| INTEGRÁLT ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS |
| Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd | |
| 2010.08.02. | |
2009. október 1-jétől az építtető kérésére az építésügyi hatóság (az ún. közreműködő hatóság közreműködésével) integrált eljárást folytathat le.
Az integrált eljárások
Az építtető választhatja:
a) az elvi építési engedélyezési és egyéb külön eljárások lefolytatása helyett - a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint - az integrált hatásvizsgálati eljárást, illetve
b) az építési engedélyezési, továbbá a használatbavételi engedélyezési eljárás helyett az integrált építésügyi hatósági eljárást, illetve az integrált engedélyezési eljárást [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 16. §].
Az integrált eljárás típusai tehát:
a) Integrált építésügyi hatósági eljárás
Az integrált építésügyi hatósági eljárás olyan építésügyi hatósági eljárásokat összefogó eljárás, ahol az egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó eljárásokat az e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság koordinálja.
Az integrált építésügyi hatósági eljárás típusai:
a) sajátos építményfajtákra és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló,
b) műemlékekre és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló,
c) sajátos építményfajtákra és műemlékekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló,
d) csak sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló,
e) műemlékekre, általános építményekre és sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló
eljárás.
Egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó integrált építésügyi hatósági eljárásban csak azonos típusú engedélyezési eljárások integrálhatók.
Az integrált építésügyi hatósági eljárás esetén - a honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.
b) Integrált engedélyezési eljárás
Ha építésügyi hatósági eljáráson kívül más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges egyazon építési beruházás megvalósításához, akkor az építésügyi hatóság és más hatóságok engedélyezési eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja integrált engedélyezési eljárásban.
Az integrált engedélyezési eljárásban - a honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. számú mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.
c) Integrált hatásvizsgálati eljárás
Ha az építési beruházás engedélyezéséhez
a) az építésügyi hatóság elvi építési engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges, vagy
b) csak több más (nem építésügyi) hatóság eljárásának lefolytatása szükséges,
a különböző hatóságok eljárásait összefogó, az építési beruházás feltételeinek előzetes tisztázására szolgáló, a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott közreműködő hatóság igénybevételével folytatható le az integrált hatásvizsgálati eljárás.
Az integrált hatásvizsgálati eljárás az integrált építésügyi hatósági eljárást, az integrált engedélyezési eljárást vagy az általános építésügyi hatósági eljárást megelőzi.
Az integrált hatásvizsgálati eljárás során - a honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 4. §, 19-21. §].
Az integrált eljárások szabályait az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben találhatjuk meg.
Az ún. közreműködő hatóság
Az integrált eljárásban az építési beruházás megvalósítása érdekében engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárást lefolytató hatóságok (a továbbiakban együtt: társhatóság) eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja. A közreműködő hatóság az általa lefolytatott engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárásban a társhatóságra irányadó szabályok szerint jár el [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §].
Az ügyfél az eljárás tárgyát képező egyedi beruházás sajátosságai alapján határozza meg, hogy a194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1-3. mellékletben az adott integrált eljárás típusban meghatározott eljárások közül mely eljárásokat kéri a közreműködő hatóságtól integráltan lefolytatni.
Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor közreműködő és társhatóságként első és másodfokon az Ngtv. (2006. évi LIII. törvény) meghatározott hatóság az eljáró általános építésügyi hatóság, vagyis
- első fokon
a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság,
b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság jár el;
- a fellebbezés elbírálására jogosult
a) az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával első fokon eljáró hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság,
b) szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szakhatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §; 2006. évi LIII. tv. 2. §].
Az integrált eljárásban a közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság a tényállás tisztázása érdekében köteles a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. A közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság között a kapcsolattartás
a) ha az irattovábbítást is igényel, elektronikus úton, telefaxon, postai úton vagy személyes átadás útján,
b) ha irattovábbítást nem igényel, telefonon vagy elektronikus levélben
történik [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §].
Az integrált építésügyi hatósági eljárásban az építésügyi hatóság és a szakhatóság köteles az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására. Az egyeztetés módjáról és határidejéről a szakhatóságot a szakhatósági megkeresés megküldésével kell értesíteni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §].
Az eljárás megindítása
A kérelmező az integrált eljáráshoz szükséges alapkérelmet, az egyes társhatósági eljárások megindításhoz szükséges eljárási kérelmet és annak mellékleteit 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott közreműködő hatósághoz nyújtja be.
Az alapkérelemnek tartalmaznia kell:
a) az integrált eljárás típusának megnevezését,
b) hogy mely társhatóságok milyen eljárásainak integrált lefolytatását kérelmezi az ügyfél,
c) az integrált eljárással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
d) az építési beruházás jellégét és rövid ismertetését, akkor is, ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatására nem kerül sor,
e) a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét,
f) annak felsorolását, hogy az egyes társhatósági eljárási kérelmekhez milyen mellékletek kerülnek benyújtásra,
g) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, és
h) a kérelmező aláírását.
A kérelmező az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, lakcímét vagy székhelyét is megadhatja a gyorsabb ügyintézés érdekében az alapkérelemben.
A kérelmet és annak mellékleteit az egyes társhatósági és szakhatósági eljárások lefolytatásához alkalmas, jogszabályban meghatározott tartalommal és módon kell összeállítania. A mellékleteket szakhatósági közreműködés esetén a kérelmezőnek úgy kell összeállítania, hogy alkalmas legyen a szakhatósági eljárás lefolytatásához, kivéve, ha a kérelmező az eljárási kérelemhez mellékelte a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást.
Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás is lefolytatásra kerül, akkor mellékelni kell az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatát, amely nem lehet a kérelem benyújtását megelőző tizenötödik napnál korábbi.
Az integrált eljárás iránti kérelmet az építésügyért felelős miniszter által - az adott integrált eljárás tekintetében társhatóságként és szakhatóságként eljáró hatóságot irányító miniszterrel egyetértésben - a jogszabályban meghatározott adattartalommal rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. §].
Ügyintézési határidő
A társhatóságok ügyintézési határideje – az alábbi kivétellel - megegyezik a rájuk vonatkozó külön jogszabályban megállapított ügyintézési határidővel.
Ha a társhatóság érdemi döntésének meghozatalához jogszabály szerint egy másik társhatóság döntésének ismerete szükséges, és ennek a társhatóságnak a rendelkezésre álló ügyintézési határideje megegyezik vagy hosszabb a döntésére váró társhatóság ügyintézési határidejénél, akkor a döntésre váró társhatóság ügyintézési határideje a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanapon jár le.
Az integrált eljárásban lefolytatandó egyes eljárásokban, ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte, akkor mind a két társhatósági eljárásban kizárt az ügyintézési határidő meghosszabbítása [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 16. §].
Mennyit kell fizetni az integrált eljárásért?
Az integrált eljárásért
a) a társhatóságoknak, szakhatóságoknak az eljárásaikért külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjon vagy illetéken kívül az eljárásba bevont társhatóságonként további 20 000 forint,
b) a közreműködő hatóságnak az eljárásáért külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjon vagy illetéken kívül - társhatósági közreműködéssel érintett ügyek esetén a a) pontban meghatározottakon felül - 50 000 forint
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni
A díjat az ügyfél a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a hatóság számlájára átutalással, vagy a hatóság (szakhatóság) által kiadott készpénz-átutalási megbízáson (csekken) „igazgatási szolgáltatási díj” jogcím megjelöléssel megfizetni.
A kérelemhez csatolni kell
a) banki átutalás esetén az átutalás tényét igazoló, a bank által kiadott igazolás eredeti példányát,
b) készpénz-átutalási megbízáson (csekken) történő befizetés esetén a feladóvevény eredeti példányát.
A közreműködő hatóság köteles az integrált eljárásba bevont hatóságok (társhatóságok) és szakhatóságok számára a díjhányadokat a beérkezést követő tíz munkanapon belül átutalni. A díjak átutalásáról, az esetleges hiányról vagy többletről - utóbbi visszautalása mellett - az eljáró elsőfokú hatóság köteles az ügyfelet öt munkanapon belül értesíteni, az érintett hatóság (társhatóság), szakhatóság egyidejű értesítésével [197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §].
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése