| Egyre többször hallhatunk arról, hogy az egyes hatóságok kiemelt ellenőrzési területként tekintetnek az építőiparra, és fokozott, összehangolt vizsgálatokat tartanak. Szinte hetente látunk a híradóban olyan képeket, amikor rendőrök és munkaügyi felügyelők - kiegészülve mondjuk a Vám- és Pénzügyőrség munkatársaival - lezárnak egy-egy építési területet, és az utolsó szögig átvizsgálnak mindent. Ha több tucat ellenőr és rendőr jelenik meg a kapu előtt az egyértelmű helyzetnek tűnik, de tudjuk-e, hogy milyen hatóságok és mit vizsgálhatnak az építkezésünkön? Az alábbiakban röviden összefoglalom, hogy milyen hatóságok megjelenésére számíthatunk, illetve ezek a szervek mire kíváncsiak. Természetesen vannak olyan szervek, amelyek szintén előfordulhatnak az építkezésen, de a terjedelmi korlátok miatt nem fértek be ebbe a leírásba, így például az ÁNTSZ, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, vagy éppen a tűzoltóság.
Akivel biztosan találkozunk: az építésügyi hatóság munkatársa
Azt senkinek nem kell hangsúlyoznom, hogy építkezni csak a jogerős és végrehajtható építési engedélyben foglaltaknak megfelelően érdemes (sajnos a hatóságok gyakorlata miatt azt már nem merem kijelenteni, hogy nem kifizetődő az eltérés). Az építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) alapján az első fokú építésügyi hatóságnak kötelessége az engedélyhez kötött építési munka végzését a helyszínen ellenőrizni, ezért gondolom, hogy az építésügyi hatóság munkatársa meg fogja tekinteni az építkezést. Az ellenőrzés keretében vizsgálni fogja különösen:
a) a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek meglétét és azok alkalmazását,
b) az építmény szerkezeteinek az engedélyezési tervnek megfelelő, továbbá a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történő megvalósulását,
c) az építési munka végzését irányító felelős műszaki vezetőnek az előírt szakirányú képesítési és más szakmai feltételeknek való megfelelőségét,
d) az állékonyságra, valamint az életre és egészségre, továbbá a köz- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelmények megtartását.
Az első fokú építésügyi hatóság kötelező ellenőrzése természetesen csak akkor jöhet szóba, ha kértünk engedélyt. Ha ezt esetleg elmulasztanánk, bizton számíthatunk arra, hogy egy jóindulatú szomszéd vagy rosszakaró pótolja ezt a hiányosságunkat, és akkor lényegesen hátrányosabb pozícióból várhatjuk az ellenőrt (ő pedig jönni fog). Az esetleges következmények közül érdemes megemlíteni a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására való kötelezést, az építési munka folytatásának - alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra történő - megtiltását, az építésügyi hatóság kötelezési lehetőségeit (pl. szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, a részleges vagy teljes átalakítást - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését is elrendelhetik), illetve főként az építésügyi bírságot.
Akivel szinte biztosan nem találkozunk: az építésfelügyelő
Először is hangsúlyozni szeretném, hogy az önkormányzatok jegyzőihez telepített elsőfokú építésügyi hatósági hatáskör és a közigazgatási hivatalok keretein belül működő építésfelügyelet szervezetileg és hatáskörök tekintetében is teljesen elkülönül egymástól. Az építésfelügyelet nem engedélyezhet, és nem is a másodfokú építésügyi hatósági jogköröket gyakorolja (a másodfokú építésügyi hatóság a közigazgatási hivatal). Mivel a közigazgatási hivatalokban jelenleg megyénként egy, de legfeljebb két fő foglalkozik építésfelügyelettel - és még kevesebben foglalkoznak kizárólag ezzel -, nem nehéz belátni, hogy fizikai képtelenség, hogy az építésfelügyelők hatékony és észrevehető ellenőrző tevékenységet végezzenek. A központi tervek szerint jövő januártól körülbelül 170 építésfelügyelő járja majd az építkezéseket. 2006. május 24-én - az azóta már megszüntetett - Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal Budapest területén valamennyi építésfelügyelő bevonásával tartott összehangolt ellenőrzést, amelynek célja elsődlegesen a résztvevők jogosultságának, valamint a tartószerkezetek és a szigetelések megfelelőségének vizsgálata volt. Sajnos a tapasztalatok szerint az esetek döntő többségében szabálytalan volt az építési napló vezetése, és az építésfelügyelők egyéb súlyos hiányosságokat is megállapítottak. Egyébként az építésfelügyelők ellenőrzik különösen azt, hogy
a) az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építési munka végzése során megtartották-e,
b) a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, a megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály előírásait,
c) a kiviteli tervek tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, illetve a kivitelező és a szakmunkát végző rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel jogosultsággal,
d) az építőipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelőek-e,
e) az építési naplót a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetik-e, és az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e,
f) az építtető - a jogszabályban meghatározott esetekben és módon - bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az erre hatáskörrel rendelkező hatóság nem tiltotta-e meg.
Ha véletlenül mégis találkozunk építésfelügyelővel az építkezésünkön, és ott esetleg valamilyen hiányosságot tapasztal, akkor egyebek mellett az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja és határozattal elrendelheti a szabálytalan állapot megszüntetését, illetve ötvenezer forinttól tízmillió forintig terjedő építésfelügyeleti bírságot is ki kell szabnia (itt is megjegyezném, hogy szerintem ez jelenleg csak elméleti lehetőség, és a gyakorlatban én még nem tudok bírságolásról). Nem túl gyakran, de a mérnöki kamarák munkatársai is meg szoktak jelenni az építésfelügyelők társaságában a tervek, tervezők ellenőrzésére.
Az adóhatóság megjelenésére is számíthatunk
Az utóbbi években egyre látványosabb ellenőrzéseket végez az APEH az építőipari ágazatban, amelynek kiemelt célja a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatásának kiszűrése. Az adóellenőrök munkáját alkalmanként a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a Határőrség és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkatársai is segítik. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni. Az adóellenőr az ellenőrzés során egyebek mellett:
a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,
b) a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,
c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,
d) az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,
e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét.
Érdemes tudni, hogy amennyiben a vállalkozási tevékenység más tulajdonában lévő ingatlanon folyik, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését. Az adóellenőr akkor jogosult a nem vállalkozó magánszemély lakásában is ellenőrzést tartani, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.
Az 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet alapján az építésügyi hatósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg már az APEH részére is meg kell küldeni a kivitelezési értéket, amely a hatósági engedély tárgyát képező teljes létesítmény összesített anyag- és munkadíj költségeinek együttes összegét (szerződéses értékét) jelenti. A jogszabályi előírások véleményem szerint nem rögzítik pontosan, hogy mit is kell kivitelezési érték alatt számba venni vagy éppen mikor kell ezt az APEH részére bejelenteni, ezért az ellenőröknek fel kell arra is készülniük, hogy a "ma jöttem először dolgozni" vagy "nem kaptam fizetést" nyilatkozatok mellett újabb, már a kivitelezési értéket igazoló automatikus nyilatkozatokat is fognak hallani.
"Főnök, itt van valaki a tanácstól!"
Az alcímben szereplő mondatot, egy vidéki építkezésen hallottam, amikor azt próbálta kideríteni a helyi önkormányzat munkatársa, hogy van-e engedélye a kivitelezőnek az utcán tárolni az építési anyagokat. A nem magántulajdonban lévő területek (járdák, utak, terek, stb.) csak a szabályosan megkért közterület-használati engedély birtokában és az abban foglalt ideig és mértékig használhatók - sőt, egyes helyi rendeletek még a saját udvaron történő tárolást is szabályozzák. Aki a közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használja, köteles a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül a közterület eredeti állapotát helyreállítani. Amennyiben ez meghatározott határidőn belül nem történik meg, az önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti. További jogkövetkezmény lehet az akár tízszeres díjtétel megfizettetése, illetve szabálysértési bírság kiszabása. A közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén fizetendő pótdíjat - a közút kezelőjének kérelmére - a közlekedési felügyelet állapítja meg, és szabja ki az igénybevevővel szemben.
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény szerint a közterületi rend és tisztaság védelméről a települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat. A közterület-felügyelet feladatait a polgármesteri, a főpolgármesteri hivatalban alkalmazott egy vagy több közterület-felügyelő is elláthatja. Érdemes tudni, hogy a feladatkörében eljáró közterület-felügyelő hivatalos személy, és feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az érintettet személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a közterület-felügyelő előállíthatja, ellenszegülés esetén az előállításhoz a rendőrség segítségét kell kérnie, és a rendőrség megérkezéséig a felügyelő az érintett személyt feltartóztathatja. A közterület-felügyelő jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörésére testi erőt és könnygázszóró palackot is alkalmazhat.
Az önkormányzattól az építésügyi hatóság és a közterület-felügyelet munkatársai mellett például birtokháborítási ügyek kivizsgálását végző személyek is érkezhetnek, az építkezés ugyanis zavarhatja a szomszédos ingatlanok használatát, ha túl zajos vagy éppen nagy porral jár. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 2. számú melléklet tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken. A jogszabály alapján a kivitelező kérheti határozott időtartamra a határérték-túllépés engedélyezését is, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás - egyes építési időszakokra - műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető, illetve az építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari kivitelezési tevékenységre. Itt hívnám fel a figyelmet arra is, hogy a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a zajt előidéző üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, illetőleg meglévő üzemi létesítmény felújítása, bővítése és korszerűsítése esetén az építtető, jelentős építési munka esetén a munka megkezdése előtt a kivitelező köteles a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak megtartásáról gondoskodni. Csak akkor nem kötelező a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a zajterhelési határérték teljesül, és erről a tervező, illetőleg a kivitelező nyilatkozik.
A munkaügyi és a munkavédelmi előírások őrei
A feketemunka elleni fellépés kapcsán már említettük az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget, de ez a hatóság felügyeli a foglalkoztatási és munkavédelmi szabályok betartását is. Fel szeretném hívni arra a figyelmet, hogy a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzést végző felügyelőségek szervezetileg elváltak egymástól, már léteznek külön munkaügyi és munkabiztonsági felügyelők (Budapesten és Pest megyében az alábbi szervek illetékesek: az OMMF Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelősége, valamint az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelősége).
A munkaügyi felügyelő a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján jogosult egyebek mellett a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül hatósági munkaügyi ellenőrzést tartani. Ha a hatóság munkatársát valamelyik munkahelyre nem engedik be vagy akadályozzák a munkáját, akár a rendőrség segítségét is igénybe veheti. A felügyelő felvilágosítást kérhet a munkahelyen tartózkodó valamennyi személytől, illetve igazoltatásra is jogosult. A munkaügyi felügyelők ellenőrzik - az írásbeli munkaszerződés vagy bejelentés nélküli munkavégzés mellett - például a munkáltató bejelentési és tájékoztatási kötelezettségének teljesítését, a munkaidőre, a pihenőidőre és a szabadságra vonatkozó előírások betartását, valamint a munkabér megállapításának és kifizetésének szabályait.
A vállalkozók által folytatott, megfelelőnek nem minősíthető gyakorlatot mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a munkaügyi felügyelők 2006. első negyedévében 8822 munkáltató ellenőrzése során azok 89,7 %-nál állapítottak meg jogsértést, amely 47 921 fő munkavállalót érintett (ebből kiemelten súlyos jogsértés 37 023 fő munkavállaló esetében történt). A szabálytalanságok egyik következménye a munkaügyi bírság lehet. Az OMMF által közzétett példa szerint egy építőipari cég 33 fő esetében mulasztotta el az EMMA-bejelentési kötelezettségét, valamint 31 fő esetében nem tartotta nyilván a munkaidő adatokat, ezért vele szemben 3 000 000 forint munkaügyi bírságot szabtak ki.
Sajnos az a tapasztalatom, hogy a kivitelezők többsége - ellentétben a foglalkoztatási szabályokkal - az információk hiánya miatt nem tartja be a munkavédelmi előírásokat, és nem azért mert nem akarja. A munkabiztonsági felügyelők azonban nem tekinthetnek el a büntetéstől, ha valaki azért nem tesz eleget a jogszabályi előírásoknak, mivel nem tudta azokat megismerni. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a Ket. alapján a munkabiztonsági felügyelő a veszélyes tevékenység vagy munkaeszköz működésének, használatának felfüggesztését elrendelheti, valamint a munkavállalót el is tilthatja a kifogásolt munkavégzéstől. Az ellenőrzés keretében - a munkabiztonsági előírások mellett - különösen az egyéni védőeszközökre, továbbá a munkabalesetek kivizsgálására, bejelentésére és megelőzésére vonatkozó követelmények betartását vizsgálják.
A balesetek elkerülése mellett a súlyos bírságokat sem kell megfizetnünk, ha megpróbáljuk szakember segítségével megismerni és betartani a munkavédelmi előírásokat. Az OMMF honlapján megjelent adatok szerint a munkabiztonsági felügyelők 2006. első negyedévében 6659 munkáltató ellenőrzését fejezték be, és azok 93,2 %-nál állapítottak meg jogsértést. Ugyanebben az időszakban összesen 4896 munkabaleset következett be, ebből 28 baleset halállal végződött. Egy szintén közzétett példa szerint egy építési munkahelyen halálos kimenetelű balesettel kapcsolatban tartott utóellenőrzés során súlyos veszélyeztetés miatt 5 000 000 forint munkavédelmi bírság került kiszabásra. A bírságolás oka az volt, hogy a munkáltató a biztonságos munkafeltételeket nem teremtette meg azáltal, hogy nem biztosított kollektív védelmet és nem látta el a munkavállalóit egyéni védőeszközökkel, a leesés és beesés elleni védelmet nem biztosította 22 munkavállaló esetében (Az adatok forrása: OMMF: A foglalkoztatás biztonságáért. A munkaügyi és munkabiztonsági ellenőrzések eredményei, 2006. 01. 01. - 2006. 04. 30.,
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése