AZ ELJÁRÁSI KÓDEX(EK)

AZ ELJÁRÁSI KÓDEX(EK)

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2010.08.01. )

Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 2008. január 1-jétől külön jogszabály rendelkezett. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet a gyakorlatban Eljárási kódexnek nevezték. Az Eljárási kódex alapvetően változtatta meg az építésügyi hatósági eljárások eddigi szabályait, és kísérletet tett a hatályos építési, engedélyezési szabályok összefoglalására, hiszen a fontosabb előírások ezt megelőzően több jogszabályban jelentek meg. A "pályafutása" 2009. október 1-jéig tartott, mivel ekkor lépett hatályba egy új kormányrendelet. Az első Eljárási kódex   Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 2008. január 1-jétől új jogszabály rendelkezett. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet a gyakorlatban Eljárási kódexnek nevezték. Az Eljárási kódex alapvetően változtatta meg az építésügyi hatósági eljárások eddigi szabályait, és kísérletet tett a hatályos építési, engedélyezési szabályok összefoglalására, hiszen a fontosabb előírások eddig több jogszabályban jelentek meg.   2008-ban hatályát vesztette az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról szóló 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet, illetve két másik jogszabály túlnyomó része. Az egységes tartalom a jogalkotó érthetetlen döntése miatt nem valósulhatott meg maradéktalanul, hiszen a korábbi 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletből egészen 2009. márciusáig még hatályban volt az építésügyi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok és közművek felsorolását rögzítő 2. számú melléklet (talán logikusabb lett volna már eredetileg is az Eljárási kódexhez vagy az építésügyi hatóságokról szóló rendelethez csatolni mellékletként). A mai napig hatályos még a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet első négy szakasza (a telekalakítási eljárásban közreműködő szakhatóságok felsorolását szintén 2009. márciusáig ez a rendelet tartalmazta). Az egységesítés így úgy valósult meg, hogy ténylegesen szinte ugyanannyi számú, különféle rendeletet kellett használni [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 52. §].   Az Eljárási kódex átfogó módosítására sem kellett sokat várni. A 17/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 2008. szeptember 1-jei hatállyal vezetett be új szabályokat, így például az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást [17/2008. (VIII. 30.) NFGM rend. 28. §].   Az Alkotmánybíróság 2009. évi döntése: alkotmányellenes volt az Eljárási kódex jelentős része   A Magyar Közlöny 2009. évi 134. számában jelent meg a 89/2009. (IX. 24.) AB határozat, amely a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet II. Fejezetét vizsgálta, alkotmányossági szempontból. A II. fejezet az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait határozzák meg. A fejezet részletes szabályokat tartalmazott az eljárás megindítása és az ügyfelek értesítése, az eljárás megszüntetése, a szakhatóság állásfoglalása, a tervtanács, a szakértő és a hatósági közvetítő, a belföldi jogsegély, az ügyintézési határidő, a helyszíni szemle témakörében, valamint szabályozta a döntés részletes tartalmi követelményeit, a hatósági döntés közlése és kézbesítése, az eljárás felfüggesztését és a jogutódlást. Ezek a szabályok az építési hatósági ügyekre terjedtek ki, az építési hatósági ügyek csaknem minden típusát átfogták.   Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az Eljárási kódex II. fejezetének megalkotására az azt kibocsátó miniszter rendelkezett-e törvényi felhatalmazással. Amennyiben igen, további kérdést képezett, hogy a vizsgált szabályok megalkotásával a miniszter túllépte-e a számára adott törvényi felhatalmazást. E vizsgálat során az Alkotmánybíróságnak egy általános kérdést és több részletkérdést kellett megválaszolni. Az általános kérdés lényege, hogy alkothat-e miniszter olyan rendeleti szabályozást, melynek a címe szerinti tárgykörét egy meghatározott közigazgatási hatósági eljárásfajta általános szabályozása képezi.   A közigazgatási hatósági eljárások szabályozása törvényi szabályozási tárgykört képez, e rendelkezéssel összhangban tartalmazza a közigazgatási hatósági eljárások általános szabályait törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi   CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.). A Ket. szabályait áttekintve a taláros testület megállapította, hogy az nem ad felhatalmazást az építési ügyekre nézve a saját általános szabályaitól eltérő általános eljárási szabályok megalkotására. A Ket. mellett akár az Építési törvény (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a továbbiakban: Étv.) is biztosíthatott volna felhatalmazást a szabályok megalkotására, ezért ezt a jogszabályt is megvizsgálták.   Az Étv. 62. § (2) bekezdése a) pontja „a telekalakítás, a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai szabályai[nak]” megalkotására hatalmazta fel a minisztert. Ez a felhatalmazás több okból nem szolgálhatott a II. fejezet megalkotásának alapjául. Egyrészt a Ket. szabályai értelmében az építésügyi közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok a Ket. rendelkezéseitől kizárólag abban az esetben térhetnek el, ha azt e törvény kifejezetten megengedi, ezért nem lehet az a) pontot a Ket. szabályaitól való általános eltérésre vagy a Ket.rendelkezései melletti (secundum legem) szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazásnak tekinteni. Az Étv. kifejezetten „szakmai” szabályokról szól, nem pedig „általános eljárási” szabályokról, ráadásul nem valamennyi eljárásfajta, hanem csak a felsorolt négy ügytípus tekintetében. A II. fejezet egyébként e négy tárgykörben nem is tartalmazott rendelkezéseket, hiszen azokról egy másik rendelet, a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet tartalmaz szabályokat, a bevezető részben megjelölve, hogy az Étv. 62. § (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján született.   Az Étv. 62. § (2) bekezdése b) pontja az építészeti-műszaki tervek tartalmi követelményeinek meghatározására, míg az e) pont az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályainak megalkotására adott felhatalmazást. Összefoglalva megállapítható volt, hogy az Étv. sem nem teremtette meg az Eljárási kódex II. Fejezete megalkotásának alkotmányos alapját, e törvényi rendelkezések rendeletalkotási alapként való megjelölése (miközben ugyanezen minisztertől vannak ebben a tárgykörben kiadott más rendeletek) alapvető kockázatot jelent a jogbiztonság és a közigazgatás törvény alá rendeltségének, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság részét képező követelményeire.   Az Alkotmánybíróság számára a fentiek alapján egyértelmű volt, hogy az Eljárási kódex II. Fejezete mind címében, mind szabályozási tárgyaiban magasabb szintű jogszabállyal, a Ket.-tel és a felhatalmazó Étv-vel ellentétes szabályokat tartalmaz, ezért az Alkotmánybíróság azt 2010. június 30. napjával megsemmisítette.   A megsemmisített rendelkezések bő fél évvel az AB határozat kihirdetését követő időpontban vesztették hatályukat, de a kormánynak nem kellett ennyi idő az alkotmányos szabályok megalkotására. Mivel a döntés előre kiszámítható volt, az Országgyűlés már a 2009. évi LVII. törvény megteremtette az új rendelet jogalapját, és az Étv-ben 2009. október 1-jei hatállyal módosították a felhatalmazó rendelkezéseket. A pontosított felhatalmazó rendelkezések alapján pedig a kormány elfogadta az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, amely a jelenlegi Eljárási kódexnek nevezhető. Kis szépséghiba, hogy amikor a kormány elfogadta és kihirdette (2009. szeptembere) a rendeletet, még nem volt hatályos azt ezt lehetővé tevő törvénymódosítás (2009. október 1.).   Mikor melyik eljárási jogszabályt kell alkalmazni?   Jelenlegi eljárásokban három különféle szabályozást kell alkalmazni, attól függően, hogy mikor indult az eljárás.   1. A 2008. január 1-jét megelőzően indult elsőfokú ügyekben a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alkalmazandó.   2. A korábbi teljes 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet a 2008. január 1-jét követően indult elsőfokú eljárásokban kell alkalmazni, egészen a 2009. szeptember 30-ig megindított elsőfokú eljárásokig [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 51. §].   3. A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, és az ezt kiegészítő, részleteiben megtartott 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 46. §]. Vagyis jelenleg a két „Eljárási kódex”-et kell egyszerre használni.   A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet hatályos szövege néhány fogalom-meghatározáson túl az építésügyi hatósági eljárás lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményeit és az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek listáját tartalmazza [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 51. §].   Milyen engedélyezési eljárásokra nem vonatkozik az Eljárási kódex?   Az Eljárási kódex hatálya nem terjed ki a) - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - a sajátos építményfajtákkal, b) a külön jogszabály szerinti víziállásokkal, a vízimunkákkal, vízi-, úszó- és hajózási létesítményekkel, c) a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel, d) a földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel, e) a barlangban történő építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra és dokumentációkra.   Vagyis a fenti építmények, műtárgyak építésének engedélyezésére más jogszabályok vonatkoznak.   Az Eljárási kódex szabályait a) a felvonóval, a mozgólépcsővel és a mozgójárdával, b) a műemléki építménnyel, és c) a honvédelmi, a katonai és a nemzetbiztonsági célú építménnyel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra és dokumentációkra is alkalmazni kell, de csak akkor, ha a vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik. Ezekre az építményekre, műtárgyakra tehát találni fogunk speciális rendelkezéseket, de azokat a szabályokat, amelyeket ezek a rendelkezések nem érintenek, az Eljárási kódex határozza meg [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §].   Korábban a közforgalmú üzemanyag- és autógáztöltő állomásokkal és az azokkal szorosan összefüggő rendeltetésű építményekkel (beleértve az ilyen jellegű kereskedelmi célú éptményeket is) kapcsolatos eljárásra külön szabályok vonatkoztak, de a jelenlegi előírások már ezeket az engedélyezési eljárásokat is érintik. A speciális eljárási szabályokat az autógáz töltőállomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól szóló 27/2006. (V. 5.) GKM rendelet tartalmazza [27/2006. (V. 5.) GKM rend. 1. §].   Az eljárási jogszabály felépítése   Az Eljárási kódex (193/2009. (IX. 15.) Korm. rend.) 5 fejezetből (46. §-ból) és 5 mellékeltből áll, a 2009. évi Magyar Közlöny 139. számában jelent meg, és kinyomtatva körülbelül 30 oldal hosszú.   A jogszabály fejezetei: -          I. Fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK -          II. Fejezet: AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI -          III. Fejezet: AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK o   1. cím: AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI o   2. cím: AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK o   3. cím: ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS o   4. cím: KÖTELEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS -          IV. Fejezet: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK   A mellékletek - 1. melléklet: Épület építési (egyszerűsített építési) engedélyezéséhez statisztikai adatlap - 2. melléklet: Épület használatbavételi engedélyezéséhez és bejelentéséhez statisztikai adatlap - 3. melléklet: A természet- és tájvédelmi szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez szükséges - 4. melléklet: Építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a közlekedési szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentáció - 5. melléklet: Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok Ahogy már említettük, a jelenleg is hatályos, töredék 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben csak néhány szakasz van, lényegében „csak” az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek felsorolását találhatjuk meg az 1. számú mellékletében, továbbá az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát az 5. számú mellékletben.