2012. december 10., hétfő

Beruházás bonyolítás


(Beruházás bonyolítás)

Sajnálatos dolog, hogy sok esetben építőipari vállalkozók (néha fővállalkozóként), sőt: beruházók is a beruházás bonyolítás elemi ismeretével sem rendelkeznek. Ez, valamint az építési minőség ellenőrzés gyengélkedése az oka annak, hogy a szakember építkezéseken járva gyakran szembesülhet szervezési (és kivitelezési...) hiányosságokkal.
Emiatt éreztem, hogy a jelen ismertető anyagát mindenképpen szükséges ilyen irányú kiegészítéssel ellátni: a szöveg 1.0 verziójához képest tehát az "egytized" ugrás ezt a fejezetet takarja.
Megjegyzem, hogy az alábbiak nemcsak több ezer négyzetméteres irodaházak vagy iparépületek építésére érvényesek, hanem családi ház méretű beruházások esetére is! A magánerős építkezés "sógor-koma" szintű bonyolítása csak a pénzhiány és a végletekig történő spórolás miatti rossz gyakorlat... 


Beruházás bonyolítás 
A beruházás bonyolítást vagy maga a Beruházó, vagy az általa megbízott, független Bonyolító szervezet végzi.
(Bonyolító kijelölésére olyan esetben van szükség, amikor a Beruházónak az építőipar nem szakterülete, és számára ez lesz a garancia a szakszerűségre (műszaki ellenőrzés, műszaki ügyintézések)).
Megjegyzés: a "laikus" nem jogi kategória: "egy jogszabály ismeretének a hiánya nem mentesít a megszegésének következményei alól".

A beruházás bonyolítás részfolyamatai:
  1. Tenderkiírás (tenderterv, műszaki leírás, árazatlan költségvetés alapján)
  2. Versenyeztetés, "műszaki tartalom- és áralku"
  3. Szerződéskötés:
    • amennyiben a kiviteli munkákra kompletten történik, úgy Fővállalkozói Szerződésról beszélünk (a fővállalkozó az építmény minden egyes szakágának koordinálását elvégzi)
    • amennyiben az építmény egy-egy nagyobb szakágára szól a szerződés (pl. építészet, épületvillamosság, épületgépészet), úgy Generálkivitelezői Szerződésről beszélünk
Megjegyzések:
-
 A kiviteli terveket a megrendelő köteles szolgáltatni, de fővállalkozói szerződés esetében a tervezést végezheti a fővállalkozó is.
- "3 M-szabály": a szerződésnek tartalmaznia kell: Mit, Mikor, Mennyiért. (a "mit" alatt mennyiség és minőség is értendő)
-
 Átalánydíjas szerződés: a komplett kivitelezési tervek szerinti munkára való szerződés (a tételes árajánlatot "sír-nevet" alapon felülbírálja). A terv részének tekintendő minden olyan szakhatósági rendelkezéssel összefüggő munka, amely a szerződésszerű teljesítéshez szükséges.
- Többletmunka: minden olyan munka, amelyet a szerződés alapjául szolgáló költségvetés nem tartalmaz, de a tervdokumentációban szerepel. Elvégzését az átalányár magában foglalja.
- Pótmunka: minden olyan munka, amelyet a tervdokumentáció nem tartalmaz, de a rendeltetésszerű használathoz szükséges. Díjazása vagy a tételes árajánlat egységárai alapján, vagy külön árajánlat alapján történik.
  1. Kivitelezés, amelynek részei:
    • építési napló vezetése: min. 15 naponként mindkét fél köteles bejegyezni. Ha a megrendelő az építési naplót az előírt időn belül nem ellenőrzi, úgy neki kell bizonyítania azt, hogy a naplóbejegyzések nem felelnek meg a valóságnak.
    • kooperációk: műszaki-, pénzügyi-, és időbeni (a szakágak tevékenységét összehangoló kivitelezési "vonalas" ütemterv!) egyeztetések a Megrendelővel és a társszakágak kivitelezői között. A kooperáción elhangzottakról jegyzőkönyv (emlékeztető) készül, amelyet minden érintettnek el kell juttatni, és megállapodásnak minősül. (Bár természetes, de azért megemlítem, hogy a szabályos jegyzőkönyv mindig tartalmazza az időpontot, a tárgyat, és a hitelesített jelenléti ívet)
    • részátadások (rész-teljesítési igazolások és rész-számlák)
Megjegyzések:
-
 Fővállalkozó/generálkivitelező esetében naplót vezetni/kooperálni/átadás-átvételeket végezni szükséges külön az alvállalkozókkal és külön a Beruházóval/Bonyolítóval is: ők ugyanis nincsenek jogviszonyban egymással.
- A kivitelezés nem kezdhető meg az illetékes építési hatóság által kiadott Építési Engedély hiányában.
- A kivitelezés alapja mindenkor az érvényben lévő, Tervező által jóváhagyott, és kölcsönösen elfogadott kiviteli terv, amely alapján az átadás-átvétel is történik.
  1. Átadás-átvételi eljárás, amelynek részei:
    • hatósági átadások
    • próbaüzem
    • átadási dokumentáció átadása
    • betanítások
    • átadás-átvételi bejárás, amelyről jegyzőkönyv készül
Az átadási dokumentációnak tartalmaznia szükséges az alábbiakat:
- komplett megvalósulási ("D") tervdokumentáció
- kivitelezői nyilatkozat
- jegyzőkönyvek nyomáspróbáról, beszabályozásról, beüzemelésről, betanításról
- használatbavételi engedélyek: Vízmű, Gázmű, Csatornázási művek, Főkétüsz (kémények), ÁNTSZ (vízminta, stb)
- üzemeltetési- és karbantartási utasítások
- műbizonylatok; a beépített mérőeszközökről hitelesítési bizonyítványok is
- gépkönyvek, termékismertetők
- garancia levelek

Az elkészült munkákat a vállalkozó a megrendelő felé készre jelenti.
Az átadás-átvétel próbaüzemmel történik, amelynek időtartama 30 nap (PTK 407./A § szerint). A próbaüzem előtt meg kell győződni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Amennyiben az elkészült munka rendeltetésszerű használatra alkalmas és az érvényben lévő előírásokat teljesíti (biztonságtechnikai, hatósági, műszaki) úgy a Megrendelő a munkát köteles átvenni.
Amennyiben az átadás-átvétel sikeres, a végszámla benyújtható.
  1. Megrendelő részéről az üzemeltetési-, kivitelező részéről a garanciális időszak kezdete.
    A garancia feltétele a szakszerű üzemeltetés, és az előírt periodikus karbantartások szakember által történő elvégzése.
  2. Utó felülvizsgálati eljárás: az átadástól számított 1 éven belül a Megrendelő által kezdeményezett időpontban kell megtartani. Az épület műszaki bejárása a társszakágak kivitelezőivel együtt; jegyzőkönyv készül róla.
Végül a fentiekben felsorolt összes tevékenységre vonatkozóan felhívom a figyelmet az írásbeliségre, mert ahogy a közmondás is tartja: a szó elszáll, az írás megmarad...

Ajánlott irodalom:
-
 Polgárjogi Törvénykönyv (PTK)
- 14/1970. (VI. 6.) ÉVM rendelet az építési és a felmérési naplóról
- Magyar Közlöny Különszám: Építésügyi és műemlékvédelmi jogszabályok
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése