| FENNMARADÁSI ENGEDÉLY |
| Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd | |
| 2008.09.09. | |
| Utolsó frissités ( 2010.08.02. ) | |
Ha építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkeztünk, akkor az épületet csak úgy használhatjuk, ha fennmaradási engedélyt kapunk. Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik a szabálytalnul létrehozott épület.
Milyen esetekben kell fennmaradási engedélyt kérni?
Fennmaradási engedélyt kell kérni, ha:
a) az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végezték el,
b) az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet az építési engedélytől eltérően végezték el
c) az építési engedélyhez nem kötött építési munkát a jogszabályi előírásoktól eltérően végezték el.
Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi. A hatóságnak a fennmaradási engedélyhatározattal, illetve a bontás tudomásulvételével egyidejűleg, egy határozatban az építésügyi bírságról szóló döntést is meg kell hoznia [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §].
A fennmaradási engedélyezési eljárás típusai A fennmaradási eljárás típusai:
a) fennmaradási engedélyezési eljárás
b) fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás
A fennmaradási engedély:
- meghatározott időre szóló (építésügyi bírság kiszabása, illetőleg a szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett), vagy
- visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) hatályos, vagy
- végleges jellegű (határozatlan ideig hatályos és egyben használatbavételi engedély)
A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy időben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
Fennmaradási engedély megadása esetén, ha - az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatára vonatkozó nyilatkozatok alapján - ennek feltételei fennállnak, az építésügyi hatóság az építésügyi bírság befizetéséig a fennmaradási engedélyben egyben ideiglenes használatbavételi engedélyt is ad. Ha a fennmaradási engedély megadását követően az építtető a szabálytalan építési tevékenység miatt kiszabott építésügyi bírságot befizeti, a bírság befizetésének építtető általi igazolását követően a fennmaradásra és használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság - külön kérelem nélkül - egyszerűsített határozattal véglegesíti [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39-40. §].
Ki kérhet fennmaradási engedélyt?
A fenti esetek szerint szabálytalanul megépített befejezett vagy befejezetlen építményre, építési tevékenységre főszabály szerint az építtetőnek kell fennmaradási engedélyt kérnie. A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető jogutódja is előterjesztheti.
Fontos tudni, hogy az építési jogosultság igazolásának hiányában a fennmaradási (továbbépítési) engedélykérelmet el fogják utasítani és a hatóság köteles elrendelni az építmény bontását. Amennyiben a szabálytalan építményre, illetve építési tevékenységre egyébként a fennmaradási engedély megadható lenne és az építtető az építésügyi hatóságnál igazolja, hogy a tulajdonjog rendezése iránt, vagy a jognyilatkozat pótlása iránt pert indított, úgy az építésügyi hatóság az eljárását kérelemre - a polgári per jogerős befejezéséig - felfüggesztheti.
A kérelmet az ingatlannal rendelkezni jogosult is előterjesztheti [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §].
Mit kell mellékelni a kérelemhez?
A fennmaradási engedélykérelem kötelező melléklete a kérelem tartalmától függ.
Fennmaradási és továbbépítési engedélyezés esetén - a tartalmától függően - mellékelni kell:
a) a tervdokumentációt az alábbiak szerint:
- az Engr.-ben (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben) meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
- a tervezői nyilatkozatot,
- a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
- ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt;
b) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat,
c) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvkr.) meghatározott esetekben a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, illetve a Khvkr. 5. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti határozatot,
d) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét,
e) a közút kezelőjének hozzájárulását
ea) közút területén, az alatt vagy felett építmény,
eb) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény,
ec) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény
építése esetén,
f) az Eljárási kódex 1. melléklete szerinti tartalmú kitöltött statisztikai adatlapot,
g) termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló hatósági határozatot,
h) a felelős műszaki vezető - ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő - nyilatkozatát [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 40. §, 36. §, 27. §, 25. §].
Végleges fennmaradási engedélykérelem esetén mellékelni kell:
a) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,
d) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,
e) ha a kivitelezés során a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban (és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban),
f) a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti kitöltött statisztikai lapot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 40. §, 36. §, 25. §].
Mikor adhatja meg a hatóság az engedély kiadását?
Az építésügyi hatóság - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt akkor ad, ha
a) az építmény, építményrész - az Étv. 36. §-ában foglalt követelmények alapján - engedélyezhető lenne vagy a feltételeknek való megfelelés megteremthető és
b) az építtető az építési jogosultságát igazolta.
Fennmaradási engedély - az a) és b) pontok érvényesítése mellett - kiadható akkor is, ha
c) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy
d) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.
Főszabály szerint a fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg a hatóság köteles építési bírságot is kiszabni [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §, 49. §].
Ügyintézési határidők
Az ügyintézési határidő eltérő lehet a hatósági ellenőrzés és a kérelem alapján lefolytatott eljárásban.
Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében:
Az építésügyi hatóság építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított három hónapon belül tisztázza a tényállást [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39. §].
A fennmaradási engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított negyvenöt munkanapon belül kell meghozni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 40. §].
Mikor rendelik el az átépítést vagy a bontást?
Az építésügyi hatóság az építéshatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e. A hatóság a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és egyben legfeljebb negyvenöt munkanapon belüli határidő tűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel.
Az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli, ha
a) az építtető határidőben
- nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét,
- a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget vagy
- a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja;
b) ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető;
c) a fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelt, illetőleg az engedély visszavonták;
d) a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39. §].
A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) tűrni köteles [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §].
A hatósági intézkedés korlátai
Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A fennmaradási engedélyben meghatározott határidő vagy az engedély visszavonása és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani.
Az egyéves időtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdődik:
a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétől, illetve
b) ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elő az építtető fennmaradási engedélykérelmét, továbbá
c) ha az építtető kérelmét módosítja vagy visszavonja.
Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének a jogszabályi feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a hatósági intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §].
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése