HOGYAN ALKALMAZZUK A JOGSZABÁLYOKAT?

HOGYAN ALKALMAZZUK A JOGSZABÁLYOKAT?

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.08.08.

Utolsó frissités ( 2012.09.17. )

Gyakran még a jogászoknak is problémát okoz, hogy megtalálják azokat a jogszabályokat, amelyek egyértelműen eldöntik, hogy egy adott élethelyzetet melyik rendelkezés szabályozza. Találkoztam már olyan éveken keresztül tartó peres eljárással is, amelynek a végén a bíróság azt állapította meg, hogy a felek által hivatkozott jogszabályt nem is lehetett volna alkalmazni. Fontosak azok a jogszabályok is, amelyek a jogszabályalkotás pontos feltételeit írják elő, más kérdés, hogy ezeket mennyire tartják tiszteletben a jogalkotók. Tudnunk kell, hogy mit jelent a jogszabály érvényessége, hatálya, és hol nézhetünk utána a minket érintő rendelkezéseknek.Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a jogszabály ismeretének hiánya nem mentesít az abban foglalt következményektől! 1. A jogszabályok érvényessége és hatályossága   Mikor érvényes egy jogszabály?   A jogszabályok „létrehozásának” alapvető szabályait a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény határozza meg.   A jogszabályok érvényességének négy alapvető feltétele van:   a) Az adott jogszabály megalkotására a jogalkotó hatáskörrel rendelkezik   b) A jogszabály megalkotása a szigorú eljárási szabályoknak megfelelően történt, Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint önmagában véve az az eljárási mulasztás, hogy a jogszabály-előkészítés során az érintett szervektől nem kértek véleményt, a meghozott jogszabályt nem teszi alkotmányellenessé (30/1991. (VI. 5.) AB hat.), illetve a jogalkotási törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása csak akkor eredményezheti az alkotmányellenesség megállapítását, ha az adott jogszabály az alkotmány valamelyik rendelkezésébe ütközik (14/1992. (III. 3.) AB hat.).   c) A jogszabályt szabályszerűen kihirdették A jogszabály akkor válik törvényesen kihirdetetté, ha bármely állampolgárnak módjában áll a Magyar Közlönynek a szóban forgó számát megvásárolni (lásd: 24/1992. (IV. 30.) AB hat.). Törvényi vélelem, hogy a tényleges kihirdetés időpontja megegyezik a Magyar Közlöny megjelenési dátumával.   d) Magasabb rendű jogforrással nem ellentétes.   A jogszabály hatálya   Amit mindenképpen tudnunk kell: - A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani. - A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre [2010. évi CXXX. tv. 2. §]. - Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé (a visszamenőleges jogalkotás tilalma) [2010. évi CXXX. tv. 2. §].  - Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek (vagyis a jogszabály nem tudása nem mentesít a jogkövetkezmények alól) [Magyarország Alaptörvénye Alapvetés R) cikk].   A jogszabályok hatályossága négy szempont alapján vizsgálható: a) Időbeli   aa) Hatály kezdete (mikortól alkalmazandó): - főszabály szerint a kihirdetés napját követő meghatározott napon (dátum szerint - pl. 2013. január 1. -, vagy időpont szerint - pl. a kihirdetést követő 45. napon); - a kihirdetés napján (ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját); - a kihirdetés időpontjában még bizonytalan (pl. a költségvetési törvény hatályba lépésével egyidejűleg); - a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető (például az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg lépett hatályba a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény); - törvény rendelkezhet úgy, hogy a hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik [2010. évi CXXX. tv. 7. §].   ab) Hatály vége (meddig alkalmazandó): - maga a jogszabály határozza meg, hogy meddig alkalmazható (pontos dátum, időtartam, egy másik jogszabály hatályba lépése, stb.); - egy újabb jogszabály hatályon kívül helyezi; - egy újabb jogszabály hatályon kívül helyezi, azzal, hogy új rendelkezések veszik át a korábbiak szerepét (általában ugyanabban a tárgykörben elfogadnak egy új jogszabály, ilyenkor átmeneti rendelkezésekkel is találkozhatunk, lásd: OÉSZ és OTÉK) - ha azt az Alkotmánybíróság vagy a bíróság megsemmisíti.   A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik. Ezek a jogszabályok ezt követően csak az érvényes jogszabályok között találhatók meg.   A hatályvesztés időpontjának meghatározása során rögzítik a hatályvesztés naptári napját, vagy azt, hogy valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához kell kötni a jogszabály alkalmazhatóságát. Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a hatályvesztés időpontja órában is meghatározható [2010. évi CXXX. tv. 10-13. §].   b) Területi (hol kell alkalmazni): - a jogalkotó szervek az esetek döntő többségében Magyarország területére alkotnak jogszabályt; - az önkormányzati rendeleteket a helyi önkormányzat közigazgatási területére  területén hatályosak [2010. évi CXXX. tv. 6. §].   c) Személyi (kire nézve kell alkalmazni): A jogszabály személyi hatálya a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra; b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az önkormányzati társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.   Amennyiben a jogszabály külön nem rendelkezik a személyi hatályról, akkor a fenti szabályok szerint alakulnak ezek a szabályok, vagyis csak a kivételek esetében van meghatározva a személyi hatály egy jogszabályban [2010. évi CXXX. tv. 6. §].   d) Tárgyi (milyen életviszonyokra kell alkalmazni): Példa: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit főszabály szerint a közigazgatási hatósági ügyekben kell alkalmazni.   Honnan tudható meg, hogy egy jogszabály hol, meddig és kire hatályos?   Általános rendelkezések (a jogszabály eleje): itt tudjuk meg, ha a jogszabály területi, illetőleg személyi hatálya nem terjed ki az ország területén levő valamennyi jogalanyra, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra.   Záró rendelkezések (jogszabály vége): - mindig megtalálható a jogszabály hatálybalépése, esetleg a jogszabály visszaható hatálya, - az átmeneti rendelkezések, - a jogszabály végrehajtására adott felhatalmazás, - más jogszabály módosítása, hatályon kívül helyezése, - ha a jogszabály az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre az Európai Unió intézményei, valamint a jogalkalmazók tájékoztatása, illetve a megfelelő jogértelmezés érdekében a jogszabály végén, az irányadó uniós jogi aktus megjelölésével itt kell utalni.   Fontos: Ha csak az aktuális Magyar Közlönyt nézzük meg, vagy egy nem hatályos jogtárban keresünk, akkor nem biztos, hogy a számunkra megfelelő jogszabályt találjuk meg: - magából a jogszabályból is kiderülhet, hogy hatálytalan (de ezt is módosíthatják), - mindig az aktuális állapotnak megfelelő jogtárat kell beszerezni, vagy az interneten utánanézni a hatályos állapotnak.   A jogszabályok alkalmazhatóságának legfontosabb szabálya   A visszamenőleges jogalkotás tilalma mellett további garanciális szabály az is, hogy a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.   A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell [2010. évi CXXX. tv. 15. §].   Példa: A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 41. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte 2009. október 1. napjával azzal, hogy annak rendelkezéseit a 2008. január 1. és 2009. október 1. között megkötött tervezési és kivitelezési (építési) szerződésekre, tervezett kivitelezési dokumentációkra, megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységekre, megnyitott építési napló vezetésére az építmény használatbavételéig alkalmazni kell.   2. Hol ismerhetjük meg a jogszabályokat?   A Magyar Közlöny   A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel adják ki, amelynek szövegét hitelesnek kell tekinteni.   A Magyar Közlönyben kell kihirdetni a jogszabályokat, kivéve az önkormányzati rendeleteket. A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével – szintén a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.   Érdekesség, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétesen a jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege (az ún. egységes szerkezetű szöveg) a Magyar Közlönyben már nem tehető közzé [2010. évi CXXX. tv. 25-26. §]. Korábban a fontosabb, átfogó módosítások után a Magyar Közlönyben is közzétették az egységes szerkezetű szöveget.   A Magyar Közlöny a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök mellett tartalmazza: a) az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény vagy az Alkotmánybíróság elrendelte, b) a jogegységi határozatokat, valamint a Kúria azon határozatait, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény felhatalmazása alapján a Kúria elrendelte, c) az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait, d) a minősített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az Országos Választási Bizottság nem normatív határozatait, e) a miniszterek azon nem normatív határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli, és f) az Országgyűlés, a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács minősített adatot nem tartalmazó normatív határozatait [2010. évi CXXX. tv. 28/A. §].   Fontos, hogy az uniós jogszabályokat a Magyar Közlönyben nem hirdetik ki, csak az EU hivatalos lapjában (Official Journal of the European Union).   A Magyar Közlönyt a postákon vagy a nagyobb hírlapárusító helyeken vásárolhatjuk meg, de meg is rendelhető. A Közlöny tartalma ingyenesen letölthető a következő címről:http://www.magyarkozlony.hu/   A Nemzeti Jogszabálytár   Több cég foglalkozik azzal, hogy interneten keresztül frissített joganyagot biztosít a megrendelőknek, ezt a szolgáltatást megvásárolva folyamatosan hatályos joganyaggal dolgozhatunk. A cégek által biztosított különféle funkciók (pl szövegek összehasonlítása, időgép, jogszabálykapcsolatok) nagyban megkönnyítik a jogalkalmazók munkáját.   A jogszabályok egységes szerkezetű szövegét a Nemzeti Jogszabálytárban (www.njt.huhonlapon) találhatjuk meg, amely a kormany.hu kormányportálról, valamint a kormányzati portálról(www.magyarorszag.hu) is elérhető. A Nemzeti Jogszabálytárban bárki, térítésmentesen letöltheti - az önkormányzati rendelet kivételével - a lekérdezés napján hatályos jogszabálynak a) a lekérdezés napján hatályos szövegét, b) a lekérdezés napját megelőző valamennyi időállapotát a lekérdezés napját megelőző öt évre visszamenőleg és c) a lekérdezés napját követő három időállapotát.   Az egységes szerkezetű szöveget a jogszabály vagy a jogszabályt megváltoztató jogszabály kihirdetését követő három munkanapon belül kell közzétenni azzal, hogy a változással érintett jogszabálynál a várható módosulásra a kihirdetést követően haladéktalanul utalni kell [2010. évi CXXX. tv. 29. §; 338/2011. (XII. 29.) Korm. rend. 2-3. §, 8. §].   Az önkormányzati rendeletek kihirdetése   A képviselő-testület rendeletalkotási jogköre kiterjed - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá - törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.   Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon kell kihirdetni.   A helyben szokásos mód általában a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztést vagy a helyi lapban történő közzétételt jelenti [1990. évi LXV. tv. 16. §].   3. Hogyan jelölik a jogszabályokat?   Mi található a jogszabály megjelölésében?   A jogszabály megjelölése (elnevezése) tartalmazza [2010. évi CXXX. tv. 27. §]:   a) A jogalkotó megnevezését, nevének rövidítését (törvény és a törvényerejű rendelet esetében nincs ilyen) Ha a rendeletet több miniszter együttesen adja ki, első helyen a kiadásért elsősorban felelős minisztert, majd a többit betűrendben tüntetik fel.   b) A jogszabály kihirdetésének idejét Törvénynél és törvényerejű rendeletnél a kihirdetés idejeként a Magyar Közlönyben való megjelenés évét kell feltüntetni, más jogszabálynál - az évet követően, zárójelben - a megjelenés hónapját és napját is. Az önkormányzati rendeletnél a kihirdetés időpontja az önkormányzati közlönyben való megjelenésre, illetőleg a helyben szokásos módon való kihirdetésre utal.   c) A jogszabály számát A törvény számát római számmal, a többi jogszabályét arab számmal jelölik. A jogszabályokat a jogalkotó szervek szerint évenként 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni. Az együttesen kiadott jogszabályt az első helyen feltüntetett jogalkotó szerv jogszabályainak sorszámát alapul véve, e jogszabályok közé sorolva kell megszámozni.   d) Megnevezését és címét.   Példák a jogszabályok megjelölésére   a) Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) – korábbi alkotmány: 1949. évi XX. törvény   b) Nemzetközi szerződés kihirdetése: a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1981. évi 67. ülésszakán elfogadott 155. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LXXV. törvény   c) Törvény (törvényerejű rendelet): - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) - rövidítve: 1997. évi LXXVIII. tv.  - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) -a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet - rövidítve: 1976. évi 24. tvr. (2008. január 1-jével hatályát vesztette!)   d) Kormányrendelet (minisztertanácsi rendelet): - a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) - a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (2008. január 1-jével hatályát vesztette!)   e) Miniszterelnöki rendelet, Miniszteri rendelet - az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (Eljárási kódex) - az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet - egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet   f) Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete - a biztosítók és a független biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 9/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet   g) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeiről és a korhatár besorolási kategóriák feltüntetésének módjairól, valamint az állami támogatás igénybevételének alapjául szolgáló filmgyártási költségek megállapításáról szóló 10/2012. (III. 28.) NMHH rendelet   h) Önkormányzati rendelet - a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet - a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő közterületek használatáról és rendjéről szóló 60/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet - 4/2000. (III. 22.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete a Budapest Főváros XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról   4. Melyik jogalkotó által kiadott jogszabályt kell keresni?   Ha nem találunk meg egy jogszabályt, általában annak az az oka, hogy a rendszeresen változtatott hatáskörök és intézményi elnevezések miatt követhetetlen a jogalkotó elnevezése. Jól szemlélteti a probléma felmerülését az, hogy az építésügy "gazdáinak" elnevezésében és személyében az elmúlt néhány évben hány alkalommal következett be változás. A módosításokat a minisztériumok elnevezéséről szóló jogszabályban tudjuk követni (lásd: 2002. évi XI. törvény, a 2006. évi LV. törvény és a jelenleg hatályos 2010. évi XLII. törvény) [2006. évi LV. tv. 1. §].   Az építésüggyel kapcsolatos feladatkörök alakulása   a) 2002. május 27. napjától az építésügy ágazati irányítását a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter helyett a belügyminiszter látta el, míg a lakásgazdálkodás, lakáspolitika tekintetében pedig a feladatköröket a gazdasági minisztertől vette át. A területfejlesztésért a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter lett a felelős.   b) 2003. május 19. napjától a területfejlesztésért, területrendezésért a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter helyett a Kormány által kijelölt miniszter járt el (az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter - 70/2003. (V. 19.) Korm. rendelet).   c) 2004. október 29. napjától létrejött a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszteri poszt, és a feladatköre az alábbi minisztériumoktól kerültek a tárca nélküli miniszterhez: - a területfejlesztési, területrendezési és területpolitikai feladatok az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli minisztertől, - az építésügyi és lakásügyi feladatok a belügyminisztertől, - a lakástámogatások folyósítása a pénzügyminisztertől (lásd: 293/2004. (X. 28.) Korm. rend.).   d) 2006. június 9. napjától létrejött az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, és ez a Minisztérium lett a felelős a területfejlesztésért, az építésügy ágazati irányításáért, a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért (lásd: 2006. évi LV. tv. 1. §).   e) 2006. július 31. napjával megszűnt az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal és Országos Területfejlesztési Hivatal is, jogutódjuk szintén az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. Ahol bármilyen rendelet Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt, Országos Területfejlesztési Hivatalt, Nemzeti Területfejlesztési Hivatalt, vagy Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt említ, ott az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot kell érteni (lásd: 149/2006. (VII. 21.) Korm. rend. 1-2. §).   f) 2008. május 15. napjától létrejött a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, és ez a Minisztérium volt felelős a területfejlesztésért és területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért, az építésügyért és a fejlesztéspolitikáért. A lakásgazdálkodással és lakáspolitikával kapcsolatos feladatokat az Önkormányzati Minisztérium látta el (lásd: 2008. évi XX. tv. 2. §).   g) 2012. május 29. napjától az ismételten létrejövő Belügyminisztérium vette át az építésügyért, a területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért való felelősséggel kapcsolatos feladatokat, míg a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért a Nemzetgazdasági Minisztérium a felelős [2012. évi XLII. tv. 2. §].   Mindig az aktuális minisztérium által kiadott jogszabályokat keressük?   Erre a kérdésre a következő nem túl egyértelmű válasz adható: IGEN és NEM. Ha egy teljesen új jogszabály jelenik meg a témában, akkor azt jelenleg a belügyminiszter fogja aláírni (vagyis a keresett rövidítés: BM rendelet), de több oka van annak, hogy az előírások többségét mégsem fogjuk így megtalálni: - lehet, hogy az adott kérdést törvény, kormányrendelet vagy EU rendelet szabályozza, - a legtöbb szabály már megszületett, és azt a korábbi kibocsátók rendeleteiként (pl. ÖTM, ÖM, FVM, BM, TNM rendelet) találjuk meg, - előfordul, hogy több miniszter ad ki rendeletet, és akkor nem feltétlenül a BM fog az első helyen szerepelni.   Nagyon figyeljünk arra is, hogy a hatályos jogszabályokban általában nem vezetik át a felelős minisztérium elnevezésében bekövetkezett változást. Általában az új jogszabály csak annyit mond, hogy ahol bármilyen jogszabály az alábbi rendelkezést tartalmazz (pl. földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert említ), azon ezt (pl. belügyminisztert) kell érteni. Ezzel persze teljesen összezavarják a gyanútlan és jogkövető állampolgárt, mivel az általa olvasott rendeletből az derül ki, hogy például az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal látja el az adott feladatot, de a hivatal már évek óta megszűnt.   Érintett jogszabályok: 2010. évi CXXX. tv.; Magyarország Alaptörvénye; 338/2011. (XII. 29.) Korm. rend.; 1990. évi LXV. tv.; 2006. évi LV. tv.; 2012. évi XLII. tv.;