A TERVPÁLYÁZAT SZABÁLYAI, KAPCSOLATA A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSSAL, A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI

A TERVPÁLYÁZAT SZABÁLYAI, KAPCSOLATA A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSSAL, A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2008.10.01. )

A tervpályázat fogalmaA jelenleg hatályos Kbt. fogalomrendszere az alábbiak szerint határozza meg a tervpályázat definícióját: "olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja" [2003. évi CXXIX. tv. 4. § 36. pont]. A Korm. rendelet a következő meghatározást rögzíti: "tervpályázat: az építészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- és településrendezési, valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok összevetésére és rangsorolására alkalmas tervezési versenyforma. Célja az adott tervezési feladat megvalósítására alkalmas tervjavaslat, illetve a tervezési feladat megoldására alkalmas tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása" [137/2004. (IV. 29.) Korm. rend. 1. §]. Jól látható, hogy amíg a Kbt-ben rögzített fogalom, mintegy keretjelleggel határozza meg a tervpályázat definícióját, addig a Korm. rendelet kibővíti és egyúttal tartalommal tölti meg azt. A Korm. rendelet és a Kbt. kapcsolata A Korm. rendelet és a Kbt. közötti szoros összefonódást jól jellemzi, hogy a Kbt. valamennyi rezsimében (közösségi értékhatárokat elérő, nemzeti értékhatárokat elérő és a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések), minden egyes ajánlatkérői típusra ("klasszikus" és az ún. "különös" ajánlatkérői körre) vonatkozóan megtalálhatóak a tervpályázati eljárásokra vonatkozó alapszabályok, míg magában a Korm. rendeletben a részletes rendelkezések. További kapcsolatot szabályoz a Korm. rendelet azon rendelkezése, amely szerint a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérőknek a Kbt. szerinti építési beruházások vonatkozásában az építmény építészeti-műszaki tervezésének a kivitelezést megelőző versenyeztetésére, valamint az önálló szolgáltatásként megrendelendő építészeti-műszaki tervezés versenyeztetésére tervpályázati eljárását kell lefolytatniuk [137/2004. (IV. 29.) Korm. rend. 1. §]. A tervpályázati eljárások szabályai, fajtái Egyfajta kivétel a tervpályázati eljárások alól, hogy az Étv. 2. §-ának 18. pontja szerinti sajátos építményfajták (többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel, környezetvédelemmel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények). A sajátos építményfajták létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség, tervezésük esetén tervpályázati eljárás lefolytatása nem kötelező, de amennyiben azt a tervezés jellege lehetővé teszi, illetve műszaki, minőségi és gazdasági követelmények igénylik a tervpályázati eljárás lefolytatható. Talán még hangsúlyosabb kitétel, hogy a tervpályázati eljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi, illetve egyéb hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően kell lefolytatni, és az nem irányulhat magának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére. A tervpályázati eljárások fajtáiról a Kbt. nagy általánosságban annyit jegyez meg, hogy azok vagy nyílt vagy meghívásos eljárások lehetnek. Előbbi esetében minden érdekelt benyújthatja pályázatát (pályaművét), utóbbinál a kiíró korlátozhatja a pályázók létszámát vagy keretszámát és ezeknek a számoknak megfelelő számú jelentkezőt hív fel pályázat benyújtására illetőleg a másik lehetőség a meghívásos formánál, hogy az általa megjelölteken kívül minden érdekelt jelentkezhet az eljárásban részvételre [2003. évi CXXIX. tv. 155. § (1)-(3) bek.]. A Korm. rendelet már egzaktabban részletezi a tervpályázati eljárás formáit és két kategóriát különbözet meg: - a pályaművön (építészeti-műszaki, illetve egyéb tervjavaslaton) alapuló tervpályázat, - az ötletpályázat. Utóbbi a tervezési feladatok tervkoncepciójának szakmai megalapozására, a kiírói igények előzetes tisztázására, a tervezési program előkészítésére szolgál, olyan esetekben, amelyekben a tervpályázati eljárásnak nem célja tervezési szolgáltatás megrendelése [137/2004. (IV. 29.) Korm. rend. 2. §]. További kategorizálást jelent a tervpályázati eljárások megkülönböztetése az eljárás tárgyát képező szolgáltatás becsült értéke alapján (szolgáltatás alatt kifejezetten a tervezői munka értendő). Ez alapján általános és egyszerű tervpályázati eljárásról beszélhetünk. Előbbit akkor alkalmazhatja a kiíró, ha az eljárás alapján megrendelésre kerülő szolgáltatás becsült értéke a mindenkori nemzeti értékhatárt eléri vagy meghaladja (jelenleg a "klasszikus" ajánlatkérőknél nettó 25 millió forint, míg az ún. "különös" ajánlatkérők esetében nettó 50 millió forint). Utóbbit akkor kell lefolytatni, ha az eljárás alapján megrendelésre kerülő szolgáltatás becsült értéke a nemzeti értékhatárt nem éri el, viszont a Kbt. szerinti mindenkori egyszerű közbeszerzési értékhatárt meghaladja (jelenleg ez csak a klasszikus ajánlatkérők esetében értelmezhető és nettó 8 millió forint az összege.) Amennyiben a közösségi értékhatárt érné el az eljárás alapján megrendelésre kerülő szolgáltatás értéke, akkor is általános tervpályázati eljárást kell lefolytatni. A 2008. január 1-jétől 2008. december 31-éig alkalmazandó közbeszerzési értékhatárokat egyébként a 2008. évi költségvetési törvény 91. §-ban találhatjuk meg (Magyar Közlöny 2007/183. szám). A közbeszerzési és a tervpályázati eljárások hasonló szabályozása, összefüggései A Kbt. és a Korm. rendelet szabályai közötti összefüggés, hogy előbbi - ahogy fent már említésre került - bemutatja a nyílt és meghívásos tervpályázati eljárás leglényegesebb, általános rendelkezéseit, míg a Korm. rendelet részletesen szabályozza a két eljárás típust. Lényeges hasonlóság a közbeszerzési és a tervpályázati eljárások között, hogy mindkettő kiírással indul, amelyet hirdetmény útján kell közzétenni és a hirdetményt külön jogszabályokban (2/2006. (I. 13.) IM rendelet - a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról) meghatározott minta alapján kell elkészíteni. További azonosságra utal az a szabály, amely szerint a tervpályázati eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni és legkésőbb az eredményhirdetéstől számított 5 munkanapon belül közzétételre megküldeni. A hirdetményeket a szolgáltatás értékhatárától és a hirdetmény típusától függően az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED adatbankban vagy a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni. Mivel a Kbt.-ben nem kapott helyet, így a Korm. rendelet szabályozza részletesen a tervpályázati eljárások alkalmazásának eseteit, az eljárásban közreműködőket (kiíró, bíráló bizottság, pályázó), továbbá az általános és az egyszerű tervpályázati eljárás szabályait (a Korm. rend. I. - III. fejezete). További kapcsolat a Kbt. és a Korm. rendelet között, hogy maga törvény rendelkezik arról, hogy a Kbt. egyes rendelkezéseit a tervpályázati eljárások során is alkalmazni kell. Ez vonatkozik az alapelvekre, a tervpályázati eljárás dokumentálására, az eljárásban résztvevők részéről kötelezően teendő összeférhetetlenségi illetve esetleges távolmaradási nyilatkozatra, az eljárás határidőinek számítására, az éves statisztikai összegezés elkészítésének szabályaira, az eljárási cselekmények elektronikus úton történő gyakorlásának lehetőségére, valamint a beszerzés értékének megállapítására is [2003. évi CXXIX. tv. 160. § (2) bek.]. Összességében elmondható - ami fent írottakból is kitűnik és már többször is említésre került -, hogy a Kbt. és a Korm. rendelet között több ponton is szoros kapcsolat van, előbbi egy keretet ad a tervpályázati eljárások lebonyolítására vonatkozóan, míg utóbbi ezt a keretet tölti meg tartalommal. Mivel ez a tartalommal megtöltés az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján megfelelően sikerült, így a Kbt. sokszori módosításával (az eddigi legátfogóbb 2006. január 15-ével lépett hatályba, de 2007. január 11-ei hatállyal is történtek változások) ellentétben a Korm. rendelet szabályainak megváltoztatatására hatálybalépése óta - 2004. május 1. - nem volt szükség. Kapcsolódó jogszabályok: 2003. évi CXXIX. tv.;137/2004. (IV. 29.) Korm. rend.;