Alkotmányjogi alapfogalmak

F o g a l m a k

Norma. Az emberi együttélés során kialakult, vagy mesterségesen létrehozott magatartási szabályrendszer.

Jogi norma a legerősebb társadalmi norma, mert mögötte a legerősebb kikényszerítő eszköz, az állam áll. A jog nem elvontan jelentkezik, hanem mindig konkrét jogszabály vagy konkrét szokásjog formájában. Egy államon belül egységes rendszert alkot. Tehát a jog az állam által alkotott (ez a jogszabály) vagy elismert (ez a szokásjog) olyan általános magatartási szabály, amelynek érvényesülését az állam kikényszerítő ereje biztosítja.

Jogrendszer egy adott államban, egy adott időpontban hatályban lévő jogszabályok összessége.

Alkotmányjog azoknak a jogi szabályoknak az összessége, amelyek szabályozzák

1.adott állam politikai és gazdasági (=tsd-i) berendezkedését (államforma, kormányforma, szuverenitásra vonatkozó szabályok, pártokra vonatkozó szabályok, tulajdon és a gazdaság működtetésére vonatkozó alapvető szabályok),

2.az állam és az állampolgárok viszonyát, az alapvető jogokat és kötelességeket,

3.a közhatalmi szervezetrendszert (állami és önkormányzati), azok megalakulását, felépítését, hatáskörét, működését és egymáshoz való viszonyát.

Az alkotmányjog sajátosságai:

1.Nem a jogalanyok szabad elhatározásával jön létre, hanem a tv. erejénél fogva: pl. állampolgárság a megszületés tényével.

2.Amíg egyéb jogágak esetében a jogviszony lehet szabad egyezkedés tárgya, az alkotmányjogi jogi jogviszony kötelező.

3.Képviselet nem megengedett, személyhez kötött jogosultságok/kötelezettségek vannak, pl. választójog.

4.A jogviszony alanyai az őket megillető jogosultságról nem mondhatnak le: pl. képviselő a mentelmi jogáról.

5.Egyes jogosultságok 3. személlyel szemben büntetőjogi védelemben részesülnek (szavazás titkossága), más jogviszonyoknál általában a jogviszony alanyai között mellérendelt a kapcsolat, itt alá-fölérendeltségi.

6.Alkotmányjogi jogviszony esetében bírói úton nem érvényesíthető a jogosultság, pl. állampolgárság: ha bm úgy találja, hogy nem felel meg minden feltételnek, nem kapja meg.

Az alkotmányjog forrásai:

1.Legalapvetőbb forrása az Alkotmány.

2.Alkotmánymódosító törvények, ugyanúgy minősített 2/3-os többséggel fogadták el.

3.Egyéb törvények, alacsonyabb szintű jsz-ok, pl. a választójog szabályozására vonatkozó minden jogszabály forrása az alkotmányjognak, a bm-rendelet is.

4.Állami irányítás egyéb eszközei közül a normatív határozatok (OGY házszabályai.

5.Állami irányítás egyéb eszközei: pl. jogi iránymutatások.

6.AB alkotmányértelmező határozatai (negatív=utólagos normakontroll).

7.LB precedens értékű döntései.

Alkotmány: egy ország közjogának legfontosabb szabályait rendezett formában összefoglaló törvény.

A közhatalom gyakorlásának rendjére vonatkozó szabályokat, a közhatalom és a polgár kapcsolatára vonatkozó szabályokat, valamint a tsd-i (=politikai, gazdasági) berendezkedésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Funkciója az államhatalom korlátozása, az állami berendezkedés társadalmi legitimitása.

Alkotmány formai jellemzői:

1.Törvényben elfogadott kódex, törvénykönyv.

2.Demokratikusan választott képviseleti szerv fogadja el.

3.A jogrendszer egészének áll, az ország alaptörvénye.

4.Alapvető funkciója, hogy legmagasabb szinten rögzítse a változásokat, serkentse a tsd-i viszonyok fejlődését.

5.Elfogadása, módosításának feltételei eltérnek a közönséges tv-ekétől. Ha a módosítás feltételei szigorúak, merev, ha enyhénk, rugalmas alkotmányról beszélünk.

6.Elfogadásának és módosításának sajátos feltételei lehetnek:

·      alkotmányozó nemzetgyűlés fogadja el,

·      alkotmányozó referendummal (=népszavazás) fogadják el,

·      részleges módosításának is sajátos feltételei lehetnek:

·      a megváltoztatás teljes tilalma,

·      a módosítást népszavazásra kell bocsátani (=kötelező referendum),

·      a részleges módosítás is népszavazás alá tartozik (fakultatív),

·      módosításához minősített többség kell, illetve szövetségi államokban az alkotmány módosítását a tagállamok hozzájárulásához köthetik).

Alkotmány szerkezete: (a magyar alkotmány 15 fejezetből áll)

1.Preambulum: bevezető (Általános rendelkezések), amelynek az élén

2.a társadalmi berendezkedésre vonatkozó  gazdasági és politikai szabályok szerepelnek,

3.állami szervek felépítése, működése (II-XI. fejezet)

4.alapvető jogok köre: ezek korlátozzák a közhatalmi szerveket, (XII. fejezet)

5.választások alapelvei (XIII. fejezet)

6.MK fővárosa és nemzeti jelképei (XIV. fejezet) és

7.a záró rendelkezések.

Alkotmányossági alapelvek:

1.népfelség v. népszuverenitás elve

2.népképviselet elve

3.hatalommegosztás elve

4.törvényhozó szerv döntési jogosultsága, monopolhelyzete

5.jogegyenlőség elve

6.törvények elsődlegességének elve

7.emberi jogok érvényesülésének elve

Köztársaság, szuverenitás: A köztársaság egy politológiai fogalom. Mint államforma, az állam berendezkedésének és rendjének azt a formáját jelenti, amelyben az államfő és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre, választás eredményeképpen jelölik. Egyik jellemző vonása a függetlenség, a szuverenitás. Ez azt jelenti, hogy adott államon belül ki gyakorolja a főhatalmat.

Népfelség, népszuverenitás: A népfelség elvének a lényege, hogy ezen az elven keresztül valósul meg az ún. népszuverenitás eszméje. A népszuverenitás elve a demokrácia különböző formáiban érvényesül. Két általános formája valósul meg jelenleg Mo-n és a világon: a közvetett és a közvetlen demokrácia.

Közvetett demokrácia azt jelenti, hogy a nép képviselőket küld az OGY-be és az önkormányzatokba, akik ott a választó polgárokat képviselik. Lényegében a tv-ek megalkotása vonatkozásában érvényesül elsősorban ez a népképviseleti jelleg. (Az ök-ok képviselő testületi tevékenységében is jelentős szerepet játszik a rendeletalkotás.)

Közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy a nép saját maga közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában. Ezt a közvetlen részvételt úgy kell értelmezni, hogy az alapvető politikai jogokat a nép közvetlenül gyakorolja: szólásszabadság, sajtószabadság, egyesülési jog stb.

Kormányforma a kormányzati tevékenységben résztvevő szervek egymáshoz való viszonyát jelenti. Kormányzati tevékenység pedig az, hogy egy államon belül meghatározzák, hogy mi a cél, azt milyen eszközökkel, szervezeti formában, milyen költséggel tudják megvalósítani. (Ktgv-i tv-ben + adótv-ben meghatározzák a pü. eszközöket, személyi kérdésekben döntenek: választás vagy kinevezés, meghatározó elem a más államokkal való kapcsolatrendszer is.)

Államhatalom alkotmányossága és törvényessége összefüggő fogalmak és összefüggő követelményeket jelentenek. Az alkotmányosság átfogóbb, magában foglalja a törvényességet is. Érvényesülését tekintve a törvényesség a tágabban értelmezhető fogalom, mert ez a közhatalmi tevékenység egészére kiterjed, minen jogilag szabályozott tevékenységre vonatkozik. Mindkettőről beszélhetünk tartalmi és formai értelemben.

1.Alkotmányosságról tartalmi értelemben: az alkotmány szabályai tartalmilag megfelelnek bizonyos alkotmányos alapelveknek: népfelség v. népszuverenitás elve, népképviselet elve, hatalommegosztás elve, törvényhozó szerv döntési joga, jogegyenlőség elve, törvények elsődlegessége, emberi jogok érvényesülése.

2.Alkotmányosság formai értelemben:  az alkotmány szabályai a gyakorlatban is érvényesülnek, azt betartják, végrehajtják.

3.Törvényesség érvényesülésének a tartalmi követelménye, hogy a tv-ek jók legyenek, bennük összhangban legyen a köz-, csoport-, és egyéni érdek.

4.Törvényesség formai szempontból több követelmények is meg kell felelnie:

·      Jogszabályok határozzák meg a közhatalom cselekvési lehetőségeit, ezek a közhatalmi szerveket kötik, nem térhetnek el tőlük. Azt jelenteti, hogy a közhatalom csak azt teheti, amit a jsz. megenged, aminek jsz-i alapja van.

·      Társadalmi viszonyokat demokratikusan választott tv.hozó testület (parlament) által elfogadott tv-ekben szabályozzák, a közhatalom tevékenysége ilyen tv-eken alapuljon. A parlamenti tv.hozás a demokratikus közhatalom gyakorlás elsődleges garanciája. A kizárólagos parlamenti tv.hozás követelménye később enyhült, s túlsúlyba kerültek a vh. hatalom által alkotott jsz-ok.

·      Mindenkinek meg kell tartani az Alkotmányt és más jsz-okat, sőt a közhatalmi szerveknek végre is kell hajtani azokat.

·      Tv-ességi garanciák kiépítése. Ezek lehetőséget teremtenek a tv. sértések megelőzésére, kiküszöbölésére. A közhatalom esetleges jsz-ba ütköző cselekvésének megelőzését garanciák szolgálják: jogi szakértelem biztosítása, képesítési előírások, döntés előkészítés jogi szabályozottsága, jogszabályok megtartásának ellenőrizhetősége, közhatalom és dolgozóinak felelőssége. A jogszabály-végrehajtás garanciái a vh. szervezeti, személyi, anyagi feltételeit, a képviseleti szervek jsz-vh. feletti ellenőrzését és a felfedett mulasztások orvoslását biztosítják.

Jogforrási rendszer azoknak az alkotmányjogi intézményeknek az összessége, amelyek egy államon belül kifejezik a hatályos jog létrejöttének folyamatát, a jogalkotó szerveket, azok hatáskörét, a jsz-ok típusait, rangját, hatályát és az érvényességét, valamint a jogalkotás garanciáit is. Jogforrások: Jogszabályok Nemzetközi szerződések Áljogszabályok = pszeudó jogszabályok, Lappangó = látens jogforrások.

Jogszabály: általános magatartási szabály, amelyet a közhatalmi szervek azért adnak ki, hogy  szabályozzák a tsd-i viszonyokat. Mindenkire kötelező, kikényszeríthető.

OGY univerzális rendeletalkotó hatásköre: bármit bármilyen mélységben szabályozhat.

OGY kifejezett rendeletalkotó hatásköre: adott életviszony teljes mértékben, részleteiben is szabályozza.

OGY kizárólagos rendeletalkotó hatásköre: adott életviszonyra általános elveket fogalmaz meg, a részletezés más, alacsonyabb (?) jsz-ban történik.

Autonóm rendeletalkotás: azt jelenti, hogy az adott életviszonyt elsődlegesen rendelet szabályozza, nincs tv-i előzménye.  Ezeknek a köre azonban korlátozható. A rendeletek elsősorban a tv-ek vh-át szolgálják A tv. felhatalmazást ad a vh. rendelet kibocsátására, ez a felhatalmazás háromféle lehet:

1.Blanketta felhatalmazás: az Alkotmány vagy az 1987. évi XI. tv. teszi lehetővé, hogy tv-ek végrehajtására ki lehet adni rendeletet.

2.Általános felhatalmazás: konkrét tv. végrehajtására teszi lehetővé a vh. rendelet kibocsátását.

3.Konkrét felhatalmazás: egy tv. a saját vh-ára meghatározza, hogy ki jogosult a vh. rendelet kiadására, milyen keretekben lehet a vh-t elvégezni, mi a vh. tárgya. Tehát meghatározza a jogosultat, a tárgyat, a kereteket. Lényege, hogy az az adott tv. mely rendelkezéseinek a részletezésére milyen körben, mely szerv adhat ki vh. rendeletet. Ez a felhatalmazás nem ruházható át más szervre.

Állampolgárok azok, akiket állandó jogi, alkotmányjogi kapcsolat fűz egy konkrét államhoz, ennek alapján különleges jogok illetik meg, védelemben részesülnek, de kötelezettségek is terhelik. Az állampolgársági jogviszony tartalma azt feltételezi, hogy az állampolgárt az állam területén élő más személyekhez képest többletjogosultságok illetik meg: ha külföldön van, bármikor hazatérhet,választhat, választható, közhivatalt betölthet stb.

Köztársaság Magyarországon: Eddig négy köztársaság volt: 1.) 1848. - 2.) 1918. - 3.) 1946.02.01. I. tc-kel - 4.) 1989.10.23.)

Állampolgársági törvények: 1.) 1879:L. 2.) 1948:XI. 3.) 1957:V. 4.) 1995:LV.

Magyar Alkotmány:

1.1946:I.tc. (kisalkotmány)

2.1949:XX.

3.1972:I. (2. átfogó alkotmányreform)

4.1989.X.23. (3. átfogó alkotmányreform)                             

Alapvető jogok: azok a a jogok, amelyeknek a biztosítása szükséges ahhoz, hogy egy adotttsd-ban az egyének érdekei érvényesülhessenek.

1.generációs jogok: élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz, biztonsághoz, ellenálláshoz való jogok = személyi jogok, közhatalom gyakorlásában, tv-hozásban való részvétel, közhivatal viseléséhez való jog = politikai  jogok.

2.generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok

Klasszikus szabadságjogok: véleménynyilvánítás, gyülekezési jog, egyesülési jog.