AZ ÉPÍTTETŐ FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE

AZ ÉPÍTTETŐ FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2008.10.01. )

2006. május 1-jétől leginkább az építtetők felelőssége nőtt meg, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy a jogalkotó a leglátványosabban ezt a részt bővítette ki. Míg korábban a jogszabály alapján az építtető azért volt felelős, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt megvalósuljanak, az építési törvény 43. § (1) bekezdése szerint - e mellett - az építtető felel: a) az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve b) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért, c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért, e) az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért, f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, g) azért, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon, h) az építési törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért i) - a kivitelezővel együttesen - az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladék elszállításáért, a környezet és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában történő átadásáért, a környezetben okozott károk megszüntetéséért [1997. évi LXXVIII. tv. 43. §]. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a felsorolást a vonatkozó jogszabályok áttanulmányozásával magunk is összerakhattuk volna - például az építésügyi hatósági engedély megszerzésének építtetői kötelezettségét a Polgári Törvénykönyvben is megtalálhatjuk -, de mindenképpen hasznos egy ilyen jellegű összefoglalás a legfontosabb építésügyi jogszabályban is. A Kivitelezési kódex kiegészítette az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése során az építtető feladatait, amelyek a következők: a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése, b) a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása, c) a megfelelő tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása, d) az építési engedélyhez nem kötött, felelős műszaki vezető irányítása nélkül végezhető tevékenységek esetében az építési szakmunkás kiválasztása, e) az építési napló ellenőrzése, f) a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, g) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 6. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 39. §]. Milyen feladatai vannak a beruházás-lebonyolítónak? A közbeszerzési eljárásokban már korábban is jogszabályban meghatározott feladatokkal látták el a beruházás-lebonyolítót, azonban e körön kívül eső építési tevékenységek során alkalmazott beruházás-lebonyolító feladatkörét nem határozták meg jogszabályi szinten. Így korábban csak a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályaiból, illetve magából a szerződésből derülhetett ki, hogy ennek a személynek, szervezetnek milyen feladatai vannak. Ezt a hiányosságot pótolta a Kivitelezési kódex 2008. január 1-jével azzal, hogy meghatározta a beruházás-lebonyolító feladatait. Fontos, hogy a felek eltérhetnek a felsorolásától, viszont ha nem teszik, a jogszabályban rögzített feladatokat kell ellátnia a beruházás-lebonyolítónak. A külön jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező, az építtető általános megbízottjának tekinthető beruházás-lebonyolító feladata különösen az, hogy szerződéseket kössön az építtető nevében, illetve kiválassza a tervezőt, a kivitelezőt, az építési műszaki ellenőrt és koordinálja a tevékenységüket. A beruházás megindításához szükséges személyi feltételeket is ő határozza meg, és előkészíti az építtető döntéseit. A döntéselőkészítés szükség szerint magában foglalhatja előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetését, az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzését, a beruházás gazdasági számításainak előkészítését (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.), valamint a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés, elő- és utókalkulációs elemzések készítését. A felek eltérő megállapodása hiányában a beruházás-lebonyolító feladata a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása. Fontos kiemelni, hogy a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése is a beruházás-lebonyolító feladatkörébe tartozik. Az építtető helyett a beruházás-lebonyolító végzi az árviták rendezését, és ő választja ki, biztosítja és adja át a munkaterületet a kivitelező részére, továbbá akár tervezői művezetésre is (ideértve a szakági tervezői művezetést is) megbízást adhat [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 7. §, 14. §]. Kapcsolódó jogszabályok: 290/2007. (X. 31.) Korm. rend.;1997. évi LXXVIII. tv.;