbá az, aki nevének aláírására, valamint olvasásra képtelen állapotban van, érvényes írásbeli magánvégrendeletet nem tehet, azaz csak közvégrendeletet és ha a szigorú törvényi feltételek fennállnak, szóbeli végrendeletet tehet
e.) a némák, ill. süketnémák szóbeli végrendeletet nem tehetnek.
3.) A végrendelet érvénytelensége
Érvénytelen a végrendelet, ha az nem képes a célzott joghatások kiváltására.
a.) csak megtámadhatóság van (semmisség nincs)
b.) relatív hatályú érvénytelenség: csak arra vonatkozik, aki megtámadta.
pl. az örökhagyó az egész vagyonát a végrendeletben egyik barátjára hagyja, s a hagyatéki tárgyaláson az örökhagyó három gyermeke közül az egyik valamilyen érvénytelenségi okra hivatkozva a végrendeletet megtámadja, az érvénytelenség megállapítása esetén a másik kettő gyermekre, törvényes örökösre az érvénytelenség hatálya nem terjed ki, azaz csak az érvénytelenséget megtámadó örökös részesül a törvényes öröklés szabályai szerint a hagyatékból.
c.) alaki hiba (pl. nincs aláírva)
A végrendelet érvénytelenségére vezető okok:
1.) Érvénytelenség a végrendelkezési képesség hiányában:
a.) A cselekvőképtelen személy végrendelete
b.) Korlátozottan cselekvőképes személy írásbeli magánvégrendelete és szóbeli végrendelete
c.) A Vak, az írástudatlan, az olvasásra vagy nevének aláírására képtelen személy írásbeli magánvégrendelete
d.) Némák, süketnémák magánvégrendelete
2.) Érvénytelenség a végrendeleti akarat fogyatékossága miatt:
a.) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában
b.) ha egyáltalán nem akar ilyen tartalmú nyilatkozatot tenni
c.) az örökhagyó a végrendeleti rendelkezés megtételére valaminek a téves feltevése indította
d.) az örökhagyót jogellenesen fenyegette, vagy tisztességtelenül befolyásolta valaki
3.) Érvénytelenség a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája miatt:
a.) két vagy több személy egyetlen okiratba foglalt végrendelete érvénytelen
b.) nem személyesen, hanem képviselő útján tett végrendelet
c.) nem a törvényben megszabott alakban tett végrendelet
4.) Érvénytelenség a végrendelet tartalma miatt:
a.) olyan örökös nevezés, amely a még meg sem fogant gyermeket nevezi örökösnek
b.) érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltételhez kötött végrendelet
c.) utóörökös nevezés, utóörökösnek nevezzük, ha az örökhagyó meghatározott eseménytől vagy időponttól kezdve a kijelölt örökös felváltására nevez meg másik örököst (a lányom kapja meg a házam, de ha új házat épít, a fiamé legyen)
4.) A végrendelet hatálytalansága
- a végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik
- ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi hatálytalanná válik. Ha az újabb végrendelet csak bizonyos eltéréseket tartalmaz a régebbi végrendelethez képest, a régi végrendelet csak az eltérések tekintetében válik hatálytalanná, az új végrendeletben nem rendezett kérdések hatályban maradnak
- az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha a végrendelkezésre képes örökhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti
- ha az előbbi személyek a megsemmisülésbe belenyugszanak
- a közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi
- a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli rendelkezés megszűnése után megszakítás nélkül legalább 3 hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.
F.)
KÖTELMI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ
1.) A KÖTELEM FOGALMA ÉS FORRÁSAI, A SZERZŐDÉS FOGALMA, A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ELVE, A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK SZABÁLYAI
1.) A kötelem fogalma
A kötelem meghatározott személyek között fennálló olyan polgári jogi jogviszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgáltatást véghez vigyen.
A kötelem nem azonos a kötelezettséggel, a kötelem jogosultságok és kötelezettségek összessége. Egyes kötelezettségek megszűnése nem szűnteti meg az egész jogosultságot.
Elévülése: 5 év
A tulajdonjogi igények soha nem évülnek el.
Szolgáltatás:
- valaminek az adására irányul
- valaminek a tevésére irányul
- helytállás (pl. biztosítási szerződés)
- előszerződés
2.) A kötelem forrásai
Azokat a jogi tényeket, amelyek kötelem létrejöttét eredményezik, a kötelem forrásainak nevezzük. Öt nagyobb csoportba sorolhatjuk. A kötelem fakadhat:
- szerződésből
- jogszabályból vagy hatósági aktusból
- jogellenes károkozásból
- jogalap nélküli gazdagodásból
- egyéb módokon
3.) A szerződés fogalma
A szerződés két vagy több fél joghatás kiváltására irányuló egybehangzó akaratnyilatkozata.
(két egybecsengő akaratnyilatkozat kell hozzá)
A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés tehát egyszerre hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére és jogot a szolgáltatás követelésére: a szerződésből kötelem keletkezik, a szerződés a kötelem egyik forrása.
4.) A szerződési szabadság elve
A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja.
A szerződési szabadság elemei:
- a felek szabadon döntik el, hogy akarnak-e szerződést kötni
- szabadon határozzák meg, kivel akarnak szerződést kötni (partnerválasztás szabadsága)
- eldönthetik, milyen szerződést akarnak kötni (típusszabadság: adásvételi vagy bérleti szerződés)
- meghatározhatják, hogy milyen tartalommal kívánnak szerződést kötni. Ennek során a törvény szabályaitól eltérhetnek, ha a törvény az eltérést nem tiltja
Diszpozivitás: a felek közös megegyezéssel eltérhetnek
Felmerült korlátok: az egyént nem kötelezi, a közüzemi szolgáltatót igen.
5.) A szerződés megkötésének szabályai
A szerződés létrejötte:
A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
A szerződés létrejöttéhez tehát szükség van a felek akaratának (a konszenzusnak) valamilyen formájában történő kifejezésére, kinyilvánítására. Erre elvileg három formában nyílik lehetőség:
- szóban
- írásban
- ráutaló magatartással.
Jogszabály azonban a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Ingatlan adásvételi szerződést pl. érvényesen csak írásban lehet kötni.
A szerződés létrejöttének sémája:
Általános séma szerint az egyik fél ajánlatot tesz, a másik pedig azt elfogadja. A kettő egybehangzása esetén jön létre a szerződés. Ajánlat tehát az a nyilatkozat, amelynek elfogadásával a szerződés létrejött.
Az ajánlati kötöttség időtartama és a culpa in cotrahendo:
Az ajánlati kötöttség kezdete az ajánlat kifejezése, melynek hatálya akkor áll be, ha a másik fél tudomást szerzett róla. Ez lehet: írásban, távirati úton, amikor a másik félhez megérkezik.
Jelenlévők közötti kötöttség:
Amikor mindkét fél jelen van, az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik fél az ajánlatot nyomban el nem fogadja.
Távollévők között: az ajánlati kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta.
Az ajánlat elfogadásával a szerződés létrejön. Az elfogadással egyezőnek kell lenni a szerződésnek. Ha eltér, új ajánlatot kell tenni.
Culpa in cotrahendo: intézménye arra szolgál, hogy a felek közötti viszonyrendszerben az alanyok magatartása ne csak a szerződéskötés, azaz az ajánlat elfogadása után legyen szankcionálható, hanem már a szerződéskötéskor is megfelelő gondosságot tanúsítsanak, kellő mértékben informálják egymást a szerződést érintő körülményekről.
Szerződés alakja:
A szerződés írásba foglalttá az aláírással válik. Erre háromféle alakot rendelhet a jogalkotó:
- egyszerű írásba foglalást (mezőgazdasági termékértékesítési szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni)
- teljes bizonyító erejű magánokiratot (írásbeli alakot rendel, és a szerződő fél nem tud vagy nem képes írni, a szerződés érvényességéhez teljes bizonyító erejű magánokirat (vagy közokirat) szükséges
- közokirat: szükséges pl. házassági vagyonjogi megállapodás esetén.
6.) NEM LÉTEZŐ, HATÁLYTALAN ÉS ÉRVÉNYTELEN SZERZŐDÉS; AZ ÁLLAMILAG NEM ÉRVÉNYESÍTHETŐ KÖVETELÉSEK
1.) A nem létező szerződés:
Amennyiben a felek között nincs „akarat-egybecsengősé”, azaz konszenzus a szerződéssel kapcsolatban, a szerződés nem jön létre, azaz nem létezik.
2.) A hatálytalan szerződés
Ha létrejön a szerződés, érvényes is lehet, de vagy már, vagy még nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására.
Abszolút hatálytalanság: Abszolút hatálytalan szerződés a feltételtől és időhatározástól függő szerződés. Ezek esetében a hatálytalanság minden harmadik személlyel szemben fennáll. A feltétel bizonytalan jövőbeli esemény. ( a jövőben lép életbe, amíg a feltétel be nem következik.)
Relatív hatálytalanság: Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt , vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. A relatív hatálytalanság tehát csak meghatározott személy irányába nem teszi lehetővé, hogy a szerződés joghatásai beálljanak. Mindenki mással szemben a szerződés hatályos. (fedezet-elvonó szerződés, csak bizonyos személyek irányába - akitől elvonták)
3.) Az érvénytelen szerződés
A szerződés akkor érvénytelen, ha nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására.
Bírósági úton nem lehet érvényesíteni:
- a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolították le
- a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket
- azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja.
Az érvénytelenség fajtái
Érvénytelen az a szerződés, amely valamilyen törvényben meghatározott oknál fogva nem tudja kifejteni a vele célzott joghatást. Előfordulhat, hogy nem a teljes szerződés érvénytelen, hanem csak egy része.
a.) A semmisség:
A semmis szerződés érvénytelensége feltétlen, a felek akaratától függetlenül fennáll, arra bárki, határidő nélkül hivatkozhat, a bíró pedig hivatalból veszi figyelembe. (pl. amennyiben ingatlan adásvételi szerződést szóban kötnek meg, az alaki hibába szenved, így semmis)
b.) Megtámadhatóság:
A megtámadható szerződés feltételesen érvénytelen. Az érvénytelen szerződésnek három együttese feltétele, hogy
- az arra jogosult (a sérelmet szenvedő fél és akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik)
- a törvényben meghatározott határidőn belül (egy év)
- írásban megtámadja.
Részleges érvénytelenség
Ha nem a teljes szerződés, csak egy része érvénytelen, a Ptk. részleges érvénytelenségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ha viszont az érvénytelen szerződés rész nélkül a felek a szerződést nem kötötték volna meg, az egész szerződés megdől.
4.) Az államilag nem érvényesíthető követelések
Az érvényesen létrejött, ám államilag nem érvényesíthető szerződések lényege, hogy kikényszerítésükhöz az állam nem teszi lehetővé állami kényszereszközök (bírósági eljárás, végrehajtás) igénybe vételét.
7.) AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSA
Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.
Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta.
Fogyasztó fogalma: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy;
Fogyasztói szerződés fogalma: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a - tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt - vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk).
Tisztességtelen szerződési feltételek: (209.§ /1/ bek.)
Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely (18/1999. (II.5.) Korm. r.)
- a szerződés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerződő felet egyoldalúan jogosítja;
- kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
- a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a fogyasztóval szerződő fél nem teljesíti a szerződést;
- lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult;
- kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve, ha a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor;
- kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg;
- lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja,
- kizárja vagy korlátozza a fogyasztóval szerződő félnek az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét;
- kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti;
- a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.
Jogkövetkezményei: (209/A. § )
(1) bek: Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) bek: Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
209/B. § (1):
Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.
8.) SEMMISSÉGRE VEZETŐ OKOK ÉS A MEGTÁMADHATÓSÁGI OKOK, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI
1.) A szerződés (vagy egy része) semmisségét eredményező okok:
- kényszer: ha a szerződést kötő fél csak eszközül szolgál a nyilatkozat megtételénél anélkül, hogy saját akarata kifejezésre jutna (pl. erőszakkal vezetik a kezét az aláírásnál)
- cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy szerződése semmis
- álképviselet: álképviselő az, aki más helyett s nevében képviseleti jogosultság nélkül, vagy képviseleti jogkörét túllépve tesz vagy fogad el jognyilatkozatot
- tilos szerződés: semmis az a szerződés, amely jogszabály rendelkezésébe ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. (pl. a törvény tiltja a joggal való visszaélést. Az e tilalomba ütköző szerződés semmis)
- jó erkölcsbe ütköző szerződés: semmis a szerződés, ha az nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. (pl., eltartási szerződésnél ha az eltartó tisztában volt a szerződés megkötésekor azzal, hogy az eltartott személy gyógyíthatatlan beteg és így tartási kötelezettsége csak egy rövid időre korlátozódik)
- uzsorás szerződés: ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki. (pl. az egyik fél egzisztenciális problémáját kihasználva az uzsorás havi 20 %-os kamatra ad kölcsönt)
- lehetetlen szerződés: a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.
2.) A szerződés (vagy egy része) megtámadhatóságára vezető okok:
- Jogellenes fenyegetés: személyi vagy vagyoni jogellenes hátrány kilátásba helyezése abból a célból, hogy ezáltal a szerződő felet nyilatkozat-tételében befolyásolják. (pl. adójogszabályok megszegésének feljelentését helyezik kilátásba, amennyiben nem köt szerződést)
- Tévedés: aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, ha tévedését a másik fél akaratlanul okozta vagy felismerhette.
- Megtévesztés: akit a szerződő partnere valamely lényeges körülményre vonatkozóan akaratlagosan ejtett tévedésbe.
- Szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága: ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.
- Tisztességtelen általános szerződési feltétel: ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. (tisztességtelen ÁSZF.)
3.) Az érvénytelenség jogkövetkezményei
Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a szerződés semmis, vagy helyt ad a megtámadásnak, kimondja a szerződés érvénytelenségét. Az érvénytelenség jogkövetkezményei az alábbiak:
a.) Az eredeti állapot helyreállítása: Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet kell visszaállítani
b.) A szerződés hatályossá nyilvánítása:Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja.
c. ) Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése: Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.
d.) Állam javára marasztalás: A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jó erkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára kell megítélni.
9.) A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A JOGOSULT ÉRDEKEINEK KIELÉGÍTÉSE NÉLKÜL
1.) A szerződést módosíthatják:
- a felek közös megegyezéssel
- kivételes esetben a bíróság
- még inkább kivételes jelleggel jogszabály
a.) A felek általi szerződésmódosítás:
A szerződésben a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés alanyainak körét, a szerződés tartalmát, illetve a szerződés jogcímét.
- Engedményezés esetén a jogosult (engedményező) valamely őt megillető követelést ruház át másra (engedményesre), melynek következtében a követelést illetően az engedményes az engedményező jogállásának helyébe lép. Erről a kötelezettet értesíteni kell, hozzájárulására nincs szükség.
- Tartozásátvállalás: ha a kötelezett tartozását valaki átvállalja, melynek következtében utóbbi válik a tartozás új kötelezettjévé, amennyiben a tartozásátvállaláshoz a jogosult hozzájárult, e nélkül a tartozásátvállalásra nem kerülhet sor.
- A szerződés tartalmának módosítása bármely tartalmi elemre vonatkozhat: a szerződésben szereplő szolgáltatás helyére, idejére módjára, a vételárra, azonban csak akkor, ha a felek közösen megegyeznek. Továbbá: módosíthatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A szerződés módosításának sajátos esete az egyezség: a felek a szerződésből eredő vitás, vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak.
b.) A bírósági szerződésmódosítás:
A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmények folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Továbbá: valamelyik fél kérelmére, ha annak törvényben meghatározott feltételei fennállnak. Első, hogy a felek között tartós jogviszony álljon fenn (pl. hosszú távú bérleti, haszonbérleti szerződés)
Bírósági szerződésmódosítást csak olyan körülményre hivatkozva lehet kérni, amely a szerződéskötést követően állott be. (szerződéskötéskor fennállott körülményre alapozva legfeljebb megtámadni lehet tévedés vagy megtévesztés jogcímén.)
c.) Jogszabály általi szerződésmódosítás:
Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. A jogalkotó csak össztársadalmi érdek felmerülése esetén nyúl ehhez az eszközhöz. Pl. lakáscélú hitelek és a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelek kamatainak eltéréséből fakadó és a költségvetésre háruló kötelezettségek jelentős növekedése miatt.
2.) A szerződés megszűnése
A szerződés megszűnhet:
- a felek akaratából a szerződés teljesítése nélkül, vagy más módon egyoldalú, vagy kétoldalú nyilatkozattal (egyoldalú: felmondás, elállás, kétoldalú: megszüntető szerződés, felbontó szerződés)
- a szerződés teljesítésével.
Más mód: bármelyik fél halála (pl. tartási szerződésnél az eltartott halála).
3.) A szerződés megszűnése a felek akaratából a szerződés teljesítése nélkül
a.) egyoldalú nyilatkozattal:
- felmondás: (ex nunc)
határozott időre kötött szerződés esetében,
- elállás: (ex tunc)
csak ha jogszabály vagy a szerződés erre valamelyik felet feljogosítja
b.) kétoldalú nyilatkozattal:
- megszüntető szerződés (ex nunc)
- felbontó szerződés (ex tunc)
ex nunc: jövőre nézve szünteti meg a szerződést
ex tunc: visszaható hatállyal szűnik meg a szerződés
10.) A SZERZŐDÉSSZEGÉS FOGALMA ÉS FAJTÁI; OBJEKTÍV ÉS SZUBJEKTÍV ALAPÚ SZERZŐDÉSSZEGÉS; A SZERZŐDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI
1.) A szerződésszegés fogalma
Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény, vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.
2.)A szerződésszegés fajtái:
- késedelem (ezen belül kötelezetti és a jogosulti késedelem)
- lehetetlenülés
- a teljesítés megtagadása
- hibás teljesítés.
Kötelezetti késedelem:
A kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésből vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt (pl. esküvői ruha az esküvő után készül el) Jogkövetkezménye, hogy a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.
Jogosulti késedelem:
A jogosult késedelembe esik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, vagy ha elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. (pl. időben megérkezett áru részére nem biztosít raktárhelyiséget) Jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható.
Lehetetlenülés:
Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik.
A teljesítés megtagadása:
Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.
Hibás teljesítés:
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A szolgáltatott dolognak a teljesítés időpontjában meg kell felelnie a jogszabályban vagy a felek szerződésében meghatározott tulajdonságoknak.
Elsődleges szankció a kellékszavatosság.
Bizonyítási teher: Fogyasztói szerződésben a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba felmerülése esetén a vélelem amellett szól, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, így a fogyasztóval szerződő felet terheli annak bizonyítása, hogy a szolgáltatás a teljesítéskor hibátlan volt, azaz azt, hogy a hiba a fogyasztónak történő átadást követően keletkezett.
3.) Objektív és szubjektív alapú szerződésszegés:
- objektív szerződésszegés: az a körülmény, vagy állapot, amely egyik fél felróható magatartására sem vezethető vissza
- szubjektív szerződésszegés: ha az valamelyik fél, vagy felek felróható magatartására vezethető vissza.
Foglaló:
A szerződés biztosítékául átadott pénzösszeg vagy más dolog. Ha a szerződést teljesítik, a kapott foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni.
Kötbér:
A kötbér a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén írásban kikötött pénzösszeg. (pl. építési szerződésekben késedelem esetére napi kötbér)
A kötbér akkor jár, ha a kötelezettnek a szerződésszegés felróható. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.
Jogvesztés kikötése:
Jogvesztés kikötése esetén a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. Jogvesztést érvényesen csak írásban lehet kötni. (Pl. részletre vásárlásnál a vevő késedelembe esik, tartozása nyomban az egész összegre esedékessé válik)
Tartozás-elismerés:
A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de a tartozás-elismerés joghatása az, hogy az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn.
Jótállás:
A szavatossághoz hasonló, annál szigorúbb kötelezettség. A szavatosságnál szűkebb körben, de jogszabály is előír kötelező jótállást.
Bankgarancia:
A bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek esetén, meghatározott határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.
Zálogjog:
Ha a kötelezett nem teljesít, a jogosult az e célra lekötött dologból, jogból vagy követelésből kielégítést szerezhet. (kézizálogjog, jelzálogjog, vagyont terhelő zálogjog)
Óvadék:
Pénz, takarékbetétkönyv, vagy értékpapír átadása a jogosultnak valamely jogviszonyból (pl. szerződésből) folyó követelések biztosítása végett.
Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerződés megszűnt, a szavatossági vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna.
Kezesség:
A kezesség a szerződés személyi biztosítéka. A kezes arra vállal írásban kötelezettséget, hogy amennyiben a szerződés kötelezettje nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kétféle van: egyszerű (megtagadhatja, amíg a kötelezettől behajtható) és készfizető (azonnal kikényszeríthető).
G.) A KÁRTÉRÍTÉS JOGA
1.) A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG RENDSZERE
Kétféle:
1.) Kontraktuális felelősség: Szerződés felróható megszegésén alapul. A felek között szerződéses kapcsolat van, valamelyik fél ezt a szerződést megszegve kárt okoz partnerének. Emiatt szubjektív a jogkövetkezmény, a szerződésszegéssel okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni (hibás teljesítés, késedelem, teljesítés megtagadása, lehetetlenülés, együttműködési kötelezettség megszerzése).
2.) Deliktuális kártérítési felelősség: Szerződésen kívüli. Nincs a felek között szerződéses kapcsolat, hanem maga a jogellenes károkozás, fogja a kártérítési felelősséget feltámasztani. (pl. autóját nekünk vezeti, emiatt károsodik a mi autónk) Alkalmazni lehet a rendkívüli méltánylást, mérlegelhet a bíró.
Dogmatikai híd: A a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségnél nem lehet mentesíteni a károkozót.
Más minden tekintetben a kártérítési szabályok azonosak.
2.) A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELTÉTELEI ÉS A BIZONYÍTÁSI TEHER A VÉTKESSÉGEN ALAPULÓ FELELŐSSÉG ESETÉBEN
1.) A polgári jogi felelősség feltételei:
Alapvetően három feltétele van: (a negyedik feltételét vélelmezzük) Jogellenes magatartás, kár, ok-okozati összefüggés.
A kártérítési felelősség egyes alakzatai
1.) Enyhe felelősség: Magánjogban kivételes. Pl. ajándékozási szerződésnél nem felel az ajándékozó, ha az ajándék tárgya fogyatékos, hibás, rossz. Enyhe felelősségről lehet beszélni, mert csak akkor felel, ha szándékosan vagy súlyosan gondatlanul jár el.
2.) Rendes felelősség: Általános, vagy vétkességi felelősség. (Ptk. 339.§) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
3.) Veszélyes üzemi kártérítési felelősség: Fokozott vagy objektív felelősség (Ptk. 345. §) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
4.) Feltétlen felelősség: Kivételes. Aki feltétlen felelősséggel tartozik, semmivel nem tudja magát kimenteni, még vis maiorral sem. (határozott időre adott pénzkölcsönnél, ha a pénzt nem adja vissza, a határidő eredménytelenül telik el, nem tudja magát mentesíteni)
a.) Jogellenes magatartás: A polgári jogban minden károkozás jogellenes.
Négy kivétel van:
- szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége Szükséghelyzetben (pl. tűzoltók az
oltás során a szomszéd kertjében kárt okoznak) kártalanítás jár.
Kártalanítás: Ha a károkozó jogszerű magatartás tanúsított és kárt okozott. Nem felelősségi
alapú.
Kártérítés: Jogellenes károkozás esetén felelősséggel tartozik.
- Jogos védelmi helyzetben való károkozás: Aki jogos védelmi helyzetben van, és valakinek kárt
okoz, az nem jogellenes.
- A károsult beleegyezése: Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták és
a károkozás társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. (pl. futballista tudja, hogy meg-
sérülhet, ha a pályára lép)
- Valamely jog gyakorlása: pl. kisajátítás intézményének igénybe vétele. Kártalanításra tarthat
igényt a tulajdonos. (kárt okoz a kisajátítást szenvedőnek)
b.) Kár: Vagyoni vagy nem vagyoni érdeksérelem, hátrány. A vagyoni kár és a nem vagyoni kár közötti különbség: A vagyoni kár és a vagyoni kártérítés mindig vagyoni érdeksérelemre vonatkozik. A nem vagyoni kártérítés intézménye a személyiségi jogok megsértésének általános polgári jogi szankciója.
A vagyoni kár elemei
- tényleges kár – damnum emergens
- elmaradt vagyoni előny, elmaradt haszon – lucrum cessans
- a károsult indokolt költségei, indokolt kiadásai az ésszerűség és a méltányosság elvei szerint.
Elképzelhető az is, hogy a kár csak elmaradt haszonban vagy csak indokolt költségekben áll és nincs tényleges kár.
c.) Ok-okozati összefüggés: A jogellenes magatartás és a kár okozott. Az ok-okozati összefüggés bizonyítása nagyon nehéz.
Az általában elvárható magatartás mindig konkrét tényálláshoz kötött vizsgálat metszetében értékelhető. Mindig az adott helyzetre vetítünk rá egy általános elvárhatósági mércét.
A vétkesség azt jelenti, hogy valaki nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A kártérítés további általános szabályai
Általános szabályai között a legfontosabb a kármegelőzési s kárenyhítési kötelezettség.
A felelősség és korlátozás körében semmis valamely szerződésnek az a kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő kártérítési, az életben, testi épségben, az egészségben okozott károsodásért továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre kizárja vagy korlátozza.
3.) A VESZÉLYES ÜZEMI FELELŐSSÉG ÉS A PTK-BAN SZABÁLYOZOTT EGYÉB SPECIÁLIS KÁRFELELŐSSÉG ALAKZATOK
A felelősség egyes esetei:
1.) Az objektív vagy fokozott felelősség (VESZÉLYES ÜZEM)
Ez a felelősség az un. különleges védekezés elmulasztásán alapul. Vannak
fokozott veszéllyel járó tevékenységek, ilyenek:
- a közlekedés (gépi erővel hajtott közlekedési eszközök, légi közlekedés)
- sugárzó anyagok előállítása, felhasználása, alkalmazása
- robbanóanyagok előállítása, forgalmazása, felhasználása
- lőfegyverek tárolása, használata
- bizonyos hagyományos tevékenységek (pl. gödörásás, sírásás)
Mindig a bírónak kell eldöntenie azt, hogy alkalmazható-e a veszélyes üzem működéséből eredő károk megtérítése.
A veszélyes üzemi kártérítésnél van egy felelősséget megszüntető és egy felelősséget csökkentő ok.
a.) Felelősséget megszüntető ok elháríthatatlan külső okból következett be a kár, mégpedig olyan elháríthatatlan külső okból, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
Külső elháríthatatlan ok: vis maior: természeti csapások, sztrájk, háború.
b.) Felelősséget csökkentő ok nem kell a kárt annyiban megtéríteni, amennyiben azt a károsult felróható magatartása idézte elő.
2.) Veszélyes üzemek összeütközése, felelősségi szabályozása
Háromlépcsős szabályozás
a.) Főszabály: ha két veszélyes üzem összeütközik egymással, akkor a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Amelyik vétkes volt, az fog felelni.
b.) Ha egyik sem volt vétkes, mindegyik szabályosan közlekedett, mindenki gondos volt, megvizsgálandó, melyik veszélyes üzem esetleges üzemi rendellenessége váltotta ki a kárt. (pl. defekt) Az fog felelni, akinek az üzemkörében előállott rendellenesség az oka a kárnak.
c.) Ha egyiknek az üzemkörében sem volt rendellenesség, vagy mindkettőnek volt (pl. egyiknek a féke, másiknak a kormánya romlott el) akkor mindenki viseli a maga kárát.
Az általános 5 éves elévülési idővel szemben 3 év alatt évülnek el ezek az igények.
A veszélyes üzemi kártérítés szabályait arra a személyre is alkalmazni kell, aki az emberi környezetet károsító magatartással okoz kárt.
EGYÉB SPECIÁLIS KÁRFELELŐSSÉG ALAKZATOK
1.) Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása
Szabály: Az alkalmazott vagy szövetkezeti tag károkozása esetén a kártérítési felelősség a munkáltató terheli.
Speciális változata, amikor közigazgatási jogkörben okoz valaki kárt harmadik személynek Ennek a felelősségnek két eljárásjogi és egy anyagi jogi feltétele van:
Eljárásjogi feltételek:
1.) Az államigazgatási rendes jogorvoslati lehetőségeket ki kell meríteni.
2.) Ez eredménytelen maradt, a kár ily módon nem volt elhárítható
Anyagi jogi feltétel:
3.) Akkor államigazgatási jogkörben okozott a kár, ha a közigazgatási végrehajtó, rendelkező, szervező tevékenységgel van kapcsolatban. Pl. a kárt okozó államigazgatási aktusok, határozatok, jogellenes rendőri intézkedések.
Ugyanezeket a felelősségi szabályokat kell alkalmazni a bírói, ügyészi jogkörben okozott árokért való felelősség esetében is.
2.) Olyan személyek károkozásáért való felelősség, akinek a belátási képessége korlátozott vagy hiányzik (vétőképtelenek)
Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Vétőképesség: az a képesség, hogy fel tuja-e tudatával mérni azt valaki, hogy magatartása kárt okoz valakinek. Ha ez a képesség nála kimutatható, akkor az adott esetben őt vétőképesnek kell tekinteni.
Vétőképtelen személynél főszabály: annak a személynek a károkozásáért, akinek a belátási képessége csökken, fogyatékos, vagy hiányzik és kárt okoz, ezért a kárért gondozója felel. A gondozó azonban kimentheti magát a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a vétőképtelen személy felügyelete, nevelése, gondozása, ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
3.) Megbízott és a képviselő károkozása
Amennyiben a megbízott jogkörében eljárva, megbízási szerződés keretében a megbízott harmadik személynek kárt okozott, a megbízóval egyetemlegesen felel.
4.) Épületkárok
Esetei:
1.) Amikor valamely épületrész leválásából következik be a kár: az lesz a felelős, akinek kötelezettsége az épület karbantartása (tulajdonos, bérlő, használ)
2.) Az épületekre kifüggesztett tárgyak (pl. cégér) leeséséből bekövetkező kártérítési felelősség: az felel, akinek az érdekében történt az épületre erősített dolog elhelyezése.
3.) Épületből kidobott, kiejtett vagy kiöntött tárgyak által bekövetkező kár: főszabályként az épület tulajdonosa vagy használója, bérlője felel a kárért.
5.) Termékfelelősség
A kártérítési felelősség alapja: a hibás termék kárt okoz a felhasználónak vagy a fogyasztónak. Ez a hiba rendszerint a gyártót, a termék előállítóját, importőrét vagy forgalmazóját terhelő felelősség lesz.
4.) A KÁRTÉRÍTÉS MÓDJA ÉS MÉRTÉKE, A KÁR ELEMEI
1.) A kártérítés módja
Általános szabály, hogy a kárért felelős személynek kötelessége az eredeti állapotot helyreállítani. Ha ez nem lehetséges, vagy azt a károsult alapos okból nem kívánja, akkor meg kell téríteni a károkozónak valamennyi vagyoni és nem vagyoni kárát.
2.) A kár megtérítésének szabályai
1.) Ha károkozás történik, mindig az a legjobb, ha helyre tudjuk állítani az eredeti állapotot.
2.) Ha az eredeti állapotot nem tudjuk helyreállítani, akkor a Ptk. szerint meg kell téríteni a kárt. Főszabályként a kárt pénzben kell megtéríteni.
3.) Meg lehet azonban téríteni természetben is a kárt. Az indokolhatja, hogy azt a dolgot, a károkozó maga termeli, vagy egyébként a rendelkezésére áll.
3.) Kár: Vagyoni vagy nem vagyoni érdeksérelem, hátrány. A vagyoni kár és a nem vagyoni kár közötti különbség:
A vagyoni kár és a vagyoni kártérítés mindig vagyoni érdeksérelemre vonatkozik.
A nem vagyoni kártérítés intézménye a személyiségi jogok megsértésének általános polgári jogi szankciója.
A vagyoni kár elemei
- tényleges kár – damnum emergens
- elmaradt vagyoni előny, elmaradt haszon – lucrum cessans
- a károsult indokolt költségei, indokolt kiadásai az ésszerűség és a méltányosság elvei szerint.
Elképzelhető az is, hogy a kár csak elmaradt haszonban vagy csak indokolt költségekben áll és nincs tényleges kár.
4.) Kártérítés mértéke
a.) A vagyoni kár mértéke pontosan meghatározható.
b.) A nem vagyoni kár mértékét nem lehet pontosan meghatározni, a bíróság mérlegeléssel dönt, de el kell határolni az általános kár kategóriától.
c.) Az általános kár egy olyan vagyoni kár, amelyet akkor állapít meg a bíróság, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a kár mértéke pontosan nem számítható ki. Ekkor egy olyan mértékű kárt kell megállapítani, amely vélhetően biztosítja a károsultnak az érdeksérelme orvoslását, vagy teljes anyagi kárpótlásra alkalmas. Az általános kártérítés nem követelhető vissza abban az esetben, ha később kiderül, hogy a kár valós mértéke nem érte el az általános kártérítés összegét, ha azonban járadék lett megállapítva, annak összege csökkenthető.
H.) KÖTELMI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ
1.) AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ÉS MÁS TULAJDON-ÁTRUHÁZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK
Tulajdon-átruházási szerződések:
1.) Adásvételi szerződés
2.) Szállítási szerződés
3.) Mezőgazdasági termékértékesítő szerződés
4.) Csere
5.) Ajándékozás
6.) Kölcsön
A tulajdon-átruházási szerződés középpontjában a tulajdonjog átruházása áll, vagyis a szerződés tárgyán megváltozik a tulajdonjog.
1.) Adásvételi szerződés
A tulajdonjog visszterhes átruházásának típusszerződése.
Fogalma: adásvételi szerződés alapján az eladó köteles valamely dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot vevő birtokába adni, míg a vevő köteles a dolgot átvenni és a vételárat megfizetni.
Jogi természete: Az adásvételi szerződés konszenzuál szerződés, azaz a dolog átadása is szükséges.
Alanyai: Eladó (k) és vevő(k). Csak jogképességgel rendelkező jogalanya lehet. Fontos alanyi feltétel, hogy az eladó csak a dolog tulajdonosa lehet, ez következik a „Nemo plus juris ad alium transfere potest” elvéből.
Tárgya: Forgalomképes dolgok, ingók és ingatlanok lehetnek. Fontos: ingó dolognak tekintendő minden birtokba vehető testi tárgy, energiák, a dolog kódjára hasznosítható természeti erőforrások, jogok (pl. tagi üzletrész), követelések.
Formája: Megköthető szóban, írásban (ingatlan esetén csak írásban), ráutaló magatartással.
Ingatlan adásvételi szerződés minimális kellékei
- szerződő felek neve
- az adásvétel tárgya
- a vételár
- tulajdon-átruházás szándéka
Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés feltétele: ügyvédi ellenjegyzés
Az átruházás feltételei
- érvényes jogcím
- dolog átadása, birtokba adás
- tulajdonostól való szerzés
- ingatlan esetén ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés
Az adásvételi szerződés különös nemei
- megtekintésre vétel
- próbára vétel
- minta szerinti vétel
- részletvétel
- elővásárlási jog intézménye
- visszavásárlási jog
- opció (vételi jog)
2.) Szállítási szerződés
A szállítási szerződés a gazdálkodó szervezetek közötti áruforgalom tipikus szerződése.
Nem tévesztendő össze a szállítmányozással vagy a fuvarozással!
Halasztott adásvételi szerződésnek is szokták hívni.
A szállítási szerződés fogalma
A szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. A dolgot tehát egy későbbi időpontban adják át a megrendelőnek.
Ez a fogalom meghatározó eleme! A szállítási szerződés tehát „halasztott adásvételi” szerződés, a teljesítés mindig későbbi időpontban történik.
A szerződés létrejötte
Létrejöttéhez a lényeges, valamint bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges
3.) Mezőgazdasági termékértékesítő szerződés
Fogalma: A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű, maga terhelte terményt, terméket vagy saját nevelésű illetőleg hízlalású állatot köteles a kikötött későbbi időpontban a megrendelő birtokába és tulajdonába adni, a megrendelő pedig köteles a terményt, terméket, illetőleg állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni.
Ha a mezőgazdasági áru tulajdonának átruházására halasztott „adásvételi” jellegű szerződést kötnek, akkor a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés szabályait és nem az adásvételi szerződés szabályait kell szerződésükre alkalmazni.
A szerződés létrejötte
Alanyai: a mezőgazdasági termelő és a megrendelő. Bárki megkötheti.
Érvényesen csak írásban köthető. Elmulasztása esetén is érvényes a szerződés, ha bármelyik fél a szerződésből származó kötelezettségeit teljesítette. A szerződő feleknek a szerződés lényeges elemeit: a szolgáltatás tárgyát, teljesítés idejét, ellenszolgáltatást kell írásba foglalniuk.
4.) Csere
Csereszerződés esetén a dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása megy végbe, mindegyik fél eladó a saját dolga, míg vevő a másik fél dolga tekintetében. A cserére az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni.
5.) Ajándékozás (ingyenes szerződés)
Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Nem egyoldalú cselekmény. A jogviszony teljessé válásához arra is szükség van, hogy a másik fél a neki szánt juttatást elfogadja. Az ajándékozás tehát kétoldalú jogügylet, szerződés. Az ingyenes szerződések alaptípusa.
Az ajándékozási szerződés fogalmi elemei
1.) „az ajándékozó saját vagyona rovására”
2.) „ingyenes vagyoni előny juttatása”
Az ajándékozási szerződés alakszerűsége
Alakszerűség szempontjából különbséget kell tenni az ingó és ingatlan dolgok ajándékozása között.
Ingó dolog ajándékozása nincs alakszerűséghez kötve.
Létrejöhet szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt.
Ingatlan ajándékozás érvényességéhez szükséges a szerződés írásba foglalása. Ingatlan ajándékozásakor az ingatlan tulajdonjogának átruházása megy végbe.
6.) Kölcsön
Kölcsön esetén is átszáll a tulajdonjog, de ebben az esetben a tulajdonszerző köteles ugyanabból ugyanannyit visszaadni.
2.) MÁS RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ TEVÉKENYSÉG-KIFEJTÉSRE IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK: KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MEGBÍZÁSRA ÉS A VÁLLALKOZÁSRA
Más részére történő tevékenység-kifejtésre irányuló szerződések:
1.) Vállalkozási szerződés
2.) Beruházási szerződések
3.) Fuvarozás
4.) Megbízás
5.) Bizományi szerződés
6.) Szállítmányozás
1.) Megbízási szerződés
(facere, tehát nem eredményre vállal kötelezettséget, hanem más javára kifejtett tevékenységre)
A megbízási szerződés fogalma
A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A felek olyan megállapodása, amelyben a megbízott arra kötelezi magát, hogy ellátja azt az ügyet, amellyel a megbízó megbízta.
A felek jogai és kötelezettségei
A megbízott fő kötelezettsége a rábízott ügy ellátása. A megbízási szerződésben szereplő tevékenység olyan célra kell, hogy irányuljon, amelyben a megbízó érdekelt. A kijelölt cél olyan kell, hogy legyen, amelynek megvalósulása a megbízó, mint az ügy urának érdekét szolgálja.
A személyes eljárási kötelezettség, mint főszabály alól kivétel, amikor a megbízott más személy közreműködését veheti igénybe. A Ptk. három esetben teszi ezt lehetővé:
- ha a megbízó ehhez hozzájárult
- ha ez a megbízás jellegével együtt jár
- ha ez a megbíznak károsodástól való megóvása érdekében szükséges.
A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról utóbbi kívánságára bármikor, szükség esetén pedig ilyen kívánság nélkül is bármikor értesíteni.
A megbízott legfontosabb jogosultsága a megbízási díjhoz való jogosultság, amely azonban nem minden megbízási szerződésnek része.
A megbízás tehát lehet visszterhes, amikor a megbízó a megbízás teljesítéséért díjat köteles fizetni. Lehet ingyenes is.
A megbízás megszűnése
A szerződés megszűnhet a szerződés teljesítésével, illetve a szerződés teljesítése nélkül: a felek akaratából (egyoldalú vagy kétoldalú nyilatkozattal), bírósági vagy hatósági rendelkezéssel, illetve egyéb módokon
2.) Vállalkozási szerződés
Fogalma: Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.
(megrendelő és nem vállalkozó!)
A vállalkozás un. eredménykötelem.
A szerződés létrejötte szempontjából lényeges tartalmi elemek:
- a szolgáltatás tárgya mennyiség és minőség szerint
- a vállalkozói díj összegének rögzítése
- teljesítési határidő.
A vállalkozó köteles valamely dolog:
- tervezésére
- elkészítésére
- feldolgozására
- átalakítására
- üzembe helyezésére
- megjavítására vagy
- munkával elérhető más eredmény létrehozására.
A megrendelő köteles a szolgáltatás:
- átvételére és
- díj fizetésére.
A vállalkozói szerződés eredménykötelem, a vállalkozónak a díjazás akkor jár, ha az eredményt produkálja.
A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult, akinek magatartásáért a úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna.
Elállási jog
A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni.
Tipizált vállalkozási szerződés altípusok:
- építési szerződés
- szerelési szerződés
- tervezési szerződés
- kutatási szerződés
- utazási szerződés
3.) Fuvarozás
A fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni.
A fuvarozás gyűjtőfogalom, magában foglalja az áru és a személyfuvarozást is. Végbemehet vasúton, közúton, vízi úton és légi úton egyaránt.
4.) Bizományi szerződés
A bizomány a közvetítő tevékenység szerződéstípusa.
Az egyik fél a bizományos, a másik fél a megbízó helyett, annak érdekében jár el, köt szerződést egy harmadik személlyel, de e harmadik személlyel szemben önállóan, saját nevében tevékenykedik.
A bizomány kizárólagosan visszterhes, szemben a megbízással, amely egyaránt lehet ingyenes vagy visszterhes. Valójában a bizományi szerződés is előfordulhat ingyenes formában.
5.) Szállítmányozás
A szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.
A szerződés alanyai: a megbízó és a szállítmányozó.
3.) A TARTÁSI ÉS AZ ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉSEK
Az alimentációs szerződések:
Alimentáció: élelmezés, táplálás, etetés.
Alapvető közös sajátossága, hogy a jogosult számára az életfenntartáshoz, megélhetési körülményeinek biztosításához szükséges feltételek nyújtását igényli a kötelezettől. (megöregedett, munkára képtelen, magatehetetlen emberek ingó, vagy ingatlan vagyonuk átruházás révén biztosítják maguknak létfenntartásukat)
Az alimentációs szerződések típusai
1.) Tartási szerződés
2.) Életjáradéki szerződés
1.) A tartási szerződés
Fogalma: Az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. (ellenszolgáltatás fejében, vagy nélkül) E kötelezettség nem csak szerződésen, hanem jogszabályon is alapulhat.
A tartási szerződés megkötése
Írásban kell megkötni, mivel a tartásra többnyire kiszolgáltatott, megingott egészségügyi állapotban lévő emberek szorulnak. Az írásbeli alakhoz kötöttséget indokolja továbbá az is, hogy az esetek döntő többségében a tartási kötelezettség ellenértéke az ingatlan átruházása.
A tartási jog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba
Ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában lévő ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni.
A jogosult érdekei veszélybe kerülhetnek, amennyiben az eltartó tulajdonával még a tartási szerződés fennállása alatt rendelkezik, és az ingatlant másnak elidegeníti, ezért a törvény lehetőséget ad arra, hogy a korábbi tulajdonos eltartott javára az ingatlan „teherlapján” ún. tartási jog kerüljön bejegyzésre. Amennyiben a jogosult tartási joga az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve és a kötelezett tartási kötelezettségét nem vagy hiányosan teljesíti, a jogosult az ingatlanból végrehajtás útján kereshet kielégítést, végső soron az ingatlan lefoglalása, a végrehajtási jog bejegyzése, illetőleg az ingatlan elárverezése útján történik a jogosult kielégítése.
Ha a tartásra kötelezett elidegeníti az ingatlant, akkor tartásra kötelezett ún. személyes kötelezett lesz, azaz az ápolást, gondozást, stb. továbbra is neki kell személyesen teljesítenie. Az ingatlan új tulajdonosa ún. dologi kötelezett lesz, ami azt jelenti, hogy tűrnie kell azt, hogy ha a személyes kötelezett nem teljesíti a tartási kötelezettségét, akkor a jogosult az ingatlanból végrehajtás útján kereshet kielégítést.
A tartás módja
A kötelezett a jogosultnak mindazt köteles szolgáltatni, ami megfelelő eltartáshoz szükséges:
- lakás, illetve szálláskörülményeinek biztosítása
- gondozása
- gyógyíttatása
- ápolása
- temettetése
- stb.
A tartási szerződés módosítása
A szerencse-elem korrekciójára a Ptk. módot ad. Ha a felek viszonyában valamilyen olyan változás áll be, hogy a közöttük létrejött szerződés változatlan tartalommal való meghagyása valamelyikük lényeges jogos érdekét sérti. Változhat a felek egymás közötti pszichikai-érzelmi kapcsolata is.
A tartási szerződés átváltoztatása életjáradéki szerződéssé
Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerződéssé, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszűntetését. Az életjáradék összege lehetőleg feleljen meg a természetben nyújtott tartás ellenértékének.
A tartási szerződés megszűnése
- határozott időre kötött tartási szerződés esetében az idő elteltével
- határozatlan időre kötött szerződésnél a jogosult halálával
- ingyenes tartási szerződés esetében a kötelezett halálával
- ha a bíróság a felek kérésére a tartási szerződést átváltoztatja életjáradéki szerződéssé
- ha a bíróság a felek kérésére a tartási szerződést megszünteti.
2.) Az életjáradéki szerződés
Az életjáradéki szerződés fogalma és elhatárolása a tartási szerződéstől
Az életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonkénti visszatérő szolgáltatására köteles.
Célja, hogy biztosítsa az egyik szerződő félnek az anyagi ellátását, létfenntartását. A tartási szerződés esetében a tartás természetben, saját háztartásban, együttlakás mellett történik, az életjáradéki szerződés esetében a létfenntartás céljára adott szolgáltatás pénz vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatása.
Az életjáradéki szerződés megkötése
Érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. A szerződés megkötésének időpontjával megy át az eltartó tulajdonába az a vagyontárgy, amelyet az életjáradék, ill. a terménymennyiség fejében az eltartó a kötelezettnek nyújt.
Az életjáradéki szerződés szabályai
A tartási szerződés szabályait kell alkalmazni. Esedékességét időszakonként előre kell megfizetni.
A bíróság a szerződést mindkét fél érdekeinek figyelembe vételével módosíthatja, amennyiben a szerződés megkötését követően a felek viszonyaiban olyan változás áll be, amely a szerződés változatlan tartalommal való fenntartását lehetetlenné tenné.
Az életjáradéki szerződés is szerencseszerződés jellegű, megkötésekor még nem lehet tudni, hogyan arányul az életjáradék fejében adott vagyontárgy értéke az eltartott élete végéig fizetendő pénzösszeghez, vagy nyújtandó terménymennyiséghez.
3. Az ingyenes jogügyletek
Az ingyenes szerződések és jogügyletek típusai
- az ajándékozási szerződés
- a haszonkölcsön
- a díjkitűzés és a kötelezettségvállalás közérdekű célra
a.) Ajándékozási szerződés
Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Nem egyoldalú cselekmény. A jogviszony teljessé válásához arra is szükség van, hogy a másik fél a neki szánt juttatást elfogadja. Az ajándékozás tehát kétoldalú jogügylet, szerződés. Az ingyenes szerződések alaptípusa.
Az ajándékozási szerződés fogalmi elemei
1.) „az ajándékozó saját vagyona rovására”
A vagyoni juttatás csak akkor számít ajándékozásnak, ha az ajándékozó vagyonában értékcsökkenést idéz elő. Nem ajándékozás az olyan előnyben részesítés, amelynek nincs vagyoni értéke. (pl. zálogadás)
2.) „ingyenes vagyoni előny juttatása”
A megajándékozott vagyonában értéknövekedést, gazdagodást idézzen elő. A felek szándékának az ingyenes juttatásra kell irányulnia.
Az ajándékozási szerződés alakszerűsége
Alakszerűség szempontjából különbséget kell tenni az ingó és ingatlan dolgok ajándékozása között.
Ingó dolog ajándékozása nincs alakszerűséghez kötve.
Létrejöhet szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt.
Ingatlan ajándékozás érvényességéhez szükséges a szerződés írásba foglalása. Ingatlan ajándékozásakor az ingatlan tulajdonjogának átruházása megy végbe.
Az ingyenes jellegből fakadó speciális szabályok
Három alapvető szabályt fogalmaz meg a törvény:
- az ajándékozási szerződés teljesítésének megtagadása
- az ajándékozó felelőssége
- az ajándék visszakövetelésének joga
- Az ajándékozási szerződés teljesítésének megtagadása
Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állt be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé nem várható.
- Az ajándékozó felelőssége az ajándék tárgyáért
1.) A megajándékozott tulajdonszerzése
Az ajándékozó e szerint köteles megtéríteni azt a kárt, amely a megajándékozottat annak folytán éri, hogy egy harmadik személynek olyan joga van a dolgon, amely a megajándékozott tulajdonszerzését korlátozza vagy kizárta. Az ajándékozó csak akkor felel, ha szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el.
2.) Az ajándékozó felel az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságaiért akkor, ha az ajándékozó szándékossága vagy súlyos gondatlansága folytán a dolog rendeltetésszerű használatra nem alkalmas.
3.) Az ajándékozó felel azért a kárért is, amely az ajándék tárgyában az ajándékozás során szándékosság, vagy súlyos gondatlanság miatt állt be.
4.) Felel azért a kárért is, ha az ajándékozó szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból nem tájékoztatja az ajándékozottat az ajándék tárgyának lényeges tulajdonságairól. (pl. életveszélyes ház, mert összedőlés fenyegeti)
- Az ajándék visszakövetelésének joga
Utóbb bekövetkező esemény, bekövetkezhet az ajándékozó és a megajándékozott oldalán is. A törvény általánosságban azt rögzíti, hogy a szokásos mértékű ajándékot nem lehet visszakövetelni.
Visszakövetelési esetek: (ajándékot, vagy a helyébe lépett értéket)
1.) Ha arra létfenntartása érdekében szüksége van és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.
