2012. december 11., kedd

AZ ÉPÍTÉSI ÉS EGYSZERŰSÍTETT ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

AZ ÉPÍTÉSI ÉS EGYSZERŰSÍTETT ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS
Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd   
2010.08.02.
Ha már megvan a megfelelő telek, az elegendő mennyiségű pénz, a tervező és a kivitelező, még hátravan egy utolsó akadály: az építési engedély megszerzése. Az alábbiakból egyebek mellett megtudja, hogy mit kell mellékelni a kérelemhez, mikor kezdheti meg a munkálatokat és meddig lehet elhalasztani a kezdést.
 
 
Az ún. normál és egyszerűsített engedélyezési eljárás
 
Attól függ, hogy normál vagy egyszerűsített engedélyezési eljárásról lesz szó, hogy a kérelmező mit szeretne építtetni. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel a normál építési engedélyhez (I. oszlop) és az egyszerűsített építési engedélyhez (II. és III. oszlop) kötött (IV. oszlop) tevékenységeket.
 
A két eljárás döntően azonos szabályok szerint folyik, eltérés van azonban az alábbi területeken:
-          az egyszerűsített engedélyezési eljárás ügyintézési határideje rövidebb,
-          az egyszerűsített építési engedélyezési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak nem kötelező minden egyes elemet tartalmaznia, amit a normál építési engedély iránti kérelemhez el kell készíteni (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. számú melléklet 12/A. pontja rögzíti az eltéréseket).
 
Mit kell mellékelni az építési engedély iránti kérelemhez?
 
A kérelem tartalmára és benyújtására ebben az esetben is a közös eljárási szabályokat kell alkalmazni. Ami eltérés az egyes engedélyezési eljárások között, az a benyújtandó mellékletek listája.
 
Az építési engedélykérelemhez - a tartalmától függően - mellékelni kell:
a) a tervdokumentációt az alábbiak szerint:
- az Engr.-ben (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben) meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
- a tervezői nyilatkozatot,
- a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
- ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt;
b) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat,
c) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvkr.) meghatározott esetekben a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, illetve a Khvkr. 5. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti határozatot,
d) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét,
e) a közút kezelőjének hozzájárulását
ea) közút területén, az alatt vagy felett építmény,
eb) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény,
ec) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény
építése esetén,
f) az Eljárási kódex 1. melléklete szerinti tartalmú kitöltött statisztikai adatlapot,
g) termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló hatósági határozatot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 36. §, 27. §, 25. §].
 
Hány építési engedély kérhető egy telekre?
 
Egy telekre vonatkozóan az építési engedélyt az egy időben, illetve folyamatosan vagy ütemezve elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes szakaszokban megépítendő építményekre - az építési tevékenység egészének bemutatása mellett - szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.
 
Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több építési engedély is kérhető, azonban ugyanazon építési tevékenység vonatkozásában csak egy építési engedély alapján végezhető építési tevékenység.
 
Az OTÉK előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, arról az építési engedélyezés tárgyában kelt érdemi határozatban kell dönteni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 27. §].
 
Mennyibe kerül az építési engedély?
 
Az illeték mértékeépítési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében
a) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén
- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
b) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
d) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
 
Amódosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű az illeték.
 
Felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 forint illetéket kell fizetni [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. pont].
Ügyintézési határidő
 
Az ügyintézési határidő:
-         45 munkanap: normál építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet I. oszlop), építési engedély nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyekben [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §, 40. §; 2006. évi LIII. tv. 3. §];
-         22 munkanap: egyszerűsített építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet II. oszlop) [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §, 28. §, 34. §, 37. §];
-         10 munkanap: egyszerűsített építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet III. oszlop) [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §, 28. §, 41. §].
 
Mit vizsgál a hatóság?
 
Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy
a) az Étv. 36. §-ában foglaltak biztosítottak-e,
b) a tervezett építési tevékenység és az építészeti-műszaki dokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e,
c) új építmény építése, meglévő épület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, az építési tevékenységgel érintett telek rendezett-e,
d) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §].
 
Az építésügyi hatóság az építési engedélyezés és az egyszerűsített építési engedélyezés során a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét is figyelembe véve - a külön jogszabályban előírtak szerint vizsgálja, hogy a tervező a település beépítésének jellegét, sajátos építészeti arculatát a tervezett építmény, épületegyüttes (építményrész) elhelyezése és kialakítása, tervezése során figyelembe vette-e, az építményt a környezetébe és a tájba illeszkedően helyezte-e el [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §].
 
Lehetséges előírások a településkép védelmében
 
A településkép, tájkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében az építésügyi hatóság a külön jogszabály – például a helyi építési szabályzat vagy a helyi építészeti örökségvédelemi rendelet – keretei között előírhatja
a) az építmények elhelyezési módját, tájba és környezetbe illesztését, valamint méreteit,
b) az épületek homlokzatának, tetőzetének és takaratlanul maradó, közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 29. §].
 
Az engedély tartalma
 
A határozat rendelkező részének az általános előírások mellett tartalmaznia kell értelemszerűen (vagyis csak akkor, ha az adott esetben szükséges) az alábbiakat:
a) az építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése,
b) az építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést,
c) a használatbavételi engedély vagy bejelentés kötelezettségére való utalást,
d) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
e) figyelmeztetést arra, hogy az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet,
f) figyelmeztetést arra, hogy a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz be kell jelenteni,
g) figyelmeztetést arra, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés szabályai alá tartozik [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 29. §].
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése