Polgari eljarasjog

Polgári eljárás alapfogalmai


POLGÁRI BÍRÓSÁGI ÚT

Az igazságszolgáltatás:
Igazságszolgáltatás a MK-ban a bíróságok és a bírák feladata. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról végleges jelleggel döntenek és intézik a hatáskörükbe utalt nem peres ügyeket. Elengedhetetlen feltétel a bírósági szervezet és a bírák függetlenségének biztosítása. Az igazságszolgáltatási tevékenységének két fajtája van: a büntető –és polgári bíráskodás. (büntető bíráskodás büntetőügyekben, minden más ügy a polgári bíróságok előtt.)

A polgári bíróságok tevékenysége alapvetően két fajta lehet:
- polgári peres eljárás
- polgári nem peres eljárás
A polgári per célja az érdekeltek közötti jogvita eldöntése, míg a nem peres eljáráseljárás célja a polgári jogok érvényesítésére szolgál.

Polgári bírósági út
Ha egy adott jogvita eldöntése a polgári bíróság elé tartozik, ezeket polgári ügyeknek nevezzük. Ezek:
polgári jogi jogvita
családjogi vita
munkaügyi jogvita
szövetkezeti jogvita
társadalombiztosítási jogvita
közigazgatási határozatok tv-ességének felülvizsgálata

A bírósághoz fordulás joga az alapvető emberi jogok egyike, valamint keresetjog.
A Pp. 57 § (1) „mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.”

Polgári peres eljárás
Olyan hatósági eljárás, amelyben a bíróság, mint állami szerv közhatalmi jogosítványokat gyakorol. Nem hivatalból, hanem kérelemre indul. Bíróságok feladata, hogy az ellenérdekű felek között felmerült jogvitát eldöntse. Ennek során a bíróságok kötelessége, hogy mindkét felet meghallgassa és szükség szerint az állításaik bizonyítására kötelezze.
„Olyan kérelemre induló, törvényben szabályozott eljárás, melyben a bíróság és az ellenérdekű felek tevékenysége a polgári ügyek körében felmerült jogvita végleges eldöntésére irányul.”
A polgári pert keresetlevéllel kell megindítani, amely a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, a keresetet is tartalmazza, melyet csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő.
A bíróság feladata, hogy a felek jogvitájához a törvényes kereteket biztosítsa, tényállást megállapítsa és ítélettel a jogvitát eldöntse. A per két ellenérdekű félből (alperes, felperes) áll. Az eljárás jellege kontradiktórius, vagyis a bíróság nem döntheti el a jogvitát anélkül, hogy mindkét felet meg ne hallgatta volna. A peres feleken kívül más személyek is részt vehetnek a perben.
A polgári per tárgya: a polgári jogvita, amely a bírósági útra tartozó polgári ügyekben keletkezik.
Véglegességről akkor beszélünk, ha a bíróság jogerős ítélettel fejezi be a polgári pert. A jogerőre emelkedett határozatot rendes perorvoslattal már nem lehet megtámadni, az ítélet anyagi jogereje pedig kizárja, hogy ugyanazon felek vagy jogutódai ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt új keresetet indíthassanak. A jogerős határozatot végre lehet hajtani.
A polgári per a kereset megindítástól az ítélet meghozataláig tartó folyamat, mely eljárás cselekmények sorozatából áll.

Polgári nem peres eljárás

A polgári eljárásnak két fajtája van a peres és nemperes. A peres eljárás alatt mindig a polgári pert értjük. Ezzel szemben a nemperes eljárások, mindazon eljárások, melyek nem a polgári per szabályai szerint bonyolódnak le.
Nemperes eljárásban:
bíróság helyett a közjegyző vagy bírósági végrehajtó is eljárhat (pl. hagyaték, végrehajtás)
ellenérdekű fél hiányozhat (pl. holtnak nyilvánítás)
eljárás indítvánnyal, kérelemmel, beadvánnyal is megindítható (pl. vhlap)
eljárás nem kontradiktórius (pl. fmh beadásakor az ellenérdekű felet nem hallgatja meg)
bíróság nem állapítja meg a tényállást, nem folytat le bizonyítást
végzéssel vagy a végzéshez hasonló döntéssel határoz (pl. vh záradék)

Célja: per elhárító szerep, és jogok és jogviszonyok rendezése, nyilvántartása, tanúsítása.
Nincs egységes szabályozása.
Legfontosabb nemperes eljárások:
alapítvány nyilvántartásba vétele
bírósági letét
cég- csődeljárás
eltűntnek nyilvánítás
felszámolási eljárás
hagyatéki eljárás
házastársi vagyonközösség megszüntetése
fizetési meghagyásos eljárás
végrehajtási eljárás
közjegyzői eljárás

Polgári eljárásjogi jogszabály

Polgári eljárásjognál, mint jogágnál beszélhetünk:
tárgyi
személyi
területi
időbeli hatályról

Tárgyi hatály: jogvitákra terjed ki (családjogi, munkaügyi, szövetkezeti…)
Személyi hatálya:
magyar állampolgárokra,
magyar jogi személyekre,
Mo-n tartózkodó külföldi állampolgárokra,
Mo-n tevékenykedő külföldi jogi személyekre,
Nem Mo-n tartózkodó külföldi állampolgárokra és külföldi jogi személyekre, akik valamely magyar bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban érdekeltek.
Nem terjed ki azokra a külföldi személyekre, nemzetközi szervezetekre és azok képviselőire, akik diplomácia vagy egyéb mentességet élveznek.
Magyar bíróság eljárására a magyar jog az irányadó.

Területi hatálya: Magyar Köztársaság területére terjed ki.
Időbeli hatálya: Pp-ről szóló1952. évi III. tv., mely 1953. január 1-én lépett hatályba. Mintegy 30 éven keresztül a Pp-t módosító novelláknak „rögtöni hatályuk” volt, vagyis az új rendelkezéseket a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kellett. Először az 1995. évi novella rendelkezett úgy, hogy a módosításokat, csak a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni.

Polgári eljárásjog forrásai:
Alkotmány ( X. bírói szervezetről., XI. ügyészségekről, XII. alapvető jogokról é köt)
Törvények (1952. év III. tv., 1994. évi LIII. Tv……)
Kormányrendeletek (56/2008. Korm. rend.)
Miniszteri rendelet ( Im rendeletek)
Alkotmánybíróság határozatai

Polgári eljárás alapelvei

2 nagy csoportja van:
 - igazságszolgáltatás alapelvei:
Bíróság előtti egyenlőség
Anyanyelv használatának elve
Nyilvánosság elve
Közvetlenség elve
Szóbeliség elve
Képviselethez való jogosultság elve
Társasbíráskodás elve
Bírói függetlenség elve

 - polgári eljárás alapelvei:
Kérelemre történő eljárás elve
Rendelkezési elv
Perhatékonyság elve
Perbeli esélyegyenlőség elve
Jóhiszeműség elve
Szabad bizonyítás elve
Nyilvánosság elve
Szóbeliség elve
Közvetlenség elve
Anyanyelv használatának elve

Rendelkezési elv:
Peres eljárás csak a fél rendelkezésére indul, a bíróság egyes perbeli cselekményeket is a felek rendelkezése alapján köteles végezni. Ezen elve ellenpárja a hivatalból való eljárás elve, mikor a bíróság az egyes eljárási cselekményeket a felek rendelkezése nélkül végzi. A felek rendelkezési joga nem korlátlan, csak a jóhiszemű joggyakorlás keretei között érvényesülhet.

Tárgyalási elv:
A felek feladata az, hogy a tényeket és bizonyítékokat a bíróság elé tárják. Amennyiben ezt a feladatot a bíróság veszi át, akkor a nyomozati elv érvényesül. Bíróság akkor rendelhet el bizonyítást hivatalból, ha azt a tv megengedi, de ezt csak a személyi állapottal kapcsolatos, illetve a közigazgatási perekben engedi meg.
„A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása –ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli. A tárgyalási elv érvényesülése érdekében a bíróság köteles a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. Ennek elmulasztása a bíróság részéről eljárási szabálysértésnek minősül.

Perhatékonyság elve:
„ bíróság feladata az, hogy a feleknek a perek ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. Ésszerű időtartam a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. A bíróság kötelese a keresetlevelet a bírósághoz érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálni, az első tárgyalás a keresetlevélnek a bírósághoz érkezését követő 4 hónapon belül meg kell tartani, a határozatot az írásba foglalást követő 15 napon belül kézbesíteni, a fellebbezést a per összes irataival együtt 8 napon belül felterjeszteni a II. fokú bírósághoz. Ha a bíróság az ésszerű határidőn belül történő befejezésével kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja, akkor a fél kártérítést követelhet.

Perbeli esélyegyenlőség elve:

- kétoldalú meghallgatás elve: a per kontradiktórius, nem döntheti el a jogvitát anélkül, hogy a feleket meg nem hallgatta volna. A felek nincsenek kötelezve a személyes megjelenésre, ez az elv akkor is teljesül, ha a bíróság lehetőséget nyújtott a feleknek jogi vagy ténybeli álláspontjuk előterjesztéséhez. A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmeket, jognyilatkozatot, bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra nyilatkozhassanak. Ennek elmulasztása esetén a bíróság lényeges szabálysértési eljárást követ el.
- Bírósághoz fordulás joga: a keresetet vagy a per megindítását megelőző kérelmet ügyvéd hiányában a fél bármely bíróságnál jegyzőkönyvbe mondhatja. Folyamatban lévő ügyekben a szóbeli kérelmet a perbíróság, a fél lakóhelye ill munkahelye szerint illetékes bíróság előtt lehet jkö-be mondani.
- Kitaníttatási kötelezettség: ha a félnek nincs jogi képviselője a bíróság köteles a szükséges tájékoztatással ellátni, illetve meghatározott esetekben részére pártfogó ügyvédet kirendelni.

Jóhiszeműség elve:
Nemcsak igazmondásra kötelezi a feleket, hanem a per elhúzásától, felesleges költségtöbblet okozásától való tartózkodásra is.
A bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, mely a per elhúzására irányul vagy erre vezet. Bíróság köteles a feleket a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására figyelmeztetni, illetve a rosszhiszemű joggyakorlás perviteli következményeire is.
A bíróság azt a felet aki eges perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határidőt határnapot mulaszt, vagy más módon felesleges költséget okoz, a tv értelmében a költségek megtérítésén felül pénzbírsággal is sújtható.

Egyéb alapelvek:
- szabad bizonyítás elve: a bíróság nincs kötve alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a felek elődadásait szabadon felhasználhatja, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. De a Pp. Tartalmaz bizonyos kötöttségi elemeket..
- nyilvánosság elve: a bíróság a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el. A nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az állam – szolgálati- üzleti titok megőrzése végett szükséges. Az ügyfél kérelmére akkor zárhatja ki, ha a fél személyiségi jogainak védelmében szükséges. A nyilvánosság kizárása csak a tárgyalásra terjed ki, a határozatát akkor is nyilvánosan hirdeti ki.
- Közvetlenség elve: a bíróság csak az általa észlelt tényekre és bizonyítékokra alapozottan hozhatja meg a döntését.
- Anyanyelv használatának elve: eljárás nyelve magyar, de a magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány. A bírósági eljárásban mindenki jogosult arra, hogy anyanyelvét használja, ilyenkor a bíróság köteles tolmácsot alkalmazni, melynek költségeit az állam viseli.

Bíróság szervezeti felépítése

A helyi bíróság (városi) első fokon jár el. A polgári és büntetőügyekben a helyi bíróságok rendelkeznek általános elsőfokú hatáskörrel. A fővárosban 6 kerületi bíróság található.

Megyei bíróság: 20 db (19 megye + fővárosi bíróság) a megyei bíróság elsőfokon jár el – tv-ben meghatározott esetekben- és másodfokon bírálja el a helyi és munkaügyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket. Megyei bíróságot az elnök vezeti, jogi személy, megyei bíróságon büntető,-polgári,-gazdasági,- közigazgatási kollégiumok működnek.

Ítélőtábla (debreceni, győri, pécsi, szegedi, fővárosi) fellebbviteli bíróságként működik: tv-ben meghatározott ügyekben másodfokon bírálja el a megyei bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, valamint eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Elnök vezeti, jogi személy.

Legfelsőbb bíróság: Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve, elnökét a KE javaslatára az OGY választja meg.
Elbírálja:
a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellne előterjesztett jogorvoslatot,
elbírálja a felülvizsgálati kérelmeket,
bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz,
eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

Jogi személy, székhelye Budapesten van.
A bíróság egyes bíróként vagy tanácsban jár el.

Polgári bíróságok hatásköre és illetékessége

Hatáskör: az állami szervek egymástól elhatárolt intézkedési és döntési jogosítványainak összessége.
Ha a jogvita külföldi elemeket is tartalmaz, első kérdés hogy magyar bíróságok vagy hatóságok eljárhatnak-e az ügyben. Erre a választ a joghatóság adja meg, amely nemzetközi értelemben vett hatáskör, mely a jogvitáknak az államok közötti megoszlását jelenti.
Ha jogvita magyar hatóságok elé tartozik, akkor azt is el kell dönteni, hogy közülük melyik jogosult az eljárásra. Tágabb értelemben vett hatáskör a bíróság, közig és egyéb szervek közötti ügymegosztást jelenti. Szűkebb értelemben vett hatáskör a bírósági szervezeten belüli döntési jogosultságokra vonatkozik.
A bírósági hatáskör a különböző típusú és szintű bíróságok közötti ügymegosztás jelenti.

Helyi bíróságok hatásköre: ide tartoznak mindazon perek, melyeknek az elbírálását tv nem utalja megyei vagy munkaügyi bíróságok hatáskörébe. Általában a peres felek lakóhelye, vagy annak közelében lévő bíróságokon történik.

Munkaügyi bíróságok hatásköre: ide tartoznak:- munkaviszonybók,- közalkalmazotti jogviszonyból, - közszolgálati jogviszonyból, - szolgálati jogviszonyból,- bedolgozói jogviszonyból származó perek, valamint a munkavégzést érintő közig határozatok bírósági felülvizsgálata.

Megyei bíróságok hatásköre:
Ide tartoznak:
azok a vagyonjogi perek, melyek tárgyának értéke az 5 millió Ft-ot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folytán indítják meg. Vagyonjogi per: minden olyan jogvita, melyben a követelés pénzösszeggel kifejezhető.
Közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perek, azok a perek, melyeket a közig jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak (közig jogkörben 3. személynek okozott kár)
Szellemi alkotások jogával kapcsolatos perek: szerzői é a szomszédos jogi perek, iparjogvédelmi perek…
Nemzetközi áruszállítással kapcsolatos perek: nemzetközi árufuvarozás: minden olyan fuvarozás, melynél a szállítmány a fuvarozás során az egyik országhatárt átlépi és egy másik ország területére kerül.
Cégekkel kapcsolatos perek: - cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított per, -cég létesítő okiratának érvénytelenségének,  hatálytalanságának megállapítása iránti per, -cégek és tagjai közötti a tagsági jogviszonyon alapuló perek
Alapítványokkal és társadalmi szervezetekkel kapcsolatos perek
Személyhez fűződő jogok megsértése miatti perek
Értékpapírokkal kapcsolatos perek
Közigazgatási perek
Sajtó-helyreigazítási perek: ha a személyiségi jog megsértését sajtó útján követik el
Tisztességtelen szerződési feltételek miatti perek
Bírósággal szembeni kártérítési perek
Egészségügyi szolgáltatók elleni perek

Pertárgy értéke és a hatáskör vizsgálata

Vagyonjogi perekben a hatásköri szabályok alkalmazásának feltétele a pertárgy értékének meghatározása. Ettől függ az, hogy a jogvita eldöntése helyi vagy megyei bíróság hatáskörébe tartozik-e. Pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke az irányadó.
Egyes követelések esetében azonban a tv-ben meghatározott értéket kell figyelembe venni. Pl.
tartás vagy egyéb időszakos szolgáltatás iránti perben a még nem teljesítendő szolgáltatás értékét, de nem több, mint 1 évi szolgáltatás értéke
munkaügyi perekben az 1 évi átlagkereset
bérleti jogviszonyra vonatkozó perekben 1 évi bér összege
dologi jogi perekben a vitás dolog, illetőleg a dologi jog értéke

ha egy vagy több felperes ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több alperes elleni követelését érvényesíti a pertárgy értékének megállapításánál az összes követelést össze kell adni. A követelés járulékai a pertárgy értékének megállapításánál figyelmen kívül maradnak. A pertárgy értékére a keresetlevél beadásának az időpontja az irányadó.
A kereseti követelés felemelése esetén a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani, ugyanakkor a kereseti követelés leszállítása a bíróság hatáskörét nem érinti.

Illetékesség

Az ügyeknek az azonos szintű bíróságok közötti megosztását jelenti. Minden bíróságnak megvan a maga területe és a hatásköre csak erre a területre terjed ki.
Illetékesség általában az alperes lakóhelyéhez igazodik, azért hogy senki ellen se lehessen olyan helyen pert indítani, ahol számára a védekezés nehézségekkel jár
Illetékességi okok csoportosítása:
általános illtékesség
különös illetékesség ( - vagylagos, - kizárólagos, alávetéses)

általános illetékesség:
az a bíróság, melynek területén az alperes lakik, mindazon perekben illetékes, melyekre más bíróság kizárólagos illetékessége nincs megállapítva:
alperes lakóhelye
alperes tartózkodása helye, ha nincs belföldi lakóhely
alperes utolsó belföldi lakóhelye, ha nincs tartózkodási helye
felperes lakóhelye, ha az alperes utolsó belföldi lakóhelye sem állapítható meg
felperes tartózkodási helye, ha a felperesnek nincs lakóhely

Ha a felperes nem természetes személy, az illetékességet a felperes székhelye határozza meg. Kétség esetén az ügyintézés helyét kell székhelynek tekinteni.

kisegítő szabályok:
ha az alperes lakóhelye nem azonos az állandó munkahelyével, akkor az alperes kérheti legkésőbb az első tárgyaláson, a pernek a munkahelye szerinti illetékes bírósághoz való áttételét. Ezzel az alperes csak akkor élhet, ha a felperes az illetékességet az alperes lakóhelyére alapította, ezt különleges illetékességnél nem teheti meg.


Vagylagos illetékességi okok
Mindazon perekben melyekre más bíróság kizárólagos illetékessége nincs megállapítva a felperes a pert bármelyik bíróság előtt megindíthatja.

A felperes az alábbi illetékességi okok közül választhat:
- alperes huzamosabb tartózkodási helye (pl. munkavállaló, tanuló)
- vagyon fekvése: ahol a per tárgya van, amelynek területén a alperesnek lefoglalható vagyona található
- tartásra, járadékra jogosult lakóhelye: a per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható
- gyermek lakóhelye:
- ingatlan fekvése
- ügyletkötés vagy teljesítés helye
- károkozás vagy a kár bekövetkezésének helye

Kizárólagos illetékességi okok:
Ha a törvény valamilyen jogvitára nézve kizárólagos illetékességet állapít meg, attól a felek még egyező akarattal sem térhetnek el.
Legfontosabbak:
személyi állapottal kapcsolatos perek
társadalombiztosítási perek
munkaügyi perek
sajtó-helyreigazítási perek
végrehajtási perek

alávetéses illetékesség:
lényege, hogy a felek a perre illetékes bíróság helyett egy másik bíróságot jelölnek ki jogvitájuk eldöntésére.
Nincs helye illetékesség kikötésének olyan ügyekben, amelyekre a tv valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg.  A kikötött bíróság a felek eltérő megállapodása hiányában kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya a jogutódokra is kierjed.

Bíróság az illetékességet hivatalból vizsgálja, ha nincs illetékesség a bíróság a keresetlevelet idézés nélkül elutasítja, plusz, ha nincs helye az áttételnek.

Eljáró bíróság kijelölése:
Erre akkor kerül sor,ha:
a bíróságok közötti hatásköri v illetékességi összeütközés merül fel
az illetékes bíróság nem állapítható meg
az illetékes bíróság kizárás miatt nem járhat el

pozitív: vmely ügy elbírálását több bíróság jogerősen a hatáskörébe ill illetékessége alá vonta
negatív: vmely ügy elbírálását magától az illetékesség v hatáskör hiánya címén elhárította.

Peres felek és az eljárás egyéb alanyai

A perhez mindig két ellenérdekű félre van szükség. A pert a felperes kezdeményezi, aki ellen pedig megindítják az az alperes. Felperesi szerep önként vállalt (ám néha egyéb szervezeteket is feljogosít a Pp. Keresetindításra, pl. gyámhivatal), míg az alperesi rákényszerített perbeli pozíció.

Perbeli jogképesség
Polgári perben fél lehet az, akit polgári jog szabályai szerint jog illetnek meg és kötelezettségek terhelhetnek. A perbeli jogképesség tartalmilag a perbeli jogalanyiságra való képességet jelenti. Jogképesség hiányában a polgári per létre sem jön.
Jogképességgel rendelkezik:
ember
állam
jogi személy

Ember: MK-ban minden ember jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek. Ha az ember élve születik a fogamzásának időpontjától illeti meg, majd a halálával szűnik meg.
Állam: jogi személy, polgári jogviszonyokban a pénzügyminiszter képviseli.
Jogi személy: állami gazdálkodó szervek,- költségvetési szerv,- szövetkezetek,- kht,- egyesület,- köztestület,- rt..

Perbeli cselekvőképesség
Perbeli cselekvőképességgel rendelkezik az, aki a polgári perben félként személyesen járhat el vagy képviselővel képviseltetheti magát. Továbbá a az egyes eljárási cselekményes közvetett vagy közvetlen megtételére vonatkozó képességet fejezi ki. Ez a képesség az anyagi joghoz igazodik
Pp. Szerint perbeli cselekvőképességgel rendelkezik az, aki a polgári jog szabályai szerint teljesen cselekvőképes, illetve aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.
Korlátozottan cselekvőképesek perbeli cselekvőképessége:
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte.
Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság gondokság hatálya alá helyezte. Aki a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvőképes, az a polgári perben cselekvőképtelen.
Ez alól kivétel:
14. életévét betöltött kiskorú munkával szerzett keresménye felett, ha jogszabály kivételt nem tesz szabadon rendelkezhet, és arra kötelezettségeket vállalhat, és az ebből kifolyó perekben teljes cselekvőképességgel rendelkezik
16. életévét betöltött kiskorú munkavállalóként munkaviszonyt létesíthet, a 15. éltévét betöltött tanuló, az iskola szünetben munkaviszonyt létesíthet és az ebből kialakult perekben
Személyi állapottal kapcsolatos perekben a korlátozott cselekvőképes személy teljes cselekvőképességgel rendelkezik.
Valamint a személyiségi jogaival kapcsolatos perekben.

Cselekvőképtelenség
Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be, vagy akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy olyan állapotban van,hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. Ezeknek a személyeknek nincs perbeli cselekvőképességük.
Cselekvőképtelen fél nevében törvényes képviselő jár el ennek hiányában ügygondnokot kell a részére kirendelni.

Pertársaság
Pertársaság akkor keletkezik, ha több felperes együtt perel, vagy ha több alperest együtt perelnek.
Tárgyi keresethalmaz: felperes több különböző jogviszonyból származó igényét érvényesíti egy perben az alperessel szemben.
Alanyi keresethalmaz: egy felperes több alperes ellen, vagy több felperes egy alperes ellen indít keresetet
Pertársaság kényszerűségből és célszerűségből keletkezik
Kényszerű pertársaság: ha a per tárgya csak vmennyi érdekelt perben állása mellett dönthető el. Pl ingatlan közös tulajdonának megszüntetése
Célszerűségi pertársaság: létrejötte a felperes elhatározásától függ

Pertársaság létrejöttének feltételei:
per tárgya olyan közös jog illetve olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, (egységes)
perbeli követelések uabból a jogviszonyból erednek
(egységes)
perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek
(egységes)

Beavatkozó
A perbe csak a feleken kívül álló 3. személy avatkozhat be, a fél nem lehet egyben beavatkozó
fogalma: „akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dőljön el, a perbe – az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig- az azonos érdekű fél pernyertességének az előmozdításának végett beavatkozhat.”
A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni, és a beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, valamint azt is hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke fűződik. Ennek tárgyában végzéssel határoz, mely ellen fellebbezésnek helye nincs.
Beavatkozó jogállásának szabályozásánál függőség vagy a függetlenség elve érvényesül.
Függőség elve: a beavatkozó perbeli cselekményei csak akkor hatályosak, ha nem állnak ellentétben az általa támogatott fél cselekményeivel.
Függetlenség elve: a beavatkozó önállóan végezhet perbeli cselekményeket

Perbeli képviselet

Képviselet: más nevében és érdekében való fellépését, helyettesítését jogilag releváns cselekedetekben.

Képviselet lehet:
Közvetett képviselet: ahol a képviselő által kiváltott joghatások nem a képviseltre nézve, hanem a képviselő nevében állottak be.
Közvetlen képviselet: amikor a képviselő a képviselt személy nevében jár el, neki szerez jogokat vagy vállal kötelezettségeket.

Perbeli képviselet: a fél helyett és nevében való közreműködést a per vitelében vagy egyes eljárási cselekmények megtételében a pp-ben meghatározott módon, és úgy hogy a cselekvés joghatásai közvetlenül a képviselt félre nézve állnak be.

Képviselet fajtái:
meghatalmazotti
törvényes
ügygondnoki


Meghatalmazottak

A cselekvőképes fél maga dönthet arról, hogy személyesen vagy meghatalmazottja útján jár el a polgári perben. Tv megengedi, hogy a félnek több meghatalmazottja legyen.

Meghatalmazott lehet:
fél hozzátartozója (egyenes ágbeli rokon, házastárs, örökbe fogadó-fogadott, élettárs..)
fél pertársa, vagy annak tves képviselője vagy meghatalmazottja
ügyvéd vagy ügyvédi iroda, mely az ügyvéd és az ügyfél között megbízáson alapul
közigazgatási szerv vezetője vagy alkalmazottja a szervnek a tevékenységével kapcsolatos, vmint a az alkalmazott a szerv vezetőjének az őt e minőségében érintett perekben
önkormányzatokat érintő perek közül a helyi önkormányzat pereiben: képviselő testületének tagja, polgármester, jegyző, ph alkalmazottja,
szakszervezet a saját tagjának a perében
érdek-képviseleti szerv saját tagjának perében
szövetkezet ügyintézésre jogosult vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben
jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet

nem lehet meghatalmazott:
az aki a 18. életévét még be nem töltötte
akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott
akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett

A meghatalmazást közokiratba illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba (2 tanú vagy bíróság előtt jkö-be mondva) kell foglalni. Meghatalmazás akár a per vitelére (perrel kapcsolatos minden nyilatkozat, cselekmény, keresetindítás…)  akár egyes perbeli cselekmények teljesítésére szólhat. Az ügyvédjelölt, mivel nincs jogi szakvizsgája az Ítélőtábla és az LB előtt nem járhat el. A meghatalmazásnak visszavonás (azonnali hatályú), felmondás az ügyvéd által (még 15 napig el kell látni) a fél halála folytán való megszűnése a bírósággal szemben a bíróságnak való bejelentésétől, az ellenféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos.

Kötelező a jogi képviselet:
megyei bíróság I. fokú hatáskörébe tartozó, a jogi személy cégek egymás közötti pereiben
az ítélőtábla előtti eljárásban  az ítélet, vmint azt ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést előterjesztő fél számára
LB előtti eljárásban az ún. közvetlen fellebbezést benyújtó fél számára

Nemperes eljárások közül a cégbejegyzési eljárásban

Törvényes képviselet
Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, vagy ha a fél jogi személy
Tv-es képviselő hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot rendel ki.

Természetes személyek tv-es képviseletének esetei:
Szülő, annak a kiskorúnak, aki szülői felügyelet alatt áll
Gyám, annak a kiskorúnak, aki nem áll szülői felügyelet alatt
Gondnok, annak nagykorúnak, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll
Eseti gondnok, ha a szülő, gyám, vagy a gondnok vmely akadály miatt nem járhat el
Ideiglenes gondnok, annak nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy teljes mértéken hiányzik

Jogi személyek tv-es képviseletének esetei:
helyi önkormányzat kt-ét a polgármester
állami vállalatot az igazgató
ktgvetési szerv képviseletét a szerv vezetője
szövetkezetet az igazgatóság elnöke, vmint tagja
jogi személyiségű gazdasági társaságoknál az ügyvezető


Ügygondnoki képviselet:
ha a cselekvőképtelen félnek vagy jogi személynek nincs törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincs meghatalmazottja a bíróság a fél részére ügygondnokot rendel ki.

Kirendelésének kötelező esetei:
ha a keresetlevelet az alperesnek hirdetményi úton lehet kézbesíteni
házasság érvénytelenítése iránti perben, ha már nem él az a fél, aki ellen a keresetet meg kell indítani
apaság és származás megállapítása iránti egyéb perekben, ha az a személy aki ellen a keresetet meg kell indítani már nem él, vagy ismeretlen helyen tartózkodik
gondokság alá helyezési perben az alperes részére a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg ügygondnokot kell kirendelni
végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel ki, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós lakó-vagy tartózkodási helye ismeretlen, meghalt és a jogutódai ismeretlenek.

Az ügygondnok jogállása megegyezik a per vitelére a meghatalmazott jogállásával.

Perköltség

:mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság akár a bíróságon kívül merült fel

I. fokú eljárás költségei:
- illeték
- bizonyítás ktgei (tanudíj, szakértői díj…)
- képviselet ktgei (ügyvéd, ügygondnok…)

Nem minden ktg perktg, de minden perktg ktg.

Ügyvédi képviselet ktgei:
Ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. A fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a megbízási díj és az indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére.
A bíróság az ügyvédi munkadíj összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Bíróság az erről szóló döntését indokolni köteles.
Ha a peres felet ugyanabban a perben egymást követően több ügyvéd képviselte, a többszörös képviselet költségeit csak akkor lehet a pervesztes félre hárítani, ha az egymást követő képviseletre a fél hibáján kívüli okból került sor.

Ha a fél személyesen jár el, vagy meghatalmazottja nem ügyvéd, részükre munkadíj nem állapítható meg, de igényt tarthat az utiktg valamint a bíróság előtti megjelenéssel felmerült keresetkiesés megtérítésére. Költségeinek megtérítése tanúdíjjal azonos módon történik. Ha az ügyvéd a saját ügyében személyesen jár el, részére ügyvédi munkadíj nem állapítható meg, de kár utiktg térítés és keresetkiesés megtérítése.

Költségek előlegezése

A bíróság a perktg viselése felől az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatában dönt. Ha ezt megelőzően merülnek fel a perben olyan költségek melyet vmelyik félnek ki kell fizetni, azt a törvény előlegezésnek nevezi. Vagyis: a felmerült költséget vmelyik félnek ideiglenesen ki kell fizetni, de arról, hogy ez a költség véglegesen kit terhel a bíróság a perktg viseléséről szóló határozatában fog dönteni.
Bizonyítási eljárás költségeivel és az ügygondnok készkiadásaival és munkadíjával kapcsolatban ebben a két esetben szabályozza a tv kifejezetten az előlegezési kötelezettséget.

Bizonyítás ktgeinek előlegezése:
A bizonyítási eljárással járó költségeket a bizonyító fél köteles előlegezni, a bíróság azonban kivételesen a bizonyító fél ellenfelét is kötelezheti a bizonyítással felmerülő költségeknek vagy azok egy részének előlegezésére.

Ügygondnok ktgek előlegezése:
a perben kirendelt ügygondnok készkiadásainak és díjának az előlegezésére azt a felet kell kötelezni, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetőleg akinek a perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált

Perktg viselésének általános szabályai:

a pernyertes fél költségeinek a megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A feleket nem lehet kötelezni olyan ktgek viselésére, melyek a bíróság érdekkörében felmerült ok (pl. tárgyalásnak a bíróság által hivatalból történő elhalasztása) következtében keletkezett. Ezeket a ktgeket az állam viseli.

Költségmentesség
Azt a személyt, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett teljes vagy részleges költségmentesség illeti meg. A költségmentességben részesülő fél számára a tv a következő kedvezményeket biztosítja:
illetékmentesség
eljárás során felmerült költségek előlegezése vagy viselése alól
mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól
pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény

A teljes költségmentesség vmennyi kedvezményt magába foglalja, míg a részleges tételesen meghatározott költségekre vonatkozik.
Költségmentesség hatálya a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartalmára vmint a vh eljárásra is kiterjed. Nem mentesíti a felet a vh eljárás során le nem rótt illeték, vmint az állam által előlegezett ktgek viselése alól. Nem terjed ki az ügygondnoki munkadíj előlegezésére és megfizetésére sem, melyre a pervesztes felet akkor is kötelezni kell ha ktgmentességben részesül.

Ktgmentesség feltételei:

Teljes költségmentesség kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlenné teszi a bírósághoz fordulást.
Teljes személyes költségmentességben kell részesíteni a felet akkor is, ha a jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig nincs, illetve akkor is ha rendszeres szociális segélyt kap.
Részleges költségmentességben az a fél részesíthető, aki jövedelme és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja.
Az a fél, akinek eltartásáról a szülője köteles gondoskodni vagy aki házastársával él együtt, csak akkor részesíthető költségmentességben, ha annak előfeltételei mind őrá, mind pedig szülőjére, illetve házastársára nézve fennállnak.
Tárgyi költségmentesség: bíróság a per tárgyára tekintettel is mentesíti a feleket a költségek viselése alól:
apaság vélelmének megdöntése iránti perben
gondnokság alá helyezés iránti perben
tartással kapcsolatos perben
munkaügyi perek
szülői felügyelet megszüntetése


költségfeljegyzési jog:
közvetlenül a per tárgyához kapcsolódik. Nem mentesít az illeték és az eljárás során felmerülő költségek viselése vmint a perktg-biztosíték letéte alól.
Csak az illetékfeljegyzési jogot vmint az eljárás során felmerülő költségek alóli mentességet foglalja magába.


Illetékmentesség

A kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartalmára, vmint a végrehajtási eljárásra is kiterjed.

Személyes illetékmentesség:
Nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki illetékmentességet vagy külön jogszabály alapján költségmentességet élvez. A személyes illetékmentesség a fél jogutódaira nem kiterjed ki. Teljes személyes illetékmentességben részesül:
Magyar Állam
Helyi önkormányzat és azok társulásai
Társadalmi szervezet
Egyház, alapítvány
MNB…

Nincs befejezve

Eljárási cselekmények

Bíróság eljárási cselekményei:
észlelés : bíróság csak az általa észlelt tényekre és bizonyítékokra alapozottan hozhatja meg a döntését
közvetítés: erre a bizonyítási eljárásban kerül sor
pervezetés: a pervezető cselekményeknek rendkívül nagy jelentőségük van pl. idéző végzés
döntés: az az eljárási cselekmény, melynek során a bíróság határozata megszületik. A per megindításától kezdve az eljárás befejezéséig sokféle pervezető intézkedésre van szükgés

Felek eljárási cselekményei:
fél akaratkijelentése: a bíróság előtt kifejezett elhatározása, hogy a bíróság mit ne vagy mit tegyen
fél tudomáskijelentése: arról számol be a bíróság előtt, amit az érzékeivel megfigyelt.

Bírósági cselekmények határideje:
Az eljárási cselekményeket a tv-ben vagy a bíróság által meghatározott határidőben, illetve határnapokon el kell végezni. A határnap egy meghatározott időpont az eljárási cselekmények teljesítésére. A határidő az az időtartam, amely alatt az eljárási cselekményt el kell végezni.
Tv nem zárja ki a határidők meghosszabbításának lehetőségét. Különbséget kell tenni törvényi (tv által megállapított) és bírósági (bíróság által megállapított) határidőről.
A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja, a határidő 45 napnál nem lehet hosszabb, kivéve szakértői vélemény esetében.
A tv-ben megállapított határidőt csak tv-ben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

A határidőket napokban, hónapokban, években kell számolni. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, melyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár. Határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták nem tekintendő határidő mulasztásnak.
A fenti rendelkezések csak az eljárási határidők számítására vonatkoznak. Az anyagi határidő az utolsó napon lejár és beállnak a határidő elmulasztásának vagy késedelmének jogkövetkezményei.
Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet (07.15-08.20.) ideje alatt járna le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le.

Eljárási cselekmények fogyatékosságai:

hatálytalan eljárási cselekmények: hatálytalanság az eljárási cselekményeknek közvetlenül a törvényből származó fogyatékossága. Pl. ha kötelező a jogi képviselet és az enélkül eljáró fél eljárási cselekményei hatálytalanok.
Érvénytelen eljárási cselekmények:
Hibás eljárási cselekmények: ha az eljárásjogi szabályok megsértésével jön létre, ezek általában orvosolhatók: -a fél kifogással élhet, - a hibás bírósági határozatok kijavításával, kiegészítésével, - fellebbezéssel, felülvizsgálattal, vagy perújítással


Idézés és a kézbesítés

Az idézés a bíróság előtti megjelenésre való felhívás. Az idéző végzésben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, a bírósági ügyszámot, felek nevét, perbeli állását, per tárgyát, a kitűzött tárgyalás vagy meghallgatás idejét és helyét. Az idézésben a címzettet figyelmeztetni kell a meg nem jelenés következményeire és el kell látni a megfelelő tájékoztatással, a kilátásba helyezett szankció függ a megidézett személy perbeli állásától.
A kézbesítés a bírósági iratnak a címzetthez való eljuttatása, átadása. A perirat vagy idézés kézbesítéséhez csak akkor fűződik jogkövetkezmény, ha az megfelelt a kézbesítésre vonatkozó jogszabályoknak. Ha félnek a per vitelére meghatalmazottja van a bíróság az iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni.
Rendszerint postai szolgáltató útján kell kézbesíteni. Olyan iratot, melynek átvételéhez joghatály fűződik, vagy amelynek átvételének igazolására van szükség, tértivevénnyel postázza. Ha a címzett az átvételt megtagadta, az iratokat kézbesítettnek kell tekinteni a kézbesítés megkísérlésének napján. A hivatalos iratok kézbesítését a postai szolgáltató kétszer kísérli meg. Amennyiben a második sikertelen kézbesítés után a címzett a hivatalos iratot a postai szolgáltató helyen 5 munkanapon belül nem veszi át, a szolgáltató „nem kereste” jelzéssel küldi vissza. Ebben az esetben az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
A kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett a vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított 15 napon belül terjeszthet elő kérelmet annál a bíróságnál, melyeknek eljárása alatt a kézbesítés megtörtént. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított 6 hónap elteltével nincs helye.
A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással adható elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel:
- a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű
- az iratot más okból nem volt módja átvenni (pl. a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást)

Hirdetményi kézbesítés
Ha a fél:
tartózkodási helye ismeretlen
olyan államban van, mely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt
kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik
kézbesítés megkísérlése már előre eredménytelennek mutatkozik
kézbesítést ismeretlen örökösök részére kell teljesíteni

a bíróság a hirdetményit csak a fél kérelmére és annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelheti el ezen esetekben.
A hirdetmény útján kézbesítendő iratot 15 napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél utoljára ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára.
Ha a keresetlevelet kell az alperesnek hirdetményi úton kézbesíteni az alperes részére a bíróság ügygondnokot rendel ki, és a keresetlevelet neki kézbesíteni. A hirdetményi kézbesítéssel felmerült költségeket az a fél köteles előlegezni, aki a hirdetményt kérte.

Jegyzőkönyvezés

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
- az eljáró bíróságot
- a bírósági ügyszámot
- felek nevét és perbeli állását
- per tárgyát
- tárgyalás helyét, kezdő és befejező időpontját
- bírák és jkönyv vezető nevét,
- jelellévő felek és képviselőjük nevét,
- zárt tárgyalás esetében az erre való utalást.
A jkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket
- felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat
- okiratok bemutatásának megtörténtét, tanúk vallomását, szakértők véleményét
- pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket
- bíróság által az eljárás folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihírdetésének megtörténtét.

A bíróságnak nem kell jegyzőkönyvet készítenie ha,
- az eljárás szünetel
- a bíróság a pert megszünteti
- határozat kihirdetésekor valamennyi jogosult lemond a fellebbezési jogáról
- bíróság elismerés vagy lemondás alapján hozott ítéletet
- ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű

A hangfelvételt, ha annak alapján jkö nem készült 1 évig meg kell őrizni.

Beadványok

A beadványokon fel kell tüntetni a bíróságot, melyhez a beadványt intézik, továbbá a felek nevét, lakóhelyét, per tárgyát, folyamatban lévő ügyekben az ügyszámot. A beadványokat egyel több példányban kell beadni, mint ahány fél a perben érdekelve van. (felülvizsgálati kérelmet 2-vel több pld-ban mint ahány érdekelt fél van)
Ha a beadvány nem felel meg a tv rendelkezéseinek vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul,akkor a bíróság a beadványt rövid határidő kitűzésével, a hiányok megjelölése mellett hiánypótlás végett a félnek visszaadja, s egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan nyújtja be, a bíróság elutasítja vagy a hiányos tartalma szerint bírálja el.
Ha a fél a beadvány hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be. Ha a félnek van jogi képviselője a bíróság hiánypótlás lefolytatása nélkül elutasítja a kérelmet vagy keresetet.

Igazolás
A mulasztás jogkövetkezményei igazolással háríthatók el. Ha fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók.
Nincs helye az igazolásnak, ha:
az igazolást a tv kizárja
mulasztás következményei
a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár
a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el

Az igazolási kérelmet a mulasztott határnapot követő 15 napon belül lehet előterjeszteni. A mulasztástól számított 3 hónap eltelte után igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
Tartalma: elő kell benne adni a mulasztás okát és azokat körülményeket, melyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására sem a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.
Igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek az eljárása alatt a mulasztás történt. A fellebbezési határidő mulasztása esetében a döntésjoga a másodfokú bíróságot illeti meg.

Igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a bíróság, ha:
a kérelmet a törvény kizárja
elkésetten terjesztették elő
nem pótolja a mulasztott cselekményt

Az elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.
Legfontosabb joghatása az, hogy a mulasztó fél által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna.

Kereset és perindítás

A per megindításának joga a vitában érdekelt felet illeti meg, aki a kereset benyújtásával felperesi pozícióba kerül. Az anyagi jogosult (materiális fél) lehet: természetes személy, szervezetek, ügyészek,
Kereset alanya a felperes
Kereset tárgya követelés vagy jog lehet, vmint olyan anyagi jogviszony is, mely perben vitássá tehető (pl. szerződés érvényessége)
Kereset tartalma: felperes határozott kérelme arra,hogy milyen jogvédelmet kér a bíróságtól (marasztalás, megállapítás, jogalakítási kereset)
Kereset alapja: azok a tények, melyekből a felperes a keresetét származtatja

Keresethalmaz: ha a perben több felperes, illetve több alperes szerepel, vagy ha a felperes több kereseti kérelmet terjeszt elő. Előbbi személyi míg az utóbbi tárgyi keresethalmaz.

Kereset fajtái:
1. marasztalási kereset: felperes azzal a kérelemmel fordul a bírósághoz, hogy az alperest valamilyen szolgáltatásra (dare) valaminek a tevésére (facere) vagy valamiért helytállásra (praestare) kötelezze. Marasztalási kereset alapja, hogy a felperes anyagi jogának valódi sérelme.
Benyújtásának feltételei: csak lejárt követelés érvényesítése végett van helye, vagyis a kereset benyújtásának időpontjában már esedékessé vált.
Kivétel: - tartásdíj, járadék vagy más időszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló kérelem a le nem járt szolgáltatásokra is kiterjeszthető

2. megállapítási kereset: megállapításra irányuló keresetben a felperes valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának a megállapítását kéri a bíróságtól. Pozitív: a jog vagy jogviszony létezésének, negatív: nemlétezésének bíróság általi kimondására irányul.
Két együttes feltétele: jogvédelem szükségessége és a teljesítés követelésének a kizártsága.

3. jogalakítási kereset: felek jogviszonyának vagy jogállapotának a megváltoztatására irányul. Jogviszony létrehozását, megszüntetését vagy módosítását idézik elő
Fajtái: - jogviszony létrehozására irányuló (pl. apaság megállapítása)
jogviszonyt megszüntető: (pl. házasság megszüntetése)
jogviszony módosítása: (pl. házastárs haszonélvezeti jogának korlátozása, szerződés módosítás)

Keresetváltoztatás:
Eredeti követelés kereset tárgytalanná válik, helyébe a megváltozott kereset lép
Keresetváltoztatás tágabb értelemben:  minden olyan eset, amikor a kereseti kérelem módosul, szűkebb értelemben pedig csak az ha az eredeti kereseti kérelem helyébe egy megváltozott kereseti kérelem lép.

Keresetváltoztatás anyagi jogi feltételei: a megváltoztatott keresettel érvényesített jognak
ugyanabból a jogviszonyból kell származnia, mint az eredeti keresetnek
vagy eredeti kereset tárgyával összefüggőnek kell lennie.

Keresetváltoztatás eljárásjogi feltétele: a törvényben megszabott időhatár
elsőfokú eljárásban az ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a felperes a keresetet bármikor megváltoztathatja, ha az anyagi jogi feltételei fennállnak.
Másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet, azonban a törvény nem zárja ki, hogy a fél:
- az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen
- keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, vagy az eredetileg nem követelt járulékokra is kiterjeszthesse
- megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen
- perújítási eljárásban: a fél a keresetét a másodfokú eljárásra irányadó szabályok szerint változtathatja meg
- felülvizsgálati eljárásban: a keresetet megváltoztatni nem lehet
- közigazgatási eljárásban a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg

Keresetkiterjesztés két esete:
személyi: a keresetet az I. fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig, ki lehet terjeszteni az eredetileg perbe nem vont alperesekre, akik ellen a felperes a keresetet, mint alperesi pertársak ellen megindíthatta volna. Kereset tartalma nem változik meg, csupán a kereset címzettje, az alperes személyében áll be változás.
Tárgyi: a felperes az eredeti keresetnél mennyiségileg többet kér, azaz a keresetét felemeli vagy az eredetileg nem követelt, illetve a per folyamán esedékessé váló járulékokra is kiterjeszti. Erre az első illetve másodfokú eljárásban is sor kerülhet.

Viszontkereset
Az alperes kereset a felperessel szemben, melyet a felperesi keresettel való együttes elbírálás céljából ugyanannál a bíróságnál, ugyanabban a perben terjeszt elő.

Viszontkereset eljárásjogi jelentősége: viszonkereset felperese az eredeti alperes lesz, alperese pedig az eredeti felperes. Ellen éppúgy megengedett az ellenkérelem, mint a keresettel szemben. Megváltoztatására a keresetváltoztatás általános szabályai lesznek az irányadók. Ez elsősorban az alperes védekezési eszköze a felperes keresetével szemben.

Viszontkereset anyagi jogi feltétele:
Az alperes a felperes ellen viszontkeresetet indíthat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog
- a felperes keresetével azonos
- azzal összefüggő jogviszonyból ered
- ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés beszámításra alkalmas.

Viszontkereset eljárásjogi feltétele:
csak az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig lehet előterjeszteni
az alperes viszontkeresete nem irányulhat a per elhúzására

keresetlevél

A pert keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél az az írásbeli beadvány, amely a keresetet és a per megindításához szükséges egyéb adatokat tartalmazza. Kereset azok közé az eljárási cselekmények közé tartozik, melyre nézve a törvény az írásbeliséget írja elő. A szóbeliség elve mégsem sérül, mivel a keresetlevelet jegyzőkönyvbe is lehet mondani. A keresetlevél nem kizárólagos eszköze a perindításnak. Pl.ha az fmh perré alakul, akkor az fmh iránti kérelem fogja betölteni a keresetlevél szerepét.

Keresetlevél kötelező tartalmi elemei:
eljáró bíróság neve
feleknek, felek képviselőinek neve, lakóhelye, perbeli állása
érvényesíteni kívánt jog, az annak alapjául szolgáló tények és azok bizonyítékai
 azokat az adatokat, melyekből a bíróság hatásköre illetékessége megállapítható
Bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet
A felek között közvetítői eljárás volt-e folyamatban

A keresetlevélhez csatolni kell az okiratokat, melyekre bizonyítékként hivatkozik, kötelező jogi képviselet esetében az ügyvédi meghatalmazást
A keresetlevelet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van.
Keresetlevél benyújtásának anyagi jogi hatása: elbirtoklás és az elévülés megszakadása, tartásdíj a keresetlevél benyújtását megelőző 6 hónapi időszakra követelhető vissza.
Eljárásjogi hatása: megindul a polgári peres eljárás

Perelőfeltételek:
A perindítás megengedhetőségének a feltételei, míg ezeknek a feltételeknek a hiánya esetén perakadályokról beszélünk
10 perelőfeltétel van, a bírósága keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha megállapítható:
- magyar bíróság joghatóságának kizárt volta
- bírósági út, a bírósági hatásköré illetékesség hiánya
- pert megelőzően megelőző hatósági eljárás hiánya
- perfüggőség vagy ítélt dolog fennállása
- fél jogképességének hiánya
- követelés idő előtti vagy bírói úton nem érvényesíthető volta
- aktív illetve passzív perbeli legitimáció vagy kötelező perben állás hiánya
- külön jogszabályban megállapított keresetindítási határidő be nem tartása
- hiánypótlási kötelezettség elmulasztása
- keresetlevél egyéb tartalmi hiányossága

Tárgyalás

Bíróság olyan ülése, mely rendszerint a felek és más peralanyok részvételével zajlik, ahol a különböző eljárási cselekmények egységes láncolattá fonódnak össze.
Célja a kétoldalú meghallgatás lehetőségének biztosítása, a feleket a tárgyalásra meg kell idézni. A bíróság nélkül nem a felek nélkül azonban meg lehet tartani a tárgyalást.

Tárgyalás szerkezeti felépítése kétféleképpen szabályozható: osztott tárgyalás vagy egységes tárgyalás elve érvényesülhet.
osztott tárgyalási rendszer: két részből áll a perfelvételi (megszűri az ügyeket, pl érdemi elbírálás nélkül elutasítja) és érdemleges tárgyalásból áll.
Egységes tárgyalási rendszer: tárgyalást egységes folyamatnak tekinti, attól függetlenül, hogy egy vagy több tárgyalást tart-e.


Tárgyalás előkészítése:
keresetlevél megvizsgálása: a bíróságnak meg kell állapítania, hogy a kereset alkalmas-e a tárgyalásra, ezért a bíróság a keresetlevelet legkésőbb a bírósághoz érkezésétől követő 30 napon belül megvizsgálja, hogy nem kell-e a félnek hiánypótlás végett visszaadni, vagy nincs-e helye áttételnek, vagy elutasításnak. Ha a keresetlevél nem felel meg az alaki és tartalmi követelményeknek, az elnök rövid határidő kitűzésével a hiányok megjelölése mellett, pótlás végett visszaadja egyben figyelmezteti, ha újból hiányosan adja be, a bíróság a keresetlevelet elutasítja. Ha a hiányokat határidőn belül pótolja, úgy tekinti, mintha helyesen nyújtották volna be. Ha a félnek jogi képviselője van a bíróság nem folytat le hiánypótolási eljárást, hanem a keresetlevelet idézés nélkül elutasítja. Ha az ütgy más bíróság vagy más hatáskörébe tartozik, a perre más bíróság az illetékes, az elnök elrendeli a keresetlevél áttételét, melyről végzéssel határoz és ez ellen fellebbezésnek van helye.                   Keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása: ha a bíróság a keresetlevél megvizsgálása során a perelőfeltételek valamelyikének hiányát észleli, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül végzéssel elutasítja.
Keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának egyes esetei:
-joghatóság hiány
- bírósági út, hatáskör és illetékesség hiány
- megelőző eljárás
- perfüggőség és ítélt dolog
- perbeli jogképesség hiánya
- idő előtti vagy bírósági úton nem érvényesíthető követelés
- aktív és passzív legitimáció hiánya, kötelező perben állás
- keresetindítási határidő elmulasztása
- keresetlevél tartalmi hiányosságai
- hiánypótlás elmulasztása
- eljárási szabályok
3) Intézkedések a keresetlevél alapján: iratok beszerzése, tisztázza milyen bizonyítékokra lesz szüksége
4) tárgyalás kitűzése:
       - tárgyalási időköz: az alperesnek érdeke fűződik ahhoz, hogy az idézés kézhezvétele után a tárgyalásig elegendő felkészülési idő álljon a rendelkezésükre. Ebben a tárgyalási időköz kap fontos szerepet. Az általános szabály szerint a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább 15 nappal megelőzze. Munkaviszonyból származó, gyermek tartására, apaság megállapítására irányuló perekben 8 nap.
      - a tárgyalás helye: rendszerint a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból azonban más helyen is megtartható. Helyszíni eljárásra akkor kerül sor, ha pl. költségkímélési szempontok indokolják.
      - idézés a per tárgyalására: a tárgyalási határnap kitűzése után a bíróság a feleket megidézi. A tárgyalásra szóló idézésnek tartalmaznia kell a felek figyelmeztetését arra, hogy a tárgyaláson, ha személyesen nem jelennek meg, csak a 67§-ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat, illetve felhívásukat arra, hogy az ügyre vonatkozó okiratokat a tárgyalásra hozzák magukkal. A per első tárgyalására szóló idézéshez csatolni kell a keresetlevél egy példányát is, az alperest pedig figyelmeztetni kell arra, hogy a kereseti kérelemre legkésőbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell, és elő kell adni a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatni. Utalni kell arra is, hogy az alperes a nyilatkozatát határnap előtt is benyújthatja vagy jegyzőkönyvbe mondhatja. Az írásbeli nyilatkozat másodpéldányát, illetőleg az arról készült jegyzőkönyv másolatát a bíróság a felperesnek haladéktalanul kézbesíti, ha erre nincs elegendő idő a tárgyaláson adja át. A nyilatkozat tételre kitűzött határidő 15 napnál nem lehet kevesebb.
5) a perindítás hatásai: a perindítás joghatásai a keresetnek az ellenféllel való közlésével állnak bel. Ezzel az alperes is tudomást szerez az ellene benyújtott keresetről, tehát az eljárás kétoldalúvá válik.
Perfüggőség: amíg a felek között per van folyamatban, addig ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt sem ugyanazon, sem más bíróság előtt újabb per nem indítható, ellenkező esetben a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja vagy a pert megszünteti.
Joghatások elenyészése: ha a bíróság a pert megszünteti, vagy a per 6 hónapi szünetelés után megszűnik.

Tárgyalás vezetése

Pervezetés: az egész peres eljárás törvényessége, célszerű menete, folyamatosságát és gyorsaságát biztosító bírói, bírósági percselekmények összessége
Elnök feladatai: tárgyalást az elnök vezeti. Az elnök jogosítványai, ha a bíróság nem tanácsban jár el, az egyesbírót illetik meg. Tárgyalás során az elnök: - megszabja azoknak az eljárási cselekményeknek a sorrendjét, amelyeket a tárgyaláson kell teljesíteni,- megtiltja az ügyre nem tartozó kérdés feltevését….
Kérdezési jog: a meghallgatott, illetve kihallgatott személyekhez a bíróság tagjai, a szakértő, a felek és képviselőik kérdéseket intézhetnek , de ezek sorrendjét és időpontját az elnök határozza meg.
Tárgyalás sorrendjének fenntartása: ez az elnök feladata. Rendfenntartás a tárgyalás zavartalanságának biztosítását jelenti. Rendfenntartás körébené az alábbi intézkedések tehetők: - a hallgatóság köréből a 18 éven aluli személyeket eltávolíthatja, - súlyosabb rendzavarás esetén a bíróság pénzbírságot szab ki….
Felvételkészítés a tárgyaláson: a bíróság tagjairól az ügyészről és a jegyzőkönyvvezetőről külön engedély nélkül, a tárgyalás összes többi résztvevőjéről azok hozzájárulásával készíthető kép- és hangfelvétel. A felvételkészítés módját a bíróság határozza meg, mivel az nem sértheti a tárgyalás rendjét és tárgyalás résztvevőinek személyiségi jogait. Erről a bíróság a rendfenntartás keretében gondoskodik.

Tárgyalás menete

A tárgyaláson teljesítendő eljárási cselekmények sorrendje. Időrendi sorrendben megkülönböztetünk első tárgyalást, valamint folytatólagos tárgyalást.

Tárgyalás a következő részekre osztható:
tárgyalás megnyitása
a számbavétel
szóváltás
bizonyítás
a tárgyalás berekesztése
a határozathozatal

tárgyalás megnyitása és számbavétel: a tárgyalást az elnök nyitja meg a peres felek és az ügy tárgyának a megjelölésével, majd megállapítja, hogy a peres felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek-e. a számbavétel valamennyi résztvevőre vonatkozik. A számbavétel után a tanukat fel kell hívni, hogy a tárgyalótermet hagyják el, mivel a tanú a tárgyaláson és a bizonyításnál a kihallgatása előtt nem lehet jelen. Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg, a tértivevény alapján meg kell állapítani, hogy az idézése szabályszerű volt-e. ha igen, akkor a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell tekinteni és vele szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni., ha pedig az idézése nem volt szabályszerű, akkor a tárgyalást el kell halasztani.
Idézés szabályszerűsége: előfordulhat, hogy a bíróság valamelyik fél vonatkozásában nem tudja megállapítani azt, hogy az idézése szabályszerű volt-e, mert a tértivevénye nem érkezett vissza és a fél nem jelent meg a tárgyaláson. Ebben az esetben a bíróság nem határozhat a mulasztás kérdésében, a tárgyalást azonban megtarthatja, de érdemben nem határozhat. A fél mulasztásáról a bíróság csak a tárgyalást követően határozhat, amikor a tértivevény megérkezik a bírósághoz. Ekkor a bíróság dönthet: - ha az idézés nem volt szabályszerű, új határnapot kell kitűznie, - ha az idézés szabályszerű volt és a fél mulasztott és az ügy döntésre megérett, akkor a bíróságnak nem kell újabb tárgyalást tartania, hanem csak a határozat kihirdetésére újabb határnapot kitűznie.
Szóváltás: a tárgyalás kontradiktórius jellege a szóváltás során valósul meg: az ellenérdekű felek ekkor adhatják elő a jognyilatkozataikat és a tényállásaikat.
Keresetlevél megismertetése: az első tárgyalás kezdetén a felperes vagy az elnök felolvassa vagy ismerteti a keresetlevelet. Ha a felperes a tárgyaláson nem jelenik meg, a keresetlevelet nem kell felolvasni, vagy ismertetni.
Ha a felperes az első tárgyaláson jelen van, akkor a keresetlevél felolvasása után nyilatkoznia kell arra nézve, hogy a keresetét változatlanul fenntartja-e, illetve módosítja vagy megváltoztatja, illetve eláll-e attól. Amennyiben a felperes a tárgyalás távollétében való megtartását kérte, fenti nyilatkozatait írásban is megteheti.
Alperesi ellenkérelem: a felperes nyilatkozat után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére irányul vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést (viszontkereset) tartalmazó nyilatkozatát. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Tarmalmilag kétféle lehet:
alaki védekezés a per megszüntetésére irányul, a per tárgyát nem érinti, az alperes csak a perelőfeltételek valamelyikének hiányára hivatkozik.
Érdemi védekezés:  a per tárgyára irányul, az alperes arra kéri a bíróságot, hogy a felperes keresetét részben vagy egészben utasítsa el.
Bizonyítékok és nyilatkozatok előterjesztése: a bíróság, amennyiben ez a tényállás megállapításához szükséges, a feleket felhívja a nyilatkozataik megtételére és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállásait, nyilatkozatait, bizonyítékait a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelően előadni, illetve előterjeszteni. A felperesnek már a keresetlevélhez csatolnia kell azt az okiratot, amelynek tartalmára bizonyítékként hivatkozik, alperesnek az ellenkérelmében szintén csatolnia kell. Ha a bizonyítékok előterjesztésével késlekedik, és a bíróság felhívására sem tesz eleget, ezek bevárása nélkül határoz. A kötelezettségek elmulasztása a fellebbezési illetve perújítási eljárásban érvényesítendő tények és bizonyítékok körére is hatással van.
Folytatólagos tárgyalás: az első tárgyalást követő valamennyi többi tárgyalás folytatólagosnak minősül.
Írásbeli előkészítés: a per érdemi tárgyalásának előkészítésére szolgál, csak akkor lehet elrendelni, ha a felet jogi képviselő képviseli.
Tárgyalás berekesztése: ha a per vagy valamely különös eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megérett, az elnök a tárgyalást berekeszti. A tárgyalás berekesztése előtt az elnök köteles a feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, kívánnak-e még valamit előadni.

Tárgyalás elmulasztása

A mulasztás szabályainak az alkalmazására akkor kerül sor, ha a fél egy megadott határnapon vagy határidőn belül nem végzi el az előírt percselekményt. A véletlen mulasztás jogkövetkezményei igazolással elháríthatók.

Első tárgyalás elmulasztásának következményei
Első tárgyalásnak azt kell tekinteni, amelyre a keresetlevél benyújtása után a bíróság a feleket, első ízben, szabályszerűen megidézte, és amelyet meg is tartott, illetve a megtartásnak helye lett volna. Az első tárgyalást követő valamennyi tárgyalás folytatólagosnak minősül.
Felperes elmulasztása: ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el, és megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti. További következménye lehet még az eljárás szünetelése (ha az alperes sem jelent meg) illetve a tárgyalás elhalasztása (alperes megjelent, de az ügy tárgyalását nem kívánja)
Alperes mulasztása: ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest bírósági meghagyással kötelezi a kereseti kérelemnek megfelelően, egyben marasztalja a felperes költségeiben. Következménye lehet még: eljárás szünetelése, vagy tárgyalás elhalasztása.
Mindkét fél mulasztása: egyik fél sem jelenik meg és a felperes nem kérte, hogy a tárgyalást a távollétében is tartsák meg az eljárás szünetel.


Bírósági meghagyás és az ellentmondás

Bírósági meghagyás kibocsátásának feltételei:
az alperes a szabályszerű idézés ellenére az első tárgyaláson nem jelent meg
az alperes nem terjesztett elő írásbeli védekezést
nincs helye a per megszüntetésének
a kereseti követelés nem tűnik aggályosnak
nem lehet kibocsátani: -személyi állapottal kapcsolatos, -közigazgatási, - sajtó helyreigazítási perekben.
kibocsátásának valamennyi keresetfajta tekintetében helye van. Ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.
Ellentmondás: a bírósági meghagyás ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül bármelyik fél szóban vagy írásban a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Ha ezt kellő időben nyújtották be, a bíróság a per tárgyalására új határnapot tűz ki.
Ha az alperes az ellentmondás alapján kitűzött újabb határnapot is elmulasztja és írásban érdemi ellenkérelmet nem terjeszt elő, a bíróság a korábbi meghagyást hatályában fenntartja, és az alperest az újabban felmerült költségekben is marasztalja. E meghagyás ellen sem ellentmondásnak, sem fellebbezésnek nincs helye, csak perújítással támadható meg.

Akadályok az eljárás, illetve a tárgyalás menetében


Tárgyalás elhalasztása: kötelező és mérlegelhető esetei vannak
Tárgyalás felfüggesztése: oka rendszerint egy előzetes kérdés jogerős elbírálásának a bevárása.
Mérlegelhető és kötelező esetei vannak.
Jogkövetkezményei: felfüggesztéssel minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésétől a határidő újra kezdődik. Tartalma alatt minden bírói rendelkezés, felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatos cselekményeket. Végzéssel rendeli el, mely ellen külön fellebbezésnek van helye.
Tárgyalás félbeszakadása: erre akkor kerül sor, ha a felek valamilyen eljáráson kívüli ok folytán nem tudják a perbeli jogaikat gyakorolni és a kötelezettségeiket teljesíteni, illetőleg ha a bíróság gátolva van abban, hogy a jogvita eldöntéséhez szükséges tényeket kellően felderítse.
valamelyik fél meghal vagy megszűnik, az eljárás a jogutód perbe lépéséig, perbe vonásáig félbeszakad, kivéve ha a jogutódlás kizárt
ha azon fél, akinek a per vitelére nincs meghatalmazottja, a cselekvőképességét elveszíti, az eljárás mindaddig félbeszakad, amíg a fél részére kirendelt törvényes képviselő személyét be nem jelentik
ha a fél törvényes képviselője ha meg és a törvényes képviselőnek a per vitelére nem volt meghatalmazottja, az eljárás mindaddig félbeszakad, míg a fél részére kirendelt új törvényes képviselő személyét be nem jelentik
ha a bíróság működése valamilyen elháríthatatlan esemény miatt szünetel, vagy a féllel ilyen okból nem lehet érintkezni.
Jogkövetkezményei: a határidők megszakadnak, megszűnésével pedig újrakezdődnek. Minden cselekmény hatálytalan
A per érdemét nem érintő eljárási cselekményeket azonban a bíróság a félbeszakadás időtartama alatt is elvégezheti. (pl. jogerős végzéssel megállapított tanúdíjat kiutalhat)


Eljárás szünetelése: a felek magatartására vezethető vissza. A szünetelés a per megszüntetéséhez is vezethet.
Az eljárás szünetel, ha:
a felek az erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket bejelentik
felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelent meg, vagy megjelent, de az ügy tárgyalását nem kívánja
felperes a megadott címről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalán nem tesz
hirdetményi kézbesítésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri
jogkövetkezményei: a határidők folyását nem érinti. Az eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell. A per 6 hónapi szünetelés folytán megszűnik és a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.


Per megszüntetése: a per befejezése érdemi döntés nélkül
A per megszüntetési okok alapjául szolgáló tények lehetnek perakadályoknak és a felek perbeli cselekményeiből (pl. mulasztás, keresettől való elállás) adódó egyéb akadályok
Bíróság a pert megszünteti:
ha a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani
ha a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolják
ha a bíróság az alperes kívánságára a külföldi felperest a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes ezt elmulasztja
ha a felperes az első tárgyalást elmulasztja és nem kérte a távollétében való megtartását
ha a felperes a keresettől elállt
ha a felek a per megszüntetését közösen kérték
fél halála vagy megszűnése esetén a jogutódlás hiánya
ha a jogi képviselővel eljárni köteles felperes a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik
negatív megállapítási viszontkereset
per megszüntetés tárgyában hozott végzés

tárgyaláshoz kapcsolódó egyéb eljárási cselekmények:
elkülönítés: a bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti, hogy a perben érvényesített egyes követelések vagy megosztható követelések egyes részei, valamint általában a perben eldönthető vitás kérdések elkülönítve kerüljenek tárgyalásra
egyesítés: a bíróság az egyesítést hivatalból a felek hozzájárulása nélkül is elrendelheti

Bizonyítás

A bizonyítás a felek és a per egyéb résztvevőinek a feladata. A bíróság tevékenysége a bizonyítás elrendelésére, a bizonyítási eljárás lefolytatására, valamint a bizonyítékok észlelésére és mérlegelésére irányul.

Bizonyítás tartalma:
A felperesnek már a keresetlevélben fel kell tüntetnie a követelése alapjául szolgáló tényeket4 és azok bizonyítékait. A keresetlevélhez azt az okiratot is csatolni kell, amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik. Az alperesnek legkésőbb a tárgyaláson előterjesztett ellenkérelmében kell előadnia a védekezése alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, amelyet a félnek már az elsőfokú eljárásban fel kellett volna hoznia. Az új tények, bizonyítékok tekintetében  a perújításnak helye nincs.
Bizonyítás tárgya: azok a tények, melyekre a felperes a kereseti követelését, az alperes pedig a védekezését alapítja. A bizonyítás leggyakrabban múltbéli tény megállapítására irányul, de a bizonyítás tárgya lehet jelenbeli és jövőbeli tény is. A  tapasztalati tételek alkalmazására a leggyakrabban a szakértői bizonyítás keretében kerül sor.
Bizonyítás célja: tényállás felderítése
Bizonyítás fajtái:
fő és ellenbizonyítás
közvetett és közvetlen bizonyítás
teljes és nem teljes bizonyítás

bizonyítás nélküli tényállás-megállapítás
-egyszerűbb bizonyítás
-beismerés
-egyező és kétségbe nem vonható előadás
-köztudomású tények

bizonyítási teher: bizonyítatlanságnak a következményei melyik félnek a terhére esnek


bizonyítékok és a bizonyítási eszközök

bizonyítékok (bizonyító tények) jelenbéli tények
bizonyítási eszközök:a bizonyító tények sosem közvetlenül, hanem valamilyexn személy vagy dolog közvetítésével kerülnek a bíróság elé. Azokat az eszközöket, melyek segítéségével a bíróság a bizonyító tényeket észleli, bizonyítási eszközöknek nevezzük.
Szabad bizonyítás elvéből következően a bíróság bármilyen bizonyítási eszközt igénybe vehet a tényállás felderítése céljából.

A bizonyítási eszközöket csoportosíthatjuk személy, és tárgyi jellegű bizonyítási eszközként.

Tanúbizonyítás:
Személyi bizonyítási eszköz csoportjába tartozik. Tanú a peres felektől különböző személy, aki az általa észlelt múltbeli tényekről tesz vallomást a bíróság előtt. Senki nem lehet tanú a saját perében.
Tanúzási képesség megállapítása a bírói mérlegeléstől függ.

Tanúzási kötelezettség:
3 elemből tevődik össze: - megjelenési,- vallomástételi,-  okirat-felmutatási kötelezettség
kényszerítő eszközök a tanúkkal szemben:
a bíróság a okozott költségek megtérítésére kötelezi és egyben pénzbírsággal sújthatja az tanút, aki:
- a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen nem mentette ki, vagy engedély nélkül távozott
- vallomástételt vagy a közreműködést az ok előadása nélkül megtagadja
a bíróság elrendelheti a meg nem jelent vagy eltávozott tanú elővezetését is.  Az elővezetés nem zárja ki a pénzbírságot. A kiszabható pénzbírság max összege: 500 ezer Ft, de a pertárgy értékét nem haladhatja meg. A pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet
vallomástétel-megtagadási jog
a tanúvallomást megtagadhatja:
- a felek bármelyikének hozzátartozója
- az aki a tanúvallomás folytán magát vagy a hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná az azzal kapcsolatos kérdésben
-aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles
- a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő
A tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. A tanúdíj az útiköltségből, szállás és ellátási költségből valamint a keresetkiesés megtérítéséből áll.

Szakértői bizonyítás

Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához olyan különleges szakértelem szükséges, mellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki.
Szakértő: az a személy, aki a bíróság hiányzó szakismeretét kiegészítve, lehetővé teszi a per eldöntése szempontjából jelentős tények megismerését vagy az észlelt tények megfelelő értékelését.
A fél már a keresetlevélben köteles jelezni azt, ha a perben bizonyítékként a nemperes eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő véleményére hivatkozik. Ez a szakvélemény ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő.

Igazságügyi szakértői tevékenységet az erre feljogosított:
természetes személy
cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság
e célre létesített igazságügyi szakértői intézmény
külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény
kivételesen eseti szakértő végezhet.
Igazságügyi szakértő: az a természetes személy, aki a szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság tagjaként vagy alkalmazottjaként, végzi. Azt a természetes személyt, aki a törvényben megfelelt feltételeknek megfelel, kérelmére az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság veszi fel az igazságügyi szakértők névjegyzékébe. Feltétel a büntetlen előélet, megfelelő szakképesítés, 5 éves szakmai gyakorlat és tagság a kamarában.
Szakértői véleménynek két formája van: írásbeli és szóbeli

Okirati bizonyítás

Okirat a legmegbízhatóbb bizonyítási eszköz.
Okiratokat osztályozhatjuk:
tartalma
keletkezése
bizonyító ereje alapján.

1) Tartalmilag tanúsító, rendelkező és beismerő okiratokat különböztethetünk meg.
Tanúsító okirat: valamely múltban megtörtént tényre vonatkozik
Rendelkező okirat: a kiállítójának a rendelkezését tartalmazza, melynek nyomán jogviszony keletkezik, változik, megszűnik..
Beismerő okirat: a kiállító egy vele szemben fennálló követelést tanúsít
2) Keletkezés módja alapján különbséget tehetünk az eredeti okirat, másolat, kiadvány, valamint kivonat között.
Eredeti okirat: ha a kiállításával annak tartalma is létrejön
Másolati okirat: ha az okirat nem az eredetivel azonos módon jön létre
Kiadvány: közokirat olyan hiteles másolata, amelyet a kiállító hatóság a rávonatkozó szabályok szerint hitelesít
Kivonat: okirat egyes részének a másolata.

Közokirat:
Olyan okirat, melyet:
a bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, illetve közig szerv
ügykörében eljárva
az arra megszabott alakban állít ki.
Ahhoz, hogy közokiratnak minősüljön, mindhárom feltételnek érvényesülnie kell.
Közokirat bizonyító ereje: a papíralapú és az elektronikus közokirat az ellenkező bizonyításig teljes bizonyító erővel bizonyítja:
a benne foglalt intézkedést, vagy határozatot
az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát
az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.

A törvény a közokirathoz a valódiság vélelmét fűzi. A közokiratot ellenkező bizonyításig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzon.
Valódi okirat: amelyik a kiállítójától származik
Hamis okirat: mely nem a benne feltüntetett kiállítótól származik.
Hamisított okirat: ha az okirat valódi, de a szövegét megváltoztatták.

Magánokirat
Teljes bizonyító erejű magánokirat akkor keletkezik, ha
a kiállító az okiratot sk írta és aláírta
két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy aláírását előttük sk aláírásnak ismerte el és az okiraton a tanúk lakóhelyét is feltüntették
a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van
ügyvéd az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem által írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte sk aláírásának ismerte el
az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el

Magánokirat bizonyító ereje: az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta, magára kötelezőnek ismerte el. A magánokirat valódiságát a félnek kell bizonyítani, de csak akkor, ha azt az ellenfél kétségbe vonja.
Egyszerű magánokirat: mindazok az okiratok, melyen nem minősülnek sem közokiratnak, sem tejes bizonyító erejű magánokiratnak. Pl. gépírással készült okirat, melyet csak a kiállítója írt alá.

Szemletárgyak
Azok a tárgyi bizonyítás eszközök, melyeknek a megszemlézése tárgyi bizonyítékokat eredményezhet a bíróság számára
Szemle: a bizonyítási eljárás lefolytatásának egyik módja, melynek során a bíróság személyek vagy tárgyak megtekintése révén tárgyi bizonyítékokat észlel.
Szemle foganatosítása: szemle céljára szükséges tárgy birtokosát a bíróság arra kötelezi, hogy a tárgyat mutassa be vagy bocsássa rendelkezésre illetve a tárgy megszemlézését tegye lehetővé. Ha a szemletárgy birtokosa a kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a bíróság vele szemben ugyanazokat a szankciókat alkalmazhatja, mint a tanúval szemben.

Határozatok és a jogerő


Bírósági határozat olyan hatósági akarat kijelentést tartalmaz, amellyel a bíróság a felek magatartását valamilyen irányban befolyásolja.
Legfontosabb tulajdonsága, hogy különböző joghatások kiváltására alkalmas.
A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben, ideértve a permegszüntetését is, végzéssel határoz. (=anyagi jogi kérdésben mindig ítélettel határoz, eljárás jogi kérdésekben pedig végzés)

Ítélet hatályú határozatok:
jogerős bírósági meghagyás
jogerős fizetési meghagyás
bíróság által jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség
végzés hatályú határozatok:
értesítés, mellyel a bíróság az ügyészt tájékoztatja,

határozatok meghozatala:

bírósági határozat egy döntéshozatali folyamat eredményeképpen születik meg, mely sorána bíróság:
egybeveti a felek előadását a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékokkal
megállapítja a tényállást
eldönti azt, hogy a tényállás melyik jogszabályi rendelkezés hatálya alá tartozik
alkalmazza az anyagi jogszabályt
határozatát a törvény által előírt formába önti.

A tanácsban eljáró bíróság a határozatát szavazással hozza meg. A szavazásnál az eljáró bíróság tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem lehet jelen. A szavazás sorrendje: a fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök pedig utolsónak. A tanácskozásról jegyzőkönyv készül, azt zárt borítékban a periratokhoz kell csatolni.
A meghozott határozatot annak meghozatalától számított 15 napon belül írásba kell foglalni. A tárgyaláson hozott végzéseket a bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvbe is belefoglalhatja.

Határozat részei: az írásba foglalt határozat általában 4 részből áll.
fejrész: eljárás résztvevőiről, a folyamatba lévő ügyről informál és tartalmazza a határozat megnevezését.
Rendelkező rész: a bíróság döntését tartalmazza, illetve tájékoztat, hogy a határozat ellen fellebbezésnek van-e helye
Indoklás: a végzések közül csak azt kell megindokolni, melyek külön fellebbezéssel megtámadhatók
Zárórész: határozathozatal helyének, idejének megfelelő keltezések, valamint az aláírásokat tartalmazza.

Határozatok közlése:
határozat kihirdetése (szóbeli közlés): a kihirdetés a rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll. Kihirdetés útján kell közölni a tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az ítéleteket. A tárgyaláson hozott végzéseket tehát nem kell kihirdetni. Általános szabály szerint a határozatokat a tárgyalás napján kell kihirdetni. Az ítéletek esetében azonban a kihirdetést max 15 napra el lehet halasztani, ha ez feltétlenül szükséges. Ebben az esetben a bírósának nyomban ki kell tűznie a kihirdetés időpontját, és az ítéletet a kihirdetés napjáig írásba kell foglalni.
Határozatok kézbesítése: kézbesítés útján kell közölni:- az ítéletet a felekkel, - tárgyaláson hozott végzéseket azzal a féllel, kai nem volt szabályszerűen megidézve,- a tárgyalást elmulasztó féllel az olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik,- tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel                                                              a határozatot az írásba foglalást követő 15 napon belül kézbesíteni kell. Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, akkor a határozatokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni.

Közlés joghatásai:
a határozat közlését követő napon kezdődik a teljesítési határidő
a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet kérni a határozat kiegészítését
a határozat közlésétől kell számítani a fellebbezési határidőt


határozatok kijavítása és kiegészítése

-kijavítás, mint perorvoslat: ha a bírósági határozatban névcserén, hibás névelíráson, számítási hibán, vagy más egyéb elíráson alapuló hiba van, akkor azt kijavítással lehet orvosolni.
Kijavítási eljárás: a bíróság hivatalbók is elrendelheti, de a fél is előterjeszthet kijavítás iránti kérelmet. A kijavítás szempontjából közömbös, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e vagy sem. A kijavításról az a bíróság határoz, amelyik a hibás határozatot hozta. A bíróság a határozat kijavítását végzéssel rendeli el. A kijavító végzést az eredeti határozatra és ha lehetséges annak kiadmányaira is rá kell vezetni.

-Kiegészítés, mint perorvoslat: a kiegészítés során a bíróságnak egy elmulasztott döntését kell pótolnia.

Az ítélet kiegészítésére akkor kerülhet sor, ha a bíróság
valamely kereseti kérelem vagy ellenkérelem felől illetve vmely rész felől, vmint
perktg összege vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől nem rendelkezett
ítélet kiegészítése kérelemre vagy hivatalból történhet.

Ítélet kiegészítése kérelemre: a közléstől számított 15 napon belül bármelyik fél kérheti. A kiegészítés iránt határozott kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemről a bíróság tárgyaláson határoz. Az ítélet kiegészítése iránti kérelem tárgyában a bíróság kétféle határozatot hozhat.
ítéletet akkor, ha a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad Un. Kiegészítő ítélet
végzést akkor, ha az ítélet kiegészítésére irányuló kérelmet elutasítja.
Mindkettő ellen van fellebbezésnek helye.

Ítélet kiegészítése hivatalból: ha a bíróság az ítéletben nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a törvény szerint rendelkeznie kellett volna, a mulasztást a bíróság a hiányosság észlelését követően haladéktalanul köteles hivatalból pótolni. A kiegészítésről ítélettel határoz.
Végzés kiegészítése: annyiban tér el az ítéletétől, hogy mindkét esetben végzéssel határoz.

Ítélet

Az ítélet a bíróságnak az az eljárási cselekménye, amellyel a per érdemében dönt, befejezve ezzel az előtte folyó peres eljárást. Az ítélet mindig befejező határozat, vagyis a bíróság abban a tárgyban nem folytatja tovább a jogvitát.
Ítéletek csoportosítása:
rendelkezés tartalma szerint: - helyt adó, -elutasító, - vegyes ítéletek
kereseti kérelem fajtája szerint: - marasztaló, - megállapító, - jogalakító
terjedelméhez képest: - ítélet, -részítélet, - közbenső ítélet, -kiegészítő ítélet

ítélet felépítése:
4 részre tagolódik: fejrész, rendelkező rész, indoklás, záró rész

fejrész: preambulum („MK nevében”) vezeti be, tartalmaznia kell a bíróság megjelölését, ügyszámot, határozat megnevezését (rész, közbenső), felek és képviselőik neve, lakóhelye, perbeli állása, per tárgyának megjelölése
rendelkező rész: tartalmazza a bíróság döntését, vmint további 3 elemre lehet felbontani: - per tárgya feletti döntésre, - perköltségről való rendelkezés, - perorvoslati záradék. Ebben a részben dönt a bíróság a perköltség viseléséről, továbbá a feljegyzett illetékről és az állam által előlegezett költségekről, tartalmazza még a perorvoslati záradékot, vagyis tájékoztatja a feleket, hogy fellebbezésnek van-e helye, és az hova mennyi idő alatt kell benyújtani.
Indoklás: ítélet legterjedelmesebb része, szerkezeti elemei: - tényállás, -bizonyítékok megjelölése,  -kereseti kérelem pontos megjelölése,- bizonyítékok mérlegelése, -jogi indoklás, -bizonyítás mellőzésére vonatkozó rendelkezések, -perköltségről, illetékről való rendelkezés indoklása
Záró része: tanács elnöke és tagjai vagy pedig az egyesbíró írja alá.

Ítélet teljességének követelménye:
törvényesség: anyagi és eljárási szabályok feltétlen megtartását jelenti
megalapozottság: ha olyan tényállást tartalmaz, melyet a bíróság bizonyítékokkal támaszt alá
határozottság: egyértelmű és világos bírói döntést jelent
teljesség: ki kell terjedni vmennyi kereseti kérelemre

érdemi döntés korlátai:

túlterjeszkedés tilalma: a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz általában kötve van. Kivétel a túlterjeszkedés tilalma alól pl. a perköltség e felől hivatalból határoz.

Marasztaló ítélet tartalma: a helyt adó ítélet lehet marasztaló, megállapító vagy jogalkotó. Teljesítésre kötelezést azonban csak a marasztaló ítélet tartalmazhat, amelyben a bíróság:
az alperest valamilyen szolgáltatásra, leggyakrabban pénzfizetésre kötelezi
(„dare”)
meghatározott magatartást ír elő az alperes számára („facere”)
az alperest helytállásra kötelezi („praestare”)

teljesítési határidő: az ítéletben a teljesítés módját és határidejét is meg kell állapítani, általános teljesítési határidő 15 nap. A teljesítés határideje a határozat közlését követő napon kezdődik.
Részletfizetés: a kötelezettségnek a részletekben való teljesítését a bíróság akkor rendelheti el, ha azt a kötelezett fél kereseti viszonyai indokolttá teszik. A részletfizetési kedvezményt a bíróság általában az ítéletben mondja ki. Kivételesen azonban határozat jogerőre emelkedése után is megállapíthat részletekben való teljesítést. A fél ezirányú kérelme felel végzéssel határoz. Azt is kimondhatja, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.


Végzés:

Per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt
Felépítése: 4 részből áll
fejrész:
rendelkező rész
indoklás: csak azt kell, melyek külön fellebbezéssel megtámadhatók
záró rész

perbeli egyezség:
fajtái:
perbeli egyezség:  ha a polgári perben kötik meg
peren kívüli egyezség: nem peres eljárásban kötik meg

perbeli egyezség megkötésének feltételei:
a felek egybehangzó akaratnyilatkozatukkal rendezzék a jogvitát
akaratnyilatkozatukat a bíróság előtt tegyék meg
bíróság az egyezséget jóváhagyja
felek nemcsak a kereseti követelés egészére, hanem annak egy meghatározott részére is köthetnek egyezséget.
Perbeli egyezség kettős jogi természete: egyszerre fejezi ki a feleknek az anyagi jogaik feletti, illetve az eljárási jogaik feletti rendelkező cselekményét is. Mindkettő érvényességéhez azonban a bíróság jóváhagyására van szükség.

Határozatok joghatásai:
egyszerű kötőerő: a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt meghozta, kötve van, tehát meg nem változtathatja, vissza nem vonhatja. A kötőerő a határozat kihirdetésével, vagy kézbesítésével kezdődik. Ha a határozat jogerőre emelkedik, az egyszerű kötőerő mintegy beolvad a jogerőbe.
Jogerő: „minősített kötőerő” jogerős határozat fellebbezéssel már nem támadhatók meg. Tulajdonsága: megtámadhatatlan, végleges, végrehajtható                                                        alaki jogerő: alaki jogerőre emelkedi az a határozat, mely ellen nincs helye a fellebbezésnek vagy amely ellen fellebbezésnek van helye, de a fellebbezésre jogosultak a törvényes határidőn belül nem éltek fellebbezéssel, illetve e jogukról . lemondtak                                                        
alaki jogerőhatás kezdete: -  a határozat mely fellebbezéssel nem támadható meg, a kihirdetéssel jogerőre emelkedik, - ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye a határozat a fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős, - fellebbezés visszavonása esetén a bejelentésnek a bírósághoz beérkezése napján emelkedi jogerőre.
anyagijogerő:
- pozitív hatása: felek, bíróság, más hatóságok kötve vannak az anyagi jogerőhöz, és a jogerős határozat tartalmát irányadónak kell tekinteniük
- negatív hatása: megakadályozza azt, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek egymás ellen új keresetet indíthassanak.

Perorvoslatok


Jogorvoslat: valamely sérelmes végzés vagy sérelmesnek vélt határozat megtámadása a fél vagy erre jogosult más személy részéről, azzal a céllal, hogy az arra jogosult hatóság a határozatot bírálja felül és a jogsérelmet orvosolja. A jogorvoslatot az kezdeményezheti, akinek a jogát vagy jogos érdekét a meghozott határozat sérti. Hivatalból nem indítható. Tárgya a hatósági határozat, alapja a határozat sérelmezett volta, célja: a határozattal okozott jogsérelem orvoslása, eredménye: újabb hatósági határozat.
Perorvoslat: csak azokat a jogorvoslatokat nevezzük így, melyeket a polgári perben illetve a büntetőeljárásban alkalmaznak.

Perorvoslat tartalmi elemei

Alanya: aki a bíróságtól a sérelmezett határozat orvoslását kéri. A perorvoslathoz való jog alanyi jog, elsősorban a peres feleket, illeti meg.
Címzettje: az a bíróság, mely a törvény szerint jogosult arra, hogy a sérelmes határozatot orvosolja. A perorvoslat tárgyában eljáró bíróság nem feltétlenül esik egybe azzal a bírósággal, amelyiknél a perorvoslati kérelmet be kell nyújtani.pl. fellebbezést az I. fokhoz kell benyújtani, de a II. fok bírálja el.
Tárgya: csak a polgári perben hozott bírósági határozat lehet
Alapja:  a perorvoslatra jogosultnak az az állítása, hogy a megtámadott bírósági határozat törvénysértő vagy megalapozatlan és ennél fogva rá nézve sérelmes.
Célja: bírósági határozattal okozott jogsérelem orvoslása.
Eredménye: egy újabb bírósági határozat.

Perorvoslatok osztályozása:
rendes és rendkívüli perorvoslatok: rendes: melyekkel a jogerőre még nem emelkedett határozatokat lehet megtámadni (fellebbezés, ellentmondás) , rendkívüli: jogerő határozatok megtámadására szolgál (perújítás, felülvizsgálat) a határozatok kijavítása és kiegészítése vegyes perorvoslatok közé tartoznak, mert egyaránt igénybe vehető a jogerős és nem jogerős határozatokkal szemben is.
Fellebbviteli és nem fellebbviteli perorvoslatok: fellebbviteli: fellebbezés, csatlakozó fellebbezés, felülvizsgálat, nem fellebbviteli: perújítás, ellentmondás, igazolás, kijavítás, kiegészítés
Átszármaztató és nem átszármaztató hatály perorvoslatok: átszármaztatható: I. fokú bíróság jogköre átszáll a fellebbviteli bíróságra

Perorvoslati rendszerek:
-reformatórius
- revíziós
- kasszációs

fellebbezés:

fellebbezést a nem jogerős határozatok ellen, fellebbviteli jellegű, átszármaztató hatályú, rendes perorvoslat. Az I. fokú bíróság nem jogerős ítélete és végzése, illetve a II. fokú bíróság nem jogerős végzése ellen vehető igénybe
fellebbviteli, mert a határozatot hozó I. fokú bíróságnál magasabb bírói fórum, a II. fokú bíróság bírálja el.
Átszármaztató hatályú, mert: a fellebbezés elbírálása során a II. fokú bíróság nemcsak annak a megállapítására szorítkozhat, hogy az I. fokú bíróság helyesen járt-e el, hanem a II. fokú eljárás során megállapított tényállás alapján a jogvita érdemében is dönthet.

Fellebbezési jogosultság: fél, beavatkozó, az akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.
Lemondás a fellebbezésről:
a jogi képviselővel eljáró felek
legkésőbb az I. fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig benyújtott
közös nyilatkozatban
fellebbezési jogukról előzetesen lemondhatnak.
A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza, ebben az esetben az ítélet a közlésével jogerőre emelkedik.
Fellebbezés tárgya: ítélet vagy végzés
Fellebbezés tartalma: az I. fokú bíróságnál kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. A bíróság a fél által előadott kérelmeket nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
fellebbezés tartalmi kellékei:
fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, mely ellen a fellebbezés irányul
elő kell adni azt, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja
a fellebbezésben új tény vagy bizonyíték előadására akkor kerülhet sor:
- ha az új tény vagy bizonyíték az I. fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve hogy az rá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna
- ha az új tény vagy bizonyíték, illetve az I. fokú bíróság által mellőzött bizonyítás a határozat jogsértő voltának az alátámasztására irányul

fellebbezés határideje: egységesen 15 nap, melyet a határozat közlésétől (kihirdetés, kézbesítés) kell számítani, vagyis a következő naptól. A fellebbezési határidő véletlen elmulasztása esetén igazolásnak van helye. Az igazolási kérelem tárgyában a II. fokú bíróság határoz.
Fellebbezés hatálya: mivel végrehajtani csak a jogerős bírósági határozatokat lehet, ezért a fellebbezésnek a határozat végrehajtására is halasztó hatálya van.

Fellebbezési eljárás:
- I. fokú bíróság teendői: ha a fellebbezés nem felel meg a törvény rendelkezéseinek az
I. fokú bíróság hiánypótlást rendel el, ha a fél a hiányosságokat a kitűzött határidő alatt teljesíti, a fellebbezést úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is helyesen adták volna be.
- I. fokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja, ha: - a fellebbezés elkésett, - vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, - továbbá a fellebbezést felhívás ellenére nem vagy hiányosan adja be.
Azt, aki a fellebbezést elutasító határozat ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal sújthatja.
Az I. fokú bíróság azt a  per összes irataival együtt legkésőbb 8 napon belül felterjeszti a II. fokú bírósághoz.
- II. fokú bíróság teendői: miután a fellebbezés a periratokkal együtt a II. fokú bírósághoz beérkezett, az eljáró II. fokú tanács elnöke
  - intézkedik az esetleges hiányok pótlása végett
- elutasítja a fellebbezést
- határoz a végrehajtás felfüggesztése kérdésében
- visszaküldi az ügyet az I. fokú bírósághoz és határoz a
a felmerült ktgekről, ha a fellebbezést visszavonják
fellebbezési tárgyalást kitűzni a felterjesztést követő 30 napon belül a tárgyalásra határnapot tűz ki és arra a feleket megidézi. Az idézéshez csatolni kell a fellebbezés másolatának egy-egy példányát. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy 4 hónapon belül megtartható legyen. A fellebbezési ellenkérelem nem az I. fokú ítéletet, hanem csak a fellebbezésben foglaltakat támadja. A fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb a tárgyaláson kell előterjeszteni.
Fellebbezési tárgyalás: a másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll.
Menete: tárgyalás megnyitása után az elnök ismerteti az I. fokú eljárásban előterjesztett keresetet, ellenkérelmet, valamint a bizonyítás eredményét és a per eldöntése szempontjából lényeges egyéb adatokat. I. fokú bíróság rendelkező részét fel kell olvasni, és ismertetni kell az indoklást is. Majd ismertetik a fellebbezést. Ennek ismertetése utána az ellenfél előterjeszti az ellenkérelmét.
Fellebbezés visszavonása: a fellebbező fél a fellebbezést mindaddig visszavonhatja, míg a bíróság a másodfokú határozat meghozatala céljából vissza nem vonul. A visszavont fellebbezést újból előterjeszteni nem lehet. A fellebbezés visszavonása esetén az elnök az ügyet visszaküldi az I. fokú bíróságnak és szükség esetén megállapítja a költségeket.
Keresetváltoztatása másodfokú eljárásban: a másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. Ez a tilalom azonban nem zárja ki, hogy:
eredetileg követelt dolog helyett, utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen
keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse
megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást  követelhessen

fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása:
I. fokú ítélet hatályon kívül helyezése esetén
Fellebbezés járulékos kérdésekre vagy csak az indoklásra irányul
Felek közös kérelmére
Bíróság megítélése alapján

Másodfokú bíróság ítéletei:
Az ügy érdemében mindig ítélettel határoz. Ha az  I. fokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság ezt helybenhagyja, ellenkező esetben az I. fokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja.
Másodfokú bíróság akkor hozhat részítéletet:
ha az I. fokú bíróság részítéletet hozott és azt felülbírálva a másodfokú bíróság helybenhagyja vagy megváltoztatja
ha a II. fokú bíróság érdemben csak egyes kereseti kérelmek felől dönt,
másodfokú bíróság közbenső ítéletet hoz:
ha az I. fokú bíróság közbenső ítéletet hozott és azt a másodfokú bíróság helybenhagyja
ha az I. fokú bíróság ítéletét felülbírálva a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott követelésnek csak a jogalapját állapítja meg.
 A másodfokú eljárás befejezése után az iratokat a bíróság legkésőbb harminc napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak, mely legkésőbb 15 napon belül kézbesítés útján közli a felekkel.


Perújítás
A jogerős bírósági ítéletek elleni, nem fellebbviteli jellegű, rendkívüli perorvoslat, mely csak a törvényben meghatározott okok alapján vehető igénybe.
A perújítási kérelmet az ügyben eljárt elsőfokú bírósághoz kell benyújtani, melyik akkor is elbírálja a perújítást, ha az ügyben másodfokú határozatot hoztak.

Perújítás esetei:
Jogerős ítélet ellen perújításnak van helye:
a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna („novum”)
fél az ítélet meghozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak a bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes („crime”)
a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak. („ res iudicata”)
keresetlevelet vagy más iratot fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.

Perújítással megtámadható határozatok:
jogerős ítéletek: célja az anyagi jogerő feloldása
ítélet hatályú határozatok

perújításból kizárt határozatok:
lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó
lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító
végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen
házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében
az apaság megdöntő ítélet ellen.

Perújításra jogosult: - peres felek, -azok jogutódai,- beavatkozó,- ügyész
Perújítás határideje: a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni. Amennyiben a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, a határidőt ettől az időponttól kell számítani. Az ítélet jogerő emelkedésétől számított 5 év elteltével perújításnak helye nincs. A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell benyújtani. Ennek a bíróságnak nemcsak hatásköre, hanem egyúttal kizárólagos illetékessége is van a perújítás elbírálására. A perújítás elbírálásból kizárja azt a bírót, aki a perújítással megtámadott ítélet hozatalában részt vett. A perújítás során a bíróság az általános szabályok szerint jár el.

A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújítás feltételei fennállnak-e. a perújítás megengedhetősége attól függ, hogy:
- kérelem előterjesztője rendelkezik-e perújítási jogosultsággal
- megtámadott határozat ellen van-e helye perújításnak
- perújítási kérelmet a törvényben megjelölt okok valamelyikére hivatkozással terjesztették-e elő
- perújítási határidőt betartották-e.
a bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményeként ítélettel dönt:
- a perújítással megtámadott ítéletet hatályában fenntartja
- megtámadott ítéletet részben vagy egészben hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz.
Felülvizsgálat

Jogerős bírósági ítéletek és az ügy érdemében hozott, valamint egyéb jogerős végzések elleni, jogszabálysértésben alapuló, rendkívüli perorvoslat,- melynek elbírálása az LB hatáskörébe tartozik.

Felülvizsgálati kérelem:
Benyújtása alanyi jog, amellyel a fél, beavatkozó, valamint az élhet, akire a határozatot rendelkezést tartalmaz. Az ügyész csak akkor nyújthat be felülvizsgálati kérelmet, ha az alapeljárásában részt vett.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztője jogi képviselővel köteles eljárni. Ha a fél jogképviselő nélkül nyújtja be a kérelmét, az eljárási cselekményei hatálytalanok.
Felülvizsgálati kérelem tárgya:
Elsősorban a jogerős bírósági ítélet ellen irányulhat, illetve az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen is.
Az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani. Ez a határidő a megtámadott határozatnak a kézbesítését követő napon kezdődik.
Felülvizsgálati kérelem tartalma: meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, utalni kell a kérelem alapjául szolgáló jogszabálysértésre, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A tartalmilag hiányos kérelmet csak a benyújtásra nyitva álló törvényes határidőn belül lehet kiegészíteni. A kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál kell benyújtani, majd az felterjeszti az LB-hez. A kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Nincs helye a felülvizsgálatnak, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Nincs helye a felülvizsgálatnak, ha a határozatot az LB hozta.
Kizárás az eljárás tárgyára tekintettel: pl. hagyaték átadása tárgyában hozott végzések ellen.
Nincs helye a felülvizsgálatnak, olyan vagyonjogi ügyben, melyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 1 millió ft-ot nem haladja meg.

Felülvizsgálati eljárás:
Három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik., ha az ügy bonyolult 5 bíróból álló tanács
Felülvizsgálati kérelem elutasítása (hivatalból), ha:
felülvizsgálatnak nincs helye
nem az arra jogosult személy adja be
kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről, székhelyéről nem idézhető, onnan ismeretlen helyre költözött
a felülvizsgálati kérelmet az eljárás során megváltoztatni nem lehet, de nem kizárt a kérelem egészében vagy részben történő visszavonása.
Ha felülvizsgálati eljárás tárgya jogerős bírósági ítélet, akkor az LB a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásaként ítélettel határoz. Végzéssel dönt, ha a jogerős végzés ellen nyújtották be. Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, akkor a megtámadott határozatot hatályban fenntartja. Ha a felülvizsgálni kért határozat jogszabályt sért az LB a jogszabálysértő határozatot részben vagy egészben hatályon kívül helyezheti és új határozatot hoz.