2.) Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó, vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. (pl. bűncselekmény, vagy szerződéses tartási kötelezettség megszegése, ilyenkor nemcsak az ajándékot, hanem az ajándék helyébe lépett értéket is vissza lehet követelni)
Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék, vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetésének időpontjában már nincs meg, továbbá akkor sem, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta.
3.) Az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult és e nélkül az ajándékozásra nem is került volna sor.
b.) A haszonkölcsön
A haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni, a kölcsönvevő pedig köteles azt a szerződés megszűntekor visszaadni. (ingyenes használat-átengedés, nincs tulajdon-átruházás)
A haszonkölcsön-szerződés létrejötte
A Ptk. nem tartalmaz speciális szabályokat. Az általános szabályok szerint létrejöhet a szerződés szóban, írásban és adott esetben ráutaló magatartással is. A haszonkölcsön tárgya mindig valamilyen dolog, mely lehet elhasználható vagy elhasználhatatlan. Haszonkölcsönbe adó nem csak a dolog tulajdonosa lehet, hanem bárki, aki a dolog időleges átengedésére jogosult. Fontos elem, hogy mindig ellenszolgáltatás nélkül jön létre. (ha nem így lenne, az bérlet lenne)
A haszonkölcsön megszűnése
A haszonkölcsön-szerződés mindig határozott időre szól, tehát ideiglenes jellegű szerződés az adott idő elteltével megszűnik. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a felek a szerződésben minden esetben meghatározzák a haszonkölcsönbe adás idejét.
- A kikötött, vagy a haszonkölcsön célja szerint szükséges idő elteltével
- Felmondással, illetőleg a dolog visszaadásával
- A kölcsönvevő halálával
- Azonnali hatályú felmondással
c.) A díjkitűzés és a kötelezettségvállalás közérdekű célra
1. Díjkitűzés
Fogalma: A díjkitűzés díj nyilvános ígérése meghatározott teljesítmény, vagy eredmény létrehozójának.
Célja, hogy anyagi juttatás kilátásba helyezésével bizonyos teljesítmény, vagy eredmény létrehozására ösztönözzön. (pl. elveszett dolog felkutatása, visszaszolgáltatása, képzőművészeti alkotások létrehozása pályázat útján)
Mindig egyszeri szolgáltatásra szól.
A díjkitűző kötelezettsége
A díjkitűző köteles kiszolgáltatni a díjat annak, aki a megszabott követelményeknek eleget tett. Ha e kötelezettségét nem teljesíti, a díj fizetésére bírói úton is kötelezni lehet.
Ha többen is eleget tesznek a díj kitűzésnek, akkor a díjat közreműködésük arányában kell megosztani.
Az érvényes visszavonáshoz három együttes feltétel fennállása szükséges:
- a díj kitűzője a visszavonás jogát a díj kitűzésekor kifejezetten fenntartsa
- a díj kitűzője az eredmény elérése előtt vonja vissza ígéretét
- a visszavonásnak ugyanolyan nyilvánosság mellett kell megtörténnie, mint a kitűzésnek.
Fogalma
Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít. (pl. tanulmányi ösztöndíjas szerződéseknél az ösztöndíjas köteles a tanulmányokat folytatni és a befejezésük után az ösztöndíjat adó szervnél munkaviszonyba lépni)
A kötelezettségvállalás létrejötte
Írásbeli alakhoz kötött, akár egyoldalú a jognyilatkozat, akár szerződés formájában jön létre.
Tartalmaznia kell a szerződésnek a célt, és a vagyoni szolgáltatás tartalmát, amelyet a cél megvalósítására rendelnek.
A kötelezettséget vállaló a felajánlásban rendelkezhet arról a személyről – jogi vagy természetes személyről, aki gondoskodik a juttatásnak meghatározott célra való fordításáról. A kötelezettnek joga van arra is, hogy megjelölje, hogy a szolgáltatást kinek a javára kell fordítani, ill. kérje nevének feltüntetését a vagyoni szolgáltatás teljesítésekor.
A kötelezettségvállalás megszűnése
A kötelezettség megszűnik, ha a kötelezett meghal. Az örökösök nem kötelesek a vagyoni szolgáltatás teljesítésére. Ez nem jelenti, hogy az örökösök visszakövetelhetnék a már teljesített vagyoni szolgáltatásokat. Megszűnik akkor is, ha megvalósult a cél, amelyre a felajánlás irányult, tehát a kötelezettség tárgyát vesztette. Akkor is, ha a cél elérése lehetetlenné vált az időközben bekövetkezett körülmények folytán.
Speciális szabály, hogy ha a kötelezettség a cél megvalósulása, vagy meghiúsulása miatt szűnt meg, a fel nem használt szolgáltatásokat a kötelezett részére vissza kell szolgáltatni.
Ha a kötelezettségvállalás egyszeri szolgáltatás nyújtására irányul, akkor két feltétel fennállása szükséges ahhoz, hogy a felajánlást vissza lehessen vonni. 1.) Csak a teljesítést előtt lehet a felajánlást visszavonni, 2.) ha a kötelezettség elvállalása után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a teljesítés tőle többé nem várható.
Üdv mindenkinek!
VálaszTörlésNora vagyok, jelenleg Egerben élek. Jelenleg két gyerekkel özvegy vagyok, és májusban beragadtam egy pénzügyi helyzetben, és újra kell finanszíroznom és fizetnem a számlámat. Megpróbáltam hiteleket keresni a magán- és a vállalati hitelintézetektől, de soha nem sikerült, és a legtöbb bank visszautasította hitelemet. De ahogy Istennek lenne, az Isten MAN-ján egy kooperatív futamokra vezettem be, egy magánhitelező, aki 80 000 eurónyi kölcsönt adott nekem, és ma egy cég tulajdonosa vagyok, és a gyerekeim jól járnak abban az időben, ha kapcsolatba kell lépnie bármelyik vállalattal, biztosítva a fedezet nélküli kölcsön biztosítását, a nem hitelesítést, a társszerzőt nem mindössze 2% -os kamatlábbal és jobb visszafizetési tervekkel és ütemtervvel. Nem tudja, hogy ezt csinálom, de most nagyon boldog vagyok, és úgy döntöttem, hogy az emberek többet tudnak róla, és azt akarom, hogy Isten többet áldjon meg. Kapcsolatba léphet vele az e-mail címén: dantecooperativehelp@hotmail.com a gyors beszélgetéshez vagy a whatsapp / +35677926593
Kösz
Nora.
VálaszTörlésSzia,
Szüksége van egy törvényes 2% -os hitelkamatra ?, Az Aanna Loan Finance kölcsönöket kínál magánszemélyeknek és szervezeteknek. Hitel, Hiteleink jól vannak biztosítva és a maximális biztonság prioritásunk, rendelkezésre álló kölcsönöket kínálunk.
* Személyes kölcsönök (biztonságos és nem fedezett)
* Üzleti kölcsönök (biztonságos és nem fedezett)
* Kombinált kölcsön
* Konszolidációs kölcsön és még sok más:
Ha érdekli, vegye fel velünk a kapcsolatot az e-mail kézhezvételével, hogy lehetővé tegye a tranzakció folytatódását, e-mailben érhető el: annaloanfinance @ gmail.com, gyors csevegés vagy a WhatsApp / +35677926593
Minden jót,
Anna Figo,
Hívja / Whatsaap +35677926593
C.E.O / főtanácsadó.
Anna hitelfinanszírozás
annaloanfinance@gmail.com