| Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozóan választhatja az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (összevont eljárás).
Az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szakaszai
Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozóan választhatja az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (összevont eljárás), amely két részből áll:
1) Elvi építési keretengedélyezési szakasz
Ez az engedélyezési szakasz a telek beépítésével - különös tekintettel a környezethez való illeszkedéssel -, a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) követelmények előzetes tisztázása céljából indítható.
Az elvi keretengedély építési tevékenység végzésére – hasonlóan a normál elvi építési engedélyhez – nem jogosít
2) Építési engedélyezési szakasz
Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek - az elvi keretengedély érvényességi idején belül történő - benyújtásával kezdődik. Az építési engedélyezési szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott - akkor is kötik, ha az elvi keretengedély megadását követően az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §, 18. §; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §].
Mit kell mellékelni a kérelemhez?
Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszának megindításához az elvi építési engedély iránti kérelemmel megegyező mellékleteket kell csatolni, vagyis
a) 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
b) a tervezői nyilatkozatot,
c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
Az összevont eljárás építési engedélyezési szakaszának megindításához az építési engedélykérelemhez szükséges mellékleteket, az elvi keretengedélyezést követően, az abban meghatározottak szerint és annak érvényességi idején belül kell benyújtani [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §, 25. §].
Egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle
Az összevont eljárás lényege, hogy a kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság - az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával - egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszában az elvi építési keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].
Az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok, valamint a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság, valamint a közműszolgáltató az egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során a nyilatkozattételre további öt munkanapot kérhet. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a nyilatkozat teljesítésére meghatározott idő.
Összevont építésügyi hatósági eljárásban az építésügyi hatóság és a szakhatóság köteles az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására. Az egyeztetés módjáról és határidejéről a szakhatóságot a szakhatósági megkeresés megküldésével kell értesíteni. A szakhatóságok az összevont építésügyi hatósági eljárás során kötelesek szakhatósági állásfoglalásukat a helyszíni szemlén megadni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §].
Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján állapítja meg az építési engedély megadásának feltételeit és kereteit [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §].
Ügyintézési határidő
Az építésügyi hatóság az elvi keretengedély kérelemről tizenöt munkanapon belül végzés formájában dönt [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §].
Az összevont eljárásban hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb huszonkét munkanapon belül el kell bírálni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. §].
Az engedélyek érvényessége
A jogerős elvi keretengedély egy évig hatályos. Hatályossága a hatályossága alatt kérelemre egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg[193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §].
Mennyibe kerül az összevont eljárás?
Az építésügyi hatóságnak az összevont eljárás esetében az összevonandó eljárásokért (elvi engedélyezési és építési engedélyezési eljárás) a külön jogszabály szerinti külön-külön fizetendő igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték mellett 10 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni [197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §].
Az építtető a szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságnak külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj jár [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].
Az esetleges fellebbezés - a külön jogszabályokban meghatározott díjtételeken felül – eljárástípusonként 20 000 forintba kerül, melyet a jogorvoslati eljárást lefolytató hatóságnak kell megfizetni [197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §].
| 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése