| AZ ÉPÍTÉSI NAPLÓ |
| Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd | |
| 2008.09.09. | |
| Utolsó frissités ( 2012.12.07. ) | |
Az építési napló kitöltésekor 2008. január 1-jétől már nem a jól megszokott 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendeletet kellett használni. A 2008. január 1-jét követően kiadott építésügyi hatósági engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenységek esetében, illetve ha a 2008. január 1-je előtt kiadott engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építkezéseknél az építési naplót 2008. június 30-a után nyitották meg, már a Kivitelezési kódex (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet) szabályait kell alkalmazni az építési napló vezetésére. A 2007-es Kivitelezési kódexet azonban csak a 2008. január 1. és 2009. október 1. között megnyitott építési napló vezetésére kellett alkalmazni az építmény használatbavételéig. A 2009. október 1-jét követően megnyitott építési napló vezetésére már az új Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) vonatkozik.
Az építési napló fogalma
Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.
Fizikai adathordozón az építési napló részét képezi a fedezetkezelő által internetes alapon működtetett alvállalkozói nyilvántartás.
Az építési napló egyik jelentősége, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24. §].
Az építtető (az építtető megbízása alapján a műszaki ellenőr) a vállalkozó kivitelezőnek vagy a felelős műszaki vezetőjének az építőipari kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatban az építési naplóban is adhat utasítást. Az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplóban a vállalkozó kivitelező, illetve annak felelős műszaki vezetője adhat utasítást az építési-szerelési munkával kapcsolatosan [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §].
Milyen esetekben kell építési naplót vezetni?
Minden építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) kötött, valamint a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb építőipari kivitelezési munkáról kell építési naplót vezetni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24. §].
Mikor és kinek kell megnyitni az építési naplót?
Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg kell meg nyitni az építési naplót és abban a munkaterület átadás-átvételét - az időpont, a tevékenység és a munkaterület megjelölésével - rögzíteni kell. Az építési napló megnyitása a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező feladata. Fontos tudni, hogy a vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet, amely során az építési naplót az építési területen megnyitották [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. §, 24. §, 12. §].
Mit tartalmaz az építési napló?
Az építési napló vezetésének részletes szabályait és a napló kötelezően alkalmazandó mintáját az új Kivitelezési kódex és annak 2. számú melléklete tartalmazza. Az építési napló részei:
- címoldal,
- sorszámozott és azonosító jellel ellátott nyilvántartási rész lapok
- folyamatosan számozott naplórész (a naplórész a Kivitelezési kódex 2. melléklet szerinti napi jelentésből és eseti bejegyzésekből áll).
Az építési napló nyilvántartási rész lapjait az építési napló megnyitásakor kell kitölteni és a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe sorszám és azonosító jel szerint nyilvántartásba venni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell felvezetni és a nyilvántartási részhez csatolni. A nyilvántartási rész lapjait annak kitöltésekor dátummal kell ellátni, valamint az építtetőnek és a vállalkozó kivitelezőnek - ha az építési naplót az alvállalkozó kivitelező vezeti a vállalkozó kivitelezőnek és az alvállalkozó kivitelezőnek - alá kell írnia.
A naplórészt naponta, naprakész állapotban kell vezetni. A naplórész „napi jelentés” rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni. Ha egy építmény kivitelezése során több egymást követő naplórész megnyitására van szükség, mert a naplórész betelt, a naplórész köteteket folytatólagosan római számmal kell sorszámozni, és minden naplórész oldalon a sorszámozás előtt a kötet sorszámát is fel kell tüntetni. A betelt naplórész kötet lezárásának, valamint az új kötet megnyitásának dátumát a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe be kell jegyezni.
A naplórészt hézag és margó kihagyása nélkül úgy kell vezetni, hogy utólagos bejegyzésnek ne legyen helye. Az ábrák mellett üresen maradt részeket át kell húzni. A bejegyzéseket az aláírás után naponta vízszintes vonallal le kell zárni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 4. §, 2. sz. melléklet].
2008. szeptemberétől – egyebek mellett – az építési naplóban köteles haladéktalanul közölni a vállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét, illetve az építtető a vállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét is [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §].
Ki vezeti az építési napló?
A vállalkozó kivitelező feladata, hogy az építési naplót vezesse, illetve – ha ebben állapodtak meg – az alvállalkozói építési naplót is ő köteles vezetni. A kivitelező az építési napló vezetésével a felelős műszaki vezetőjét is megbízhatja, azonban az erre irányuló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban rögzíteni kell [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. §].
Az építési naplót magyar nyelven egy eredeti és egy másolati példányban kell vezetni, az első példánya a vállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya az építtetőt illeti meg. Ha az alvállalkozó kivitelező vezeti az építési naplót, az építési napló első példánya az alvállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya a vállalkozó kivitelezőt illeti meg (a naplópéldány átvételét a naplóban el kell ismerni) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. §].
Ki ellenőrzi a bejegyzéseket?
A vállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót az építtető, építtető megbízása alapján az építési műszaki ellenőr vagy beruházáslebonyolító ellenőrzi. Az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót a vállalkozó kivitelező ellenőrzi. Ha erre a kivitelezőtől megbízást kap, a felelős műszaki vezető is végez ellenőrzést.
Az építési napló ellenőrzésének határidejében a felek szabadon állapodhatnak meg, azzal, hogy ezt csak az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt és legalább 10 naponként kell megtenni, illetve az építési naplóban az észrevételeket rögzíteni. Építési műszaki ellenőr alkalmazása esetében az építési napló ellenőrzése ennek a szakembernek az egyik alapvető feladatát képezi, és az általa tapasztalt hibákat, hiányosságokat, eltéréseket az építési naplóban tünteti fel, illetve ebben dokumentálja a műszaki ellenőri feladatok elvégzését is [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. §, 8. §, 16. §, 24. §].
Ki írhat és ki tekinthet be az építési naplóba?
A jogszabály tételesen felsorolja azokat a személyeket, akik az építési naplóba és mellékleteibe bejegyzést tehetnek, ők az alábbiak:
a) az építtető, a beruházáslebonyolító,
b) az építési műszaki ellenőr, a tervezői művezető,
c) a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, illetve alvállalkozó kivitelező,
d) a felelős műszaki vezető, és
e) jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság, valamint az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más államigazgatási szerv,
f) a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor.
A bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásával igazolja. Fontos, hogy az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később észrevehetetlenül ne lehessen változtatni vagy a bejegyzést eltávolítani.
Az építési naplóba és mellékleteibe betekinthet:
a) az építésügyi (létesítési, műemlék esetén az örökségvédelmi) hatóság, és
b) az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított más államigazgatási szerv,
c) a helyszíni ellenőrzést folytató munkavédelmi, munkaügyi felügyelőség,
d) az építés helye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és ennek területi szervei,
e) az építtetői fedezetkezelő [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §].
Hol kell lennie az építési naplónak?
Az építési naplót az építőipari kivitelezés ideje alatt az építési munkahelyen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. A hatósági, bírósági eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni. Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. §].
Mik a mellékletek?
Az építési napló mellékletei:
a) a jogerős építésügyi hatósági (műemlék esetén örökségvédelmi hatósági) engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció,
b) az ellenőrző hatóságok által készített okiratok,
c) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat,
d) a felmérési napló,
e) a vállalkozó, illetve alvállalkozó kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók,
f) a tervezői művezető által átadott tervrajzok,
g) a megfelelőség igazolások nyilvántartása,
h) a kivitelezéssel kapcsolatos egyéb jegyzőkönyvek, tervrajzok, számítások és okiratok,
i) az alvállalkozó kivitelező kötelezettsége teljesítésében közreműködő - vele szerződéses viszonyban álló - további alvállalkozó kivitelező jogszabály szerinti adatai
Az építési napló mellékleteiről az építési napló nyilvántartási részében sorszámozott jegyzéket kell vezetni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §].
Mi az a felmérési napló?
Az építési-szerelési munka mennyiségének folyamatos ellenőrzése céljából - az építési napló mellékleteként - a kivitelező a felmérési naplót köteles vezetni, ha az építtetővel kötött szerződésben a felmérést tekintik az elvégzett munkák mennyiségének elszámolási alapjául. A kötelező tartalmi elemeket a Kivitelezési kódex 3. számú mellékletében találhatjuk meg.
A felmérési napló az elvégzett munkák mennyiségének idomonkénti, szükség esetén vázrajzzal szemléltetett rögzítésére szolgál, a költségvetési tételre, az idomtervre és a méretkimutatásra, illetve a naplóbejegyzésre történő hivatkozás feltüntetésével. Ebben a dokumentumban az egyes tételek mennyiségének pontos kiszámításához szükséges idomrajzokat, metszeteket, méreteket áttekinthetően kell berajzolni, és az ábrákat követően kell a naplóban a részletes számításokat elvégezni és az elvégzett mennyiségeket kimutatni. A felmérési naplót a felmérésekkel párhuzamosan kell vezetni.
A fentiektől eltérően nem kötelező felmérési naplót vezetni, ha
a) a kivitelező az építtetővel (beruházóval) kötött megállapodás szerint lemondott a többletmunkák elszámolásának érvényesítéséről,
b) az elvégzett munkák mennyisége egyszeri felméréssel vagy az építési napló bejegyzéseiből megfelelően megállapítható,
c) a felmérési napló a kivitelezési dokumentáció idom- és méretjegyzékével helyettesíthető, vagy
d) a felmérési adatokat a szintezési jegyzőkönyv, a keresztszelvényrajzok és a tömegszámítások tartalmazzák [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §, 3. számú melléklet].
Mit történik az építési naplóval a munka befejezése után?
Az építési napló lezárására az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően kerül sor. Az építtetőnek a munkák befejezésekor is alá kell írnia az építési naplót.
Az építtető a kivitelezés befejezését követően az építési naplót köteles megőrizni, illetve ha nem azonos az építtető az ingatlan tulajdonosával, az építmény használatbavételi engedélyét követően abba - az építmény jókarbantartási munkálatainak elvégzéséhez - az építmény tulajdonosának betekintést biztosítani.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése