A nemzetközi jog alapjai

1.  A nemzetközi kapcsolatok „szerkezetének” fejlődése: A nemzetközi kapcsolatok rendező elveinek fejlődése:   a) Szuverenitás,    b) Önrendelkezési jog,   c) Egyenlőség, d) Háború-tilalom,I.Nemzetközi kapcsolatok létezésének 2 feltétele: 1. Elkülönült politikai entitások , 2. Tényleges kapcsolatok.A bölcső (i.e. 2100 k), Az első két évezred, Görög városállamok (i.e. 6-4. sz.).,.            Középkor (476-1492/1648)Római Birodalom felbomlása9. sz.-tól            Birodalmak, államok:Bizánci Császárság, Nagy Károly birodalma, 1492         Amerika felfedezése , 1648       Vesztfáliai béke. Birodalomalapítási mánia: Cél: az (ismert, belátható) világ meghódítása, Birodalmaknak nem hiányzik a nemzetközi jog, Pápaság és császárság „univerzális” hatalmi igényei.Példa: Első invesztitúra-küzdelem, VII. Gergely (1073-1085), pápa és IV. Henrik (1056-1106)német-római császár között (vége: Canossa). Vesztfáliai béke (1648): Német-római Birodalom elveszti tartalmát, Elismerik 300 fejedelemség, Hidegháború után: 14 volt szovjet köztársaság, 2 volt csehszlovák köztársaság, 5 volt jugoszláv köztársaság. Két birodalom maradt: Kína: 1,3 md, India: 1 md , - Európai államok határai tartósakká váltak

Afrikai államok tovább osztódhatnak, Önálló államok száma: 1918: 42, 1945: 60, 2006: 191 (ENSZ-tagállam) + Tajvan

2 A nemzetközi jog forrásai (jogforrás: a nemzetközi jogban: azok a formák, melyekben megjelenik a nemzetközi jogot alkotó államok egyeztetett akarata.

Nemzetközi Bíróság Statútuma:

 a) nemzetközi egyezményeket,  b) a nemzetközi szokást, c) általános jogelveket; d) az 59. Cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntése, publicistáinak tanítását mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.

”Kötelezettséget eredményezhetnek ezen kívül még:

egyoldalú nyilatkozatok, nemzetközi szervezetek határozatai,

 Általános jogelvek: 1. Estoppel elve: saját mulasztására jogok megszerzése végett senki sem hivatkozhat, 2. szerzett jogok tiszteletben tartása.3. Pacta sunt servanda elve:  nemzetközi megállapodások kötelező ereje. 4. Jóhiszeműség. 5. a belső jogrendszerek általában elfogadott jog elvei.6. méltányosság= equity: 7. emberiesség alapvető elvei: a nemzetközi humanitárius jog elveinek és szabályainak magva. 8. kártérítési kötelezettség és tartalma = damnum emergens, lucrum cessans.9.zerzett jogok védelme.10.közvetett bizonyítékok megengedhetősége (Korfu csatorna ügy).11.res judicata kötelező ereje (Adminisztratív Tanács ügy).

3. A nemzetközi szokásjog; a szokásjog és a szerződési jog összefüggései : szokás a jog dinamikus forrása az államok gyakorlatából és magatartásából vezethetők le. „jog gyanánt elismert általános gyakorlat” bizonyítékaként kell szolgálnia. Egyfelől: materiális tényezőből ( államok tényleges magatartásából), másfelől( másfelől egy ,pszichológiai vagy szubjektív meggyőződésből áll ami ezt a magatartást jognak tekinti (ez az opinio juris). Tiltakozás, hozzájárulás és a szokásjog változása:. Helyi szokás: Szerződések: vagy nemzetközi egyezmények a szokáson keresztül kialakuló joggal ellentétben a jogalkotás modernebb és tudatosabb formái. Nemzetközi Bíróság Statútuma, Szerződések két csoportjuk van: 1. egyetemes vagy általános érvénnyel felruházott = un: jogalkotó szerződések( law making teraties), 2. megállapodások amik 2 vagy több államot köteleznek (teraty contracts). Normatív szerződések: minden államra nézve kötelező magatartásszabályokat írnak elő.

4.A nemzetközi jog és a belső jog viszonyára vonatkozó elméletek: a belső jog a kormányzás hazai vonatkozásait szabályozza, egyének egymás közötti, ill a közhatalomhoz fűződő viszonyai,  nj tárgya az államok egymás közötti kapcsolatai, A nj és a bj viszonyára vonatkozó elméletek: dualista: 2 külön jogrend, XIX. sz: Triepec, Anzinotti = radikális dualizmus: nj-bj között nincs érintkezési felület, mert különböző jogforrások , szabályozás jelege.,mérsékelt dualizmus: nem állíthatja, hogy nem találkozhat a két jogrendszer, a bj érvénytelensége konfliktushoz nem vezet, csak az állam nemz-i felelősségét váltja ki, monista: 1 jogrend, a nemzetközi és a belső normák anyagi jogi szempontból nem különülnek el egymástól,. csak formai különbség van. radikális (Kelsen) jog kötelező magatartási szabály, radikális mérsékelt – tagadja h. összeütközéskor a bj semmis, hanem az állam felelősségét eredményezi hatályos állapot: 1872. évi Alabama igények-ügy: a bíróság kimondta, hogy „…Anglia nem hivatkozhat belső joga hiányára nj-i kötelezettsége kimentése céjából…”, nem válaszolható meg h. dualista (Olaszo, Mo, No) v. monista (Fro).

5. az általános nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések a belső bíróságok előtt: 1.transzformáció: nj-i szab átalakítását bj-á, a 2 jogrend különböző, de a nj hatással van az állam belső viszonyaira, azt a megfelelő alkotmányos mechanizmus útján pl. törvényhozással kifejezetten és konkrétan transzformálni kell a belső jogba, .2.inkorporáció: monista szemlélet, Angliában az ország jogának része, nj-ot elismeri a bj-i színtéren alkalmazható jogként, a bj mellett alkalmazható, automatikusan, alkotmányos ratifikációs eljárás szükségessége nélkül részévé válik a jognak (Blackstone jogász a megfogalmazója) – a common law teljes terjedelmében inkorporálja a nj-ot, így a hazai jog részévé válik, .3. szintézist próbál létrehozni, . nemzetközi jog a belső bíróságok eljárásában: Angliában az inkorporáció doktrínája lett az uralkodó:a.) nemzetközi szokásjog:a nj teljes terjedelmében része Anglia jogának.b.) nemzetközi szerződések: a nemz szerződések bj-i alkalmazására más szabályok érvényesek, Angliában az uralkodót illeti meg a nemz-i szerződések megkötésének alkotmányos joga, ezt a kizárólagos hatáskört a bíróságok nem vonhatják kétségbe – jsz azonban érintheti ezt a hatáskört (1978. tv: Anglia semmilyen, az Európai Parlament hatáskörét bővítő szerződést nem ratifikálhat anélkül, hogy azt a parlament előzőleg jóváhagyná),

6. A nemzetközi jog és az általános jogelvek a magyar jogrendben : AB 53/ 1993 és 36/ 1996. számú határozatai tisztázzák a nemzetközi jognak a magyar jogrendben elfoglalt helyét. Alkotmány 7§ (1) a Magyar Köztársaság  jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Ezt konkretizálja a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 1982. évi 27. tvr., a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény az Alkotmánybíróságról. Az alkotmánybírósági gyakorlat a mérvadó.szokásjog + általános jogelvek: helyzetéről sem alkotmány sem egyéb jogszabály nem tesz említést. Kiindulópont az alkotmány 7§ (1).  általánosan elismert szabályokat az alkotmány a magyar jogba transzformálja. Nemzetközi jog és a magyar jog két külön jogrendszert képez= dualizmus. Nemzetközi szerződéseket transzformálni kell. A nemzetközi szokásjog és a civil nemzetek által elismert általános jogelvekkel kapcsolatban pedig az inkorporáció az irányadó: azaz a maguk összességében külön kihirdetés vagy közzététel nélkül ültetődnek át a magyar jogrendbe.

7….Milyen alanyai vannak a nemzetközi jognak: jogalanyiság: meghatározott entitásoknak, legyenek azok egyének vagy társaságok, minden jogrendszerben kikényszeríthető jogosultságai és kötelezettségei vannak.A nemzetközi életben számos szereplő vesz részt: államok, nemzetközi szervezetek, regionális szervezetek, nem kormányzati szervek, köztestületek, , egyének. Közülük nem mindegyik rendelkezik jogalanyisággal a nemzetközi színtéren azonban bizonyos befolyással bírnak. Alanyok: 1. Államok, 2.. protekturátusok és védnökség alatt álló államok:.3.. szövetségi (föderális államok: .4. sui generei területi egységek,.4.1. mandátum és a gyámság alatt álló területek,.4.2 kondomínium,. .4.3. nemzetközi igazgatás alá helyezett területek: .4.4. Államok társulása,.4.4.1.Társult államok,.4.4.2.ENSZ által elfogadott társulás,.4.4.3.Nemzetközösség,.4.4.4.Németország 1945 után:4 megszállási övezet ,.5. különleges entitások: .5.1.Máltai Lovagrend,.5.2.Szentszék és vatikáni állam,.5.3.Felkelőmozgalmak és hadviselő csoportok,.5.4.Nemzeti felszabadítási mozgalmak,.5.5.Nki közhasznú társaságok,.5.6.Transznacionális társaságok,

8 állam, mint jogalany, önrendelkezés, államiság feltételei:

9  államok kialakulása megszűnése,

Államok:Lauterpcht szerint csak az államok lehetnek a nemzetközi jog alanyai. 1. államiság létrejötte:új állam megszületése elsősorban jogi vagy ténykérdés? 1933-as montevideói egyezmény államiság jogi feltételei: állandó lakosság, meghatározott terület, kormányzat, más államokkal való kapcsolattartás képessége. 2. önrendelkezés az államiság járulékos feltétele, aminek megtagadása az államiság létrejöttét megakadályozza.3. államelismerés: olyan ténybeli helyzet elfogadása aminek jogi jelentőséget tulajdonítanak. lehet 1. konstitutív( nemzetközi jogi értelemben csak elismeréssel jön létre az állam), dekleratív ( ha az államiság ténybeli kritériumai teljesülnek, létrejön az állam, mint nemzetközi jogalany, az elismerés tehát csupán politikai és nem jogi aktus. 4. államiság megszűnése: összeolvadás, beolvasás (= annexio) következtében szűnhet meg. Ténykérdés , de jogi feltételek teljesülését követeli meg. Az állam megszűnéséhez általában a nemzetközi közösség egyetértése szükséges. 5. államok alapvető jogai: a nemzetközi jogrendből fakadnak, amely képes alanyai jellemzőinek a meghatározására. 1. függetlenség(, 2. egyenlőség(3.békés egymás mellet élés(4.: egymás területi integritásának és szuveneritásának kölcsönös tiszteletben tartása, agresszió tilalma, egymás ügyeibe történő be nem avatkozás, egyenlőség),

10 Protektorátus, védnökség, suigenereis területi egység, különleges elbírálású területek:

Protektorátus (Az érintett területi egység egy állammal köt szerződést, melynek értelmében jogalanyiságát fenntartja, de önálló államiságát nem) Védnökség( Megtartja külön államiságát, de a másik állammal olyan érvényes szerződéses viszonyba lép, amely a védnökséget gyakorló állam számára lehetővé teszi, hogy külügyben és belügyben is feladatokat vegyen át tőle (pl.:Marokkó-Fr.o.) 7. szövetségi (föderális államok tagállamainak nemzetközi szerződőképessége: Szövetséges (föderális) állam: bizonyos fokú autonómiával rendelkező közösségeket fognak össze. ( pl: Svájc kantonok köthetnek gazdasági, határrendészeti, megállapodásokat köthetnek. Alkotmány hat.meg az autonómiát. ..sui generei területi egységek. 1.1. -mandátum: I.VH.után a felszabadított gyarmatokat olyan fejlettebb népek uralma alá helyezték, akik tapasztalataikat átadva segítették a volt gyarmatokat. A Népszövetség nevében -.1..2.gyámsági rendszer: II.VH.után a mandátumrendszer gyámsági rendszerré alakult át. (vagy USA: szabad társulási megállapodásokat kötött):. 1960: DAK nem teljesítette a kötelezettségeit, így mandátum megszűnt, Namíbia ezért az ENSZ közvetlen felügyelete alá került, ezért a DAK erőit ki kellett vonni. .2.kondomínium: Új-Hebridák): két vagy több állam egyenlő mértékben gyakorol szuverenitást egy terület és annak lakosai felett. A területen egyik állam (Gbr.,Fr.o.) A közös feladatokat jegyzőkönyvben rögzítik, hatáskörrel csak az egyes nemzetekkel foglakozó rezidens biztosok kaptak.. 3. nemzetközi igazgatás alá helyezett területek: ha egy területet nemzetközi rezsim alá helyeznek, nemzetközi terület jön létre: (Jeruzsálem olyan különleges Nki terület, amely az ENSZ igazgatás alatt áll (=corpus separatum). 4. Államok társulása: a nem jön létre új állam, de az aktus Nki joghatással bír..4.1. konföderáció: az együttműködés egyik legszorosabb példája. Keretében több állam működik együtt korlátozott feladatkörrel felruházott központi intézményekben, általában Nki egyezm. alapján...4.2.Társult államok: kis terület, fejletlenség miatt alakítanak ki szorosabb viszonyt. .4.3.ENSZ által elfogadott társulás: ha a társult egység a hatalom gyakorlásának elfogadható mértékét a magáénak tudhatja, ideértve a belügyeket..4.4.Nemzetközösség: közös érdek és történelmi kötelékek alapján létrehozott társulás.4.5. Németország 1945 után:4 megszállási övezet volt. .… különleges entitások:.1. Máltai Lovagrend: katonai ér orvosi feladatok ellátására Máltát V.Károlytól kapták, 1834-ben Rómával közösen alapított humanitárius szervezetet, Olaszo. 1935-be  elismerte jogalanyiságát, mint különleges entitánst. .2.Szentszék és vatikáni állam: 1929. Lateráni szerződés: Olaszo.elismeri a vatikáni államot, és a nemzetközi kapcsolatok terén a Szentszék szuverenitását. .3.Felkelőmozgalmak és hadviselő csoportok: NJ elismeri, hogy bizonyos csoportok és mozgalmak a kérdéses területek de facto igazgatásának függvényében érvényes megállapodásokat köthetnek. .4.Nemzeti felszabadítási mozgalmak: Nki jogalanyiságuk az önkormányzatiság és az önrendelkezés mértékétől függ. .5.Nki közhasznú társaságok: az állami és a magánvállalatok közötti együttműködés céljából jönnek létre, , jogalanyiságuk nem (csak) a nemzeti jog alkalmazásától függ, irányadó szabályai több BJ-ból származik. Pl: Ontelsat, Eurofima, BIS, .6.Transznacionális társaságok: olyan magánvállalkozás, amelyek több, egymáshoz kapcsolódó, az anyavállalat által összefogott jogi szem.ből állnak, de nincs Nki jogalanyiságuk,

11 A népek önrendelkezési joga : 1960, A gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről: szóló 1514. (XV) számú határozat: minden népnek joga van az önrendelkezésre, minden nép szabadon határozza meg politikai státusát, és törekszik gazd., tsi., kult.fejlődésre.. ENSZ dekolonizációs bizottsága ma is foglalkozik a függő területekkel.

1966,1970, ENSZ emberi jogi egyezm.ek: a részes államok előmozdítják a népek ÖRJ-nak magvalósulását.-Önrendelkezés minden népet megillető jog így a Nki jogosultságok közvetlen letéteményeseként minden nép a NJ alanyává vált. jogalanyiság megszerzése: Objektív( ergo omnes jogalanyisággal rendelkezik, nemzetközi közösség egészének vagy nagy részének cselekvése kell hozzá), minősített (csak a beleegyezését adó másik jogalanyra nézve kötelező, csak in personam hatállyal bír)

12. A szuverenitás: az állam pedig a szuveneritás eszméjén alapszik, ami a belső viszonyokban a kormányszervek főhatalmát jelenti, külső viszonyokban pedig az állam mint jogi személy legfelsőbb hatalmát. Területi szuveneritás: egy maghatározott területre vonatkozó jogokra utal. az állam saját területe feletti hatalmának kizárólagosságával van összefüggésben. Terra nullius:  egyetlen szuverén uralma alá sem tartozó terület. Res communis: nem alkalmas arra, hogy valamely szuverén az uralma alá vonja ( nyílt tenger, világűr). Új államok és az államterületre vonatkozó jogcím: 2 féleképpen nyerhet el állami függetlenségé(1.alkotmányosan=  ha a korábbi ellenőrzést gyakorló kormányzattal kötött megállapodás alapján száll át a hatalom,  2.v. nem alkotmányosan= ha a korábbi szuverén akarata ellenére, többnyire erőszakkal történik a függetlenné válás: elszakadás v. forradalom lehetséges. A többi állam dönt elismerik e az új államot és elfogadja e az új statusnak a jogi következményeit.

13. Az erőszak tilalma :Alapokmány 2. cikkének (4): a szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló v. az ENSZ céljával össze nem férő bármely más módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől v. erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell.. Kivételek az ENSZ kollektív intézkedéseivel és az önvédelemhez való joggal kapcsolatosak. Erőszak fajtái: retorzió: az állam olyan barátságtalan és hátrányt okozó cselekménye, amely egy másik állam jogsértését torolja meg pl: diplomáciai kapcsolatok magszakítása, Ilyen a Hickenlooper féle külföldi segítségnyújtásról szóló tv. módisítása az USA-ban ( aki USA tulajdont államosít nem kap segítséget ha kártérítést nem fizet), represszália: olyan cselekmény amely önmagában jogellenes lenne, de az állam azért alkalmazza, hogy ezzel megtorolja egy másik állam korábbi jogsértő cselekményét.  Jóvátételi kérelemnek kell megelőznie amit a jogsértő állam nem teljesít, és arányosnak is kell lennie. az erőszakmentes represszália jogszerűen alkalmazható, az erőszakot magában foglaló csak akkor ha önvédelemként folyamodnak hozzá. A békés blokád is represszália. ENSZ közgyűlés határozata milyen cselekmények tekinthetők agressziónak: 1.agresszió:  fegyveres erő alkalmazása más állam szuveneritása területi épsége politikai függetlensége ellen,. önvédelem: olyan azonnali mindent elsöprő szükségszerűség, amely más eszközök igénybevételére nem hagy lehetőséget, és megfontolásra sincs idő. feltartóztató (interceptíve) önvédelem akkor jogszerű ha a fegyveres támadás azonnal várható. Állampolgárok védelme külföldön: Kollektív önvédelem: az egyes önvédelmi jogokból adódik össze, egy átfogó biztonsági rendszer alapja. Ezen alapul a NATO.

14. Az egyének helyzete a nemzetközi jogban: a kormányközi szervezeteket az államok, egy formális nemzetközi közjogi szerződéssel hozzák létre, e szervezet nemzetközi jogalanyiságáról, természetes és jogi személyek: a) főszabályként: nem jogalanyai a nemzetközi közjognak; akkor sem, ha rájuk nézve nemzetközi közjogi szerződés jogokat / kötelezettségeket állapít meg (ekkor e személyek e szerződésnek csupán kedvezményezettjei) pl.: XY átlép egy országhatárt,   b) kivételként: jogalanyai a nemzetközi közjognak; ha e személyek közvetlenül kívánják jogaikat érvényesíteni az állammal szemben (pl.: XY az emberi jogi bírósághoz fordul)pozitivista elméletek (XIX. sz) az állam kp-i szerepét, kizárólagosságát hangsúlyozták (az egyének csupán tárgyai a jogi szabályozásnak, jogalanyok csak az államok és esetleg a nemz-i szervezetek lehetnek) modern gyakorlat: az egyéneket mint a nj alanyait és résztvevőit egyre inkább elismerték, főszabály: nem rendelkeznek perképességgel nemz-i szerződés megsértése ügyében – ugyanakkor az államok megállapodhatnak abban, hogy az egyénekre (bj-től függetlenül) meghatározott, a nj keretei között érvényesíthető jogokat ruháznak, 1945-ben elfogadott A legfőbb háborús bűnösök bírósága elé állításáról és felelősségre vonásáról szóló egyezmény csak az ilyen bcs-eket elkövető egyének megbüntetésével lehet érvényre juttatni ENSZ közgyűlés megállapította, hogy  a népirtás nemz-i bcs, amely egyéni felelősséggel jár..

15. Az emberi jogok természete: 1948. december 10: elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát : (preambulum: minden ember egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése a szabadság, az igazság és a béke alapját alkotja a világon)  .1.  1919. Nemzetek Szövetségének megalapítása.2.  1919. Békeszerződések a balkáni és a kelet-európai államokkal: kissebbség  védelmét kimondó rendelkezések, egyenlő bánásmód,   .3.  versailles-i szerződés: felállították a Nemz-i Munkaügyi Szervezetet (célja: jobb munkakörülmények, szakszervezeti szab)  .4.  II. vh: óriási hatás, alapelvek: ENSZ alapokmány rögzítette, de nem tisztázta: .1.  belső joghatóság: államnak nincs joguk beavatkoznia más államok belügyeibe (ez az államok szuverenitásának és =nek a következménye).2.  belső joghatóság kimerítésének szabálya: előbbi alapelvből ered, .3.  jogok elsőbbsége. .4.  nemzetközi szokásjog és az emberi jogok: egyes emberi jogok az állami gyakorlat fényében úgy tekinthetők, mint amelyek a nemz-i szokásjog részévé váltak, kínzás, népirtás, rabszolgaság, diszkrimináció tilalma, .5.  legjobb védelem elve: egyén szempontjából legmagasabb védelmet kell figyelembe venni, ugyanezt kell alkalmazni több versengő szerződésnél,.6.  párhuzamos eljárás elkerülésének elve..7.  csoportok és az egyének kollektív jogainak védelme.. 8.  népirtás (genocídium) tilalma: 1848-ban aláírt Egyezmény a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről ..9.  diszkrimináció tilalma: a csoportra és annak egyes tagjaira egyaránt vonatkozik: 1965-ben aláírt,  1969-ben hatályba lépett A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemz-i egyezmény: az ENSZ alapokmány diszkriminációellenes rendelkezéseire épült, minden megkülönböztetés: faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel tilalmát jelenti, minden személy egyenlő a tv előtt, így a tv-nek minden megkülönböztetést tiltania kell, .10.  önrendelkezés alapelve (mint emberi jog)..11.  kisebbségek védelme: 1947-ben létrehozták az ENSZ-ben a diszkrimináció megelőzésével és a kisebbségek védelmével foglalkozó albizottságot. 1966-ban elfogadták a polgári és politikai jogok nemz-i egyezségokmányát.

16. 17. Az ENSZ emberi jogi rendszere , emberi jogi szerződések végrehajtási mechanizmusai:

1948. dec 10: Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának elfogadása – ellenszavazat nélkül .1993. évi Bécsi ENSZ emberi jogi világkonferenciája: valamennyi emberi jog egyetemes, oszthatatlan és kölcsönösen függ egymástól, néhány hónap múlva létrehozták az ENSZ emberi jogi főbiztosi posztját – 48/141. Közgyűlési határozattal be is töltötték (főbiztos: ENSZ tisztviselő)fontosabb nemzetközi egyezségokmányok: Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (1968),Kulturális, Gazdasági és Szociális Jogok Egyezségokmánya(66).Népirtást Tilalmazó Egyezmény: (tulajdonképpen az élethez való jogot biztosítja, népcsoport megsemmisítésére irányul)Faji Diszkriminációról szóló Egyezmény (1965), Nőkkel szembeni diszkriminációról szóló Egyezmény(79)Gyermekek Védelméről szóló Egyezmény(89): Kínzás, Megalázó Bánásmód Tilalmáról szóló Egyezmény(84).testületek, akik az emberi jogokkal foglalkoznak, de ezek mögött nincs szerződés: .1. Emberi Jogok Bizottsága, .2. Emberi Jogi Bizottság, .3. ENSZ BT (béke és biztonság veszélyeztetése esetén hatáskörébe vonhatja az emberi jogokat) Összefoglalva: A legtöbb nemz-i emberi jogi egyezmény kötelezi az államokat, hogy a rendelkezéseket belső jogalkotásuk útján vagy egyéb módon intézkedéseket tegyenek. Számos szerződés megkívánja az időszakonkénti jelentéstételt. Nő azon szerződések száma, amelyek bizottságokat hoznak létre – vh ellenőrzésére viszonylag kevés szerződés ad jogot egyéni panasz benyújtására. A bizottságok elterjedése anyagi erőforrások és az egyes intézmények közötti összhang tekintetében problémákat vet fel- az emberi jogi tevékenység továbbra is súlyosan alulfinanszírozott.

18. Emberi jogok bizottsága(EJ.okB): a Gazdasági és szociális Tanács(GSZT) segédszerveként 1946-ban alapították igen széles hatáskörrel. Tanulmányokat, ajánlásokat egyezménytervezeteket készít emberi jogi kérdésekben. eredetileg 43 majd 1990. óta 53 tagállam képviselőiből áll, akiket méltányos földrajzi megoszlás alapján választanak ki. először 1967.ben a Gazdasági és Szociális Tanács 1235. számú határozatának felhatalmazása alapján Dél-Afrika kérdését vizsgálta. ad hoc munkacsoport jött létre. Különleges rapportöröket nevezett ki a bizottság ( jelentéstevők), Emberi jogi bizottság (EJiB):a polgári és politikai jogok egyezségokmányát 1966.ban fogadták el, 1976.ban lépett hatályba. az EjiB.t az Egyezségokmány IV. része alapján alakították meg. 18 független szakértőből áll, a részes államok választják mag méltányos földrajzi megoszlás szerint őket. Évente 3 ülés Genfben és New Yorkban, konszenzus alapján határoznak. Elsődleges eszköz a jelentéstétel . EMBERI JOGI TANÁCS: (korábban Emberi Jogok Bizottsága):60/251. ENSZ Közgyűlési határozat, 2006. április 3.A REFORM CÉLJA: --- továbbfejleszteni az Emberi Jogok Bizottságának működését, kiküszöbölni az egyes hiányosságokat. --- HATÁSKÖRE:--- A Tanács az emberi jogok megsértésének helyzeteit vizsgálja, beleértve az emberi jogok nagy mértékű, szisztematikus megsértését, majd ajánlásokat tesz, --- Koordináció az ENSZ rendszerén belül. MŰKÖDÉSÉNEK ELVEI: univerzalitás, pártatlanság, objektivitás, szelektivitás kizárása, konstruktív nemzetközi párbeszéd és együttműködés. FELADATAI:az emberi jogi képzés előmozdítása, tanácsadás, technikai segítségnyújtás, kapacitás-bővítés az adott állammal konzultálva és annak beleegyezésével,  (h) Ajánlásokat tehet,  (j) Éves jelentést nyújt be a Közgyűlésnek. TAGJAI: 47 tagállam képviselője, akiket közvetlenül, egyénenként, titkos szavazással a Közgyűlés tagjainak többsége választ, a tagságnak a méltányos földrajzi megoszlást kell követnie, regionális csoportok között oszlik meg.

19. Az európai kisebbségi vagy regionális nyelvek chartája: Az Emberi jogok európai egyezménye a kisebbségek kérdését csupán annyiban érinti, hogy az egyezményben biztosított jogokkal kapcsolatos, kisebbségekkel szembeni megkülönböz­tetés a 14. cikk értelmében a tiltott megkülönböztetés egyik formájának tekinthető.Az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Állandó Konferenciája a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája címmel szövegszerű javaslatot dolgozott ki, A Miniszterek Bizottsága 1992. június 22-én fogadta el a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. A charta a regionális és kisebbségi nyelvek használatának előmozdítása érdekében egy sor intézke­dést javasol, egyebek mellett az oktatás, a bírósági eljárások, a közszolgáltatások, a tö­megtájékoztatás, a kulturális intézmények, a gazdasági és a társadalmi élet, valamint a határokon átívelő csereprogramok területén. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt 1994. november 10-én fogadta el a Miniszterek Bizottsága, és 1995. február l-jén nyitották meg aláírásra. A keretegyezmény kimondja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek törvény előtti egyenlőséghez való jogát, és megtiltja a nemzeti kisebbséghez való tartozás alapján történő diszkriminációt. A keretegyezményben részes államok vállalják, hogy szükség esetén a megfelelő intézkedésekkel előmozdítják a nemzeti kisebbségekhez és a többséghez tartozó személyek teljes és hatékony egyenlőségét a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a kulturális élet minden területén. a Parlamenti Közgyűlés 1255. (1995) számú ajánlásával meg­erősített, 1201. (1993) számú ajánlása, mely szerint a nemzeti kisebbség fogalma azokra a személyekre utal, akik az érintett állam területén tartózkodnak, és annak állampolgárai; régóta fennálló, szilárd és tartós kapcsolatot tartanak fenn az adott állammal; etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságaik megkülönböztetik őket másoktól; kellően repre­zentatívak, de kevesebben vannak, mint az állam vagy az állam adott régiójának többi lakosa; és szándékukban áll közösen megőrizni mindazt, ami közös identitásukat adja, azaz egyebek mellett kultúrájukat, hagyományaikat, vallásukat és nyelvüket. Aggályos lehet, hogy ez a meghatározás leszűkíti a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek fogal­mát azokra, akik az érintett állam polgárai.

20 A nemzetközi menekültjog : migráns az, aki 1 évnél hosszabb időt tölt távol hazájától, a migráció lehet reguláris (= szabályozott) és irreguláris (= szabálytalan), a kényszervándorlás / menekülés kényszer (= külső körülmények) következménye.menekülő az, aki magáról azt állítja, hogy menekül (ezt nem ellenőrzi senki), ezzel szemben: menekült az, aki valamelyik menekült definíciónak megfelel (® a menekült a menekülőnél szűkebb kategória)a menekült státusz egy deklaratív kategória (e státusz papírral igazolható)D) A menekült definíciói: a definíció lehet univerzális regionális nemzetközi + nemzeti jogok által megalkotott, 2. definíciók: A) Az ENSZ univerzális definíciója (konvenció 1 cikk): “aki 1951 január 1 előtt * történt esemény következtében faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetőleg meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, / politikai meggyőződése miatti üldöztetéséből származó megalapozott félelem miatt az állampolgársága szerinti országon kívül  tartózkodik, és nem tudja / üldöztetése miatt nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, az a menekült”* az időbeni korlátot egy 1967-es kiegészítő jegyzőkönyv feloldotta. B) Az afrikai regionális definíció szerint: “menekült mindenki, aki a genfi egyezmény értelmében menekült, valamint az, aki agresszió, külföldi megszállás vagy a közrendet súlyosan zavaró események (polgárháború) következtében menekül”

C) A kartagénai definíció szerint: “menekült mindenki, aki a genfi egyezmény értelmében menekült, valamint az, aki általános erőszak, külföldi agresszió, belső konfliktus, valamint a közrendet súlyosan zavaró események és az emberi jogok tömeges megsértése miatt menekül” . a genfi menekültügyi egyezményt Mo-on az 1989. évi 15. tvr hirdette ki,  az egyezmény eljárási szabályokat nem tartalmaz Þ azokat a 101/1989 minisztertanácsi rendelet határozta meg, az elismert e-i menekültek jogállását pedig az 1989. évi 19. tvr szabályozza.

21 A genfi egyezmény menekült definíciójának elemei,:. A Genfi konvenció alapelvei:A) A visszaküldés / visszafordítás tilalma,B) A család egysége megőrzésének elve: C) A diszkrimináció tilalmának elve.5. A genfi egyezmény definíciójának elemei:A) Származási országon kívüli tartózkodás, B) A jól megalapozott félelem, C) Az üldözés, D) Az üldözés okai:a) a faji megkülönböztetés,c) a vallás,d) politikai nézetek,i. e) társadalmi csoporthoz tartozás,E) Az egyezmény kizáró klauzúlái: a) menekült az, aki a fenti elemeknek megfelel, kivéve, ha .1. béke elleni, háborús / emberiség ellenes bűncselekményt követett el, .2. tevékenysége az ENSZ-szel ellentétes / ha a befogadást megelőzően, a befogadó államon kívül súlyos nem politikai bűncselekményt követett el, b) megszűnik a menekült státusza annak, aki: új állampolgárságot szerez; önkéntesen igénybe vette állama segítségét; más államba költözött; megszűntek menekülésének okai; stb.

..….22……Európa Tanács(ET): kormányzati és interparlamentális együttműködési szervezetként jött létre 1949.ben. Célja: tagállamok közötti egység erősítése. Alapokmánya szerinti alapelvek: demokrácia, emberi jogok tiszteletben tartása, jogállamiság,. Két fő szerve a  tagállamok külügyminisztereiből álló: Miniszterek Tanácsa (MT), és a delegált tagokból álló Parlamenti Közgyűlés (PK), amelyekhez az őket kiszolgáló titkárság és a főtitkár kapcsolódik. Létezik az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Állandó konferenciája ( helyi önkorm.ok képviselőiből). Az Et védnöksége alatt aláírt legfontosabb szerződés az : Emberi Jogok Európai egyezménye: 1950. nov. 04. 53. szeptemberében lépett hatályba. A hozzá csatolt 11 kiegészítő jegyzőkönyvvel együtt széles körben biztosít polgári és politikai jogokat. „az európai közrend ( ordre public) alkotmányos okmánya”.  Egyezményben biztosított jogok: élethez való jog, kínzás és rabszolgaság tilalma, szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jog,  igazságos nyilvános független pártatlan tv. által létrehozott bíróság észserű időn belül lefolytatott tárgyaláshoz való jog, visszaható hatályú büntető jogalkotás tilalma,  magánélet és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, gondolat lelkiismeret és vallásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezés és egyesülés szabadsága, házasságkötéshez és családalapításhoz való jog. I. kiegészítő jegyzőkönyv. tulajdonhoz, művelődéshez, titkos szavazással való választáshoz való jog.

23. Az Emberi Jogok Európai Bírósága: (1959)ET tagokkal azonos számú tagját az ET Parl.KGY választja 9 évre. Feltételei: legmagasabb erkölcsi szint, magas szakképzettség, szakmai elismerés. Nem államuk képviselőjeként vesznek részt a munkában. Összeférhetetlenek Valódi bírói szerv, döntései jogerősek és kötelezőek, Eljárási rendje: 1.screening panel(szűrőbizottság): 3 bírósági tag  (érintett állam bírája is) vizsgálja az ügyet. Ha az ügy nem az egyezm. értelmezését/alkalmazását érinti, elutasíthatja az ügyet. Ilyenkor a Miniszterek Bizottsága dönt/felhívja az államot intézkedések megtételére. 2. 9 bíróból álló tanács tárgyalja az ügyet, akik a nagytanácshoz fordulnak, ha 1.egyezm. értelmezésével kapcsolatban merülnek fel kérdések, A nagytanács 19 tagú, az ügy egészére vonatkozóan döntést hozhat, , 1994-től fordulhatnak hozzá azok a szem.ek, kormányzati szervek, egyének csoportja, akik kérelmüket a bizottság elé terjesztették. Miniszterek Bizottsága :politikai testület,ET végrehajtó szerve,EJ Eui egyezm.e: Meghatározza az EJEB bírák fizetését,Ellenőrzi az EJEB ítéletek végrehajtását,A növekvő ügyszám miatt létrehozták az egységes, főmunkaidejű bíróságot: 3 tagú bizottságokban, 7 tagú tanácsokban és 17 tagú tanácsokban jár el .

24. Kínzás és más kegyetlen, embertelen v megalázó büntetések  vagy bánásmódok megelőzéséről szóló európai egyezmény:  1987-ben írták alá, és 1989 febr. 1-én lépett hatályba, célja: lehetővé tegye a szabadságuktól megfosztott személyek figyelemmel kísérését, különösen e személyek kínzásának és a velük szembeni embertelen bánásmód egyéb formáinak megakadályozását, az egyezmény alapján létrejött a kínzás megelőzésével foglalkozó bizottság: megelőző, nem bírósági jellegű tevékenységet folytat, hatásköre van, hogy időközönként visszatérően vagy eseti jelleggel látogatásokat szervezzen azon helyekre, ahol a megfosztott személyek vannak – látogatások célja, hogy szükség esetén erősítse ezen személyeknek a védelmét, időközönként minden részes államba is látogatást szerez, .ha a részes állam visszautasítja az együttműködést, vagy a kiadott ajánlások ismeretében nem hajlandó a helyzeten javítani, a biz az érintett állam véleményének kikérése után, tagjai 2/3-os többségi szavazatával úgy határozhat, hogy nyilatkozatot tesz közzé, a biz minden évben általános jelentést terjeszt a MB elé tevékenységéről – átadják a Parl-i Közgyűlésnek és egyben nyilvánosságra hozzák, hozzáállása lényegesen rugalmasabb az Emberi Jogok Európai Bizottsága és Bírósága gyakorlatához képest,

25 Az Európai Szociális Charta: A témakör szabályozása elmarad a polgári és politikai jogokétól : oka: államok között jelentős társ-i és gazd-i különbségek , 1961-ben írták alá (hétéves tárgyalási folyamat előzte meg)hosszú távú célkitűzéseket tartalmaz, amelyeket korlátozott érvényű jogok egészítenek ki, foglalkozik a munkavállalók és a szakszervezetek jogaival, a gyermekek, nő, a fogyatékosok és a vendégmunkások védelmével, a tb jogokkal, a család védelmével, 25 cikkéből 10-et (ezen belül 5 kulcscikkelyt) kell a csatlakozó államnak ratifikálniuk, végrehajtásán független szakértői biz őrködik - az ET főtitkára útján kétévente kap jelentést a tagállamoktól, miként alkalmazzák a chartát, a jelentések másolatait megküldik a munkavállalók és a munkáltatók nemzetközi szervezeteinek amelyek észrevételeiket a tagállamok kötelesek eljuttatni az ET-nak, a független szakértők biz állásfoglalását az ET Parlamenti Közgyűlése is megkapja, amely ezután szintén eljuttatja véleményét a MB-nak, ezután a MB a tagállamok részére 2/3-os többséggel ajánlásokat fogalmazhat meg,. a rendszer kétéves felügyeleti periódusokban működik, az eljárás bonyolult: a kiadott állásfoglalás élét gyakran elveszik a  kormányzati bizottság homályos megfogalmazásai, 1991. Torinó – módosító jk elfogadása: a függ szakértők biz-a legalább 7-ről 9 tagú testületté bővült, a jk a gazd-i és szoc jogokkal foglalkozó,  nem kormányzati szervezetek szerepét is növeli. ajánlások elfogadásához a MB valamennyi tagjának 2/3-os többségét írta elő – a jk csak a szavazatukat leadó tagok 2/3-os többségét kívánja meg, szavazati jogot csak a chartában részes államok képviselőinek ad, !!1995. nov. 9-től kollektív panaszok benyújtására is lehetőség van, 2/3-os többségre van szükség, ha a függ szakértők biz-a azt állapította meg, hogy a chartát nem alkalmazzák kielégítően, és ezért a MB-a ajánlásokat fogalmaz meg az érintett tagállam számára.

26. Az államelismerés: Konstitutív. az új állam a többi állam általi elismeréssel válik a nemzetközi jog alanyává. Dekleratív: nem a többi állam hozzájárulása a döntő, hanem az adott eset összes körülményeinek ereje. A kialakult gyakorlat a két felfogás között helyezkedik el. Államelismerés 1991 (EK) nyilatkozat: tartsa tiszteletben ENSZ Alapokmány, Helsinki Záróokmány, Párizsi Charta különösen jogállamiság, demokrácia, emberi jogok. Garantálja e kisebbség és etnikumok jogait, Államhatárok tiszteletben tartása, Leszerelés, nukleáris fegyverekre vonatkozó szabályokat, Vitáit (államutódlás) választott bíróság vagy megegyezés utján, Kormányok elismerése akkor válik aktuálissá ha azok alkotmánnyal ellentétes módon kerültek hatalomra., 1933 Montevideoi egyezm: az állandó lakosság, meghatározott terület , kormányzat, más államokkal való kapcsolattatás képessége. lehet de facto  és de jure.

27 A kormányelismerés, különös tekintettel az újabb gyakorlatra: Az államiság feltételei az 1933-as montevideói egyezmény :állandó lakosság,meghatározott terület,kormányzat,más államokkal való kapcsolattartás képessége. politikai megfontolások alapvető szerepet játszanak, vannak lényegi kritériumok: ország feletti hatékony irányítás gyakorlásának képessége, e képesség tartós megőrzésének a valószínűsége – ezek fennállta után az elismerés nem tagadható meg! kormányelismerés: magában foglalja az állam elismerését, ám ez fordítva nem áll! Tobar –elv: alkotmányellenes eszközökkel hatalomra került kormányokat nem leet elismerésben részesíteni, legalábbis addig amíg a változást maga a lakosság nem fogadta el. UK:  1980: kormányokat a továbbiakban nem részesít elismerésben, a kapcsolatok milyenségéről mérlegelés alapján dönt ,

28 Az állam és kormányelismerés két módja: de facto: kétség a kormány hatalmának tartósságát illetően, de jure: ha az elismerő állam a kormány által gyakorolt irányítást tartósnak és jól megalapozottnak találja,..1.Idő előtti elismerés:  elismerés elkésett is lehet..2.Hallgatólagos elismerés..3.Feltételes elismerés: itt az elismerés politikai természete különösen szembeötlő , Litvinov-megállapodás (1933): USA attól tette függővé a szovjet kormány elismerését, hogy az vállalja, tartózkodik az EUS belső biztonsága szempontjából hátrányos jsz-ok elfogadásától, .4.Kollektív elismerés: az elismerés nemzetközi döntés eredménye , ENSZ tagság az államiság bizonyítéka.Elismerés visszavonása: bizonyos körülmények között visszavonható, könnyeben megvalósítható de facto elismerés esetében–de jure határozottabb állásfoglalást jelent (visszavonása nehezebb. El nem ismerés: ha erkölcsi és jogi kifogások alapján általában megtagadták az elismerést, a doktrínát Stimson doktrínának (USA külügyminiszter) nevezték: jogellenes helyzetek, egyezmények és megállapodások el nem ismerését valló doktrína.Az elismerés jogi következményei: elsősorban politikai eszköz, nemzetközi hatása: a tényleges jogi helyzet tudomásulvételét jelenti, Egyesült Királyság: brit bíróságok  gyakorlata: külügyminisztérium által kinyilvánított elismerésben nem részesített entitást nem létezőnek tekintették – az immunitást sem követelhetett a bíróság előtt ,USA: amerikai bíróságok előtt kizárólag az elismert kormányok v államok perelhetnek (ez függetlenül alkalmazandó a dipl kapcsolatok fennállásától),

29. Az államterület fogalma : alapvető axióma: az állam saját területe felett kizárólagos hatalmat gyakorol, 1. elv: területi integritásának tiszteletben tartása, 2. elv: más államok belügyeibe való beavatkozás tilalma, csökkenti a kizárólagosságot: az emberi jogok v az önrendelkezési jog, a) állam-területnek minősül: alföldek, belvizek (az a víz, ami az alapvonalon belül található), a folyók, tengerek és a légtér, e területeken az állam korlátlan szuverenitása érvényesül., b) nem minősül állam-területnek: a kvázi államterületek = a parti-tengerek és a tengerszorosok, a  rendészeti jogok övezete = a csatlakozó övezet, a funkcionális jogok övezete = a kizárólag gazdasági övezet és a kontinentális talapzat, a terra nullius = a senki-földje, a res communis = a nyílt tenger, az Antarktisz, az űr, a bolygók és a hozzá vezető pályák, a speciális övezetek, C) A tengeri területek: parti-tenger az alapvonaltól számított maximum 12 tengeri mérföld: a parti-tengerek és a tengerszorosok jogi státusza azonos; idegen államok hajói békésen áthaladhatnak e vizeken, csatlakozó övezet az alapvonaltól számított maximum 24 tengeri mérföld, erre az állam rendészeti joga terjed ki, kizárólag gazdasági övezet az alapvonaltól max. 200 tengeri mérföld, államnak csak funkcionális (kiaknázási) joga van, kontinentális talapzat (ahol van) az alapvonaltól maximum 300 tengeri mérföld, a nyílt tengeren minden államot megillet az 5 alapszabadság = a halászat, az egyéb kiaknázás, átrepülés, kábel fektetés és a mesterséges szigetek elhelyezésének joga. 2. Területi szuverenitás: „a szuverenitás az a jogi feltétel, amely ahhoz szükséges hogy vm állam területéhez soroljuk” (Palmas-szigetek ügyben Huber bíró definiálta) meghatározott területre vonatkozó jogokra utal.3. Új államok és az államterületre vonatkozó jogcím: régóta fennálló államok a többi állam általi elismerése és elfogadására való utalással szerz. meg területét, .

30. Az államterület megszerzése: Megszerzés egy része eredeti, más része származékos. 5 módjavan: .1. terra nullius elfoglalása:az ellenőrzés tényleges gyakorlásán alapul, olyan terület megszerzése, amely senkihez sem tartozik, pl. NB: Nyugat-Szahara ügy,: Palmas-szigetek ügy) .2. elbirtoklás: ez is az ellenőrzés tényleges gyakorlásán alapul, pl. NB: Angol-norvég halászati vita: a ténylegesség és nem a konszolidáció a megfelelő kategória, .3. átruházás: a terület egyik szuverénről a másik szuverénre való békés átszállását jelenti, a szuverenitás átadásának szándékával, (Alaszka).4. terület növekedése: új földterület alakul ki és a már korábban létező szárazföld részévé válik, automatikusan az adott állam területének része lesz, határfolyók folyásának megváltozása: ha erőteljes átrendeződésről van szó a határ az eredeti folyómeder ugyanazon pontján marad; ha fokozatos a változás - a határ elmozdulhat: amennyiben hajózható a határ a hajózó út középvonala; ha nem hajózható továbbra is a folyó középvonala marad, .5. leigázás vagy hódítás: belső jogban megszilárdult elv: jogellenes cselekményre nem lehet jogot alapozni.hódítás: önmagában nem teremt alapot a területre vonatkozó jogcím megszerzésére, a nj a győztes bizonyos jogait ismeri el, a terület azonban jogi értelemben az elűzött szuverén birtoka marad, az annexió érvényességéhez a tényleges ellenőrzést kell gyakorolnia az annektálni kívánó államnak, és a korábbi szuverénnek ne legyen ésszerű esélye a terület visszaszerzésére, a terület kizárólag erőszak alkalmával történő megszerzése a nj-vel ellentétes:  pl. BT 662. (1990) sz. határozata: „Kuvait Irak által kinyilvánított annexiója semmilyen formában és semmilyen ürügyre hivatkozva sem bír jogi hatással, és ennek megfelelően érvénytelennek tekintendő…”gh

31 A területi integritás és az önrendelkezéshez való jog: önmagukban nem szükségképpen jogi elvek, inkább politikai vagy erkölcsi tételek, államok területi integritásának elve a nj eleme, amit számos szabály véd, földrajzi alapú igények mindig jelentkeztek a történelemben, történelmi érvekre alapozott igények (pl. 1975-ös Nyugat-Szahara ügy)Az uti possidetis szabálya: a függetlenség elérésekor fennálló területi határok tiszteletben tartását szolgálja, közigazgatási jellegű határok nemzetközi határokká alakulnak (pl. Jugoszlávia, afrikai államok), ellenkező megállapodás hiányában a korábbi határok a nemzetközi jog által védett határokká válnak, ez a következtetés adódi a területi sttus.quo. tiszteletben tartásáából és az úti.possedetis. elvéből.Az uti possidetis szabályán túl:az uti possidetis nem alkalmas minden területi probléma megoldására.nemzetközi határfolyók:: ha hajózható, akkor a határ általában a folyó sodorvonalát követi (a mederfenék legmélyebb összefüggő lefolyó árka)ha nem hajózható, a határvonal általában a folyó vagy a folyó főágának középvonala lesz – ezen határvonalak a folyó medrének változásakor követik a változást, akár erózió pusztítja az egyik partok, akár lerakódás építi a másikat, ha azonban a folyó hirtelen változtatja meg a lefolyását, és eredeti medrét elhagyva új medret talál, a nemzetközi határ az elhagyott folyómeder középvonala marad, lehetséges, hogy a határ valamelyik folyópartot követi, így teljességgel az egyik állam területére helyezi a folyót (ehhez azonban kifejezett megállapodásra van szükség), b) Falkland-szigetek:Anglia-Argentína között sokáig vita, Brit kapitány fedezte fel 1592-ben – 1764-ban kezdődtek a versengő szuverén cselekmények, később visszaállították a brit korona fennhatóságát .

32, különleges státusú területek :c) Emberiség közös öröksége:ENSZ Közgyűlése 1970-ben a tenger- és óceánfenék helyzetét szabályozó nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezte, hogy ezen térségek az emberiség közös örökségeihez tartoznak – nem szerződés, csak soft law, 1970-ben argentin jogász javaslata alapján ide került: Hold, többi égitest, hozzájuk vezető/övező pályák , 1982-es tengerjogi egyezmény: semmilyen szuverén v egyéb jog nem érvényesíthető a terület felett, 1979. évi Hold-egyezmény: nem lehetnek nemzeti felhasználás tárgyai .d) Sarkvidékek:Északi sarkvidék: stratégiai jelentőséggel bír, nagy része úszó jégfelület, amely alatt csak tengeralattjárók képesek közlekedni, Grönland és az ahhoz tartozó szigetek: Dánia birtokában van,  Spitzbergák és más szigetek: Norvégia tulajdonában van, 1920-ban 9 állam ismerte el Norvégia szuverenitását (SZU tiltakozott)Szektorelmélet: hosszúsági fokokból indult ki, amelyek egyes államok határvonala mellett futnak le, így egy sor háromszög alakú szektort létrehozva,. Antarktisz: 7 állam jelentett be igénye – különböző érvekre alapoztak (felfedezéstől – szektorelméletig) 1988 az antarktiszi ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos tevékenységek szabályozásáról szóló egyezmény aláírása – tevékenységet három szakaszra osztja: kutatás – feltárás – kiaknázás, Malajzia az ENSZ-nél kezdeményezte, hogy miként lehetne az Antarktiszt az emberiség közös örökségévé nyilvánítani – közgyűlés azóta is foglalkozik vele – közös örökséggé nyilvánítás hívei a térség egész emberiség javára történő kiaknázásának szükségességét emelik ki, d) Bérlet: olyan, az államok által más államok területén gyakorolható jog, amelyek nem érik el az abszolút szuverenitás szintjét, ezek a jogok a területhez kapcsolódnak – és akkor is kikényszeríthetők, ha a jog tárgyát képező terület tulajdonjogát más szuverén szerezte meg , jogi terminiológiája: in rem jogok, bérlet jogintézményét széles körben alkalmazták a távol keleten (pl. Anglia-Hongkong) szolgalom: ha az egyik állam területe – egy mási állam területének javára – meghatározott korlátozás alá esik – a területhez kötődve korlátozzák az érintett állam szuverenitását – nem változik a helyzet akkor sem, ha a terület feletti ellenőrzést másik szuverén veszi át, a nemzetközi közösség vagy nagyszámú állam javára állhat fenn , 1888. évi konstantinápolyi egyezmény: „a Szuezi-csatorna mindig szabad lesz egyeb tengerszorosok es csatornak Észak-atlanti halászati vita.

33. A légijog elméletei: I vh-t megelőző négy elmélet: .1. légtér teljes szabadsága, .2. létezik egy területi légtér sáv, amely az államterülethez tartozik, a légtér e feletti része viszont szabad, .3. teljes mértékben az adott állam szuverenitása alá tartozik, .4. elismerte a külföldi polgári légi járművek békés célú áthaladásának jogát , ugyanakkor mindenki egyetértett abban, hogy a nyílt tengerek és a terra nullius feletti légtér mindenki számára egyaránt szabad és nyitott,1919. évi párizsi egyezmény a légi közlekedés szabályozásáról, a szuverenitást magassági korlátozás nélkül kiterjesztették a világűrre is (bár e felfogást a világűrjog kialakulása megváltoztatta)szabályozás struktúrája:1944. évi chicagói konferencián elfogadott egyezmények ma is érvényesek, hatálya: állami légi járműre nem terjed ki (pl. katonai, rendőrségi), az államok teljes és kizárólagos szuverenitását mondja ki a területük feletti légtér vonatkozásában, járművek honossága attól függ mely országban lajstromozták, „két szabadság” egyezményét egészítette ki az „öt szabadság” egyezménye.(1946. Anglia és USA között a Bermuda-megállapodásban meghatározott alapelvek általános jelleggel írták elő, hogy a légi szállítási létesítményeknek összhangban kell lenniük a közönség igényeivel, )létrehozták a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet a chicagói konferencián, amely az ENSZ szakosított szerveként, kanadai székhellyel a polgári repüléssel kapcsolatos .

34.  chicagói egyezmény rendszre: 1929-ben kötötték a légi fuvarozásra vonatkozó jsz-ok egységesítése tárgyában, amelyben megállapították a kártérítési felelősség felső határát, valamint számos biztosítási kérdést, 1955-ben Hágában jk-el módosították (USA nem fogadta el) – emiatt: 1966-ban Montrealban újabb megállapodást írtak alá (USA területére megemelte a kárfelelősség mértékét) (nj-i bcs-t valósít meg aki veszélyezteti a légi jármű biztonságát) – érzelmi sokk miatti kártérítési felelősség, fuvarozó felelősségének esetei szabályozásra kerültek, 1988-as montreali jk kiterjesztette a repülőtéren tartózkodó személyek ellen intézett támadásokra is, 1970-es évek terrortámadásai miatt az érzelmi sokk miatti kártérítési felelősség is kialakult, 1952-es római egyezmény a földön tartózkodó harmadik személyeknek okozott károkról .engedély nélküli átrepülésre a területi állam a repülőgép elfogásával és leszállásra kényszerítésével reagálhat jogszerűen, NB: „a területi szuverenitást közvetlenül sérti meg az állam területe felett annak engedélye nélkül átrepülő, másik államhoz vagy annak ellenőrzése alá tartozó repülőgép”, behatolás módjai: tájékoztatni kell a betolakodó, hogy engedély nélküli cselekményt végez, vagy dipl úton rendezik a jogsértést , chicagói egyezmény előírja a szükséges segítség nyújtásának kötelezettségét a végszükségbe került légi járművek számáráa, .

35. A világűr fogalma : alapvető elv: a légtér annak az államnak a szuverenitása alá tartozik, amely felett az elhelyezkedik, az állam szuverenitása korlátlan magasságban terjed ki a felette fekvő légtérre (ezzel szemben több elmélet fogalmazódott meg, amelyek a világűrjog kialakulását és fejlődését alapozták meg), 1957-ben SZU az első műholdat felbocsátotta a világűrbe – fejlődésnek indult, aENSZ határozat 1962: a világűr és a égitestek szabadon kutathatók és használhatók, nem sajátítható ki, 1967. évi szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleérte a Holdat és más égitesteket , 1972. A világűrbe juttatott tárgyak által okozott károkért való nemzetközi felelősségről szóló egyezmény , 1974. A világűrbe felbocsátott tárgyak nyilvántartásáról szóló egyezmény (ENSZ főtitkárnál nyilvántartásba vetetni)1993. Nukleáris erőforrások világűrben való felhasználásáról szóló ENSZ határozat 1968. Az űrhajósok mentéséről, hazaküldéséről, 1979. Az államok által a Holdon és más égitesteken végzett tevékenységek szabályozásáról szóló megállapodás (békés célokra szabad igénybe venni, emberiség közös vállalkozása, nemzetközi rezsimet hoznak létre, mihelyt a kiaknázás közeli lehetőséggé válik)távközlési célokra történő felhasználásának jogi kereteit az INTEL- SAT- megállapodások szabják meg – amelyek a Nemzetközi Telekommunikációs Egyesület (ITU) 1972. műholdas műsorszolgáltatás alapelveiről szóló nyilatkozat: minden állam joga meghatározni, hogy polgárainak milyen oktatási programot kínál, geostacionárius pálya 36000 km magasságban helyezkedik el, ez az egyetlen olyan pálya, amelyről egyetlen műholddal megoldható a folyamatos kapcsolattartás a földi állomásokkal, tehát véges erőforrás: 1976-os Bogotai Nyilatkozatban Brazilia-Kolumbia-Kongó-Equador-Indonézia-Kenya-Uganda-Zaire írta alá amely szerint államterületük feletti szegmense államterületük része – más államok erőteljesen tiltakozta.

36 Az alapvonal meghúzása: XVII. sz. portugálok nyílt tengeri térségeket területük részévé tették – Grotius válasza: nyílt tengerek doktrínája: az óceánok mint res communis minden nemzet számára hozzáférhetőek, ám nem kisajátíthatók – e nézet győzelemre jutott (megfelelt az államok érdekeinek)a nyílt tengerek szabadsága hamarosan a nj egyik alapelve lett, tengerjog fokozatosan elmozdul a parti tenger kiterjesztése felé (ma: 12 mérföld – régen: 3 mérföld)Egyezmények: :  1958-as egyezmény a nyílt tengerre vonatkozott,, 1974-1982 között tartott tengerjogi konferenciákon: a  3. világ elfogadta a szorosokon történő áthaladást és a kontinentális talapzatra vonatkozó jogokat a parttól számított 200 mérföldes határon túl cserébe a mélytengeri bányászat nemzetközisítéséért, 1982-es egyezmény: 320 cikkből és 9 függelékből áll, 1994. Nov 16-án lépett hatályba.belvizek: a tengerek olyan részei, amelyek sem nyílt tengernek, sem más övezetnek, sem parti tengernek nem minősülnek, és amelyek ennek megfelelően a parti állam szárazföldi területéhez tartoznak (pl. kikötők, tavak, folyók…), abban különbözi a parti tengertől, hogy ezeken nem érvényesül a többi állam hajózási érdekeit szolgáló jog a békés áthaladásra, ez alól kivétel: ha az egyenes alapvonalak olyan belvizet zárnak közre, amely korábban parti tengernek minősült.alapvonalak : a parti tenger szélességét az állam partjai körüli apályvonalhoz képest határozzák meg (nemz-i szokásjog elve): érvényesnek kell tekinteni rá a békés áthaladás jogát, Angol-norvég halászati ügy.a parti tengerre vonatkozó 1958-as genfi egyezmény 4. Cikke: egyenes alapvonalak rendszere alkalmazható csipkézett part esetén v ott, ahol sziget- és sziklasor található.

37. A szigetközi vizek, :tengeröblök: 1958. évi egyezmény 7. cikke: „ha az öböl apály idején látható természetes bejárati pontjai közötti távolság a 24 mérföldet nem haladja meg, akkor e két pont között záróvonalat lehet húzni, és az így bekerített vizek belvizeknek tekinthetők” – egyébként 24 mérföldes egyenes alapvonal jelölhető kiezt nem alkalmazzák a történeti öblökre =ezeket belvíznek tekintik (pl. Kanada a Hudson-öbölre) szigetek: természetes módon létrejött, vízzel körülvett földterület, amely dagály idején a vízszint fölött van, és amely tengeri övezettel rendelkezhet ( ha dagálykor elmerül, akkor nem lehet saját parti tengere – az ilyen területek viszont használhatók alapvonalként és számítási pontként ) , bár szigetek a parti tenger, a csatlakozó övezet, a kiz gazd övezet és a kontinentális talapzat mérésének alapját is képezhetik, de az 1982. évi egyezmény megjegyzi: „azoknak a zátonyoknak, amelyek nem alkalmasak emberi lakóhely v saját gazd-i élet fenntartására nincs kizárólagos gazd-i övezetük vagy kontinentális talapzatuk”szigetcsoportállamok: 1982-as egyezmény 47. Cikke: a szigetcsoportból álló állam egyenes szigetcsoporti alapvonalakat húzhat a szigetcsoport legkülső szigeteinek és száraz zátonyainak legkülső pontjai között, amely azután alapvonalként szolgál, ennek azonban számos feltételnek kell teljesülnie.. parti tenger szélessége: eredetileg a parton elhelyezett tüzérség lőtávolsága (ágyulövés-szabály) határozat meg – XIX. sz-ban 3mérföldes szabállyá alakult, 1982-es egyezmény 3. cikke: „minden államnak joga van parti tengerének szélességét megállapítania az alapvonalaktól mért, 12 tengeri mérföldet meg nem haladó határig…” – ez összhangban áll az államok kialakulóban lévő gyakorlatával, 1958. évi egyezmény: „… a parti állam szuverenitása kiterjed parti tengerre, az afölötti légtérre, az alatta elhelyezkedő tengerfenékre és altalajra, az egyezmény rendelkezéseinek és a nj szabályainak megfelelően.békés áthaladás joga: külföldi kereskedelmi hajók jogát az akadálytalan áthaladásra hosszú ideje elismerték (szokásjogi elv lett).joghatóság idegen hajók felett: 1982-es egyezmény (1958-as erősíti meg):bcs következményei kiterjednek a parti államra, ha bcs jellege megzavarja az ország békéjét v a parti tenger nyugodt rendjét, ha a helyi hatóságok segítségét a kapitány , v lobogó szerinti állam dipl-i képviselője kérete,NEMZETKÖZI SZOROSOK: 1958-as egyezmény: idegen hajók békés áthaladásának joga nem függeszthető fel azon szorosokban, amelyek nemz-i hajózás céljára szolgálnak, sok szoros különleges szabályozás alá esik (pl. Boszporusz, Dardanellák)

38: CSATLAKOZÓ ÖVEZET: csatlakozó övezet ötletét a francia Gidel fogalmazta meg az 1930-as években, világosan megkülönböztették a parti tenger részeire vonatkozó igényeket a teljes szuverenitásra irányuló igényektől, a nyílt tenger részeként hivatkozta a csatl. övezetre, ahol a parti állam meghatározott jogokat élvez, a csatlakozó övezetet kifejezetten igényelni kell, legfeljebb 12 mérföldre terjedhettek az alapvonaltól számítva – az 1982-es egyezmény óta pedig legfeljebb az alapvonaltól 24 tengeri mérföld szélességig terjedő övezetre tarthat igényt a parti állam, 1958-as egyezményben a nyílt tenger része volt, az 1982-es egyezmény szerint a kizárólagos gazdasági övezet komplexumának részét képezi, KIZÁRÓLAGOS GAZDASÁGI ÖVEZET: 1964-es európai halászati egyezmény: a parti államnak a parti tenger alapvonalától számított 6 mérföldes övezeten belül kizárólagos joga van a halászatra, és halászati ügyekben kizárólagos joghatóságot gyakorol, míg az alapvonaltól számított 6-12 mérföldes sávban az egyezmény más részes államai is jogosultak a halászatra, feltéve hogy ott 1953-1962 között szokásszerűen halásztak,a parti állam jogai a gazdasági övezetben: tengerfenék feletti vízréteg, a tengerfenék és az altalaj, akár élő, akár élettelen erőforrásainak felkutatása, kiaknázása, megóvása, kezelése, mesterséges szigetek, létesítmények és építmények felállítása, használata,  tengeri tudományos kutatás, tengeri környezet védelme és megóvása, az övezet nem terjedhet 200 tengeri mérföldön túlra az alapvonaltól, más államok jogai és kötelezettségei  - szabadságoknak nevezzük: (teljesítése során az államoknak kellően figyelembe kell venniük a parti állam jogait, kötelezettségeit és törvényeit)nyílt tengeri hajózás , átrepülés , tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetésének szabadsága, NB: Maine-öböl ügy.

39: TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ ÁLLAMOK: 1958-as egyezmény: „… a tengerparttal nem rendelkező államoknak szabad hozzáférést kell kapniuk a tengerhez…”1982-es egyezmény: „… a tengerparttal nem rendelkező államoknak joguk van a tengerhez való ki- és onnan való visszajutásra, beleértve azon jogokat is, amelyek a nyílt tenger szabadságara és az emberiség közös örökségére vonatkoznak … az áthaladás feltételeit és módozatait kétoldalú, szubregionális v regionális megállapodások útján rendezik …”a békés áthaladás, NYÍLT TENGER: egyetlen állam sem tehet szert szuverenitásra a tenger egyes részei fölött, 1958-as egyezmény: „…nyílt tenger a tenger minden olyan része, amely nem tartozik a parti tengerhez, ill az állam belvizeihez”1982-es egyezmény: „… a tenger minden olyan része, amely nem tartozik a kizárólagos gazdasági övezethez, a parti tengerhez v egy állam belvizeihez ill egy szigetállam szigetek közötti vizeihez,  nyílt tenger .joghatóság a nyílt tengeren: nyílt tengeren a rend fenntartásának alapja: hajó nemzeti hovatartozása, a lobogó szerinti állam ebből következő joghatósága, hajók nyilvántartásba vételének feltételivel foglakozó megállapodást írtak alá 1986-ban, a hajók mindig egyetlen állam lobogója alatt kötelesek hajózni, és az adott állam kizárólagos joghatóságának vannak elrendelve, ha több állam lobogója alatt hajózik, honosság nélküli hajónak is tekinthető, s egyetlen honosságot sem igényelhet magának , egy hontalan hajó a nyílt tengeren átvizsgálható és lefoglalható, kivételek a lobogó szerinti állam joghatóságának kizárólagossága alól: 1.1hajóátvizsgálási jog : (nemz-i szokásjog alapján a hadihajók jogosultak meggyőződni a hajó honosságáról – ez nem foglalja magában azt a jogot, hogy a hajóra átszálljanak v azon szemlét tartsanak..2.kalózkodás: a nyílt tenger szabadságának elve alól a legjelentősebb kivétel, 1982-es egyezmény 101. cikke  meghatározza: „…jogellenes erőszakos cselekmény,3.3rabszolga-kereskedelem: 1982-es egyezmény . .4.jogtalan műsorszórás...5.üldözés joga: cél: a hajó amely megszegte a parti állam szabályait, ne vonhassa ki magát a büntetés alól . szétterjedő halállomány: 1982-es egyezmény: „… a parti államoknak szuverén jogai vannak a gazdasági övezetükben az adott övezet halállományának felkutatására, kiaknázására, megóvására és kezelésére …” – ezek a jogok együtt járnak a megóvásra és kezelésre vonatkozó intézkedések megtételének kötelezettségével, egyezmény kritériumokat állapított meg, hogy meghatározzák a lehalászható maximumot, 1993-ban összehívták a konferenciát . a halászó államoknak együtt kell működniük az ügyben …” külön felhív a hatékony megfigyelési, ellenőrzési felügyeleti és végrehajtási mechanizmusok kiépítésére, végrehajtás tekintetében a lobogó szerinti állam áll a középpontban, regionális szervezek: Észak-Atlanti Halászati Szervezet az egyik legjelentősebb – 1978-as Északnyugat-atlanti halászati egyezmény alapján jött létre.

40 A kontinentális talapzat :geológiai kifejezés, azt a peremet jelenti, amely a szárazföld felől a tenger alá nyúlik, csak viszonylag sekély vízréteg (150-200m) borítja, meghatározása: 1958-as egyezmény inkább a kiaknázhatóság szempontjából határozta meg, ahol a kont perem 200 mérföldön túlra terjed, földrajzi tényezőket kell figyelembe venni a határ meghatározásakor – ami semmi esetre sem haladja meg az alapvonaltól számított 350 mérföldet vagy a 2500 méteres izobáttól számított 100 mérföldet, ahol a talapzat nem terjed 200 mérföldig a parttól, ott a természetes meghosszabbítás irányelvét szabályozó elvként a távolság egészíti ki, parti állam jogai : 1982-es egyezmény: a kontinentális talapzat felett annak kutatása és természeti erőforrásainak kiaknázása céljából szuverén jogokat gyakorol a parti állam, 1982-es egyezmény: „… a parti állam a kontinentális talapzat kutatásához szükséges létesítményeket és ás berendezéseket építhet és tarthat fenn, jogosult legfeljebb 500 méter kiterjedésű biztonsági övezeteket kijelölni, amit minden nemzet hajóinak tiszteletben kell tartaniuk … ha egy állam kontinentális talapzata 200 mérföldön túlra terjed, a parti állam az élettelen erőforrások 200 mérföldön túli kiaknázásáért pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulásra köteles – a hozzájárulás teljesítésére évente kerül sor … ami ellenőrzését a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságnak kell teljesíteni, aki szétosztja méltányos megosztási kritériumok alapján a fejlődő országok között, kontinentális talapzat elhatárolása szemben lévő és szomszédos államok között: 1958-as egyezmény: „.. megállapodás híján, amennyiben különleges körülmények más határvonalat nem indokolnak a határt az egyenlő távolság elvének alkalmazásával kell meghatározni…”Maine-öböl ügy.

41 A nemzetközi tengerfenék:1969-es 2574. (XXIV) sz ENSZ közgyűlési határozat:  a mélytengerfenék az emberiség közös örökségét képezi. 1982. évi tengerjogi egyezmény: az egyezménnyel összhangban álló elidegeníthető ásványok kitermelését az emberiség javára kell kifejteni – ezt a nemzetközi tengerfenék Hatóság hajtja végre és gondoskodik a méltányos megosztásról, a becsült lelőhelyet munkatervnek kell kijelölnie – hatóság ezt követően jóváhagyja. az 1994. évi megállapodás a tengerjogi egyezmény tengerfenékre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról: komoly erőfeszítésekkel létrejött az 1994. évi megállapodás ,  amennyiben 1994. november 16-ig nem lép hatályba – ideiglenesen alkalmazandó, A VITÁK RENDEZÉSE: 1982-es egyezmény részletes szabályokat tartalmaz a tengerjogi viták rendezésére, a vitarendezés módszerei: Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék (ITLOS), Nemzetközi Bíróság, választottbíráskodás, különleges választottbíráskodás, rendelkezik továbbá a törvényszék tengerfenékviták-tanácsáról – amelynek joghatósága van a mélytengerfeneket és a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságot érintő ügyekben, az államok általános kötelezettsége, hogy vitáikat békés úton rendezzék, de az egyezményben meghatározottaktól eltérő módszerek közül is választhatnak, EK államai megállapodtak, hogy a tagállamok közötti halászati vitáikat az EK bírósága elé viszi, Ezen egyezmény keretein kívül az államok különféle vitarendezési módszereket fogadhatnak el,

42 A belső joghatóság elve: Az állami szuverenitás alapvető és meghatározó jellemzője a joghatóság –: a joghatóság elsődlegesen és alapvetően területi alapon áll, a joghatóság két típusa ismert: jogalkotó joghatóság: jogalkotási képesség, végrehajtási, kikényszerítő joghatság: jsz teljesítésének kikényszerítése, A joghatóság: alapvetően területhez kötődik, de pl. az állampolgárság is megalapozhatja, a joghatóság szoros kapcsolatban áll a területtel, az államoknak főszabály szerint saját területükön van joghatósága, kivételként az államoknak saját területükön sincs joghatósága: a diplomáciai képviseletek, diplomaták stb. felett. A belső joghatóság alá tartozó ügyek:egyetlen állam sem hivatkozhat belső jsz-ára egy nj-i kötelezettség megszegésének igazolásaként, az állami szuverenitás a nj, valamint a világ politikai és jogi berendezkedésének megkérdőjelezhetetlen alapja, B)A jogalkotási joghatóság: adott területre vonatkozóan kötelező erejű jsz-okat alkossanak – bizonyos körülmények között külföldre is kiterjedhet.C) A végrehajtási joghatóság: kizárólag területi tényezők határozzák meg, ,egy állam más állam területén járhat el, D) Jogalkalmazási joghatóság:ország bíróságának az joga,Polgári joghatóság: alapelve: a személy lakóhelye / vagyonának helye, pj-i joghatóság végső esetben a büntetőjog szankcióival is kikényszeríthető, angolszász jogrendszerekben: a joghatóság megalapozását az idézésnek az alperes részére történő kézbesítése alapozza meg, még akkor is, ha az alperes ottléte időleges v véletlenszerű, kontinentális jogrendszerekben: a joghatóságot általában csak az alperesnek az adott ország terültén lévő szokásos tartózkodási helye igazolja, nemzetközi szokásjog nem tartalmaz semmilyen külön korlátozást a bíróságok számára a polgári ügyekben való eljárással kapcsolatba,

43. A büntető joghatóság elvei: . .1.területi elv. : állam saját területén gyakorolható szuveneritásának az az eleme ami egy sor állami hatáskör gyakorlásának nélkülözhetetlen alapja. .2.Állampolgársági elv: az állami tv.ek nem csak a jogokat hanem a kötelezettségeket is maghatározzák az állampolgárok részére. ( szülők áp.sága., v. területen születés elve).3.Passzív személyiség elve: állam joghatóságot gyakorolhat olyan bcs.k elkövetői felett akik olyan cselekményeket követtek el  külfoldön, amelyek v.milyen hatással voltak v. a jövőben hatással lesznek az adott állam polgáraira. .4.Védelmi elv: lehetővé teszi hogy az állam joghatóságot gyakoroljon az idegenek által külföldön elkövetett de az állam biztonságát érintő bcs.kel kapcsolatban. 5.Univerzalitás elve: egyes bcs.k esetén bármely államnak joghatósága van az eljárás lefolytatására. (kalózkodás, háborús bcs.k) Kalózkodás: minden államnak jogában áll letartóztatni és felelősségre vonni ( nyílt tengeren és területén is, a jure gentium kalózkodás az 1958.as tengerjogi egyezmény szerint olyan jogtalan erőszakos cselekedet fogva tartás, v. fosztogatás ami magántulajdonban álló hajók v. repülőgépek személyzete ellen utasai v. másik hajó v. repülő ellen követnek el a nyílt tengeren v. terra nulliuson, a kísérlet is bcs.) Háborús bcsk:  nünbergi tv.szék: a béke elleni bcs.ket, a háború jogának és szokásainak megsértését, az emberiség elleni bcs.ket is a joghatósága alá tartózónak tekinti.  a háborús bcs.k külön nemzetközi jogi kategóriát alkotnak.

44 Joghatóságot biztosító szerződések: A nemzetközi közösség a kalózkodás és a háborús bcs-ek elkövetőit univerzális joghatóság alá tartozónak tekinti (+ számos szerződés biztosít fellépést meghatározott cselekmények elkövetőivel szemben)szinte univerzális joghatóság érvényesül: repülőgép-eltérítés, diplomaták és más nemz-i védelemben részesülő személyek elleni bcs-ek setén – ilyenkor nemz-i szerződések szolgáltatják a jogalapot a joghatóság gyakorlására

A népirtás bűntettének megelőzésére és megbüntetésére vonatkozó 1948-as egyezmény (genocidium-egyezmény): „…az a bíróság jár el, amelynek területén a cselekményt elkövették, vagy olyan nemzetközi büntetőbíróság, amelynek a szerződő országok megállapodása értelmében joghatósága van…”1978-as bonni nyilatkozat: ha egy állam nem adja ki vagy bünteti meg a repülőgép-eltérítőket, és/vagy nem irányítja vissza a repülőt, akkor az aláírók lépéseket tesznek, hogy megszüntessék a fenti államból származó v oda irányuló légi forgalmat, ill embargó alá helyezik adott állam légitársaságát,

gyanúsítottak elfogása: a joghatóság gyakorlását általában nem akadályozza az, ha a gyanúsítottat egy másik állam területén jogellenesen fogták el, az elfogás a nj-be ütközik, kivéve, ha önvédelemre lehet hivatkozni: egyértelmű különbséget tesznek az elfogás és a joghatóság gyakorlása között: az elfogás nyílt tengeren – nyílt tenger felett; területi állam hozzájárulása nélkül annak területén következett be,,elrablás olyan ország területén történt-e amellyel a gyanúsítottat elfogó államnak kiadatási szerződése van, gyanúsítottat milyen bcs-ek elkövetésével vádolják, külföldi kártérítési igények: az USA kongresszusa még 1789-ben megállapította a kerületi bíróságok joghatóságát olyan esetekben, amikor a külf-i felperes „a népek jogának vagy az USA valamely szerződésének” megsértésére hivatkozik, Filartiga-elv: az állami tisztségviselők által elkövetett kínzás nemz-i jogsértésnek számít, USA bírói gyakorlata ezt tovább korlátozta: a külföldi kártérítési igényekről szóló törvény nem képez kivételt a szuverén immunitás elve alól

45 A területen kívüli joghatóság:   Elsősorban gazdasági ügyekben gyakori, hogy egyes országok - különösen az Egyesült Államok - a területükön kívül akarják alkalmazni a jogszabályaikat, ami a más államokkal való viszonyban konfliktusokhoz vezethet.A hatás elvét (valamely peres fél cselekedete hatással van a területére  )akkor is alkalmazzák, ha a per tárgyát képező cselekedetek mind külföldön történtek. A hatáselv fő szószólója az Egyesült Államok volt, mindenekelőtt a versenyjog területén.US v. Aluminium Co. of America ügy: „bármely állam felelőssé teheti még a neki állampolgári hűséggel nem tartozó személyeket is az olyan, határain kívül elkövetett cselekedetek következményei miatt, amelyek az országon belül tiltottnak számítanak"A versenyjog terén azonban maga az Európai Közösség is küzd a joghatóság gyakorlásának problémájával a közösség területén kívüli székhelyű társaságok felett.

46 szuverén immunitás: nemrég még egy személyre vonatkozott, jelentése: szuverén saját országa bíróságainak sem volt alávetve, külföldi bíróságok előtt sem volt perelhető, két másik jogi doktrínával áll közeli kapcsolatban: a bírósági eljárás kizárásával és az un állami cselekménnyel, azt is jelenti, hogy adott esetben a bíróságok az egyébként meglévő joghatóságukat sem gyakorolhatják, tehát nem a területi állam jogrendjének érvényesítése alóli kivételt jelent (bíróság kimondta, hogy e két fogalom eltér egymástól)abszolút immunitás elve: vezető képviselője: Anglia volt, korlátozott immunitás: az állam csak kormányzati tevékenységével kapcsolatban hivatkozhat immunitásra, gazdasági tevékenységével kapcsolatban nem; az államok többsége ma ár a korlátozott immunitás elvét fogadja el, és ezt a belső jogi szabályok is tükrözik.

47 A diplomáciai és konzuli kapcsolatok tartalma: A diplomácia hagyományosan az államok érintkezésének ősi intézménye. A diplomáciai személyzetre az állami szuveneritás elvét kell vonatkoztatni. A diplomáciai kapcsolatokat hagyományosan a nagyköveteken és azok személyzetén keresztül bonyolították, de a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővülésével a konzuli hivatal intézménye is  kialakult és bevetté vált. 1964. a diplomáciai kapcsolatokról szóló egyezmény. Agrément: a fogadó állam beleegyezése azzal a személlyel kapcsolatban  akit a képviselet vezetőjének szánnak. A képviselet bármelyik tagját bármikor persona non grata.nak( nem kívánatos személynek) lehet nyilvánítani.  Feladatok. : a küldő állam érdekeinek és állampolgárainak képviselete és védelme, valamint tájékozódás, és a baráti kapcsolatok előmozdítása. Akkor lehet megkezdeni a tevékenységet a fogadó államban amikor a képviselet vezetője  a megbízólevelet átnyújtotta. Konzuli kapcsolatokról szóló 1963.as bécsi egyezmény: konzulok számos igazgatási ügyben képviselik államukat ( vízumok útlevelek kiadása, kereskedelmi érdekeik általános elősegítése) nem csak fővárosban hanem nagyobb városokban is. Nem azonos a mentesség a diplomáciai képviselőkkel. rendelkeznie kell a küldő állam által kiállított okirattal, és a fogadó állam  „exequatur”nak nevezett felhatalmazásával. Konzuli helyiségek sérthetetlenek. Adózás vámteher tekintetében azonos diplomata. Iratok okmányok hasonló mentesség. A konzuli tisztviselőket csak súlyos bcs. elkövetése esetén és az illetékes bírói hatóság határozata alapján lehet őrizetbe venni v. előzetes letartóztatásba helyezni. Ha ellene büntetőeljárást indítanak köteles az illetékes hatóságok előtt megjelenni. .a képviseletek vezetőit osztályokba sorolja, azon belül senioritas: államfőhöz akkreditált nagykövetek és nunciusok és az ezekkel egyenrangú képviselet-vezetők osztályába, államfőhöz akkreditált követek, miniszterek és internunciusok osztályába, külügyminiszterhez akkreditált ügyvivők osztályába , diplomáciai testület: minden vezető, ahol van nagykövet (összes nagykövet – nemz-i szokásjog alapján, protokolláris),diplomáciai képviselet: egy adott állam nagykövete és diplomáciai személyzete .

48 Diplomáciai kiváltságok: .1.Képviselet sérhetetlensége( helyiségeieb csak a hozzájárulásukkal lehet belépni) .2.Diplomáciai poggyász: (sérthetetlen: futárok, üzenetek. poggyászt nem szabad felnyitni visszatartani,. .3.A nemzetközi Jogi bizottság  a Diplomáciai futárral és a diplomáciai csomaggal kapcsolatos szerződéstervezet 28. cikk: ha a fogadó v. tranzitállam hatáskörrel rendelkező hatóságai komoly okkal feltételezi, a küldő állam felhatalmazott képviselőjének jelenlétében azt felnyithatják. A futár sérthetetlen letartóztatni őrizetbe venni nem lehet. Mentesség nem áll fenn: fogadó állam területén fekvő ingatlanra vonatkozó dologi jogi pernél ( kivéve ha az a képviselet céljaira szolgál), hagyatéki eljárás amiben magánszemélyként vesz részt mint végrendeleti végrehajtó v. örökös, ha az eljárás a diplomáciai képviselő hivatalos tevékenységén kívül folytatott bármilyen szabad foglakozását v. kereskedelmi tevékenységét érinti.. A családját és a vele egy háztartásban élőket megilleti a védelem . A képviselet igazgatási és műszaki személyzetének tagjainál a mentesség nem terjed ki a hivatali kötelezettségeik körén kívül eső ténykedéseikre. A mentesség a kinevezéstől v. a területre léptől kezdődik. Lemondás mentességről:  a küldő állam lemondhat róla,

49 Konzuli kapcsolatokról szóló 1963.as bécsi egyezmény: konzulok számos igazgatási ügyben képviselik államukat ( vízumok útlevelek kiadása, kereskedelmi érdekeik általános elősegítése) nem csak fővárosban hanem nagyobb városokban is. Nem azonos a mentesség a diplomáciai képviselőkkel. rendelkeznie kell a küldő állam által kiállított okirattal, és a fogadó állam  „exequatur”nak nevezett felhatalmazásával. Konzuli helyiségek sérthetetlenek. Adózás vámteher tekintetében azonos diplomata. Iratok okmányok hasonló mentesség. A konzuli tisztviselőket csak súlyos bcs. elkövetése esetén és az illetékes bírói hatóság határozata alapján lehet őrizetbe venni v. előzetes letartóztatásba helyezni. Ha ellene büntetőeljárást indítanak köteles az illetékes hatóságok előtt megjelenni. A konzul alanyi jogon jár, folyamatban lévő ügyben tanácsadás, nem szükséges jogsértés, az ügy ura az állampolgár marad.

50 A nemzetközi környezetvédelmi jog: a környezetvédelem nemzetközi probléma, hiszen a szennyezések sokszor nem állnak meg a határoknál, másrészt a védekezés, és a helyreállítás csak az államok összefogásával (így a károsultéval és a szennyezőével is) képzelhető el. Nemzetközi egyezmények: elsődlegesen az ENSZ Közgyűlés környezeti tárgyú határozatait kell kiemelni. ENSZ környezetvédelmi programja (1972 – az UNEP számos nemzetközi egyezményhez szolgált keretül, így a Biodiverzitás Egyezményhez, 1992-ben, a Sztratoszféra Egyezményhez, 1985-ben…), a fenntartható fejlődés intézményközi bizottsága (a Közgyűlés és az ECOSOC Bizottság közös szerve). A nemzetközi testületek a jelentéstétel, a vizsgálatok és a szabványok révén ellenőrzik a tagállamokat. Egy 1994-es megállapodás felismerte annak a jelentőségét, hogy elő kell segíteni a környezetvédelem ügyét (főleg a vizek védelmét, a talaj minőségromlásának megállítását, erdőkivágások megakadályozását kell itt érteni) Az ENSZ keretegyezményt 1992-ben előírók vállalták, hogy nemzeti jelentéseket készítenek a CFC - szintről, intézkedési terveket dolgoznak ki, és technológiákat fejlesztenek, együttműködnek e téren, politikát dolgoznak ki… A felek konferenciája, amely figyeli az egyezmény végrehajtását, elősegíti az információcserét, jelentéseket vizsgál meg… az egyezmény legfőbb szerve. 1997-ben fogadták el a kiotói jegyzőkönyvet a keretegyezményen belül.2.Világűr: az 1967-es ~ Egyezmény szerint a világűr kutatása és felhasználása minden állam joga. El kell kerülni a ~ bárminemű szennyezését! 1994-es Buenos Aires - i nemzetközi dokumentum alapján minden állam, szervezet, amely az űrbe tárgyat bocsát fel, az ezáltal keletkezett károkért felelős.MARPOL Mellékletek: Olaj, Mérgező folyadékok, Káros csomagolt anyagok, Csatornaszenny, Szemét, Az atmoszférán keresztüli szennyezés.

51 A határon átterjedő környezetszennyezés szabályozása, az ózonréteg védelme:1979. Genf: A határokon túlnyúló levegőszennyezésről szóló nemzetközi egyezmény, 1982. Nemzetközi Jogi bizottság elfogadta: Határokon túlnyúló szennyezésre alkalmazandó nemzetközi jogról szóló montreáli szabályokat. 1984. A levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelése és értékelése céljából létrehozott európai együttműködési program (EMEP),1995. Halsinki jegyzőkönyv: kén kibocsátásáról és országon túlnyúló mozgásának min.30%.os legkésőbb 1993.ra elérendő csökkentését irányozta elő, 1985. A sztartoszferikus ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezmény. 1987, montreál: Ózonréteget lebontó anygokról szóló jegyzőkönyv.

52 Kyotoi Jegyzőkönyv (1997): 2005. febr. 16-án hatályba lépett (Oroszország ratifikációja után 90 nappal) 160 részes, A kibocsátás CO2 egyenértéken mérik.  1 kvóta, 1 tonna szennyezés, A fejlett országok külön-külön  jogilag kötelező erejű kötelezettségeket vállaltak az ühg kibocsátásaik 1990-es szinthez képest történő minimum 5%-os csökkentésére (EU 8%), amely célt a 2008-2012-es elkötelezettségi időszakra vállalták elérni.Allokálták az egyes tagállamokra az addig elérendő kibocsátási szintet, Szankciórendszer, rugalmassági mechanizmusok a vállalások elérése  érdekében – CDI/JI:           1. együttes végrehajtás:,    4. tehermegosztás: lásd EU 15 közös kibocsátás-csökkentési vállalása,    5. NYELŐK TELEPÍTÉSE,    6. KVÓTA HITEL, Montreáli újrakezdés 2005 nyara Kyoto track,Kyoto után: Az EU-ban: Kibocsátási kvóta kereskedelem az EU-ban:- 2003. október 27-én jelent meg a 2003/87 irányelv, amely a Kiotói Jegyzőkönyvben lefektetett kibocsátás-kereskedelmi rendszerrel kompatibilis, EU-n belüli kibocsátás-kereskedelmi rendszert vezet be.- Nemzeti jogba való átültetés határideje: 2003. december 31. -> hazánknak 2004. május 1.- Hatály:    - bizonyos tevékenységek:  villamos energia termelés, vas-és acélgyártás, olajfinomítás, cementipar, stb.        - bizonyos gázok: CO2, CH4, N2O, SF6,

53 A flóra és a fauna nemzetközi védelme:  EGYEZMÉNYEK: Bonn,Ramsar,Washington,Canberra Antarktiszi Tengeri Élővilág Egyezmény,A szabályozás tárgyai: 1. egyes fajok halászatát, vadászatát, kiaknázását korlátozzák;2. bizonyos fajtípusokra vonatkoznak;3. az élőhelyeket védik;4. a kereskedelmet korlátozzák;5. regionális jellegűek; 6. általában a fajok sokféleségét védik(biodiverzitás).1. Egyes fajok halászatát, vadászatát, kiaknázását korlátozó egyezmények:- jegesmedvék (1973.), vicunák (1979), északi-tengeri és anktarktiszi fókák (1957, 1972)- bálnák (1979, 1966): halászati kvóta meghatározása -> 1982 óta befagyasztva a kiadása,2. Bizonyos fajtípusokra vonatkozó: Egyezmények – Bonn (1979):célja: a vándorló vadon élő állatfajok védelme; 37 részes tagállam.3. Az élőhelyeket védő egyezmények – Ramsar 1971.:     a.) Éghajlatváltozási Egyezmény,      b.) Biológiai sokféleségről szóló egyezmény, Biológiai sokféleségről szóló egyezmény: - céljai: biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, az élő erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos elosztása- 188 ország ratifikálta , Rio után: 2000. Biobiztonságról szóló Cartagenai jegyzőkönyv – GMO-k határon átnyúló – egyéb szállítása, kezelése, felhasználása (pl. zárt rendszerű, élelmiszer, takarmány) , 139 részes állam, EK, 2002. Johannesburgi Konferencia: Rio –i elhatározásokból kevés valósult meg .

54 A különböző speciális flórájú és faunájú területek,: Tengerszennyezés: amely eredhet hajókról, repülőgépekről, szárazföldekről, tenger alatti tevékenységekből… Már 1954-ben megtiltották, hogy a hajó a parttól mért 50 mérföldes távolságon belül olaját/olajfeleslegét kiengedje. A KIZÁRÓLAG KORMÁNYZATI CÉLOKRA HASZNÁLATOS HADIHAJÓKRA, ÉS ÁLLAMI HAJÓKRA NEM VONATKOZIK AZ 1973-AS EGYEZMÉNY, amely tiltja bármilyen szennyező anyagnak a hajókról a tengerbe juttatását. Az 1982-es tengerjogi egyezmény szerint az államoknak (szabványokat alkalmaznak, a parti államok átkutathatják a hajókat…Tengerbe temetés (Dumping)Definició: Hulladék és egyéb anyagok (utók, repülőgépek, fúrótornyok stb.) szándékos elhelyezése a tengerben, Londoni Tengerbe Temetési (Dumping) Egyezmény (LTT) 1972 A tengerbe temetés jogszerű, kivéve ha bizonyítottan káros.LTT JEGYZŐKÖNYV 1996 A tengerbe temetésre nem kerülhet sor ha van alternatíva, de a tengerbe temetés nem jogszerű, kivéve ha bizonyítottan nem káros.Mérgező, Le nem bomló, felhalmozódik a környezetben,D. AZ ŰR KÖRNYEZETVÉDELME, 1967-es ŰREGYEZMÉNY: űrkutatás a káros szennyezés elkerülésével lehetséges, konzultációs kötelezettség a káros hatásokkal járó tevékenység megkezdése előtt. 1979-es  "HOLDEGYEZMÉNY”:

55 Fokozott veszéllyel járó tevékenységek: a fokozott veszély inkább a kár (anyagi) következményét, és nem a környezet-pusztulást jelenti. AZ ÁLLAM (amelynek területén ezt a tevékenységet folytatják) OBJEKTÍV FELELŐSSÉGGEL TARTOZIK, ÉS VISELI A BIZONYÍTÁS ÉS A VESZTESÉGEK KÖLTSÉGEIT.Nukleáris tevékenység: Elméletileg 1966-ban egyezményesen betiltották a légköri, és föld alatti atombomba-kísérleteket, de ezt Franciaország és Kína nem írta alá. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (1986 óta nemzetközi koordináló szerv is) 1956-ban hozták létre, amely számos standardot dolgozott ki, és 1986 óta koordináló funkcióval rendelkezik veszélyhelyzetekben. Nukleáris baleset esetére információs rendszereket, és értesítési központokat állítottak fel az államok. De 1986-ban, történelmi okokból, az információ adási kötelezettséget egyezménybe foglalták. Van ez egy 1963-mas megállapodás, és az ENSZ UNDRO nevű szerve, amely 1972-ben alakult. Az 1986-os egyezmény alapján a veszélyhelyzettel érintett állam segítséget kérhet a többi részes államtól, hozzáférhet e célra elkülönített forrásokhoz, de információátadási kötelezettsége van. 1994: Nukleáris Biztonságról szóló egyezmény: az az állam a felelős, amelynek a területén a létesítmény van (de a létesítmény biztonságáért az üzemeltető felel); fenn kell tartani egy hatóságot, amely megteszi a szükséges igazgatási intézkedéseket. Ez a hatóság engedélyezi a létesítmény működését.Jogesetek I.:        CSERNOBIL :–           ukrajnai atomerőmű felrobban.  KUVAITI OLAJKUTAK : _   Irak 1991-ben felgyújtja a kuvaiti olajkutakat és         ezzel szándékosan tömeges környezeti   katasztrófát okoz, ·        COSMOS 954: -           orosz műhold kanadai területre hullik,

56 A szerződés fogalma  az 1969. évi bécsi egyezmény : A nemzetközi szerződés fogalma: a szokásjog az opinio jurisszal támogatott állami gyakorlaton alapul ki hosszú idő alatt – a szerződéskötés viszont a nemz-i jogalkotás közvetlenebb és formálisabb módszere, a nemzetközi szerződés: a nemzetközi jogalanyok által kötött megállapodás nemzetközi jogok és kötelezettségek létrehozatalára, módosítására / megszüntetésére, a felek között kötött megállapodás a nemz-i színtéren, bécsi egyezmény 2. cikkének értelmében: államok között, írásban kötött és a nj által szabályozott megállapodás, tekintet nélkül arra, hogy hány okmányba foglalták és független sajátos megnevezésétől, szerződések lehetnek: államköziek, kormányköziek, államok közöttiek vagy minisztériumköziek – ahogy a legmegfelelőbb,

…..57…. A szerződéskötés : Több lépés kell, hogy az érintett felekre kiterjedő kötelezettséggé váljon: - a 9. cikk szerint nemzetközi konferenciákon az elfogadás a jelen lévő és szavazó államok 2/3-ának szavazatával történik(hacsak ugyanilyen szavazati aránnyal másképp nam állapodtak meg) (11. cikk: aláírás, okirat-kicserélés, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás, csatlakozás) aláírás útján: 12. cikk: ha maga a szerződés úgy rendelkezik, hogy ez a hatása, vagy egyéb módom megállapítható, hogy a tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy az aláírás ilyen hatással jár, illetve ha az államnak az a szándéka, hogy az aláírásnak ilyen hatást tulajdonítson. Az aláírás rendszerint ünnepélyes aktus.okiratcsere útján: ratifikáció útján: 14. cikk: előnye, hogy az aláírás és a ratifikáció között eltelt idő további mérlegelést tesz lehetővé. Szabályai országonként változnak, kívül esnek a nemzetközi jogon a belső jogra tartoznak. Ratifikációval kell elismerni: ha a szerződés így rendelkezik, csatlakozás útján: 15. cikk: szokásos módja annak, hogy egy állam részesévé váljon olyan szerződésnek, amelyet nem írt alá. Így kell ha a szerződés így rendelkezik, vagy a tárgyaló államok ebben egyeztek meg, vagy utóbb úgy állapodnak meg, hogy a kérdéses állam csatlakozhat. /Fontosabb szerződéseknél gyakran kinyilvánítják, hogy bizonyos entitások egy későbbi időpontban csatlakozhatnak a szerződéhez. pl: 1958. évi genfi tengerjogi egyezményeknél az ENSZ vagy az ENSZ szakosított szervezeteinek bármely tagállama csatlakozhat/.. Ponsonby-szabály: minden ratifikációt igénylő szerződést a parlament elé kell bocsátani, legalább 21 nappal a ratif. előtt

58 A szerződés kötelező erejét magyarázó iskolák: A) Az akarat iskola: a szerződések kötelező erejét az államok akaratához kötik, a) Georg Jelinek szerint: a szerződést kötő / szokásjogot kialakító államok önkorlátozást hajtanak végre, b) Reuter: a kötelező erőt a két / több állam akaratának összefonódása jelenti – a nemzetközi szerződések alapja tehát a megállapodás, a konszenzus. B) A normativista, neopozitivista elmélet (Kelsen: Tiszta jogtan és Weber) szerint: „jogot a jogból próbáljuk magyarázni”azért kötelező a szerződés, mert van 1 szokásjogi szabály (pacta sunt servanda) kötelezettséget be kell tartani, C) A természetjogi elmélet szerint: (Verosta, Verdross)az államok és a természetes személyek párhuzamba állíthatók egymással, ® ha a természetes személyektől elvárhatók bizonyos erkölcsi normák, akkor azok az államoktól is elvárhatók, D) A szociológiai, politológiai elméleten belül: (Falk, McDougal, Franck)Legitimitást növelő tényezők: határozottság, konkrétság, szimbolikus érvényesítés, következetesség (azonosakat azonosan kezelni), megfelelés a másodlagos normáknak .minél határozottabb az adott norma, minél nagyobb hatalom (= konferencia, apparátus, stb.) áll mögötte, minél következetesebben alkalmazzák .,

59 A szerződésekhez fűzött fenntartások: fenntartás olyan bárhogyan fogalmazott vagy nevezett egyoldalú nyilatkozat, mellyel vmely állam egy szerződés aláírása, megerősítése, jóváhagyása vagy ahhoz történő csatlakozása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni vagy módisítani óhajtja. Szuverenitásból ered.Ha az egyezmény vmely részese kifogást emel olyan fenntartás ellen, mely összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával vagy céljával, akkor úgy tekintheti a fenntartást tevő államot, hogy az nem részese az egyezménynek. Kifogás határideje: értesüléstől 12 hónap.az állam képessége arra, hogy fenntartást fűzzön egy nemz-i szerződéshez, az állam szuverenitásának elvét tükrözi, amely szerint az állam elutasíthatja azt, hogy elfogadjon bizonyos rendelkezéseket – elutasítás következtében azok nem válnak rá kötelezővé.kontraktuális szemlélet: általános szabály: csak a folyamatban részt vevő valamennyi állam egyetértésével lehet fenntartást tenni , bécsi egyezm: „…fenntartás tehető, kivéve ha a szerz. tiltja fenntartások megtételét, v a szerz úgy rendelkezik, hogy csak meghatározott fenntartások tehetők, és a kérdéses fenntartások nincsenek ezek között, vagy pedig a fenntartás összeegyeztethetetlen a szerződés céljával és tárgyával…”a fenntartás joghatását a 21. Cikk állapítja meg: a másik részes féllel szemben tett fenntartás a fenntartásban előirányzott mértékben módosítja a szerződésnek azon rendelkezéseit, amelyekre az vonatkozik, ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 1994-ben általános kommentárjában kiemelte az emberi jogi szerződések különleges jellegét – a bécsi egyezmény rendelkezései „alkalmatlanok arra, hogy válaszoljanak az emberi jogi szerződésekhez fűzött fenntartások problémájára”.

60 A szerződés hatálybalépése:akkor és úgy lépnek hatályba, ahogyan arról a tárgyaló államok döntenek, ha erre vonatkozó rendelkezés vagy megállapodás nincs – akkor lép hatályba mihelyt valamennyi tárgyaló állam elismerte, hogy a szerződés rá nézve kötelező hatállyal bír, gyakran a szerz. rögzítik, hogy megadott napon vagy az utolsó ratifikációt követő meghatározott idő elteltével hatályosul, hatálybalépésük után beiktatás és közzététel céljából továbbítani kell a főtitkárhoz (cél: véget vessenek a titkos szerz-ek gyakorlatának) – lehető legteljesebb legyen az ENSZ hivatalos szerződésgyűjteménye (United Nations Treaty Series) A szerződés módosulása vagy megváltoztatása:a módosítás és megváltoztatás közös célja – a szerz felülvizsgálatára irányul, de ezek különböző tevékenységek, különböző módon hajtandók végre, módosítás: szerződéses rendelkezések formális átalakítását jelenti, amely valamennyi részesét érinti, ezzel szemben a megváltoztatás az egyes szerződéses kikötések csupán néhány fél közötti átalakításra utal, felek megállapodás útján módosíthatják a szerződést, ha kívánatosnak tartják, módosítás alapulhat: szóbeli vagy hallgatólagos megállapodáson, módosítás konkrét feltételeit sok többoldalú szerződés szabja meg, ENSZ alapokmánya: „… a módosítások valamennyi tagállam tekinttében hatályba lépnek, maikor azokat a szervezet tagságának kétharmada, köztük a BT 5 állandó tagja elfogadja és ratifikája…”

61 A szerződések érvénytelenségének esetei: általános rendelkezések: egy állam csak a szerz. egészéből (nem pedig részeiből) léphet ki, vm érvénytelenségi, megszűnési, kilépési vagy szerződés alkalmazását felfüggesztő okra valamely állam  miután a tényekről tudomást szerzett, nem hivatkozhat tovább, ha kifejezetten egyetértett akár azzal, hogy a szerződés érvényes, belső jog: az állam nem hivatkozhat a szerződés megkötésére vonatkozó alkotmányos szabályainak megsértésére, tévedés: érvénytelenítő okra akkor hivatkozhat, ha a tévedés olyan tényre vagy helyzetre vonatkozik, amelyet adott állam a szerződés megkötésekor létezőnek feltételezett, / esetleg: Estoppel elve: ha a fél egy adott helyzethez hozzájárult, azt később nem tagadhatja meg, saját mulasztására jogok megszerzése végett senki sem hivatkozhat/megtévesztés és megvesztegetés:; ha vm álam a másik állam képviselőjét közvetlenül vagy közvetve megvesztegeti a szerződéskötés érdekében – érvénytelenítő okra lehet hivatkozni, kényszer: ha kényszerítéssel vagy fenyegetéssel : nincs jogi hatása; semmis,jus cogens: semmis a szerz, ha megkötésének időpontjában az általános nj valamely feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik; alapvető és mozdíthatatlan nj szabályok fogalma mára megszilárdult, de vitatott tartalma és létrehozásának módja.érvénytelenség jogkövetkezményei: az érvénytelen szerződés semmis és nincs jogi hatálya.

62 A szerződés megszűnésének esetei: .1.Megszűnés szerződési rendelkezés vagy egyetértés folytán: bármikor ha ezzel egyetért minden részes fél,..2.ha a szer a megszűnésére vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést:  csak akkor mondhatja fel vagy léphet ki – ha a részes felek meg kívánták engedni ezt a lehetőséget, vagy a felmondás/kilépsé joga a szerződés természetéből következik,.3.teljesülés: célját és tárgyát teljesítették,korlátozott időre kötötték ..4.Lényeges szerződésszegés: rendelkezés puszta megsértésénél többre van szükség,.bécsi egyezmény: a szerződés lényeges megszegése a szerződés egyoldalú felbontását vagy a szerz tárgyának és céljának megvalósításához nélkülözhetetlen rendelkezés megsértését jelenti,többoldalú szerződésnél: 60.cikk: „…egyik fél általi lényeges szerződésszegése feljogosítja a többi felet arra, hogy egyhangú megállapodással teljesen vagy részben a szerződés alkalmazását felfüggessze vagy a szerződést megszüntesse…” a 60. Cikk nem alkalmazható: humanitárius szerződésekben foglalt rendelkezésekre,).5.Teljesítés utólagos lehetetlenülése: végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges tárgy tartós eltűnése v megsemmisülése. .6.Körülmények alapvető megváltozása: (62. Cikk): a részes fél kiléphet a szerződésből vagy megszüntetheti azt, ha a szerződés megkötése óta a körülmények alapvetően megváltoztak = clausula rebus sic stantibus doktrínája,megszűnés , felfüggesztés következményei: (70. Cikk):feloldja  a részes feleket a szerződés további teljesítésének kötelezettsége alól, kelte: a hatályosulásideje.Vitarendezés: (66. Cikk): ha a vitát 12 hónapon belül nem sikerült megoldani az ENSZ Alapokmányában említett eszközökkel – akkor más eljárásokat kell követni, ha a vita a jus cogenst érinti – annak eldöntése céljából bármelyik részes fél írásban a Nemz-i Bírósághoz fordulhat (kivéve: felek megállapodtak választottbíróság elé vitelben)

63 A szerződésekben való államutódlás: A szerződésekben való utódlásra vonatkozó szabályok szokásjogiak, figyelembe kell azonban venni a szerződésekben való államutódlásról kötött, 1978. évi bécsi egyezményt is. Ami a jogok átszállására vonatkozó megállapodásokat illeti, az egyezmény 8. cikke úgy rendelkezik, hogy az ilyen megállapodások nem hatnak ki harmadik államokra, míg az egyoldalú nyilatkozatokkal foglalkozó 9. cikk hangsúlyozza, hogy egy ilyen, az utódállam által tett nyilatkozat nem befolyásolhatja harmadik államok jogait és kötelezettségeit. Más szóval a többoldalú szerződések esetében a szerződés többi részes felének beleegyezésére, kétoldalú kérdéseknél az elődállammal kötött megállapodásra van szükség. Waldock 1968-as első jelentésében az államok és a kormányok szerződésekben való utódlásáról kijelentette, hogy „az általános gyakorlat szerint a szerződések által létesített határokat az utódlás ténye érintetlenül hagyja. A jogászok véleménye ebben valóban egységesnek tűnik. A szerződésekben való utódlás általában: Az Egyesült Államok, Panama, Belgium és Finnország gyakorlata a „tiszta lap" elvét támogatja,Beolvadás és egyesülés:Amikor egy államot egy másik állam anélkül olvaszt magába, hogy új állam keletkezne (mint az NDK és az NSZK esetében), az előbbi megszűnik, míg az utóbbi egyszerűen foly­tatódik, .Terület átruházása egyik államról a másikra: Amikor az állam területének egy része egy másik állam területének részévé válik, A szerződésekben való államutódlásra vonatkozó bécsi egyezmény 15. cikke a „változó határok" elvét követi. Elszakadás létező államtól és egy vagy több új állam létrehozása: Számos példa van államok felbomlására, szétválására. Az Egyesült Arab Köztársaság 1961-ben 1958 előtti alkotóelemeire, Egyiptomra és Szíriára vált szét, Az újonnan függetlenné vált államok: A második világháborút követő időszakot Európa tengerentúli birodalmainak megszűnése jellemezte. Nemzetközi emberi jogi szerződések : A Emberi Jogi Bizottság megismételte, hogy „a volt Jugoszlávia területén belül minden nép jogosult az egyezségokmány biztosítékaira"

64 A  nemzetközi felelősség : Felelősség szerkezete: 1. kötelességszegés→betudása az államnak( kell: vétkesség, de jogsértést kizáró körülmények: beleegyezés, ius cogens, önvédelem, ellenintézkedés, erőhatalom, végveszély, szükséghelyzet) → állam vétkessége lehet: gondatlanság, szándékosság) → ebből következik a nemzetközi jogsértés → okozatiság van a kár és állam magatartása között ( a kár lehet: anyagi , erkölcsi, közvetlen vagy közvetett) → ezekből következik az állam felelőssége. → lehtséges szerződésen kívüli rendezés, vagy 3. fél közreműködésével jönnek a jogkövetkezmények→1. szankciók ( retorzió, represszária), 2. önkéntes helytállás→ ezekből jön a jogszerű állapot helyreállítása( 1. abbahagyás, 2.elégtétel, 3. jóvátétel( eredeti állapot helyreállítása, vagy kártérítés)..NJB 56/1983. Sz. Kgy határozattal szerkezete: .I.nj-i felelősség keletkezése,.II.nemz-i államfelelősség tartalma,.III.nj. alkotmánya,:IV.általános rendszabályok,I. a felelősség:teóriája nem tételez fel absz. vétkességet,a felelősség egy „ajtó” – amely a jogsértéstől a jogkövetkezményig terjed,II.  betudhatóság: NJB előtt van egy másik téma is: kárt okozó magatartásokért – most a környezeti károkra vonatkoztatják,ha nem szegte meg a kötelezettségét, de van felelősség – ilyenkor helytállási kötelezettség van,III.  felelősség alkalmazása: sértett állam: kötelezettség által közvetlenül jogosított állam, államok 1 csoportja, amelybe a sértett beletartozik ill nemz-i közösség ha a kötelezettségszegés közvetlenül érinti,felelősségi igény érvényesítésének korlátai:.1.honosság, .2.előtte a helyi jogorvoslati lehetőségeket ki kell merítenie, .3.ha lemondott – utóbb nem érvényesítheti, .4.ha magatartásából arra lehet következtetni, hogy abba belenyugodott,ius cogens: államoknak együtt kell működniük hogy jogszerű eszközökkel vessenek véget, ellenintézkedések: célja: teljesítés elérése: IV: általános rendszabályok: alárendelt a tervezet a speciális felelősség érvényesítő mechanizmusoknak,

65 A vétkesség és a betudhatóság: Az Á közvetlenül nem cselekedhet, mindig szervei fejtik ki az Á-i cselekményeket. Ezért az Á felelősségének alapja, bármely szervének a nemzetközi jogba ütköző cselekvése v. mulasztása. DE! csak a hivatalos minőségben elkövetett cselekmények esetében (ha pl. egy kormánytisztviselő féltékenységből inzultál egy dipl. képviselőt, az nem felelőssége az Á-nak)A Nj megsértése jogalkotás útján: Az Á kötelezettsége, h. belső jogát összhangba hozza a nemzetközi kötelezettségekkel. Ha nem hozzák, v. olyan újabb jogszabályt alkotnak, ami ütközik egy korábbi kötelezettséggel, akkor fennáll a felelősség. Az Á felelőssége állig. szerveiért is fennáll. Minden szintű funkcionáriusa tevékenységéért felelős az Á, ideértve a fegyveres testületek jogsértő magatartását is .Az Á felelőssége felkelők aktusaiért: Ha a felkelők nem kerülnek hatalomra, általában az Á nem felel a ténykedéseikért. Ha viszont hatalomra kerülnek, úgy az aktusaik utólag (visszaható erővel) Á-i aktusokká válnak. Magánszemélyek által elkövetett nemzetközi jogsértések miatti felelősség: Az Á saját területén köteles a közrendet és a közbiztonságot fenntartani ð tehát idegen áp-okkal szemben belföldi magánszemélyek által elkövetett jogsértésekért is felel az Á.

66 A jóvátétel és a szankció: Egy jogsértésnek kétféle eredménye lehet: jogon kívüli rendezés (pl. a SzU beavatkozik 1956-ban, a történelem rendezi el a jogsértést)jogkövetkezmény van: lehetséges 3. fél közbeiktatásával is. A felelősséget önként is lehet vállalni ð elégtétel adása v. jóvátétel (a jogszerű állapot előidézése). A jóvátétel lehet in integrum restitutio v. kártérítés (mértéke: nemcsak a ténylegesen elszenvedett kárt, hanem az elmaradt hasznot is figyelembe szokták venni). A szankciónak is lehet olyan jogkövetkezménye, ami után létrejön a jogszerűség. Erkölcsi elégtétel is lehetséges: ha az idegen Á méltóságán esett csorba.Szankciók: ha önkéntesen nem járt eredménnyel egy Á-mal szemben ð ellenlépés, válaszintézkedés következik. Tilos a ius cogensbe ütköző szankció is. Tilos az alapvető emberi jogokat sértő szankció.Önsegély: két formája van, a retorzió és a represszália.Retorzió: ha a sértett Á a másik Á jogsértő cselekedetére jogos, de a másikra nézve hátrányos (barátságtalan) cselekedettel felel, pl. a jogsértő Á-ban működő dipl. képviselőit visszahívja. Ez nem jogsértés, tehát nincsenek NJ-i korlátai.Represszália: a jogsértésre maga is jogsértéssel válaszol (pl. lefoglalja a jogsértő Á külföldi vagyonát). Ezt a nemzetközi gyakorlatból kialakult szokásjog szabályozza ð először is fel kell hívni a jogsértő Á-ot a jogsértés megszüntetésére. Ha megállapodás van közöttük a bírói útról, akkor azt kell igénybe venni. A represszáliának arányban kell állnia az elkövetett jogsértéssel.Kollektív szankciók:Jelenleg az agresszor Á-mal szemben alakultak ki ilyenek: pl. gazdasági kapcsolatok teljes v. részleges felfüggesztése, dipl. kapcsolatok megszakítása pl. 1990-ben Irak ellen.

67 A jogsértést kizáró körülmények: beleegyezés (az Á nevében adott érvényes beleegyezés esetén nincsen jogsérelem), önvédelem (az ENSZ alapokmánya is magában foglalja: fegyveres támadás esetén a megtámadott Á védekezhet), önsegély (=represszária; az Á olyan cselekményt követ el, amely önmagában jogszerűtlen, de ha egy másik Á tettére válasz, akkor nem jogsértő), erőhatalom (olyan ellenállhatatlan erő okozza, amely lehetetlenné teszi az Á számára a jogszerű cselekvést), előre nem látott esemény (pl. földrengés, taxis blokád), végveszély (pl. légtér megsértése azért, h. a repülők összeütközését elkerüljék), szükséghelyzet (az Á nem hivatkozhat szükséghelyzetre, kivéve, ha: a.) ez a cselekedet volt az egyetlen eszköz arra, h. lényegbevágó érdeket, súlyos és küszöbön álló esemény ne csorbítsa)

68 Utódlás egyéb jogok és kötelezettségek tekintetében:            Tagság a nemzetközi szervezetekben.: Az utódlás a nemzetközi szervezetekben viselt tagság tekintetében az alapokmányok rendelkezéseitől függően alakul aszerint, hogy új állam jön létre, vagy egy régi állam marad fenn. 1947-ben Indiát az ENSZ Közgyűlése a korábbi entitás folytatásának, míg Pakisztánt új államnak tekintette, Utódlás javak és adósságok tekintetében : elsődleges szabály az, hogy az érintett feleknek megállapodásra kell jutniuk. Lényegileg minden szabály, például az is, amelyet az 1983-as bécsi egyezmény megfogalmaz, csak olyan esetben érvényesül, amikor nem jön létre ilyen megállapodás.Az állami vagyon : csak az elődállam közvagyona száll át automatikusan az utódállamra, de ez természetesen felveti a közvagyon meghatározásának kérdését.Az állami archívumok :Az 1983. évi bécsi egyezmény 20. cikke úgy rendelkezik, hogy az állami archívum ebben az összefüggésben „minden, bármilyen keltezésű és fajtájú dokumentumot magában foglal, amit az elődállam állított elő vagy kapott funkcióinak gyakorlása során az államutódlás napjáig, ami belső joga szerint az elődállamhoz tartozott, és amit archívumként bármilyen célra közvetlenül megőrzött vagy ellenőr­zése alatt tartott."Az államadósság : 1983. évi bécsi egyezmény 36. cikke megállapítja, az államutódlás nem hat ki a hitelezők jogaira és kötelezettségeire.Az államadósság nemzeti, helyi és lokalizált adósságra osztható fel. Magánjellegű jogok : Ami azokat a lakosokat illeti, akik az utódállam polgáraivá válnak, ők teljesen annak törvényei és rendeletei alá tartoznak,Államutódlás és állampolgárság : Az államutódlás és az állampolgárság nem csupán ezt a két különálló területet kapcsolja össze, hanem az emberi jogok kérdését is. Minden állam maga szabja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján egy állam valakinek állampolgárságot ad.

69 Az államközi konfliktusok :         KONFLIKTUS:okai: dinasztikus okok (trónöröklés), presztízskonfliktusok. Tudományos vélemények:nincsenek speciális okok, a konfliktus egy sajátos szociál-pszichológiai jelenség, az agresszív Á-ok kifelé is agresszívek lesznek .Diplomáciai vitarendezés (közvetlen tárgyalás): Néhány garanciális szabály van erre az esetre:aki a konfliktusban érdekelt fél, annak joga van részt venni, jóhiszeműen kell a tárgyalásokat folytatni, Előnyök: zavartalanul, maguk közt folytathatják le a felek őszinték lehetnek, szabadon választhatnak megoldást, Hátrányok:nehéz az ellenségtől elfogadni egy javaslatot, nehéz őszintének lenni.Módja: nincsen szabályozva. Pl. az USA rendszeresen vesz igénybe ilyen célra ún. utazó nagyköveteket. Ha vmely vitában Á-ok nagyobb számban érdekeltek, a közvetlen tárgyalás szerepét nemzetközi konferenciák tölthetik be.Jószolgálati rendszer: Egy harmadik Á rábeszéli a konfliktusban résztvevő feleket, h. tárgyaljanak (bon offices)Közvetítés (médiation): pl. USA ð Egyiptom és Izrael között .Nemzetközi vizsgáló bizottság: ha a felek közötti vitában egy vitatott tényt kell tisztázni. Ilyenkor a vita rendezését nagyban elősegíti, h. egy pártatlan szerv vizsgálja ki és állapítja meg a valódi tényállást. Intézményét az I. hágai egyezmény hozta létre, a II. kiegészítette. A lényeg: a tény megállapítását követően a bizottság teljes szabadságot enged a vitázó feleknek abban, h. ezután mit tesznek,

70 A nemzetközi jog intézményei és a viták rendezése: hágai békekonferenciák (1899, 1907) ð jámbor óhaj arra nézve, h. az Á-ok „amennyire lehetséges” békésen intézzék el a vitáikat,Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya (1921) ð tovább megy, részletesebben kidolgozza a békés elintézés elveit, de az elv teljességét még nem juttatja kifejezésreBriand-Kellog paktum (1928) ð az Á-ok közötti bármely vitát békés eszközökkel kell elintézni .ENSZ Alapkománya 2. cikkely 3. pont ð „a Szervezet összes tagjai kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel és olyan módon rendezni, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe”. Nemzetközi szabályozás: a Nemzetek Szövetsége égisze alatt létrejött az Általános Akta, amely a résztvevő Á-ok számára kötelezővé tette az egyeztető eljárást ð az ENSZ 1949-ben módosította, DE! nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a részes Á-ok alacsony száma miatt. 1969. évi bécsi egyezmény: a szerződések érvénytelenségével, megszűnésével, szerződés alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatban a vitáknál kötelező egyeztetést ír elő (öt tag, abból 2-2 a két vitás fél, az ötödiket a négy tag választja, ha nincs megegyezés, az ENSZ főtitkára; 12 hónap alatt kell jelentést tenni) ð az Á-közi gyakorlatban még nem gyökeresedett meg. EURÓPA: Európa Tanács: az 1957-ben létrejött Európai egyezmény a viták békés rendezéséről szól az egyeztető eljárásról. Európai Unió: 1991-es jugoszláv békekonferencia keretében életre hívott döntőbizottság (Badinter-bizottság) számos fontos kérdésben fogadott el tanácsadó véleményeket (pl. államutódlás, államelismerés feltételei, határok sérthetetlenségének elve stb.)

71 1. A Nemzetközi Bíróság létrejötte: .1.1.1899 Hágai egyezmény a viták békés rendezéséről: -felállították az Állandó Választottbíróságot,..1.2. 1920 Állandó Nemzetközi Bíróság : -a Népszövetség Egyezségokmánya alapján jött létre,-az erőszak kitörését megelőző eszköznek szánták..1.3. a második világháború után az Állandó Nemzetközi Bíróság helyébe a Nemzetközi Bíróság lépett, amelyet az ENSZ Alapokmányának 92. cikke az ENSZ legfőbb bírói szervének nevez, -a NB lényegét tekintve az ÁNB utódja, jóformán ugyanaz a statútuma, ugyanolyan joghatósággal rendelkezik, -a NB eljárását és működését rendező szabályzatot 1946-ban fogadták el, és 1972-ben, ill. 1978-ban módosították,.2. szervezete: -15 tag, állampolgárságukra tekintet nélkül kell megválasztani, nagy erkölcsi tekintélyű személyek akiket a  Közgyűlés és a Biztonsági Tanács külön szavazással választ az alkalmas személyek listájáról.-e listát összeállítják:a) az ÁVB nemzeti csoportjai;b) azoknak az ENSZ tagoknak az esetében, amelyeknek az ÁVB-ban nincs képviselete,. a választásra lépcsőzetesen és 3 évente kerül sor, minden alkalommal 5 bíró személyéről döntenek,-a jelölteknek abszolút többséget kell szerezniük mind a KGY-ben, mind a BT-ben, és közülük ketten nem lehetnek ugyanannak az államnak a polgárai,-a bírákat 9 évre választják, mandátumuk megújítható,, diplomáciai mentesség ,-a bírákat nem lehet meneszteni, kivéve, ha a bíróság összes többi tagjának az az egyhangú véleménye, hogy már nem tesznek eleget a megkövetelt feltételeknek -a Bíróság 3 éves időszakra elnököt és alelnököt választ, e tisztségek megújíthatók,..-a Bíróság  évenként egy 5 tagból álló tanácsot alakít, amely a felek kérelmére sommás eljárásban tárgyal és bírál el ügyeket (eljárásra mindeddig nem kérték fel, de lehet több tanács is, -1993-tól környezetvédelmi ügyek 7 tagú tanácsa, 3. A Nemzetközi Bíróság szerepe: -a Bíróságnak nincs kifejezett jogosítványa az ENSZ tevékenységének bírói felülvizsgálatára, noha a szervezet fő bírói szerveként működik,-a NB ítéletei és tanácsadó véleményei alapvető szerepet játszottak a NJ  fejlődésében,,a Statútumban részes államok 1/3-a fogadta csak el a Bíróság kötelező joghatóságát .

72 A Nemzetközi Bíróság : 1. Peres joghatóság: -a Nemzetközi Bíróság joghatósága két részre osztható: a) az államok közötti jogviták eldöntése,b) tanácsadó vélemény adása az arra külön felhatalmazott jogalanyok kérése alapján ,►a bíróság előtt folyó eljárásokban csak államok vehetnek részt (kivétel: néhány nemzetközi szervezet tanácsadó véleményt kérhet,-az ENSZ tagsággal nem rendelkező államok a BT ajánlására, a KGY által meghatározott feltételek alapján lehetnek részesei a Statútumnak,a  BT által meghatározott feltételeknek megfelelően; a Bíróság titkáránál olyan –általános vagy az adott ügyre vonatkozó- elfogadó nyilatkozatot helyeznek letétbe, amelyben elfogadják a Bíróság joghatóságát, és vállalják döntéseinek jóhiszemű betartását (pl. Nyugat-Németország, mielőtt az ENSZ  tagja lett volna)-forum prorogatum elve: egy államnak a bíróság joghatóságához adott beleegyezése az eljárás kezdeményezése utáni cselekedetben is megnyilvánulhat,-a beleegyezésnek, még ha következtetéssel állapítják is meg létezését, nem csupán jogtechnikai értelemben kell léteznie, hanem világosan meg kell jelennie.Aranytartalék ügy: ha harmadik állam jogos érdeke a döntés tárgya, ennek az államnak a távollétében a Bíróság nem folytathatja le az eljárást.-a Bíróság a nemzetközi szerződésekből eredő jogviták esetében is joghatósággal rendelkezhet, ha ezek a szerződések erre a célra „kompromisszum klauzulát” (joghatósági záradékot) tartalmaznak,3. 36. cikk 2. bekezdése (fakultatív záradék)bíróságnak joghatósága van minden ügyre amelynek tárgya:a) nemzetközi szerződés értelmezése,b) a nemzetközi jog bármely kérdése,c) olyan tény létezésének megállapítása, amely ha valónak bizonyul, nemzetközi kötelezettség megszegését jelenti,d) nemzetközi kötelezettség megszegése esetében teljesítendő jóvátétel természete vagy terjedelme.5. Ideiglenes intézkedés: -a Bíróság ideiglenes intézkedést rendszabályokat fogadhat el a feleket megillető jogok  megőrzésének céljából, -kérelemre vagy a felek kérelmétől függetlenül: „amikor a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a körülmények a vita súlyosbodásának vagy kiterjedésének megakadályozása érdekében azt megkövetelik”-csak sürgős esetben indokolt.6. Végrehajtás: -a Bíróság ítélete végleges és megfellebbezhetetlen ,de  határozatai csak a perben álló felekre és csak az eldöntött ügyben kötelezőek, . Az ítélet értelmezésére irányuló kérelemre van  lehetség, 8. Az ítélet felülvizsgálatára irányuló kérelem (újrafelvétel): új döntő jelentőségű tény van 9. Az ítélet utáni helyzet megvizsgálható ha a döntés rendelkezései ezt lehetővé teszik.11. Harmadik fél beavatkozása: ha él ezzel a jogával, úgy az ítéletben foglalt értelmezés reánézve hasonlóképpen kötelező lesz. El Salvador és Honduras közötti Szárazföldi, szigeti és tengeri határvita ügyben kapott először állam (Nicaragua) felhatalmazást a beavatkozásra. .A Bíróság tanácsadó véleményei: Statútum 65. cikk: 1. A Bíróság bármilyen jogi kérdésben tanácsadó véleményt nyilváníthat bármely olyan szerv megkeresésére, amely az Egyesült Nemzetek Alapokmánya által, vagy annak értelmében ilyen megkeresés előterjesztésére jogosult.2. Azokat a kérdéseket, amelyekre nézve a Bíróság tanácsadó véleményét kérik, írásbeli megkeresés alakjában kell a Bíróság elé terjeszteni. 1. A Közgyűlés vagy a Biztonsági Tanács a Nemzetközi Bíróságtól bármely jogi kérdésben tanácsadó véleményt kérhet.2. A Szervezet minden más szerve és a szakosított intézményei. -általános szabály lefektetése: a Bíróság nem fogja gyakorolni tanácsadó joghatóságát a felek közti vita központi kérdésével kapcsolatban, ha vmelyik fél visszautasította, hogy az eljárásban részt vegyen.

73 Jog és erőszak az „igazságos háborútól” : -az igazságos háború doktrínája a Római Birodalom krisztianizálásának nyomán jelent meg, amikor a keresztények fokozatosan lemondtak a pacifizmus elveiről: az erőszak alkalmazása megengedett volt, ha megegyezett az isteni akarattal, -Szent Ágoston sz. az igazságos háború: az elszenvedett károkkal kapcsolatos jogos elégtétel, ha a bűnös fél megtagadja a jóvátételt, -Aquinói Szent Tamás: ● a jogsértő szubjektív bűnét kell inkább büntetni, mintsem objektíve  rossz tevékenységét,  a háború akkor igazolható, ha  azt a szuverén hatalom igazságos ügy érdekében indítja (pl. jogsértők megszüntetése) -az 1648-as vesztfáliai békét követően kialakult európai hatalmi egyensúly keretei között és a pozitivista gondolkodásmód megjelenésével az igazságos háború elve eltűnt a nemzetközi jogból, .-represszália, békés blokád: ▪ a az erőszak olyan formái, amelyeket „háborúval nem járó ellenséges intézkedéseknek” minősítettek”▪ -I. világháború: ▪ a 19. században kialakult erőegyensúlyt rendszerét felszámolta, ▪ újból felmerült az igazságtalan háború kérdése, ▪ törekvés: a nemzetközi viszonyokat olyan átfogó nemzetközi intézmény segítségével szabályozzák, amely a jövőben kizárja az agressziót (→ Népszövetség egyezségokmánya: ▪ a tagok az olyan vitákat, amelyek valószínűleg szakításhoz vezetnek, kötelesek a Népszövetség tanácsa elé vinni (1) választottbíráskodás, (2) bírói rendezés, v. (3) kivizsgálás céljából, ▪ a választottbíráskodás, bírói rendezés v. a Tanács jelentésének elfogadását követő 3 hónapon belül a tagok nem indíthatnak háborút, -a Népszövetség rendszere a háborút v. az erőszak alkalmazását nem tiltotta, -1928 Általános szerződés a háború igénybevételéről történő lemondásról (Kellog-Briand paktum), elvileg még hatályban van: -az aláíró felek elítélték a háború alkalmazását, és egyetértettek abban, hogy egymás közti viszonyaikban lemondanak a háborúnak a nemzeti politika eszközeként való igénybevételéről,

74        1. A terrorizmus definíciója: államonként más és más; egységes definíció nincs, a terrorizmus a politikai erőszak legdurvább formája.2. A terrorizmus típusai:A) Az ideológia alapján vannak:bal- és jobboldali terroristák, B) A harmadik világ terrorizmusa:C) A helyi válsággócok terrorizmusa:D) Az etnikai, helyi hatalommegosztó terrorizmus:3. A terrorizmus elleni nemzetközi stratégia:kidolgozása nagyon nehéz, mert:B) A globális együttműködés jogi eszközei:a) /1856/ Belga egyezmény - merényleti záradék: a III. Napóleon elleni merényletkísérlet kapcsán.d) /1972/ Müncheni Olimpia izraeli sportolók meggyilkolása kapcsán: ismét felmerült a nemzetközi összefogás szükségessége. -1937 A terrorizmus megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény / Népszövetség, (nem lépett hatályba)-az 1950-es, 1960-as évek gépeltérítései nyomán született nemzetközi egyezmények: 1963 Tokiói egyezmény; kötelezi a feleket az eltérített repülőgép és utasainak visszajuttatására 1970 Hágai konvenció; az államoknak kötelessége kiadni a gépeltérítőket, vagy lefolytatni velük szemben az eljárást ,1971 Montreali egyezmény; az előbbi követelményt kiterjeszti a légi szabotázsakciókban résztvevőkre is, -a témához kapcsolódó további egyezmények: 1978 az Európai Közösség bonni nyilatkozata; ha egy ország elmulasztja az 1970. évi egyezményben vállalt kötelezettségének teljesítését, úgy azonnal lépéseket tesznek az illető országba irányuló légi járatok felfüggesztésére, → 1973 A nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény (: a jogsértőt bíróság elé kel állítani vagy ki kell adni a sértett államnak)- 1979 A túszszedés elleni nemzetközi egyezmény (ENSZ)○ előírja a túszejtő személyek bíróság elé állítását vagy kiadatását, ○ a részes államok együttműködési kötelezettsége.

75 1. Az erőszak és az önrendelkezés: -az ENSZ Alapokmánya felszólítja az államokat, hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodjanak a fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmazásától másik állam ellen, -ez arra az esetre, amikor egy nép a gyarmati uralom ellen folyamodik erőszakhoz, nem vonatkozik, - -1970 A nemzetközi jog alapelveiről szóló nyilatkozat : ● minden állam köteles tartózkodni az összes olyan erőszakos cselekménytől, amely a népet önrendelkezési jogától megfosztja, -1949-es genfi egyezmények I. kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikk 4. bekezdés: „azok a fegyveres összeütközések, amelyek során a népek a gyarmati uralom, az idegen megszállás vagy egy fajüldöző rezsim ellen, önrendelkezési jogukat gyakorolva harcolnak”, 2. A beavatkozás: -a be nem avatkozás elve az államok területi szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartásán alapul, -állami szuverenitás elve sz. azokba az ügyekbe, amelyekben az állam szabadon dönt, tilos beavatkozni; A) A polgárháborúk: -a polgárháborúkat a NJ általában belső jogi kérdésként kezeli, kivéve az önrendelkezési joggal kapcsolatos konfliktusokat. B) Az állam hatóságainak nyújtott segítség: -a kormányzati erők nem a lázadás elfojtásához nyújtott külső segítség teljesen jogszerű, feltéve, hogy az illető kormány valóban kérte  a támogatást, -az elismert kormányzati hatalomnak nyújtott segítség jogszerű.  C) A lázadóknak nyújtott segítség: -ellentétes a nemzetközi joggal.D) A humanitárius intervenció: -egyes nézetek szerint az állam területén élő személyek életének megvédése céljából, szigorúan meghatározott esetekben a beavatkozás lehetséges, -rendkívüli humanitárius helyzetben azonban a beavatkozás jogszerűvé válhat,-megengedett-e a demokrácia helyreállítására irányuló intervenció? → a NJ szempontjából ez az indokolás elfogadhatatlan,-nem utal semmi arra, hogy az önrendelkezés elvét kiterjesztően lehetne értelmezni, és hogy az magában foglalja a „demokráciát, amely a be nem avatkozás elvénél magasabb rendű lenne”,

76 Ius.ad.bellum, Ius.in.bello: Fegyveres konfliktusok joga: – nemzetközi humanitárius jog, Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban,ius ad bellum= (háborúhoz való jog),• Általános nemzetközi jog: • ENSZ Alapokmány,ius in bello: (háborúban alkalmazott jog): • nemzetközi humanitárius jog /hadijog/, • objektív jellegű, • kikényszeríthető. Ténybeli alapok: 1949. GE – Közös 2. cikk: „Azokon a rendelkezéseken kívül, amelyek a béke idején is alkalmazandóak, a jelen Egyezmény alkalmazást nyer a két vagy több Magas Szerződő Fél között bekövetkező megüzent háború vagy minden más fegyveres összeütközés esetén, még ha a hadiállapot fennállását közülük valamelyik nem is ismeri el.Kialakulása: Genfi Egyezmény – 1864 • első többoldalú nemzetközi szerződés, • nemzetközi humanitárius jog alapdokumentuma, Eredmények: • vöröskereszt embléma,• humanitárius célú jogi védelem, Ius in bello tagolása.1.„Genfi jog”: emberiességi (humanitárius)szabályok, alapja:• a genfi egyezmények (1864, 1906, 1929,1949).2.„Hágai jog”: a hadviselés szabályai,ehhez kapcsolódóan a harceszközök, harcmódok korlátozásaalapja:• 1899-es és 1907-es hágai egyezmények, 1949 + 1977 összeolvadás..Egyéb fontosabb források, szerződések:• Szentpétervári Nyilatkozat (1868) • Genfi Jegyzőkönyv (1925) • Egyezmény a biológiai fegyverek tilalmáról (1972) • Egyezmény egyes konvencionális fegyverek tilalmáról ill. korlátozásáról (1980) + ennek kiegészítő jegyzőkönyvei. • Egyezmény a vegyifegyverek tilalmáról (1993) • Egyezmény a gyalogsági aknák tilalmáról (1997). Alapvető felosztás: HÁBORÚ: GE + I. Kieg. Jk. Fegyveres összeütközések (kormányzatok, államok között), GE közös 3. cikk + II. Kieg. Jk. Fegyveres összeütközések (korm. részv. , szervezett ellenállás)  Nemzetközi humanitárius jog: elvei: • Emberiesség elve,• Szükségesség elve,• Különbségtétel elve,• Arányosság elve,. Különbségtétel elve – személyek, Katonai célpontnak nemminősülő objektumok, • minden, ami nem inősül katonai célpontnak. Különbségtétel elve – objektumok. Hadviselés joga: • szárazföldi ,• tengeri ,• légi hadviselés, önálló, de egymással összefüggő,helyenként egymást fedő jogi szabályok.  Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága: Létrejötte: 1863: Jean-Henri Dunant Solferino 1859, sVöröskereszt Nemzetközi Bizottsága:• svájci magánszervezet, nemzetközi jogalanyisággal bír,• irányítja, koordinálja az egyes nemzeti társaságok működését,• hatáskör- és feladatmegosztás,  Vöröskereszt struktúra: Jelvény, embléma: embléma: a svájci lobogó inverze, Jogi védelem alatt áll! • egyéb emblémák:– Törökország 1876 (vörös félhold) – Irán (vörös oroszlán) – minden egyéb emblémát elutasítottak.

77 A fegyveres konfliktusokra vonatkozó jogszabályok; Az erőszak alkalmazására vonatkozó szabályok mellett a nemzetközi jog a hadviselés menetét is szabályozni kívánja. Az idevágó elvek a hadifoglyokkal, a polgári, a beteg vagy sebesült személyekkel, valamint a hadviselés tiltott módozataival kapcsolatosak.A nemzetközi humanitárius jog kialakulása : A nemzetközi humanitárius jog a múlt század közepétől kezdve folyamatosan alakult ki. 1864-ben, Henry Dunant úttörő munkájának eredményeként, akit az öt évvel korábbi solferinói csata szörnyűségei háborítottak fel, elfogadták A csatatéren megsérült katonák állapotának javításáról szóló genfi egyezményt. Ezt a tömör szabályozást 1906-ban átdolgozták. Az 1868-as szentpétervári deklaráció a 400 grammnál könnyebb robbanólövedékek és az úgynevezett „dum-dum" golyók alkalmazását tiltotta be.A hadviselés szabályait az 1899. és az 1907. évi hágai konferenciákon fogadták el...Az 1949. évi genfi egyezményekhez 1977-ben két kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak. Ezek a korábbi egyezményeken alapultak, illetve ezeket fejlesztették tovább. Az elsősorban az erőszak alkalmazásának államközi szabályaival foglalkozó „hágai szabályok" és a civileket a fegyveres konfliktusok hatásaitól megvédeni kívánó „genfi szabályok" mára bizonyos mértékig összeolvadtak. A hadviselés módja : A nemzetközi jog a fegyveres konfliktusok áldozatainak védelme érdekében a hadműve­leteket az emberiesség korlátai között igyekszik tartani. A hágai jog szabályait vizsgálva a katonai szükségszerűség és az emberiesség közötti egyensúlyt kell szem előtt tartani. Az 1907. évi IV. hágai egyezményhez csatolt kiegészítő jegyzőkönyvek 22. cikke hangsúlyozza, hogy „a hadviselő feleknek nincs korlátlan joguk az ellenségnek ártó eszközök megválasztásában",194 míg a 23. cikk e) pontja kimondja, hogy olyan „fegyverek, lövedékek vagy anyagok alkalmazása, amelyek szükségtelen szenvedést okoz­nak", különösen tiltottak.

78 Nemzetközi és nem nemzetközi jellegű fegyveres konfliktusok: A nemzetközi humanitárius jog szabályai a fegyveres konfliktusokra vonatkoznak. A nemzetközi és nem nemzetközi konfliktusokat régebben az államközi viszonyok jelleg­zetességei alapján különböztették meg. Az államon belüli ügyek hagyományosan az államok joghatóságának körébe tartoztak, ami a nemzetközi jogi szabályozás szempont­jából gyakorlatilag érinthetetlen volt.A korábbi Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék fellebbviteli tanácsa által tárgyalt Tadic ügyben felmerült a fegyveres konfliktus fogalmának kérdése. A nemzetközi humanitárius jogot folyamatosan alkalmazni kell a háborúban álló államok egész területére, államon belüli konfliktus esetében pedig a felek ellenőrzése alatt tartott területekre, függetlenül attól, hogy ott ténylegesen folynak-e harci cselekmények, vagy sem."A nem nemzetközi fegyve­res konfliktusok a kisebb zavargásoktól egészen a polgárháborúig terjedhetnek : 1.         Azokat a személyeket, akik az ellenségeskedésekben nem vesznek közvetlenül részt,
ideértve a fegyveres erőknek azokat a tagjait, akik letették a fegyvert, és azokat a szemé­lyeket, akik betegség, sebesülés, elfogatás vagy más ok következtében harcképtelenné váltak, minden körülmények között, fajon, színen, valláson, hiten, nemen, születésen vagy vagyonon, valamint más hasonló ismérven alapuló bármely hátrányos megkülönböztetés nélkül emberséges bánásmódban kell részesíteni. 2.            A sebesülteket és a betegeket össze kell szedni, és ápolásban kell részesíteni.

79 különböző nemzetközi büntető fórumok: Az 1919-ben elfogadott versailles-i szerződés kimondta, hogy a német kormány el­ismeri a Szövetséges és Társult Hatalmaknak azt a jogát, hogy a hadviselés jogának és szokásának megsértésével vádolt egyéneket haditörvényszék elé állítsa (228. cikk), és megállapította a császár egyéni felelősségét (227. cikk). Végül azonban csak néhány ügyet tárgyaltak a lipcsei német bíróságok előtt.Az 1945-ben elfogadott, A legfőbb háborús bűnösök bíróság elé állításáról és felelősségre vonásáról szóló megállapodáshoz csatolt szabályzat kifejezetten rendelkezett az egyének felelősségéről a béke elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények és az emberi­ség ellen elkövetett bűncselekmények esetében. A nürnbergi katonai bíróság szintén megállapította, hogy „a nemzetközi jog az egyénekre ugyanúgy kötelezettségeket és felelősséget ruház, mint az államokra". „A Nemzetközi Jogi Bizottság 1991-ben ideiglenesen elfogadta Az emberiség békéje, biztonsága elleni elkövetett bűncselekmények kódexének tervezetét.A volt Jugoszláviával kapcsolatoban a  Nemzetközi Jogi Bizottság 1994-ben elfogadta a Nemzetközi Büntető Törvényszék Statútumának tervezetét. A Biztonsági Tanács 808. (1993) számú, 1993. február 22-én hozott határozatában ki­mondta, hogy „a korábbi Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi huma­nitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek felelősségre vonása céljából nemzetközi törvényszéket kell felállítani". Ez áll:  két eljáró tanácsból és egy fellebbviteli tanácsból, valamint ügyészből és a tanácsokat és az ügyészt segítő titkárságból áll..Az 1994 során, Ruandában bekövetkezett eseményeket és a véghezvitt tömeggyilkos­ságokat követően a Biztonsági Tanács a 955. (1994) számú döntésében határozott egy második Nemzetközi Büntető Törvényszék felállításáról. joghatósággal rendelkezik a Ruanda területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények elkövetéséért felelős személyek és a szomszédos államok területén 1994. január 1. és 1994. december 3l-e között elkövetett, hasonló jogsértésekért felelős ruandai állampolgárok ellen indított eljárásokban. Ez áll: két eljáró tanácsból, egy fellebbviteli tanácsból, ügyészből és titkárság­ból áll A statútum 2-4. cikke meghatározza a törvényszék joghatóságát. :  népirtás ,emberiség elleni bűncselekmények,  és az 1949-es genfi egyezmények, valamint az azok II. kiegészítő jegyzőkönyvében foglalt bűncselekmé­nyek esetében jogosult eljárni.

80: Biztonsági Tanács: megalakulásakor 11, ma 15 tagú testület, amelynek 5 állandó (USA, Nagy Britannia, Oroszország, Kína, Fro – ezeknek vétójoguk van) és 10 választott (5 évre választják, 5 ázsia+afrikai, 1 kelet-európai, 2 latin-amerikai, 2 nyugat-európai országok közül kell választani) tagja van,  feladatainak ellátása során a szervezet összes tagja nevében jár el, döntései (kivéve az ajánlásokat) minden tagállamra kötelező, hatásköre különösen fontos: viták békés rendezésének biztosításában és kényszerítő intézkedések elfogadásában , a nemz-i béke és biztonság fenntartásáért viselt fő felelősséget ruházták a Bt-re, a testületnek olyan állapotban kell lennie, hogy bármikor ülésezhessen, a BT elsődleges feladatának (világbéke fenntartása) nem tudott megfelelni .funkciói: kifelé: viták békés elintézése (VI. fejezet), eljárás a béke veszélyeztetése, megszegése és agressziós cselekmény esetén (VII. fejezet) – ha ez alapján jár el, jogosult bármely államra, kötelező határozatokat hoz.döntéshozatal: kettős vétó elve: ha vita támad hogy a kérdés eljárási vagy érdemi, akkor a kérdés érdemi!!! – San Francisco-ban született – az állandó tagok nem kényszerülnek rá vm döntés megvétózására, ha nem áll szándékukban azt megszavazni, egyszerűen távolmaradnak a szavazástól, szavazás: eljárási kérdésekben bármely 9 tag igenlő szavazata, nem eljárási (érdemi) kérdésekben az 5 állandó tag igenlő (nem nemleges) szavazatát magában foglaló 9 igen szavazat – ez a népszerű nevén vétójognak nevezett intézmény , érdemi kérdésben eredetileg 5 állandó tag kell (jaltai formula) – megváltozott, ha 1 állandó tag tartózkodik vagy nincs jelen – nem tekintik nem szavazatnak!!! Csak a tényleges nem szavazat a vétó!!! vétójog a hatalmi helyzetből adódó kényszerek miatt került az Alapokmányba. vétójogát legtöbbször a SZU alkalmazta (USA ritkán)

81 ENSZ: Közgyűlés: minden tagállam részt vesz, New Yorkban ülésezik, általában 22 témakör, fontosabb idő ebből első hét, a közgyűlés , az ENSZ parlamentáris szerve, szerepe megalakulása óta egyre nő,  a tagállamok jelenleg 188 képviselője jelen van, egy állam egy szavazat elv alapján (bírálták), általános tanácskozó feladatokat lát el, állandó bizottságai vannak: kiemelt a Jogi Bizottság (nemzetközi kodifikációért felelős) 34 tagú, nemzetközi jogot állít elő tervezet formájában, évente tart ülést , számos szervet hozott létre hogy munkájában a segítségére legyenek , ülésszakok három típusa: .1.rendes: minden évben általában szept. 3. keddjétől karácsonyig, .2.rendkívüli: csak bizonyos nagy figyelmet érdemlő, távlati jelentőségű kérdések megvitatása  pl. elsivatagosodás,.3.sürgős rendkívüli: csak 1 téma szerepel napirenden.döntéshozatal:fontos kérdésekben 2/3-os többséggel, egyebekben a tagállamok egyszerű többségével,kifelé (nem a szervezetre) irányuló döntések ajánlás jellegűek, a szervezetre vonatkozóak kötelezőek,határozatai:néhány belső ügytől eltekintve (pl. költségvetés elfogadása) a közgyűlés nem hozhat a tagjaira nézve kötelező erejű határozatot.feladatai: mindenkit ő választ (pl. Bt nem állandó tagjait, Gazdasági és Szociális Tanács tagjait, főtitkárt a Bt-vel, nemzetközi bíróság bíráit) napirendje:a napirendet a főtitkár készíti el és legalább 60 nappal az ülésszak előtt. bizottságai: a Főbizottság: a többi hat bizottság elnökeiből áll, az 1.: a leszerelés és a nemzetközi biztonsággal . 2.: a gazdasági és pénzügyi kérdések, a 3.: a humanitárius és szociális kérdések a 4. speciális politikai kérdések+gyarmatokkal; az 5.: az ENSZ saját igazgatásával és költségvetésévela 6. : a jogi kérdésekkel foglalkozik, feladatai és hatásköre: a) a befelé irányuló (adminisztratív) hatáskörök, b) a kifelé irányuló hatáskör (a normaalkotás).….3770. Közgyűlési határozat: „Egyesülés a békéért” – (Uniting for Peace) c: az ENSZ közgyűlés ha a Bt-t a nagyhatalmak bénítanák, és válsághelyzet állna elő, a közgyűlés átvehetné a hatalmat – békefenntartó/toborzó csapatok szervez – 8 alkalommal alkalmazták e határozatot 1982-ig (a SZU mindig vitatta)

82 ENSZ Szakosított intézmények: ENSZ+ENSZ szakosított szervezetek + ENSZ többi programja, alapja = ENSZ család/ENSZ rendszer, kormányközi megállapodások alapján létrehozott szervezetek, amelyeket a nemz-i gazdasági, a szociális, kulturális területeken felmerülő feladatok ellátására hozták, Szervezeti felépítésük hasonló:mindegyik élén: plenáris szerv áll: minden tag képviselője részt vesz, ez a plenáris szerv létrehoz kisebb vh bizottságot, amelynek összetételénél a méltányos földrajzi megoszlás mellett funkcionális szempontokat is figyelembe vesznek .SZAKOSÍTOTT INTÉZMÉNYEK:Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO): 1919-ben alapították – hogy világszerte védje és bővítse a dolgozók jogait (emiatt több mint száz egyezmény fogadott el – többsége ma is hatályos.Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 1943-ban hozták létre, hogy gyűjtse és terjessze a mezőgazdasági és táplálkozásügyi kérdésekkel kapcsolatos információkat,1963: világ élelmezésügyi program megvalósításához láttak hozzá,párizsi székhely.Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO): célja, hogy fejlessze és terjessze az ismereteket szerte a világon, központi adatbankként is működik, legfőbb plenáris szerve az általános konferencia, amely megválasztja a vh bizottságba került küldötteket, emellett titkárság és vezérigazgató segíti a munkát, párizsi székhely, Egészségügyi Világszervezet (WHO)1946-ban hozták létre az eü-i ellátás színvonalának egységesítése érdekében közgyűlésben minden tag = 1 szavazat, küldötteket választ a vh bizottságba, ezek mellett titkárság és vezérigazgató segíti a munkát,genfi székhely.(Világbank ,Nemzetközi Valutaalap (IMF)  ,Nemzetközi Polgári Légi Közlekedési Szervezet,Egyetemes Postaegyesület (UPU)Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) – az ENSZ égisze alatt álló autonóm szervezet

83 A Kereskedelmi Világszervezet: : II. vh utáni gazdasági fejlődés gyümölcsei,két vh között gazd-i nacionalizmus uralkodott (más területre keveset exportáltak, főként saját gazd-uk védése) – jogi eszközök: magas vámok, kontingensek, IMF (Nemzetközi Valutaalap): feladata a fix paritásos rendszer feletti őrködés,1970-es évek elejéig jól ment, de Fro aranyra váltotta a dollárt (holott amerika előtte ígéretet tett, hogy minden dollrát aranyra fog váltani) – mindez a luxemburgi-kompromisszumhoz vezetett,döntéshozatal: Valautaalap az Rt modelljére épül (minden államnak 250 alapszavazata van, minden 100e dollár után 1 szavazat illeti /súlyozás/ )a 20 tagú igazgatótanács az 5 fő részvényes által kerül kinevezésre,5 igazatóság (USA, No, Svájc, Japán, Szaud-Arábia) – többi helyre országcsoportként választanak (ez az igazgató az összes őt választó kisállam szavazati súlyát adhatja)blokkóló joga van: 20% USA-nak, 20% Nyugat-Európának,minősített többség kívánalma,Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) : 1944-ben alapították a pénzügyi befektetések ösztönzése érdekében , washingtoni székhely, szervezeti felépítése legfelsőbb szerve: kormányzótanács (együttes ülés) – a nemzeti bankokat a pénzügyminiszter képviseli, vh testületük az igazgatótanács, egy állam csak akkor lehet tagja, ha előbb az IMF-be is felvételt nyer, Magyarország 1982 július 7-én csatlakozott a Világbankhoz. Ekkorra külföldi eladósodása kritikus méreteket öltött, valutatartalékai kimerültek. A Világbank tagságtól a magyar vezetés a felborult külgazdasági egyensúly helyreállítását, a gazdaság fellendülését remélte. Világkereskedelmi Szervezet (WTO)-1995. jan. 1-jén jött létre: Marrakeshi megállapodás, -magába olvasztotta a GATT vitarendezési eljárásait, -a Marrakeshi megállapodás 2. függeléke: A viták rendezésére irányadó szabályokról és rendelkezésekről szóló megállapodás, -az uruguay-i forduló záróokmányába foglalt megállapodásokból eredő vitákat a WTO Általános Tanácsa rendezi: ha 60 napon belül nem oldják meg a vitát, a sérelmező állam az Általános Tanácshoz fordulhat, az Általános Tanács 3 tagból álló panelt állíthat fel, amely 6 hónapon belül jelentést készít, az Általános Tanács a jelentést 60 napon belül elfogadja, kivéve a) ha konszenzus jön létre az Általános Tanácson belül az elfogadás ellenében, vagy b) az egyik fél jelzi azt a szándékát, hogy jogkérdésben kíván fellebbezni.a fellebbezési testület:1.az Általános Tanács hozta létre,2. állandó jellegű,3. 7 szakértőből áll,4. egy adott fellebbezés ügyében 3 szakértő jár el,5. a fellebbezési eljárás 60 (de legfeljebb 90) napig tarthat.

84 A viták békés rendezése, :Nemzetek Szövetsége: ENSZ alapokmány rendelkezéseit a gyakorlati tapasztalatok fényében újrafogalmazott előírásaiból merítették, Nemzetek Szövetsége Egységokmánya előírásai:12. Cikk: viszályok feloldását illetően választottbírósági eljárás, bírósági rendezés, szövetség Tanácsa vizsgálata, 15. Cikk: Tanácsnak törekednie kellett a viszály rendezésére.ENSZ: 1952-ben az ENSZ-en belül bizottságot hoztak létre az „erőszak” kidolgozására viszályok békés megoldásához (l egyeztetés, jószolgálat, közvetítés)Biztonsági Tanács:összetétele: 5+10 – New Yorkban, egy ország kormányához hasonlít, döntéshozatala sajátos, szavazás: eljárási (bármely 9) nem eljárási: 5 állandó tagot magában foglaló 9 igenlő szavazat – mindkettőnél: vita esetén szavazni kell, kettős vétó: vétót emelhet az ellen, akit szeretne a vétójog alól kivenni, 27 év alatt 1400 döntés (határozat – resolution) – többségét 1990 óta, ajánlás: Hágához forduljanak (Korfu-szoros, Égei-tenger ügyek)kötelező határozat: fegyveres konfliktusokban, legismertebb BT határozat: 242. (1968) sz: közel-keleti helyzet rendezése során figyelembe veendő elveket vette számba, ahol két alapvető elvre mutat: izrael visszavonulása a 6 napos háború során elfoglalt területekről, minden háborús követelés feladása, elismerése, hogy a terület valamennyi államának joga van arra, hogy békében élhessen biztos és elismert határai között, ENSZ főtitkárt is felkérték, jelöljön ki egy külön képviselőt aki közvetítőként jár el – és folyamatosan tájékoztat, Főtitkár:BT tehetetlensége ráirányította a figyelmet a közgyűlés lehetőségeire – a főtitkár  egyre jelentősebb lett, .

85 A Biztonsági Tanács : az ENSZ által a nemz-i béke és biztonság fenntartására létrehozott rendszert egyetemessé akarták tenni – ezt nevezzük kollektív biztonsági rendszernek (a sértett felet mindenkinek védeni kell – a szabályok megsértőjét mindenkinek büntetnie kell) Rosecrance: a történelemben 3 biztonsági rendszert ismerhettünk meg:.1. 1648-től I vh-ig: hatalmi egyensúly (döntő: Anglia).2. hidegháború: kölcsönös elrettentés, .3. központi koalíció: főszerep NATO-é – ő a világ legerősebb katonai szervezete - 2001. Szept 11 óta: az USA nem mutat rá hajlandóságot, Biztonsági Tanács: az eredeti elképzelések szerint nagy súly helyeződött volna a BT tevékenységére – gyakorlatban azonban módosultak, a BT által az alapokmány VI fejezete alapján a viszályok békés rendezése körében elfogadott intézkedések csak ajánlás jellegűek, a béke veszélyeztetése vagy megsértése ill támadó cselekmények esetén a VII fejezet körében a TB-nek döntéshozó hatásköre van, különbség jelentős!!! A helyzet meghatározása: BT-nek először meg kell állapítania „a béke bárminemű veszélyeztetésének vagy megszegésének fennforgását” –ez a kollektív biztonság rendszerének kulcsa! a VII. fejezetben elfogadott kényszerítő intézkedések kivételt jelentenek az alapokmány azon elve alól: „az ENSZ nem jogosult arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzon, amelyek lényegileg vm állam belső joghatóságának körébe tartoznak”,  1974-ben a közgyűlés megállapodásra jutott a támadó cselekmények definíciójáról (1. Cikk):  fegyveres erők felhasználása egy bizonyos állam által egy másik állam szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen, ill fegyveres erők igénybevétele minden olyan módon, amely az ENSZ alapokmányával ellentétben áll – a 3. Cikk felsorolja példálózva a támadó cselekmények lehetséges eseteit

86 A fegyveres erők alkalmazásával nem járó intézkedések:

1956. évi I. törvény az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról Nemzetek San Franciscóban, az 1945. évi június hó 26. napján kelt Alapokmánya VI fejezet: Viszályok békés rendezése: 33. Cikk 1. Minden olyan viszály esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás, regionális szervek, vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni.2. A Biztonsági Tanács, ha szükségesnek tartja, felhívja a feleket arra, hogy a köztük fennálló viszályt ilyen eszközökkel rendezzék..ezek az ideiglenes rendszabályok.1. ha nincs szükség fegyveres erők alkalmazására – 41. Cikk: l: gazdasági kapcsolatok felfüggesztése, dipl kapcsolatok megszakítása, BT elrendelheti l a szankcióval sújtott állam dipl képviseletein dolgozók számának és a kapcsolatok szintjének csökkentését, nemz-i tv-széket állíthat fel, határozatok sorát hozhatja amelyekben megállapítja egyes államok jogi felelősségét. .2. ha a nemz-i béke és biztonság fenntartása érdekében szükségesnek látszik – 42. Cikk felhatalmazása alapján fegyveres erők is bevethetők, IRAK:660. (1990) sz. hat: elítélte a megszállást, és azonnali feltétel nélküli visszavonulásra szólított fel, 661. (1990.) sz. hat: Irak nem vonta vissza azonnal és feltétel nélkül csapatait Kuvait területéről – ezen cselekedete a VII. fejezetben foglaltakat kimerítik, ezért átfogó gazd-i szankciók életbeléptetését rendelte el Irakkal szemben (áruk importjának-exportjának, pénzátutalásainak teljes tilalmát, állampolgáraikat vissza kell tartani hogy pénzeszközöket folyósítsanak)   a BT-nek és a Közgyűlésnek jelentést kellett tenniük, 1991. január 17-én fegyveres erők bevetésére került sor ..LÍBIA:731. (1992.) sz. hat: 1992. Március 31-én a BT viszonylag korlátozott szankciókat foganatosított Líbiával szemben, az megtagadta a terrorizmussal való szembehelyezkedést, és nem tett elehet a határozatban foglalt felszólításnak, hogy a robbantások feltétezett elkövetőit adja ki Angliának vagy az USA-nak,       a szankciók kötelező fegyver- és légi embargó életbelépését jelentették, felhívást intéztek egyes államokhoz, hogy csökkentsék radikálisan a líbiai dipl küldöttségben, dipl pozícióban lévő személyek és alkalmazottak számát, a szankciók betartásának ellenőrzése érdekében különbizottságot hoztak létre, Líbia utóbb kiadta a 2 gyanúsítottat egy Hollandiában felállított skót bíróságnak.JUGOSZLÁVIA:713. (1991.) sz. hat: a volt Jugoszlávia területére kiterjedő fegyverembargó elrendelése,             területéről tilos volt bárminemű terméket importálni, ide exportálni, tilos nyersanyagok és termékek értékesítése pénz vagy más pü-i v gazd-i forrás juttatása tilos, 1074. (1996.) sz. hat: szankciók teljes megszüntetése,

87 A fegyveres erők alkalmazásával járó intézkedések: 1956. évi I. törvény az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról Nemzetek San Franciscóban, az 1945. évi június hó 26. napján kelt Alapokmánya VI fejezet: 1956. évi I. törvény az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról Nemzetek San Franciscóban, az 1945. évi június hó 26. napján kelt Alapokmánya VII fejezet: 41. Cikk: A Biztonsági Tanács határozza meg, hogy milyen fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályokat kíván foganatosítani abból a célból, hogy határozatainak érvényt szerezzen és felhívhatja az Egyesült Nemzetek tagjait arra, hogy ilyen rendszabályokat alkalmazzanak. Ilyeneknek tekintendők a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása.41. Cikk: ha a BT úgy látja, hogy fegyveres erő alkalmazása nélkül a rendszabályok elégtelenek lennének, úgy légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amik a nemz-i béke és bizt fenntartásához vagy helyreállításához szükségesnek ítél, 42. Cikk: kimondja, hogy ezek a műveletek az ENSZ tagjai által foganatosított demonstratív felvonulásból, blokádból vagy egyéb fegyveres műveletből is állhatnak47. Cikk: vezérkari bizottság elállítását rendeli (BT 5 állandó tagjának vezérkari főnökeiből v azok képviselőiből áll, hogy az tanáccsal lássa el és támogassa a BT-t e kérdésben) Az ENSZ-műveletek köre: a humanitárius segítségtől a kikényszerítésig: : BT jogában áll, hogy átruházza a kikényszerítés jogát a tagállamokra (pl. Korea, Ruanda), az ENSZ békefenntartó erőket is létrehozott, amelyek mandátuma kiterjedt arra, hogy a szemben álló erőket szétválassza (pl. Közel-Kelet, Ciprus),

88 A NATO, .Brüsszeli-szerződés: Anglia-Fro-Benelux: kölcsönös védelmi szövetség: német revanstól és „más” (=SZU) elleni támadástól – ez lett a NATO előzménye : 1949. április 4: NATO megalakulása 10 állam részvételével: USA, Kanada, Olaszo, Portugália, Hollandia, Dánia, Norvégia, létrehozásának célja: szembeszálljon a lehetséges keleti fenyegetéssel, 1951. Görögország, 1955. NSZK, 1982. Spanyolország, 1999: Mo, Lo, Cseho (ma: 19 állam), a szerződést Washingtonban írták alá: 3.cikk: közösen fejleszteni fogja saját hadseregét – nem bízza másra, kölcsönös segítség,4. cikk: kölcsönös tanácskozási kötelezettség bármely ország kérésére,5. cikk: kijelentették, hogy egyikük vagy többek elleni támadást valamennyiük ellen irányulónak minősítik, ilyenkor közös egyetértésben megteszik azon intézkedéseket (fegyveres erő alkalmazását is. 6 cikk: felek joghatósága alá tartozó É-Atlanti térség: Ráktérítőtől északra, Szövetség legfelsőbb szerve, 1991: ÉAET (pol-i és bizt kérdések konzultációs fóruma)Védelmi Tervező Bizottság (DPC, véd-i min-ek, áll. képv: haditerv, katonai fejl, nukl pol. - határozatot hoz).NATO-parancsnokságok integrált katonai törzsei a magyar csapatok a nápolyi törzs alá tartoznak)Jelenleg nincs önálló hadereje – hadműv/békefennt-ban akcióban a tagállamok az általuk felajánlott kontingenssel vesznek részt, 1995-ben BT felhatalmazására fellépett a  boszniai háborúban – és azóta s vezet a soknemzetiségű békefenntartó erőt (IFOR)katonai programokra: USA 6%-os, Eur 2,2%-ot költ, Európa Tanács: 1949-ben széles körű emberi jogi, szoc, kult és egyéb nem katonai és nem pol-i együttműk céljára jött létre, mára szinte minden eur állam tagja lett, vezető szervei: Miniszterek Bizottsága: egyezményeket és megállapodásokat köthet, ajánlásokat tehet a tagáll-oknak, nyilatkozatokat adhat ki, meghívhat államokat h csatlakozzanak, Parlamenti Közgyűlés: tagállamok parlamentjeinek képviselőiből álló konzultatív szerv, cselekvést kezdeményezhet a MB által eléterjesztett ügyekben, határozatokat fogadhat el, az ET munkájának legfontosabb része: egyezmények, jk-e előkészítése és elfogadása (kiemelkedő: Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló eur egyezmény – 1950, és az Európai Szociális Charta – 1961)OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet: 1960-ban alapították OEEC néven, kontingensek bontásának végzése, többoldalú fizetési rendszer megteremtése Európában (Európai Fizetési Unió: egymásnak tartozó államok elszámolásai)Marshall-segély elosztása – majd ezután USA módszerátadási segély (pl. tudományos, technikai)konvertibilitást megteremtette. Római szerződés – a OECD-t nem kell megszüntetni, csak át kell szervezni: „E” kiesett – „D” új – OECD, tehát az eur gazdaságok újjáélesztését célzó amerikai Marshall-segély igazgatására létrehozott eur szervezetből fejlődött ki, tagjai: fejlett ipari államok, célja: világszerte elősegítse a gazd-i növekedést

fő szerve: tanács ( a szervezet minden tagját magában foglalja, kivételes esetektől eltekintve egyhangúlag dönt), székhelye és titkársága: Párizsban, munkamódszere: koordináció (általános jogi erővel nem kötelező kódexeket hoztak létre)1974-ben Nemzetközi Energia Hivatal (olajembargó miatt.

89 A nemzetközi szervezetek általános jellemzői: A nemz-i szervezetek (nsz) tevékenysége jelentős hatást gyakorolt a nj fejlődésére. .1.Jogalanyiság: a nsz-ek a nj-ban jogalanyiságra tehetnek szert – ezáltal képesek jogokat és kötelez kikényszeríteni nemz-i színtéren, nem minden alapokmány hoz létre elkülönült jogalanyiságot.2.Alapító okmányok: nsz-t formális döntést lefektető alapító okirattal hozzák létre . különleges jellege is van: egyben a nj új alanyait is létrehozzák, bécsi egyezmény szerint: a szerződést tárgya és célja fényében kell értelmezi, .3.A nemz-i intézmények jogköre:nsz-ek különböznek az államoktól, amelyek joghatósága általános, 1986-os bécsi egyezmény: „…a szervezetek szerződéskötési képességét az adott szervezet szabályai határozzák meg…”.4.Az alkalmazható jog: a szevezet belső joga szabályoz olyan ügyeket, mint pl alkalmazás, segédszervek létrehozás/funkcionálása, adminisztratív szolgálat működése,a nsz belső joga úgy tekinthető mint a nj különleges és elkülönült része,.5.A nemz-i intézmények felelőssége:a nemz-i jogalanyisággal rendelkező nsz létrehozása új jogalany kialakulását eredményezi, amely elkülönül és különbözik a létrehozó államoktól – ezen tény következményekkel jár a szervezet nemz-i felelősségére nézve, A tagállamok felelőssége:3. államok irányában viselt felelősségének kérdése szubszidiárius jelleggel merülhet fel, általános nj elv: szerződésből 3. Államokra nézve, beleegyezésük nélkül nem származhatnak kötelezettségek.Kiváltságok és mentességek:hogy a nsz-ek funkcióikat hatékonyabban látassák el, az államok és képviselőik különféle kiváltságokat és mentességeket élveznek .,