| AZ ÉPÍTÉSÜGYI SZERVEZETRENDSZER |  |
| Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd | |
| 2010.08.01. | |
| Utolsó frissités ( 2010.08.01. ) | |
Az állam, az illetékes miniszter és az építésügyi hatóságok mellett az önkormányzatok számára is számos építésügyi feladatot telepítenek a jogszabályok.
Az állam építésügyi feladatai
Az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása -, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata.
a) Kormány
A Kormány az építésügy központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:
a) az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről,
b) az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről,
c) a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról,
d) az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról.
A Kormány az építésügy központi irányítását a belügyminiszter útján gyakorolja [212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 37. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 4-5. §].
b) Belügyminiszter
A miniszter az építésügyért való felelőssége körében egyebek mellett:
- összehangolja és szakmailag irányítja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve építésfelügyeleti hatósági és építésügyi hatósági jogalkalmazási tevékenységét és közreműködik a tevékenységek ellenőrzésében,
- ellátja a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (VÁTI) a terület- és településrendezési, a településfejlesztési és építésügyi feladatai szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,
- törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák és a területi építész kamarák tevékenysége felett és a nemzetgazdasági miniszterrel együtt ellátja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által ellátott építésügyi feladatok ellenőrzését,
- ellátja a Nemzeti Építésügyi Fórum, a Nemzeti Építészeti Tanács és az Építésügyi Dokumentációs Központ működtetésével, továbbá feladatkörét illetően szakmai felügyeletet gyakorol az ÉMI Építésügyi és Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. felett.
A belügyminiszter készíti elő például:
- a településfejlesztésről és a településrendezésről, és azokkal kapcsolatos információs rendszerről, adatszolgáltatás rendjéről,
- az építmények elhelyezésére vonatkozó szakmai követelményekről,
- az épített környezet alakításáról és védelméről,
- a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről,
- a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról,
- az építési-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, az építési-műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a beruházás lebonyolítói, az energetikai tanúsítói, vállalkozó kivitelezői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárásokról, valamint a szakmai továbbképzés szabályairól,
- az építésfelügyeleti hatósági tevékenységről,
- a műemlékek, műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezet kivételével - az építészeti örökség megóvásáról,
- az építésügyi nyilvántartásokról,
- a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével az építőipari kivitelezési tevékenységről
szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki [212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 37. §, 39. §].
2006. júniusáig az azóta már megszüntetett regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2008. májusáig az önkormányzati és területfejlesztési miniszter látta el az építésüggyel kapcsolatos feladatokat. 2008. májusától 2010. május 25-éig a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium volt az építésügy felelőse.
A kormány lakás- és építésügyi feladatai egységes kormányzati végrehajtására és az építésügyi hatósági intézményrendszer hatékonyabb irányítására és működtetésére önálló központi hivatalként 2003. szeptember 1-től hozta létre az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt. A területfejlesztési, a területrendezési, a területpolitikai és a regionális fejlesztési állami feladatok ellátása érdekében jött létre 2004. januárjában a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal a Miniszterelnöki Hivatal keretében működő Nemzeti Területfejlesztési Hivatal általános jogutódjaként. Érdemes tudni, hogy 2006. július 31. napjával mindkét hivatal megszűnt, feladataikat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium látta el [149/2006. (VII. 21.) Korm. rend. 2. §].
c) Az önkormányzatok építésügyi feladatai
ca) Helyi önkormányzat és szervei
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok (a helyi közügyek rendezésére), továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet fogad el. Az önkormányzati rendelet csak az Alkotmánybíróság, illetve bíróság, és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül [1990. évi LXV. tv. 1. §].
Az Ötv. szerint a településrendezési és a településfejlesztési feladatok, továbbá az épített és természeti környezet védelme, olyan helyi közszolgáltatások, amelyek az önkormányzat feladatai közé tartoznak [1990. évi LXV. tv. 8. §].
A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.
A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával:
a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit;
b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett;
c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.
A településrendezés eszközei:
a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg (Étv. 2. § 27. pont);
b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg (Étv. 2. § 28. pont);
c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg (Étv. 2. § 11. és 20. pont) [1997. évi LXXVIII. tv. 7. §].
A települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik építésügyi feladata különösen:
a) a jogszabályok keretein belül - a fővárosban a fővárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve - a településrendezési feladatkör ellátása,
b) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme,
c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása.
A települési önkormányzat - a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint - a településrendezési feladatukat
a) a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá
b) az ún. sajátos jogintézmények alkalmazásával
látják el [1997. évi LXXVIII. tv. 6. §].
A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják:
a) építésjogi követelmények,
b) tilalmak,
c) telekalakítás,
d) elővásárlási jog,
e) kisajátítás,
f) helyi közút céljára történő lejegyzés,
g) útépítési és közművesítési hozzájárulás,
h) településrendezési kötelezések,
i) kártalanítási szabályok,
j) településrendezési szerződés [1997. évi LXXVIII. tv. 17. §].
Ha az országos érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy meghatározott határidőre gondoskodjon a helyi építési szabályzat, illetőleg a településrendezési tervek elkészítéséről, felülvizsgálásáról, módosításáról és azok megállapításáról, illetve jóváhagyásáról. Ilyen esetben a szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról az éves központi költségvetésben e célra biztosított keret felhasználásával a Kormány gondoskodik [1997. évi LXXVIII. tv. 6. §].
Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 17. pont]
cb) A területi önkormányzat és szervei
A fővárosi önkormányzat és szervei építésügyi feladata a több fővárosi kerület közigazgatási területét érintő:
a) építési keretszabály megállapítása,
b) szabályozási keretterv jóváhagyása,
c) a települési önkormányzat feladatköreinek ellátása.
A megyei önkormányzat és szervei építésügyi feladata különösen:
a) a településrendezési tervek és a megyei területrendezési tervek összhangjának előmozdítása,
b) a megye arculatát befolyásoló, több települést érintő táji, természeti és épített környezet védelme és alakítása, a települési önkormányzatok erre irányuló tevékenységének segítése [1997. évi LXXVIII. tv. 6. §].
Az építésügyi rendszer felépítése
1) Építésügyi hatósági rendszer (állami feladatok, engedélyezés)
1.1.) Elsőfokú építésügyi hatóságok
1.2.) Másodfokú építésügyi hatóságok
1.3.) Speciális első- és másodfokú építésügyi hatóságok
2) Építésfelügyeleti hatósági rendszer (állami feladatok, kivitelezési tevékenység ellenőrzése)
1.1.) Elsőfokú építésfelügyeleti hatóságok
1.2.) Másodfokú építésfelügyeleti hatóságok
1.3.) Speciális első- és másodfokú építésfelügyeleti hatóságok
3) Főépítészi rendszer (állami és önkormányzati feladatok)
3.1.) Országos főépítész
3.2.) Állami főépítészek
3.2.) Önkormányzati (megyei, települési és térségi) főépítészek
4) Tervtanácsi rendszer (állami és önkormányzati feladatok)
4.1.) Központi tervtanácsok
4.1.1.) Központi építészeti-műszaki tervtanács
4.1.2.) Központi településrendezési tervtanács
4.1.3.) Központi területrendezési tervtanács
4.2.) Területi (regionális) tervtanácsok
4.2.1.) Területi építészeti-műszaki tervtanács
4.2.2.) Területi településrendezési tervtanács
4.2.3.) Területi területrendezési tervtanács
4.3.) Helyi tervtanácsok
4.3.1.) Települési önkormányzati tervtanács
4.3.2.) Építész kamara által működtetett tervtanács
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése