A JOGSZABÁLY ÉS A JOGFORRÁS

A JOGSZABÁLY ÉS A JOGFORRÁS

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.08.08.

Utolsó frissités ( 2012.09.17. )

Azt mindenki tudja, hogy a jogainkat és kötelezettségeinek a jogszabályok határozzák meg, de azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy mit nevezünk jogszabálynak, azok hogyan keletkeznek, illetve, hogy az Európai Unió döntéshozó szervei is alkotnak számunkra kötelező előírásokat. Mi a jogszabály? Jogszabály: a jogalkotással felruházott állami szerveknek, meghatározott eljárás eredményeként meghozott normatív rendelkezése. Az általánosan kötelező magatartási szabályokat (az állampolgár jogait és kötelezettségeit) csak jogszabályban lehet meghatározni. Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg [Magyarország Alaptörvénye, Alapvetés T) cikk]. Diszpozitív jogszabály: eltérhet tőle az alkalmazó, akkor kell figyelembe venni, ha a felek nem állapodnak meg más feltéelekben (pl. a Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó részei). Kogens jogszabály: nem lehet tőle eltérni (a jogszabályok döntő többsége ilyen). Jogszabályok: - Magyarország Alaptörvénye (lásd: Magyarország Alaptörvénye) - Törvény (és a még hatályos törvényerejű rendelet), illetve Nemzetközi szerződés* - Kormányrendelet (és a még hatályos minisztertanácsi rendelet), illetve Nemzetközi szerződés* - Miniszterelnöki rendelet, Miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete - az önálló szabályozó szerv (pl. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének) vezetőjének rendelete** - önkormányzati rendelet, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete   * A magánszemélyek, állami szervek számára jogot és kötelezettséget megállapító nemzetközi szerződéseket törvénnyel vagy kormányrendelettel – a Magyar Közlönyben – ki kell hirdetni, így válnak a belső jog forrásává. A törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés az Alaptörvény alatt, de a törvény fölött, még a kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés a törvény alatt, de a kormányrendelet fölött helyezkedik el a jogforrási hierarchiában. Nemzetközi szerződésben foglalt normával ellentétes jogszabályt nem lehet alkotni, és a nemzetközi szerződés tartalma nem ütközhet az Alaptörvénybe se. ** Korábban az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkárok is bocsáthattak ki rendelkezéseket a kormány által meghatározott feladatkörben és törvényben kapott felhatalmazás alapján. Az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkári tisztség már megszűnt, de vannak még ilyen hatályban lévő rendelkezések.   Az Alaptörvény T) cikke határozza meg, hogy mely állami szervek milyen terjedelemben rendelkeznek jogalkotó hatáskörrel. Így az Országgyűlés Alaptörvényt és törvényt, a Kormány rendeletet, a Kormány tagjai rendeletet, az MNB elnöke rendeletet, az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletet, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletet bocsáthat ki (lásd: A jogalkotó szervek c. fejezet). Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete [Magyarország Alaptörvénye, Alapvetés T) cikk]. Jogforrás: a jogalkotó szervek és az általuk meghozott jogszabályok. Jogforrási hierarchia: az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Alkotmánybíróság megsemmisíti azokat az alaptörvény-ellenes (korábban alkotmányellenes) jogszabályokat, amelyek a jogforrási hierarchia szabályába ütköznek. Példa: a siófoki építési szabályzat egyik szakasza alkotmányellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 24/2005. (VI. 24.) AB határozat és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet II. Fejezetének megsemmisítéséről szóló 89/2009. (IX. 24.) AB határozat. Melyek az Európai Unió jogszabályai? Az ún. közösségi jog az alábbi elemekből áll: a) Elsődleges jogforrások: - alapító szerződések (Treaties) és az ezt módosító, kiegészítő szerződések, - csatlakozási szerződések. b) Másodlagos jogforrások: - Rendelet: (regulation) minden tagállamra nézve kötelező érvényűek, közvetlenül alkalmazandók, anélkül, hogy a magyar jogba át kellene emelni (közvetlen hatály). - Irányelv: (directive) kötelező erejű jogszabályok, de be kell emelni a magyar joga - külön törvényt, rendeletet kell hozni a témában. Az irányelv általában az elérni kívánt célt határozza meg, míg az ehhez szükséges eljárási szabályokat az adott tagállam szabadon hozza létre. - Határozat: (decision) közvetlenül alkalmazandó de, csak azokra kötelező, akik a jogszabály címzettei. Magán- és jogi személyekre, illetve tagállamokra egyaránt vonatkozhat. - Ajánlás (recommendation) és vélemény (opinion): nem kötelezőek. c) Harmadlagos jogforrások: az Európai Bíróság által hozott döntések Fontos: - Az uniós jogszabályokat a Magyar Közlönyben nem hirdetik ki, csak az EU hivatalos lapjában (Official Journal of the European Union). - A közösségi jog elsőbbséget élvez a magyar joggal szemben, ha a kettő ellentétben áll egymással, akkor az uniós jogszabályt kell alkalmazni (a közösségi jog elsőbbsége). - A közösségi jog hivatkozható a magyar bíróságok előtti eljárásban is (a közösségi jog közvetlen hatálya). Mik azok a közjogi szervezetszabályozó eszközök? A közjogi szervezetszabályozó eszközök nem jogszabályok, de fontosak az állami szervek működése szempontjából. 2011. január 1-jétől léptek a közjogi szervezetszabályozó eszközök az állami irányítás egyéb jogi eszközei helyébe, melyek a határozat, az utasítás, a jegybanki rendelkezés, a statisztikai közlemény és a jogi iránymutatás voltak. A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes, és abban jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó – törvény alapján kiadható – más jogi eszköz a jogszabály mellett a közjogi szervezetszabályozó eszközzel sem lehet ellentétes [2010. évi CXXX. tv. 24. §]. Két közjogi szervezetszabályozó eszközt különböztetünk meg: - Normatív határozatban szabályozhatja az Országgyűlés, a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács saját szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését [2010. évi CXXX. tv. 23. §]. - Normatív utasításban szabályozhatja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint a polgármester és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét. Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki meghatározott szervek (az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa, az önálló szabályozó szerv, valamint a Miniszterelnökség és a minisztérium) hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező [2010. évi CXXX. tv. 23. §]. Érintett jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.); 89/2009. (IX. 24.) AB ha.; 1987. évi XI. tv.; 2010. évi CXXX. tv.; EUMSZ 288. cikk;