FŐÉPÍTÉSZEK ÉS TERVTANÁCSOK

FŐÉPÍTÉSZEK ÉS TERVTANÁCSOK

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2010.08.01.

Utolsó frissités ( 2010.08.02. )

A tervtanácsok az építészeti értékvédelem és egyéb építésügyi feladatok ellátása (pl. az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése) érdekében működhetnek. A főépítészek főként szakmai előkészítő és az önkormányzati tevékenységet segítő funkciót látnak el, az országos főépítész legfőbb feladata az építészeti kultúra fejlesztése, és az egyes tervtanácsok, főépítészek közötti szakmai munkájának összehangolása, továbbá a településtervezés és az építési minőség harmóniájának megteremtése.   Főépítészek   1.) Országos főépítész   A belügyminiszter építésüggyel egyes feladatait - a miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint - az országos főépítész útján látja el. Az országos főépítészt a miniszter - az általa vezetett minisztérium állományába tartozó személyek közül - bízza meg [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §].   2.) Állami főépítészek   A Kormány az állami főépítészi feladatok ellátására a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének (regionális államigazgatási hivatalnak) a terület- és településrendezési feladatokat ellátó önálló szakigazgatási szervénél működő állami főépítészt jelöli ki (2007. január 1-je előtti elnevezés: területi főépítészek) [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §; 318/2008. (XII. 23.) Korm. rend. 4. §].   Az állami főépítész feladata különösen: a) szakmai segítséget nyújt az önkormányzati főépítészi feladatok ellátáshoz, b) az egységes szakmai szempontok - különösen az általános érvényű terület- és településrendezési, illetve építési követelmények - érvényesítése érdekében elősegíti és szükség szerint koordinálja az önkormányzatok terület- és településrendezéssel, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos döntéseinek főépítészi előkészítését, c) gondoskodik az önkormányzati főépítészek szakmai továbbképzéséről, d) elősegíti a területi településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását, e) ellátja a külön jogszabályokban a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat - pl. az országos területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőműnek, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemének, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére térségi területfelhasználási engedélyt ad ki [2003. évi XXVI. tv. 9/B. §], - a területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges [1996. évi XXI. tv. 23/D. §]), f) vezeti a területi tervtanácsot, g) gondoskodik a területi tervtanács nyilvántartásának vezetéséről, és abból, valamint az önkormányzati főépítészek és a szakmai kamarák által vezetett tervtanácsi nyilvántartásokból adatokat szolgáltat a miniszternek, h) ellátja Építési törvényben meghatározott szakmai ellenőrzési feladatokat a településrendezési eszközök tekintetében (a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket állami főépítész útján kell a miniszternek megküldeni, egyéb szabályzatot és terveket az állami főépítész véleményezi, ha 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni) [1997. évi LXXVIII. tv. 9. §], i) a h) pontban foglaltakkal összefüggésben jogsértés esetén a bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordul, j) nyilvántartást vezet az önkormányzati főépítészek e feladatkörével összefüggő, közérdekű nyilvános személyes adatairól h) elektronikus nyilvántartást vezet az elfogadott helyi építési szabályzatról, településrendezési tervekről, az azokhoz az egyeztetési eljárás során beérkezett véleményekről és a beérkezett vélemények figyelembe nem vételének indokolásáról, továbbá a véleményezésben részt vett államigazgatási szerveknek a településrendezési eszköz elfogadását követő véleményéről, valamint szakmai vizsgálata megállapításairól [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 59. §].   3.) Önkormányzati (megyei, települési és térségi) főépítészek   A helyi önkormányzat területrendezési, valamint építésügyi feladataival kapcsolatos döntések előkészítést a meghatározott szakmai feltételekkel – és felsőfokú szakirányú végzettséggel - rendelkező önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész látja el [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §, 6. §]. A települési önkormányzat a települési főépítész, a megyei önkormányzat a megyei főépítész, a települési önkormányzatok társulása a térségi főépítész közreműködését veszi igénybe.   Önkormányzati főépítész nem dolgozik minden településen, számuk folyamatosan változik, és az is előfordul, hogy csak határozott ideig tevékenykednek, például kizárólag a településrendezési terv elkészítését irányítják. Általában a fővárosi kerületekben és a megyei jogú városokban állandóan dolgozik főépítész, azonban megközelítőleg a városok felében, a nagyközségekben, községekben pedig csak elvétve foglalkoztatnak ilyen szakembert.   Az önkormányzati főépítész a) az állami főépítésszel és az érintett önkormányzatok főépítészeivel együttműködve elősegíti az illetékességi területét érintő területrendezési és településszerkezeti tervek összhangjának kialakítását, b) folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési eszközök hatályosulását, tapasztalatairól évente tájékoztatást ad, és négyévente összefoglaló jelentést készít a képviselő-testület (közgyűlés) részére, c) közreműködik a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltakkal, valamint a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában, d) szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a térség, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását, e) közreműködik a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök nyilvántartására, a szabályozásokon alapuló adatszolgáltatásra és az ezzel kapcsolatosan felmerülő költség megállapítására vonatkozó helyi szabályok előkészítésében, f) részt vesz - szükség szerint adatok szolgáltatásával - az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításában és működtetésében, g) vezeti a helyi önkormányzati tervtanácsot, h) gondoskodik a helyi tervtanács nyilvántartásának vezetéséről, és abból adatokat szolgáltat az állami főépítésznek[190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 8. §].   A megyei főépítész: a) ellátja a megye területrendezési tervének elkészítésére, felülvizsgálatára vonatkozó megbízással összefüggő feladatokat, b) előkészíti az országos és kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési tervek, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók és programok megyét érintő munkarészeivel kapcsolatos megyei egyeztetést és a megyei közgyűlés állásfoglalását, c) közreműködik a megyei közgyűlés megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciókkal, programokkal kapcsolatos döntéseinek, illetőleg állásfoglalásainak kialakításában, d) az illetékességi területét érintően előkészíti a megyei közgyűlés településrendezési tervekkel kapcsolatos véleményét, e) adatokat szolgáltat az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításához és működtetéséhez.   A megyei főépítész az illetékességi területét érintően a) a megyei önkormányzat rendeletében meghatározott módon közreműködik a - települési önkormányzati társulás kivételével - több települést érintő településfejlesztési, -rendezési, értékvédelmi és önkormányzati hatósági ügyekben, b) felkérésre szakmai tanácsadást nyújt azoknak a települési önkormányzatoknak, ahol nem működik települési főépítész, valamint elősegíti önkormányzati társulás szerveződését az építésügyi feladatok ellátása érdekében, c) együttműködik a megyei jogú város és az érintett települések önkormányzataival a terület- és településrendezési tervek városkörnyéki összehangolása érdekében [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. §].   A települési, a térségi főépítész látja el a települési önkormányzat településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának elkészítésével, felülvizsgálatával összefüggő következő feladatokat: a) döntésre előkészíti a rendezés alá vonandó területre vonatkozó javaslatot, a tervezési megbízás feltételeit és követelményeit, b) elkészíti az előzetes tájékoztatást az érdekelt államigazgatási szervek, az érintett állampolgárok, szervezetek, érdek-képviseleti szervek, valamint a szomszédos és az érintett egyéb települések önkormányzati szervei részére a rendezés helyéről, céljáról, várható eredményéről, c) a településrendezési eszközök készítése során folyamatosan együttműködik a tervezőkkel és képviseli az önkormányzat érdekeit, d) szervezi és irányítja az Étv.-ben előírt véleményezési eljárásokat, ezek során biztosítja a településrendezési eszközök készítésének nyilvánosságát, e) a véleményezési eljárás befejezését követően a beérkezett észrevételek figyelembevételével döntésre előkészíti a településrendezési eszközöket, f) gondoskodik a megállapítás során hozott változtatások átvezetéséről, illetőleg szükség szerint az újbóli véleményeztetés lefolytatásáról, g) nyilvántartást vezet a település, illetve a térség területére készült településrendezési eszközökről, valamint - amennyiben az információtechnológiai feltételei biztosítottak - gondoskodik a hatályos településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján történő közzétételéről, h) kérésre tájékoztatást ad a hatályos településrendezési eszközökben foglaltakról, i) előkészíti az önkormányzat helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szabályozását, és figyelemmel kíséri annak érvényesülését, gondoskodik az azokkal összefüggő nyilvántartás vezetéséről, j) külön jogszabályban foglaltak szerint, illetékességi területét érintően vezeti a települési önkormányzat, illetve a települési önkormányzatok társulása által működtetett építészeti-műszaki tervtanácsot, k) nyilvántartást vezet az építészet-műszaki tervtanácson tárgyalt tervdokumentációkról, amely alapján félévente adatot szolgáltat az állami főépítész által vezetett elektronikus nyilvántartás részére.   A települési, a térségi főépítész részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési, településüzemeltetési és az önkormányzatok ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának elkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepciók települést érintő részeinek összehangolásában és véleményezésében. Szakmai véleményével segíti az önkormányzatnak az előzőekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, állásfoglalásainak kialakítását [190/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 10. §].   Tervtanácsok   A tervtanácsok szakmai véleményező, tanácsadó szervek. 2007. január 1-én lépett hatályba a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet, amely pontosan meghatározza, hogy milyen terveket, melyik tervtanácshoz szükséges benyújtani, és rögzíti a tervtanácsi állásfoglalásokra vonatkozó előírásokat. Az építészeti-műszaki tervtanácsokhoz az építési-műszaki tervdokumentációkat, a településrendezési tervtanácsokhoz a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv döntés előtti szövegét kell megküldeni.   A tervtanácsok alapvető feladata az építészeti minőség védelme és a tervek elfogadására, döntéshozatalra jogosult, laikus önkormányzati képviselő-testület (közgyűlés) határozatának szakmai előkészítése.   Az építészeti értékvédelem és egyéb építésügyi feladatok ellátása érdekében szakmai tanácsadó testületként településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok működhetnek. A tervtanácsok feladata különösen a) településrendezési eszköz hiánya vagy hiányos szabályozása esetén az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, továbbá b) a települési környezet, a táj- és településkép, c) a beépítési-, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg, illetve d) az építészeti örökség és az építészeti értékek (építészeti minőség) külön jogszabály szerinti védelme, valamint e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervek magas színvonalának elősegítése, egyéb fontos építésügyi (különösen településrendezési, építészeti-műszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási) célok érvényre juttatása külön jogszabály szerinti biztosítása, egyéb fontos építésügyi (településrendezési, építészeti-műszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási stb.) célok érvényre juttatása [1997. évi LXXVIII. tv. 5. §].   Nem kell a településrendezési eszköz módosítását a tervtanáccsal véleményeztetni, ha az a) a beépítésre szánt terület területfelhasználásának valamely szomszédos terület területfelhasználás szerinti megváltoztatására, b) a korábbi szabályozási előírás törlésére, övezeti előírás egy-egy részének megváltoztatására vagy új részletelőírással történő kiegészítésére irányul [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 8. §].   A településrendezési tervtanács szakmai véleményezése során egyebek mellett vizsgálja, hogy a részére bemutatott szabályzatok és településrendezési tervek a) a tervezett területhasználat környezeti, társadalmi, gazdasági hatásait figyelembe vették-e, b) megfelelnek-e a fenntartható fejlődés településrendezés során érvényesítendő követelményeinek (Étv. 8. §).                                                                 Az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét a jogszabályban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki. A tervtanács a hozzá benyújtott tervdokumentációt a) ajánlja, b) a javasolt átdolgozás után ajánlja, c) nem ajánlja [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 16. §].   A tervtanácsi szakmai vélemény szerepe az építésügyi hatósági eljárásokban: -          Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eszközként az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló építészeti-műszaki tervtanácsi szakmai véleményt - különös tekintettel az építészeti minőséggel, az értékvédelemmel, valamint a környezethez való illeszkedéssel kapcsolatosakra - bizonyítékként veszi figyelembe [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. §]; -          Ha az építésügyi hatóság eljárása során a tervtanácsi szakmai véleménnyel részben vagy egészben ellentétes megállapítást tesz, döntést hoz, azt indokolni köteles (vagyis nem kötelező a tervtanácsi vélemény az építésügyi hatóság részére) [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. §]; -          Azon építmények esetében, amelyek építésügyi hatósági engedélyezése külön jogszabály szerinti tervtanácsi véleményhez kötött, módosult építési tevékenységet csak ismételt tervtanácsi vélemény megszerzését követően lehet elvégezni, ha az építési engedélytől az ahhoz tartozó építészeti-műszaki dokumentációtól való eltérés az épület tömegére, a nyílászárók rendszerének, az építészeti tagozatok rendszerének, a homlokzati struktúrának a megváltoztatására, vagy az épület közterületről látható homlokzata teljes felületének építészeti jellegzetességét érintő változtatására terjed ki [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 16. §].   1.) Központi tervtanácsok   A központi településrendezési és építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.   1.1.) Központi építészeti-műszaki tervtanács   A központi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze: a) műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló aa) 20 000 m2 összes szintterületet meghaladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá ab) 5000 m2 összes szintterületet meghaladó egyéb rendeltetésű új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket; b) világörökség területen a 2000 m2 összes szintterületet meghaladó egyéb rendeltetésű új épület építési engedélyhez vagy elvi építési engedélyhez szükséges építészeti-műszaki terveket; c) a külön jogszabály szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásban létesítendő új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket; d) az egyedi műemléki védelem alatt álló ingatlant érintő tervezett beruházás, illetve műemléki védelem alatt álló épületek teljes homlokzatát, teljes tömegét érintő felújítás, átalakítás, hozzáépítés, illetve műemléki védettségű ingatlanon új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket; e) az a) és d) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 15 000 m2 összes szintterületet meghaladó méretű új épület - az ipari és logisztikai rendeltetésű új épület kivételével - építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket.   1.2.) Központi településrendezési tervtanács   A központi településrendezési tervtanács feladata, hogy véleményezze: a) a főváros, a megyei jogú városok, a teljes egészében, vagy részben a világörökség területén fekvő városok közigazgatási területének egészére egyszerre készített településszerkezeti terveket, b) azon helyi építési szabályzatokat, amelyek az a) pontban meghatározott területekre, valamint a fővárosi kerületekre szabályozási tervvel együtt készülnek, c) az a) és b) pontokban felsoroltak teljes körű felülvizsgálata kapcsán szükségessé váló módosítást tartalmazó településrendezési eszközöket, d) mindazon településrendezési tervet, amely olyan változást tartalmaz, amely az a) pontban meghatározott települések egész közigazgatási területére vagy azon túlmenően is hatással van [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 8-9. §].   1.3.) Központi területrendezési tervtanács   A központ területrendezési tervtanács az ország egész területére vonatkozó illetékességgel segíti elő az országos területrendezési tervek szakszerűségét és magas színvonalát. A tervezőnek, illetve a tervezéssel megbízott szervezet vezetőjének a tervdokumentáció véglegesítése előtt a terv jellegétől függő - a tervtanács titkárával előzetesen egyeztetett - tartalommal és példányszámban a központi tervtanácshoz kell véleményezésre benyújtani a) az országra és a kiemelt térségekre készülő területrendezési terveket, b) mindazon területrendezési terveket, amelyeket a központi tervtanács elnöke a szakterületileg illetékes szakmai kamarák és szakmai társadalmi szervezetek javaslata alapján szakmai véleményezésre esetenként kijelöl [40/1999. (IV. 23.) FVM rend. 3. §].   2.) Területi (regionális) tervtanácsok   A területi településrendezési és építészeti-műszaki tervtanács működési területe – kivéve azokat a területeket, amelyek a központi építészeti-műszaki tervtanácshoz tartoznak – megegyezik a területi főépítész illetékességi területével.   2.1.) Területi építészeti-műszaki tervtanács   A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata - a központi építészeti-műszaki tervtanács feladatkörébe tartozók kivételével -, hogy véleményezze: a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, a világörökség területen, az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló aa) 10 000 m2 összes szintterületet elérő, de a 20 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá ab) 3000 m2 összes szintterületet elérő, de az 5000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület, és ac) a meglévő közhasználatú építmény homlokzatát is érintő, 5000 m2 összes szintterületet meghaladó bővítés építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket; b) az a) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 10 000 m2 összes szintterületet meghaladó, legfeljebb 15 000 m2 összes szintterületű - a 9. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó -, valamint a 15 000 m2 összes szintterületet meghaladó méretű ipari és logisztikai rendeltetésű új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket.   2.2.) Területi településrendezési tervtanács   A területi településrendezési tervtanács feladata, hogy véleményezze: a) a városok, az 1000 fő lakosságszámot meghaladó, valamint a teljes egészében vagy részben a világörökség területén fekvő községek, továbbá országos műemléki védettség alatt álló vagy országos jelentőségű védett természeti területekkel, illetve európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (a továbbiakban: Natura 2000) területekkel rendelkező községek településszerkezeti terveit, és azon helyi építési szabályzatait, amelyek szabályozási tervvel együtt készülnek, b) a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt tervek és szabályzatok legalább egy településszerkezeti egységre (a természeti és művi elemek által meghatározott, körülhatárolható településrészre) kiterjedő módosítását, c) mindazon településrendezési tervet, amely olyan változást tartalmaz, amely az a) pontban meghatározott települések egész közigazgatási területére vagy azon túlmenően is hatással van [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 8-10. §].   2.3.) Területi területrendezési tervtanács   A területi tervtanácshoz kell véleményezésre benyújtani a) a megye vagy a megye egy térségére készülő területrendezési terveket, b) mindazon területrendezési terveket, amelyeket a területi tervtanács elnöke a szakterületileg illetékes szakmai kamarák és szakmai társadalmi szervezetek javaslata alapján szakmai véleményezésre esetenként kijelöl.   A kezdeményezéssel érintett tervtanács elnökének előzetes egyetértése mellett a területi tervtanács elnöke kezdeményezheti, hogy az általa szakmapolitikai vagy módszertani szempontból országos jelentőségűnek minősített területrendezési tervet vagy építmény építészeti-műszaki tervét a központi tervtanács tárgyalja meg.   A tervező kérésére - a kezdeményezéssel érintett tervtanács elnökének előzetes egyetértése mellett - területrendezési tervek, vagy azok munkafázisai konzultációs jelleggel is megtárgyalhatók, ami nem mentesít a végleges bemutatás kötelezettségétől [40/1999. (IV. 23.) FVM rend. 3. §].   3.) Helyi tervtanácsok   A helyi építészeti-műszaki tervtanács működési területe a település közigazgatási területére terjed ki. Több önkormányzat által közösen vagy társulásos formában működtetett építészeti-műszaki tervtanács működési területe értelemszerűen a megállapodást aláíró önkormányzatok közigazgatási területének összessége.   A fővárosi építészeti-műszaki tervtanács működési területe a főváros közigazgatási területére terjed ki.   3.1.) Települési önkormányzati tervtanács   A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze: a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, valamint az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló aa) 5000 m2 összes szintterületet elérő, de a 10 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá ab) 2000 m2 összes szintterületet elérő, de a 3000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket; b) azokat a jogszabállyal építési engedélyezéshez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéshez kötött építészeti-műszaki terveket mérethatár nélkül, amelyeknek a helyi tervtanács általi véleményezését - a helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében - a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat az általa működtetett tervtanács működési rendjéről szóló rendeletében előírta.   A fővárosi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze: a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, valamint az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló aa) 10 000 m2 összes szintterületet elérő, de a 20 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá ab) 3000 m2 összes szintterületet elérő, de az 5000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület, ac) a meglévő közhasználatú építmény homlokzatát is érintő, 5000 m2 összes szintterületet meghaladó bővítés építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket; b) az a) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 10 000 m2 összes szintterületet meghaladó, de legfeljebb 15 000 m2 összes szintterületű - a 9. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó -, valamint a 15 000 m2 összes szintterületet meghaladó méretű ipari és logisztikai rendeltetésű új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket; c) a helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében a fővárosi önkormányzat - tervtanács működési rendjéről szóló, az érintett kerületi önkormányzatokkal e tekintetben egyeztetett - rendeletében meghatározott, jogszabállyal építési engedélyhez vagy elvi építési engedélyhez kötött építési tevékenységek építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket mérethatár nélkül.   A települési önkormányzat haladéktalanul tájékoztatja az illetékes területi építész kamarát a) helyi tervtanácsa működtetéséről szóló rendeletének megküldésével helyi tervtanácsa megalakulásáról, illetve b) az általa működtetett helyi tervtanács megszüntetéséről.   3.2.) Építész kamara által működtetett tervtanács   A területi építész kamara akkor működtet helyi építészeti-műszaki tervtanácsot, ha azt a települési önkormányzat sem egyedül, sem társulásos formában nem működteti. A kamarai építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze: a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, valamint az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló aa) 5000 m2 összes szintterületet elérő, de a 10 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá ab) 2000 m2 összes szintterületet elérő, de a 3000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket.   A területi építész kamara által működtetett helyi tervtanács működési területe megegyezik a területi építész kamara illetékességi területével.   A területi építész kamara a helyi tervtanács megalakítása előtt tájékoztatást kér a helyi önkormányzattól arról, hogy működtet-e tervtanácsot, valamint annak megalakítása, illetve megszüntetése időpontjáról [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 8-10. §].

 

[Vissza]