Szellemi alkotások joga
Az embert, mint alkotót védi, az ember szellemi „termékét”.
2 fő területe:
1. szerzői jog (irodalom, művészet, tudományos alkotások)
2. ipar jogvédelmi jog
A) szabadalom
B) használati minta oltalom
C) mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma
D) formatervezési minta
E) know-how
F) védjegyjog
A szellemi alkotások jogviszonyának jellemzői:
Az alapjogviszony jellege:
abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogviszony, amelyben az egyik oldalon a feltaláló (szerző) vagy más jogosult (szabadalmas) áll, és szellemi alkotása feletti kizárólagos jogosultsága védelem alatt áll.
A létrehozás és felhasználás jogviszonyai:
relatív szerkezetű, pozitív tartalmú (pl. kutatási, kiadói, felhasználási szerződések)
Iparjogvédelmi jog
A) Szabadalom (1995. évi XXXIII. tv.)
Fogalma: oltalmazott találmány, a feltaláló vagy más jogosult (szabadalmas) részére kizárólagos jogokat nyújt az oltalmi idő alatt (20 év) a találmány feletti rendelkezésre és biztosítja a találmány nyilvánosságra jutását.
A szabadalmazható találmányok kritériumai:
- új (világviszonylatban)
- feltalálói tevékenységen alapuló
- iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén
Új a találmány akkor, ha nem tartozik a technika állásához, azaz:
- mindahhoz, ami az elsőbbség időpontja előtt bárki számára hozzáférhetővé vált
- amire már megadták az oltalmat, vagy korábban már bejelentették az MSZH-nak, de még azt nem tették közzé
- európai, nemzetközi szabadalmi bejelentés tartalma
Nincs újdonságrontó hatása:
- a bejelentést (vagy más elsőbbségi időpontot) megelőző 6 hónapon belül jogsértés miatt jutott nyilvánosságra a találmány
- a találmányt ezen 6 hónapon belül MSZH elnöke által megjelölt kiállításon bemutatták
Feltalálói tevékenység:
- a találmány szakember számára nem nyilvánvaló
Iparilag alkalmazható:
- ipar vagy mezőgazdaság valamely ágazatában előállítható és használható
Kizárás az oltalomból:
- az a találmány, amelynek tárgya azonos korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával
- ami a tv. szerint nem minősül találmánynak (pl. felfedezés, tud.os elmélet, matematikai módszer, esztétikai alkotás, számítógépes program)
- emberi, állati kezeléskor használt gyógyászati, sebészeti eljárások
- olyan találmány, melynek hasznosítása közrendbe, közerkölcsbe ütközne (embrió klónozása ipari, kereskedelmi célra)
- növény-, és állatfajták (a növényfajták fajtaoltalomban részesülnek)
Feltaláló és szabadalmas
- bíróság eltérő döntéséig az, aki a bejelentési lapon feltalálóként szerepel;
- több feltaláló esetén vélelem az egyenlő szerzőségi részarány mellett
- akire a feltaláló átruházta a vagyoni jogokat, vagy maga a feltaláló
Szabadalmi jogviszony tartalma:
Személyhez fűződő jogok
- feltalálót illetik meg
- névjog
- titokban tartási jog
- integritáshoz való jog
Ezek a jogok forgalomképtelenek, időbeni korlátjuk nincs.
Vagyoni jogok és kötelezettségek
- a szabadalmast vagy feltalálót illeti,
- kizárólagos hasznosítás joga (előállítás, használat, forgalomba hozatal)
- fellépés a találmánybitorlókkal ill. szabadalombitorlóval szemben
Nem sérti a kizárólagos hasznosítási jogot: magánhasználat, kísérlet, gyógyszer gyógyszertári készítése.
Ezek a jogok forgalomképesek, időben korlátozottak. (Oltalmi idő a bejelentéstől számított 20 évig tart.)
- kötelezettségek: találmány feltárása, hasznosítása, oltalom fenntartása (díjfizetés)
A szabadalmi oltalom terjedelme:
1. Tárgyi hatály: az igénypontok határozzák meg
2. Területi hatály: Magyar Közt. területe
3. Időbeli hatály: az oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, de visszahat a bejelentés napjára; max. 20 évig tart.
A szabadalmi oltalom korlátai:
1. Előhasználati és továbbhasználati jog
2. Tranziteszközök
3. Szolgálati és alkalmazotti találmányok
4. Kényszerengedély
1. Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.
Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.
2. Tranziteszközök: A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba.
3. Szolgálati találmány: ha a feltaláló munkaviszonyból folyó kötelezettsége a feltalálás.
A szabadalom a munkáltatót illeti meg, törvény alapján szerzi meg a szabadalmi igényt, jogutódként.
Alkalmazotti találmány: a feltaláló - anélkül, hogy erre munkaviszonyból származó kötelezettsége lenne - olyan találmányt dolgoz ki, melynek hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik.
A munkáltató nem szabadalmas, de ex lege jogosult a találmány hasznosítására.
A feltalálót mindkét esetben megilletik a személyhez fűződő jogok, de a szolgálati találmánynál módosul az integritáshoz, és a titokban tartáshoz való jog.
A vagyoni jogok szolgálati találmánynál a munkáltatót illetik, alkalmazotti találmánynál a munkáltató csak saját maga jogosult hasznosítani a találmányt.
Mindkét esetben 90 napon belül kell nyilatkoznia a munkáltatónak, hogy igényli-e az őt illető jogokat. Ekkor díjat köteles fizetni, melynek mértékét vita esetén a bíróság határozza meg.
4. Kényszerengedély
a) a hasznosítás elmulasztása miatt
Ha a szabadalmas a bejelentés napjától számított négy, ill. három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította.
b) a szabadalmak függősége miatt
Ha a szabadalmazott találmány egy másik (gátló) szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmánynál a függő szabadalom szerinti találmány jelentős műszaki előrelépést jelent.
Az oltalom keletkezése:
Az MSZH hatósági döntése konstitutív hatályú. Kötelező megadni az oltalmat, ha az alaki és tartalmi feltételek megvannak, és nincs kizáró ok. A feltételeknek az elsőbbségi időpontokban kell fennállniuk.
Az elsőbbség lehet:
- bejelentési
- uniós
- belső
Bejelentési eljárás:
1. Szabadalmi bejelentés (kérelem, igénypontok, leírás, bejelentési díj)
2. Alaki vizsgálat
3. Újdonságkutatás
4. Bejelentés közzététele (18 hónap elteltével, de lehet korábban is)
5. Érdemi vizsgálat
6. Határozathozatal
Az ideiglenes oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, és ha nem kéri az érdemi vizsgálatot, 6 hónap elteltével megszűnik.
A szabadalom megadása után bejegyzik azt a szabadalmi lajstromba (deklaratív hatály).
Az oltalom megszűnése:
-
- bejelentő lemondása visszaható hatály
- oltalmi idő vége
-
-hiányoznak az oltalmazhatóság kritériumai
-kizárt az oltalomból
-a leírás nem tárja fel a találmányt
-a szabadalom tárgya bővebb, mint amit bejelentettek
Találmánybitorlás és szabadalombitorlás
Találmánybitorlás: ha a szabadalmi bejelentés vagy a szabadalom tárgyát jogtalanul vették át más találmányból.
Szankció:
feltaláló vagy jogutódja követelheti a szabadalom reá ruházását (hatósági határozattal) + kártérítést
Szabadalombitorlás: ha valaki az oltalom alatt álló találmányt jogtalanul hasznosítja (előállítását, használatát, forgalomba hozatalát).
Szankciók:
objektív igények:
- bírósági megállapítás,
- abbahagyás, eltiltás,
- elégtétel megfelelő nyilvánosság előtt,
- gazdagodás visszatérítése,
- tájékoztatás adása a közreműködőkről és üzleti kapcsolataikról,
- eszközök és termékek lefoglalása (utána megsemmisítés vagy értékesítés)
Szubjektív igény: kártérítés.
Nemleges megállapítási eljárás:
MSZH előtti eljárás, annak a megállapítására, hogy egy adott termék (amit hasznosítanak, vagy ezt tervezik) nem ütközik-e egy adott (a kérelmező által megjelölt) szabadalomba.
A jogerős határozat kizárja, hogy a vizsgált termékre vonatkozóan a vizsgált szabadalom megsértése miatt szabadalombitorlási eljárást indíthassanak.
B) Használati mintaoltalom (1991. évi XXXVIII. tv.)
Fogalma: találmányi szintet el nem érő új elgondolások jogi védelme „kis szabadalom”.
A szabadalomtól az újdonság szintje különbözteti meg, nem világviszonylatban, csak Mo-i viszonylatban kell újnak lennie.
Oltalomban részesülhet:
- valamely tárgy kialakítására, szerzetére, részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás
- ha ez új (hazai viszonylatban)
- feltalálói tevékenységen alapul
- iparilag alkalmazható
Kizárt:
- termék esztétikai kialakítása (erre a formatervezési minta vonatkozik)
- állat és növényfajta
- olyan megoldás, melynek hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik
Az oltalmi idő 10 év.
