AZ ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS JOGSZABÁLYAI

AZ ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS JOGSZABÁLYAI

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2010.08.01. )

Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi- és eljárásjogi szabályokat. Az építésügyi igazgatási jog   Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) hatálya egyben az építésügy jogszabályi fogalmát is jelenti   Az Építési törvény hatálya kiterjed: a) a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés), b) a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés), c) az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására, d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-műszaki tervezés), e) az építmények kivitelezésére, f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására, g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére, h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra, i) az a)-h) pontok körébe tartozó kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására, j) az a)-i) pontokban foglaltakkal kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá k) az a)-j) pontokban foglaltakra vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására (a továbbiakban együtt: építésügy) [1997. évi LXXVIII. tv. 1. §].   Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat,az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi- és eljárásjogi szabályokat.   Az építésügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek azonban az építésügyi igazgatási joganyagon felül egyéb jogágak előírásait is köteles alkalmazni, így például a környezetvédelmi jog, a polgári jog, a büntetőjog és szabálysértési jog szabályait.   A fontosabb építésügyi jogszabályok   1) Építési törvény   Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és kötelezettségekről, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokról, hatáskörökről és hatósági jogkörökről az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény vagy Étv.) rendelkezik. Ezt nevezhetjük az építésügyi generális jogszabályának.   Az Étv. tartalmazza egyebek mellett: - az állami, önkormányzati és hatósági szervek építésüggyel, településrendezéssel kapcsolatos feladatait, hatásköreit, - a településrendezés célját, feladatát és eszközeit, valamint a településrendezés általános szabályai, - a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményeket (pl. építésjogi követelmények, tilalmak, telekalakítás, elővásárlási jog), - a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat fogalmát, tartalmát és elfogadásának szabályait, - az építési folyamat szabályozásának alapvető előírásait (pl. az építményekkel szemben támasztott általános követelmények, az építési munkák építésügyi hatósági engedélyezése, az építésügyi hatósági ellenőrzés, az építésügyi bírság), - az épített környezet fenntartása és használata és az építészeti örökség védelmének főbb szabályait.   Az Étv. 2006. május 1-jétől és 2007. január 1-jétől is jelentősen módosult.   2) OTÉK   Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (OTÉK) és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.   Az OTÉK tartalmazza egyebek mellett - a településrendezési eszközök (településszerkezeti és szabályozási terv, helyi építési szabályzat) alkalmazásának szabályait, fogalmaik meghatározását, - a beépítésre szánt és a nem beépítésre szánt területek különböző övezetein elhelyezhető épületek és építmények körét, - a telek beépítésének és az építmények telken belüli elhelyezésének feltételeit, - az építmények elhelyezésére és közműellátottságra vonatkozó követelményeket, - az építmények, épületszerkezetek létesítésének feltételeit, - az önálló rendeltetési egységek általános előírásait, - a meglévő épületekre vonatkozó szabályokat.   Sok kisebb módosítás mellett az OTÉK legutóbbi átfogó változásai 2008. szeptember 12-én léptek hatályba.   3) Helyi építési szabályzat és szabályozási terv   Az OTÉK országos előírásai mellett a helyi viszonyokra érvényes rendelkezéseket a képviselő-testület (közgyűlés) által elfogadott helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben találhatjuk meg. Ezeket 1997-ig az Országos Építésügyi Szabályzat (2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet, OÉSZ) részletes rendezési tervnek nevezte.   Problémát jelent, hogy 2007. december 31-ig az OÉSZ alapján készített rendezési terveket a községekben még alkalmazni lehet, és így az OTÉK és az OÉSZ rendelkezéseit párhuzamosan vizsgálják az eljárások során. Az OÉSZ rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően 1998. január 1-jéig készített, érvényes településrendezési terveket a megyei jogú városok, a városok, a főváros, valamint a fővárosi kerületek esetében legfeljebb 2003. december 31-ig lehetett alkalmazni, ezt követően azok helyébe - az újabb településrendezési terv elfogadásáig - az OTÉK lép [1997. évi LXXVIII. tv. 60. §].   Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Településrendezési terv: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv. Fővárosi keretszabályzat: a főváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos - telekalakítási és építésjogi követelmények tekintetében nem teljeskörűen szabályozó - általános követelményeket keretjelleggel megállapító, a fővárosi önkormányzat által megalkotott építési szabályzat.   A fővárosi településrendezési tervek: a) a fővárosi önkormányzat által jóváhagyott fővárosi településszerkezeti terv, b) a fővárosi önkormányzat által jóváhagyott fővárosi szabályozási keretterv, valamint c) a fővárosi kerületi önkormányzat által jóváhagyott kerületi szabályozási terv.   Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését (korábbi elnevezése: általános rendezési terv). Szabályozási keretterv: az a fővárosi településrendezési terv, amely a főváros közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos általános követelményeket megállapító fővárosi építési keretszabályzatot térképen, rajzi formában ábrázolja.   Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. A szabályozási terv - főszabály szerint - a helyi építési szabályzat rajzi mellékletét képezi.   Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania.   A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább: - a bel- és külterület(ek) lehatárolását (belterületi határvonal), - a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait, - a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történő építés feltételeit, szabályait, - a különböző célú közterületek felhasználása és az azokon történő építés feltételeit és szabályait, továbbá - a helyi építészeti értékvédelemmel, - a védett és a védő területekkel, valamint - a településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos előírásokat.   A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területének egészére vagy annak egyes részeire. Területrészenként készülő helyi építési szabályzat esetében a későbbi szabályozások az első szabályzat módosítását (kiegészítését) jelentik. Helyi építési szabályzatot kell készíteni - legalább telektömbre kiterjedően - a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre, b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §, 13. §].   4) Hatósági eljárási szabályok   Az építésügyi igazgatási eljárás alapvető szabályait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) határozza meg. A Ket. szabályaitól eltérő rendelkezéseket, illetve a speciális előírásokat az építésügyi jogszabályokban találhatjuk meg. A 2005. november 1-je előtt indult eljárásokban még az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt (Áe.) kell alkalmazni.   Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet és az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról szóló 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet 2008. január 1-jével hatályát vesztette. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló szabályokat a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (Engr.) tartalmazza, amelyet a gyakorlatban Eljárási kódexnek neveznek, és amely 2008. január 1-jén lépett hatályba. Ez a jogszabály határozta meg egyebek mellett: az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött építési tevékenységek felsorolását, az építésügyi hatósági engedélyek fajtái, eljárási szabályaikat, és az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tartalmi és formai követelményeit [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. §]. 2009. október 1-jét követően – figyelemmel a 89/2009. (IX. 24.) AB határozatra is – a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet már csak az építésügyi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenységek körét, és az építészeti-műszaki dokumentáció általános tartalmi elemeit tartalmazza.   Az Eljárási kódex elnevezés jelenleg az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre illik rá. 2009. október 1-jétől az egyes engedélyekre vonatkozó speciális szabályok az Építési törvényből is főként a 2009-es Eljárási kódexbe kerültek át. Az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait is ebbe a jogszabályba kerültek át a hatályon kívül helyezett 47/1997. (XII. 29.) KTM rendeletből.   2010. január 1-jétől alkalmazható lehetőség az építtető részére az elvi építési engedélyezési és egyéb más, előzetes feltételek tisztázását szolgáló közigazgatási hatósági eljárások külön-külön történő lefolytatása helyett az integrált hatásvizsgálati eljárás, az építési engedélyezési és a használatbavételi engedélyezési eljárás helyett az integrált építésügyi hatósági eljárás, illetve az építési engedélyezési és más közigazgatási hatósági eljárások helyett az integrált engedélyezési eljárás. Az integrált eljárások részletes eljárási szabályait nem az Eljárási kódexben (Éhr., 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), hanem az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben találhatjuk meg.   A telekalakítás szabályainak alapja az Építési törvény (különösen az Étv. 23-24. §-a) és az OTÉK maradt, azonban az Eljárási kódex helyett az eljárási szabályokat a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben találhatjuk meg. Néhány szakasz erejéig még hatályos a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet is [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §; 85/2000. (XI. 8.) FVM rend. 1. §].   Az építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásról szóló 48/1997. (XII. 29.) KTM rendelet szintén 2008. január 1-jével váltotta fel az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet. A jogszabály tartalmazza az építésfelügyeleti ellenőrzés szabályai mellett az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése bejelentésének előírásait, és az építésfelügyeleti hatósági intézkedések alkalmazására vonatkozó szakaszokat is [291/2007. (X. 31.) Korm. rend. 1. §].   Az építésfelügyeleti bírságról kiszabásának feltételeit és a bírság tételeit a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet rögzíti [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1. §]. Az építésügyi bírságról szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet határozza meg (2007. január 19-e előtt indult eljárásokban még a 43/1997. (XII. 29.) KTM rendeletet kell alkalmazni):  - az építésügyi bírság kiszabásának eseteit, - a bírság mértékét és megállapításának szabályait, - a bírság nyilvántartásának és behajtásának eljárási szabályait [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 1. §].