HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLY

HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLY

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2011.11.21. )

Az építési engedélynek megfelelően elkészült épületbe a jogszabályok szerint csak használatbavételi engedély birtokában lehet beköltözni. Használatbavételi engedély nélkül például a társasházi lakásunk sem lesz a külön tulajdonunk, mivel az új házat sem tüntetik fel az ingatlan-nyilvántartásban. A hétköznapi életben ezt az engedélytípust lakhatási engedélynek szokták nevezni. Milyen esetekben kell használatbavételi engedélyt kérni? Az építési engedélyhez és az egyszerűsített építési engedélyhez kötött építmények használatbavétele kizárólag használatbavételi engedély alapján történhet [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 35. §; 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet VIII., IX. fejezet]. Lehet a használatbavétel (beköltözés) után kérni az engedélyt? A használatbavételi engedélyt az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt - kell kérni. Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján egyidejűleg megépült több építményre, illetőleg elvégzett többfajta építési tevékenységre a használatbavételi engedélyt külön-külön is meg lehet kérni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 35. §]. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni. Érdemes tudni, hogy aki használatbavételi engedélyhez kötött építményt engedély nélkül ad vagy vesz használatba, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható [218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. 136. §]. Befejezetlen épület kaphat használatbavételi engedélyt? Az építési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre (önálló rendeltetési egységekre) szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni. Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására a fentiek szerint nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) a hatóság az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig csak ideiglenes használatbavételi engedélyt adhat. További feltétel, hogy az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarhatja. Az építési engedély szerinti teljes építményre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megadni. Mit kell mellékelni a kérelemhez? A használatbavételi engedélykérelemhez - a tartalmától függően - mellékelni kell a) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt. b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított, d) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek, e) ha a kivitelezés során a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban (és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban), f) a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti kitöltött statisztikai lapot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 36. §, 25. §]. A Kivitelezési kódex 5. számú melléklete szerinti építési-bontási hulladék-nyilvántartó lapot már nem kell benyújtani az építésügyi hatósághoz. Az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, amelyet közvetlenül a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 38. §]. Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, az építtető vagy annak helyszíni megbízottja köteles gondoskodni arról, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárás során az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon [1997. évi LXXVIII. tv. 44. §]. Fontos kiemelni, hogy a használatbavételi engedélyezéshez az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nem szükséges [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 18. §]. Ügyintézési határidő A használatbavételi engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított huszonkét munkanapon belül kell meghozni a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklet IX. oszlopa szerinti építési tevékenységek használatbavételi engedélyezése esetén [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 37. §]. Az engedély hatálya A használatbavételi engedély csak határozatlan időre szólhat [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §]. Mit vizsgál a hatóság? A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki dokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint c) az építmény zavartalan használatához szükséges járulékos építmények (pl. parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók) megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e. A használatbavételi engedélyben egyebek mellett szerepelnie kell egy tájékoztatásnak arról, hogy az elkészült épületről az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben és az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 37. §; 176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 1. §; 7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. §]. A hatóság köteles az engedélyest (építtetőt) figyelmeztetni arra is, hogy az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 37. §]. Hibák esetében megtagadható az engedély kiadása? A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását az egész építményre, vagy annak egy részére az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig, az építési engedélybe foglalt kikötések, feltételek teljesítéséig csak akkor tagadhatja meg, az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza. A használatbavételi engedélyezéskor a használatbavételi engedély 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerinti megadása mellett, a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló, még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetését, az építési engedélybe foglalt kikötések és feltételek teljesítését megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel (eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett) a kötelezésre vonatkozó előírások szerint köteles elrendelni a hatóság [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 37. §]. A használatbavételi engedély csak akkor adhatja meg a hatóság, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel. Az építésügyi hatóság az építmény használatbavételét megtiltja, vagy építésügyi hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé, ha -          az építmény vagy egy része rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy -          az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását feltételekhez kötheti, az engedélyben kikötéseket tehet [1997. évi LXXVIII. tv. 44. §; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 38. §]. Ne feledkezzünk meg a földhivatali eljárásról! Ha az építtető az építési munkákat befejezte, a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély kézhezvétele után az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet kell előterjesztenie. Az építmény ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetéséhez a területileg illetékes földhivatalhoz kell benyújtani: - az erre irányuló kérelmet, valamint - az ahhoz mellékelt jogerős használatbavételi engedély másolatát és - az épületfeltüntetési vázrajzot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 38. §]. Mi van abban az esetben, ha a 2008. január 1-je előtti építési engedély alapján elkészül az épület? Álláspontom szerint, ha a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján engedélyt kellett kérni az épületre, de a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint az adott építési munka már nem engedélyköteles, akkor az elkészült épületre már használatbavételi engedélyt sem kell kérni. Hangsúlyozom, hogy ez csak az én véleményem, a jogszabályok egyértelműen nem rendezik ezt a kérdést.