| AZ ELVI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS |
| Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd | |
| 2008.09.09. | |
| Utolsó frissités ( 2010.08.02. ) | |
Az elvi engedélyek lényege, hogy a tényleges engedélyezési eljárást megelőzően tisztázza, hogy bizonyos műszaki megoldások vagy feltételek mellett kapunk-e végleges engedélyt. Az elvi engedély óriási előnye, hogy az abban foglaltak meghatározott időtartamon belül kötelezőek a közreműködő építésügyi hatóság és a szakhatóságok részére.
Milyen elvi engedélyt lehet kérni?
A 2008. január 1-jétől hatályos Eljárási kódex szerint elvi telekalakítási, elvi építési, és elvi rendeltetés-megváltoztatási engedélyt lehetett kérni (lásd a korábbi 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 16. §-a). 2008. szeptember 1-jétől azonban már csak elvi építési engedély létezik.
Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedélykérelem formájában is benyújtható [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. §].
Mikor célszerű az elvi engedély beszerzése?
Az építési engedély megkérése előtt az ügyfél (építtető) a telek beépítésével [különös tekintettel az Étv. 18. § (2) bekezdésében foglaltakra], a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) előzetes tisztázása céljából kérhet az építésügyi hatóságtól elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezővé teheti [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].
Az elvi építési engedély például indokolt lehet a terveztetés, de különösen a telek megvásárlása előtt, mivel ez végérvényesen eldönti, hogy az általunk megálmodott épület megvalósítható-e, vagy a kitalált műszaki megoldás elfogadható-e a hatóság részére.
Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több elvi építési engedély is kérhető [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. §].
Fontos tudni, hogy az elvi építési engedély megadásához az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nem szükséges, vagyis akár a tulajdonos hozzájárulása nélkül is megszerezhető [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 18. §]. Így például a tulajdonos beleegyezése nélkül megtudható, hogy a megvásárolni kívánt telken fel lehet-e építeni a kérdéses házat (ha igen, lehet alkudozni, ha nem, másik telket kell keresni).
Mikor kötelező elvi engedélyt kérni?
2008. szeptemberétől a telekalakításhoz kapcsolódó kötelező engedélyezési esetek megszűntek (pl. ha a telekalakítás nyolcnál több építési telek kialakítására irányul és a szabályozási terv a tervezett telekalakítást meghatározott telekhatárokkal nem tartalmazta elvi engedélyt kellett kérni). Jelenleg elvi engedélyt kötelező kérni, ha
a) az építtető mezőgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítő központot kíván kialakítani,
b) az építtető az elektronikus hírközlő hálózat felszíni építményeit védett természeti vagy épített környezetben kívánja elhelyezni, illetve
c) ha jogszabály - vagyis akár önkormányzati rendelet is - azt előírja [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. §].
Meddig hatályos az elvi engedély?
A jogerős és végrehajtható elvi engedély egy évig hatályos. Hatálya egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §;193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].
Mi történik akkor, ha az elvi engedély érvényességi ideje alatt megváltozik a jogszabály?
Semmi, ez is az elvi engedély egyik jelentősége. Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során ugyanis - szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].
Elkezdhetem-e az építkezést az elvi építési engedély alapján?
Nem. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető, minden esetben kérni kell építési engedélyt, és csak annak jogerőssé és végrehajthatóvá nyilvánítása után - a szükséges bejelentések megtételét követően - indulhat meg az építkezés [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].
Mit kell csatolni az elvi építési engedélyhez?
Az elvi építési engedélykérelemhez - a tartalomtól függően - mellékelni kell:
a) a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
b) a tervezői nyilatkozatot,
c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által a 6. § (5) bekezdése szerint záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. §].
Azt már említettük, hogy az elvi engedély iránti kérelemhez nem kell csatolni az építtetői jogosultság igazolását.
Mennyibe kerül az elvi építési engedély?
Az elvi építési engedély illetéke 2008. szeptember 1-jéig egységesen 15 000 forint volt. A jelenlegi illeték mértéke attól függ, hogy milyen körülmény előzetes tisztázása miatt indult az eljárás
Jelenleg az illeték összege, ha
a) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál, 15 000 forint,
b) a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő - műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál, 30 000 forint,
c) az a)-b) pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál, 45 000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. fejezet].
Ügyintézési határidő
Az elvi engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő - a kérelem előterjesztésétől számított -
a) építési engedélyköteles tevékenységek esetében: 22 munkanap,
b) egyszerűsített építési engedélyhez kötött tevékenységek esetében: 10 munkanap [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §].
Mit vizsgál a hatóság?
Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság - a kérelem tartalmától függően - vizsgálja, hogy
a) a kérelem és mellékleteinek tartalma megfelel-e a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,
b) az Étv. 36. §-ában foglaltak teljesíthetők-e,
c) az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai követelményektől eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e,
d) a külön jogszabály szerint a tervezett építményt a környezetébe illeszkedően helyezték-e el.
Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során - az Étv. 36. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra is figyelemmel - az építési tevékenységgel érintett telek kialakítottnak minősül, ha a külön jogszabály szerinti telekalakítási engedéllyel rendelkezik (vagyis ebben az esetben nem feltétel az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés a telekalakítási engedély alapján) [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §]. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése