MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2008.10.01. )

A megbízási szerződés alapján a megbízott általában valamilyen tevékenység elvégzésére köteles (pl. egy építkezés műszaki ellenőrzésére), amelyért cserébe megbízási díj illeti meg. Kérdés, hogy akkor is jogosult lehet a megbízott erre a díjra, ha tevékenysége nem éri el a megbízó által kitűzött célt. Előfordul, hogy valaki úgy végez egy tevékenységet, hogy nincs erre megbízása, ezt nevezik megbízás nélküli ügyvitelnek. A megbízási szerződés Fogalma: Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően ellátni. Alanyai: Megbízott - Megbízó Tárgya: Képviselet, egy vagy több ügy ellátása, egyszeri vagy tartós tevékenységre, stb. Alakszerűség: Nincs alakszerűséghez kötve, azonban - egyes megbízásokra speciális szabályok vonatkoznak (pl. az ügyvédi megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni, az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét ugyan nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása az ügyvédet terheli [1998. évi XI. törvény 23. §]); - ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír. Ellenszolgáltatás megnevezése: megbízási díj [1959. évi IV. tv. 474. §]. Fontos: A megbízási szerződés a gondossági kötelmek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a megbízott csak meghatározott tevékenységre és nem egy eredmény elérésére köteles. Ha a megbízott eljárása során a lehető legnagyobb gondossággal és szakszerűen járt el, a szerződést akkor is teljesítette, ha az eredmény nem következett be. Akkor követ el szerződésszegést a megbízott, ha nem kellő gondossággal vagy szakszerűtlenül végezte a tevékenységét. Lehetnek-e közreműködők? A megbízott főszabály szerint személyesen köteles eljárni. A megbízott más személy közreműködését akkor veheti igénybe, ha a) ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ez a megbízás jellegével együtt jár, - a megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el; b) a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges, - a megbízott az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [1959. évi IV. tv. 475. §]. A megbízó utasíthat és tájékoztatást kérhet A megbízott köteles a megbízó utasításai szerint eljárni. A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni: - ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő károk őt terhelik; - ha a megbízó fenntartja azon utasítását, amelynek teljesítése jogszabályba (hatósági határozatba) ütközik, vagy az élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztet a megbízott - a Ptk. külön rendelkezése nélkül is - jogosult és köteles annak teljesítését megtagadni. A megbízott köteles tájékoztatni a megbízót: - tevékenységéről és az ügy állásáról (a megbízó kívánságára) - ide tartozhat például a felmerült vagy várható költségek közlése, időközi elszámolás, várható eredmény, stb.; - ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá (akkor is, ha ezt külön nem kérte a megbízó) [1959. évi IV. tv. 476-477. §]. Megbízási díj és költségek A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős (itt nem kizárólag a megbízó felróható magatartására kell gondolni, hanem például a nem megfelelő szakértelemre is). Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. Az ügy ellátásával felmerült költségeket a megbízó fizeti ki, de ezek előlegezésére nem köteles (természetesen a szerződésben ezzel ellentétesen is meg lehet állapodni). A szerződés megszűnésekor: - a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált; - a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit megtéríteni; - a megbízó köteles a megbízási díjat kifizetni [1959. évi IV. tv. 478-479. §]. Törvényes zálogjog A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. Fontos tudni, hogy a törvényes zálogjogra hivatkozva a megbízott dokumentumokat, szerződéseket nem tarthat vissza a díja megfizetéséig [1959. évi IV. tv. 480. §]. Hogyan szűnhet meg a megbízási szerződés? A megbízási szerződés megszűnik, ha - a megbízott a megbízást teljesítette; - valamelyik fél a szerződést felmondja; - bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van; - a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik; - a megbízott cselekvőképtelenné válik; - a megbízás tárgytalanná válik; - külön jogszabály így rendelkezik (pl. az ügyvédi megbízási szerződés megszűnik az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével is). A megbízó felmondása lehet: a) a rendes felmondás - köteles helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért b) azonnali hatályú (rendkívüli) felmondás A megbízott felmondása lehet: a) a rendes felmondás - a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodni tudjon; b) azonnali hatályú (rendkívüli) felmondás - kizárólag a megbízó súlyos szerződésszegése esetén van erre lehetősége. Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. Fontos tudni, hogy a felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis, kizárólag folyamatos megbízási jogviszonynál a felek közös megállapodással korlátozhatják. Ha a megbízás a megbízó személyében rejlő okból vagy azonnali hatályú felmondás miatt szűnik meg, a megszűnés abban az időpontban következik be, amikor a megbízott a megszűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez. A megbízott a megbízó halála vagy cselekvőképességének megszűnése esetén a szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes, illetve rendes felmondás esetén a szerződés a felmondási idő elteltével szűnik meg [1959. évi IV. tv. 481-483. §]. Megbízás nélküli ügyvitel Megbízás nélküli ügyvivő: valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna. Az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. Például: A bérlő a bérelt dologra a szükséges kiadásokon felül anélkül költ, hogy azt a bérbeadóval leegyeztette volna [1959. évi IV. tv. 427. §]. Például: Ha a vállalkozó a szerződésben és a felek külön megállapodásában rögzítetteket meghaladó szolgáltatást is nyújtott a megrendelő részére - lásd: XXXII. számú Polgári Elvi Döntés. A más ügyébe jogosultság nélkül való beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni - függetlenül a beavatkozás eredményességétől -: - ha megfelel a másik érdekének és feltehető akaratának, különösen ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg; - életveszély elhárítása végett az életveszélybe került személy, széles körben fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása érdekében a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy, tartási kötelezettség teljesítése végett a tartásra köteles személy akarata ellenére is helye van beavatkozásnak. A megbízás nélküli ügyvivő köteles azt, akinek érdekében beavatkozott, erről haladéktalanul értesíteni; egyebekben őt a megbízott kötelezettségei terhelik. Ha a képviselt személy jóváhagyja a beavatkozó tevékenységét, a felek között megbízási szerződés jön létre. A megbízás nélküli ügyvivő felelőssége: a) ha a beavatkozása helyénvaló volt, őt a megbízott jogai illetik, függetlenül attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e, vagyis: - a képviselt személy köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, - jogosult a szükséges és hasznos költségeinek megtérítésére, - jogosult megbízási díjra (ha nem tekinthető ingyenesnek a tevékenysége). b) ha a beavatkozás nem volt helyénvaló: - díjazást nem követelhet, - költségeinek megtérítését csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti, - felelős mindazért a kárért, amely beavatkozása nélkül nem következhetett volna be [1959. évi IV. tv. 484-486. §]. Rosszhiszeműen eljáró személy: Ha valaki tudva, hogy nincs hozzá joga, idegen ügyet sajátjaként lát el, vele szemben a megbízás nélküli ügyvitelből eredő jogokat lehet érvényesíteni. Ha e jogokat érvényesítik, az eljáró személy a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint költségeit beszámíthatja [1959. évi IV. tv. 487. §].