Egyebekben (oltalom tartalma, keletkezése, megszűnése, stb) megegyezik a szabadalom szabályaival.
C) Mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma
(1991. évi XXXIX. tv.)
Fogalma: chipek elrendezésére vonatkozó eredeti elgondolások védelme.
Feltétele: a topográfia (elrendezés) saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotásakor nem szokásosan alkalmazott az iparban.
Az oltalom keletkezése: a lajstromba való bejegyzéssel (konstitutív).
Időtartam: 10 év
D) Formatervezési minta (2001. évi XLVIII. tv.)
Fogalma: egy termék egészének vagy részének megjelenésére (rajzolat, körvonalak, alak, színek) vonatkozó oltalom.
Termék lehet bármely ipari vagy kézműipari árucikk.
- a minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően
- nem újdonságrontó, ha az elsőbbség időpontja előtt max. 12 hónappal úgy jut nyilvánosságra, hogy az
1) jogsértés következménye
2) a bejelentő vagy jogelődje hozta nyilvánosságra a mintát
- a nyilvánosságra jutott bármely mintához képest eltérő összbenyomást tesz a használóra
Oltalomból való kizárás:
- olyan külső jelleg, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye
- a közrend, közerkölcsbe ütköző minta
- állami felségjelt, nemzetközi szervezetet megillető jelzés jogtalan használata
- a minta azonos korábbi elsőbbségű mintával
A minta szerzőjének jogai:
- névjog
- szerzői minőség elismerése
- csak hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni
Vagyoni jogok:
- kizárólagos jog a hasznosításra (a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala)
- fellépési jog az engedély nélkül hasznosítóval szemben
Oltalom keletkezése, megszűnése:
- a bejelentés közzétételével keletkezik a bejelentés napjára visszamenőleg
- az ideiglenes oltalom véglegessé válik, ha az MSZH megadja az oltalmat
- oltalmi idő: 5 év, ami max. 4-szer megújítható
- megszűnik: oltalmi idő lejár, oltalomról lemondás, oltalom megsemmisítése
A mintaoltalom korlátai:
1. magánhasználat
2. kísérlet
3. idézés, oktatás
4. tranzitáruk
Mintabitorlás, mintaoltalom bitorlása
- a jogosult által támasztható igényeket a szabadalmi törvény határozza meg
E) Know-how
Fogalma: titkos műszaki ismeretek (tudás, tapasztalat) amely ahhoz szükséges, hogy egy termék előállítása, vagy eljárás alkalmazása minél nyereségesebb legyen.
Lényege: gyakorlatban felhasználható, közkincsé nem vált ismeret és tapasztalat, amely áruként szerepelhet, mivel vagyoni értéke van.
Szabályozása: a Ptk. deklarálja a know-how oltalmát, de más hazai szabályozása nincs.
Oltalom tartalma: a jogosult személyiségi jogi igényeket érvényesíthet a Ptk. szabályai szerint + követelheti, hogy a jogtalanul használó részesítse őt a vagyoni eredményben
F) Védjegy
Fogalma: a legfontosabb árujelző, amelynek funkciója: áruk, szolgáltatások azonosítása, egymástól való megkülönböztetése, fogyasztók tájékozódásának előmozdítása.
A védjegy olyan ábrázolható megjelölés, melyet kizárólag a védjegyoltalom jogosultja használhat vagy hasznosíthat.
Fajtái:
- együttes
- tanúsító
- nemzetközi
Védjegyoltalomban részesülhet:
- olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas áruk, szolgáltatások megkülönböztetésére (szó, betű, ábra, szín)
Kizáró okok:
abszolút:
- áru jellegéből következő
- közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütköző
- megtévesztő
- állami felségjelből, hatóságot, nemzetközi szervezetet megillető jelzésből álló megjelölés.
relatív:
- korábbi elsőbbségű védjeggyel azonos
- más védjeggyel összetéveszthető
- személyhez fűződő jogokat sértő megjelölés.
Elsőbbségi idők:
- bejelentési
- uniós
- kiállítási
- belső
Védjegyoltalmi jogviszony:
- nincsenek személyhez fűződő jogok
- vagyoni jogok:
1. kizárólagos jog (árukon alkalmazásra, forgalomba hozatalra, használatra, reklámozásra, engedélyezésre)
2. eltiltás joga
Ezen jogok forgalomképesek.
Védjegyoltalom keletkezése:
- a lajstromozáskor keletkezik a bejelentésre visszaható hatállyal
Oltalmi idő: 10 év, amely további 10-10 évre meghosszabbítható.
Területi hatály: Mo. területe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése