2009. október 1-jétől bevezették az egyszerűsített építésügyi hatósági eljárást, továbbá jogszabályban meghatározott hatósági bizonyítványt lehet kérni az építésügyi hatóságtól tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából, főként a tervezés elősegítése érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez. A 2009-es Eljárási kódex – az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet – alapján 2009. október 1-jétől az alábbi ötféle típusú eljárás jelenik meg az építkezéseknél:
Az Eljárási kódex 1. mellékletben meghatározott esetekben az építési tevékenység végzéséhez a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatóság döntése szükséges. 2008. szeptember 1-jétől megszűnt az elvi telekalakítás, az elvi rendeltetés-megváltoztatási és a rendeltetés-megváltoztatási engedély, illetve bevezették az összevont építésügyi hatósági engedély iránti kérelem lehetőségét. Építmény, építményrész, épületegyüttes építési engedély vagy bejelentés köteles munkával nem járó rendeltetésének megváltoztatásához nincs szükség az építésügyi hatóság engedélyre. Ha viszont az építmény, építményrész, épületegyüttes rendeltetésének megváltoztatása építési engedély, illetve bejelentés köteles munkával (építési tevékenységgel) jár, akkor szükséges építési engedélyezési eljárást lefolytatni, illetve bejelentést tenni az építésügyi hatóságnak.
2010. január 1-jétől alkalmazható lehetőség az építtető részére az elvi építési engedélyezési és egyéb más, előzetes feltételek tisztázását szolgáló közigazgatási hatósági eljárások külön-külön történő lefolytatása helyett az integrált hatásvizsgálati eljárás, az építési engedélyezési és a használatbavételi engedélyezési eljárás helyett az integrált építésügyi hatósági eljárás, illetve az építési engedélyezési és más közigazgatási hatósági eljárások helyett az integrált engedélyezési eljárás. Az integrált eljárások részletes eljárási szabályait nem az Eljárási kódexben (193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), hanem az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben találhatjuk meg.
Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái:
a) elvi építési engedélyezési eljárás,
b) építési engedélyezési eljárás, egyszerűsített építési engedélyezési eljárás, módosított építési engedélyezési eljárás,
c) bontási engedélyezési eljárás,
d) használatbavételi engedélyezési eljárás,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás,
f) fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás,
g) összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás;
Az építésügyi hatósági bejelentés fajtái:
a) építési bejelentés,
b) bontási bejelentés,
c) használatbavételi bejelentés.
A bejelentés olyan egyszerűsített építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, amely
- az Eljárási kódexben meghatározott kérelem és egyszerűsített dokumentációmelléklet benyújtásával indul;
- feltételei: az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt ad, az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél és a szakhatóság az építési tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárul;
- tudomásul vétele egyszerűsített határozat, tudomásul vételének megtagadása alakszerű határozat hozatalával történik.
A fenti engedélyekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások során az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait, valamint az Eljárási kódexnek - egyes eljárásokra vonatkozó - kiegészítéseivel együtt kell alkalmazni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 17. §].
Fontos tudni, hogy az építésügyi hatóság engedélye, illetve a bejelentés nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].
Mennyi az engedély iránti kérelem illetéke?
Az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.) mellékletének XV. pontja sorolja fel az építéshatósági eljárásban fizetendő illetékek összegét. A 2006. évi CXX. törvény két lépcsőben, 2007. január 1-jétől és február 2-ától emelte meg az építéshatósági eljárás illetékeit, illetve módosította ezek szabályait. 2007-től nem spórolhatunk például azon, ha egyszerre kérelmezzük a bontást és az építést, továbbá 2007. január 1-jétől 2000 forint helyett 5000 forintot kellett fizetni azokban az esetekben, amikor a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, valamint az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 10 000 forinttal több, vagyis 30 000 forint illetéket kell leróni.
2008. szeptember 1-jétől ismét változtak az illeték mértékek, amelynek egyik oka, hogy megszűnt az elvi telekalakítási és elvi rendeltetésmódosítási engedély, illetve a rendeltetésmódosítási engedély, továbbá az elvi engedély illetékét a vizsgálandó körülménytől tették függővé. Változott még például a műtárgyakra vonatkozó illetékek megállapítási módja, valamint új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén már 10 000 forint helyett 20 000 forintot kell fizetni, illetve a fennmaradási engedély iránti kérelem a másfélszeresére nőtt.
Az építéshatósági eljárás illetékei 2008. szeptember 1-jétől részletesen az alábbiak:
a) a telekalakítási engedély: 2010. január 23-áig indított ügyekben 5000 forint (telkenként) – az ezt követően indult első fokú eljárás során (amelyet már a földhivatalok folytatnak le!) érintett ingatlanonként 14 000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat, tehát már nem is illetéket kell fizetni [166/2009. (XII. 9.) FVM rend. 1. §];
b) elvi építési engedélyezési eljárás esetében, ha
ba) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál: 15 000 forint,
bb) a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő - műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál: 30 000 forint,
bc) a ba)-bb) pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál: 45 000 forint;
c)építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében
ca) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén
- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
cb) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
cc) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
cd) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
ce) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
d)módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű;
f) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 forint;
g) építési tevékenység bejelentési eljárása esetén 20 000 forint;
h) bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint;
i) fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén a c), f), g) és h) pontok szerint megállapított illeték másfélszerese;
j) használatbavételi engedélyezés esetében a c), f) pontokban megállapított illetékkel megegyező mértékű;
k) használatbavétel bejelentése esetén a g) pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű;
l) rendeltetésmegváltoztatási engedélyezési eljárás esetén az érintett - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint, amennyiben azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az a c)-e) és g) pont szerinti illetékkel megegyező mértékű – itt azért érdemes annyit megjegyezni, hogy építmény, építményrész, épületegyüttes építési engedély (bejelentés) köteles munkával nem járó rendeltetésének megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye (bejelentés tudomásul vétele);
m) a b)-l) pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárás (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében 10 000 forint;
n) az építésrendészeti hatósági intézkedés kérése esetében 15 000 forint.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint, míg a felügyeleti intézkedés iránti kérelem esetén 50 000 forintot kell fizetni [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. pont].
Egyéb eljárási díjak
Az építésügyi hatóságnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez az ingatlan adataiban bekövetkezett változások, vagy tény, állapot, egyéb adat helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítvánnyal történő igazolásáért 20 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Az építésügyi hatóságnak az összevont eljárás esetében az összevonandó eljárásokért (elvi engedélyezési és építési engedélyezési eljárás) a külön jogszabály szerinti külön-külön fizetendő igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték mellett 10 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni[197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].
Az integrált eljárásért
a) a társhatóságoknak, szakhatóságoknak az eljárásaikért külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjon vagy illetéken kívül az eljárásba bevont társhatóságonként további 20 000 forint,
b) a közreműködő hatóságnak az eljárásáért külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjon vagy illetéken kívül - társhatósági közreműködéssel érintett ügyek esetén az a)pontban meghatározottakon felül - 50 000 forint
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni [197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §].
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése