A KIVITELEZŐ FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2009.03.21. )

A kivitelező felelősségi körébe tartozó körülményeket számos jogszabály rögzíti, azonban két jogszabályt mindenképpen érdemes kiemelni: az Építési törvényt és a Kivitelezési kódexet. Ezen két rendelkezésben található előírások összefoglalóan határozzák meg a kivitelező feladatait és felelősségét. A vonatkozó előírások legutóbb 2008. szeptember 1-jével módosultak. Ki a kivitelező? A Kivitelezési kódex bevezette a vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező fogalmát az alábbiak szerint: - a vállalkozó kivitelező: olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel az építtető, vagy az építtető nevében a beruházás-lebonyolító építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység teljes elvégzésére, vagy egyes építési-szerelési munkák elvégzésére. - az alvállalkozó kivitelező: olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység részét képező építési-szerelési munka elvégzésére (a közbeszerzési eljárásokban az alvállalkozó fogalma: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve, ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi) [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 10. §;2003. évi CXXIX. tv. 4. §]. A kivitelező feladatai   Az Építési törvény 2006. május 1-je előtt hatályos rendelkezése a kivitelező felelősségét állapította meg a megvalósított építmény, építményrész, szakmunka rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért, valamint az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben foglaltak biztosításáért. a) Az Építési törvény jelenlegi szabályai szerint a kivitelező felelős: - az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért, - az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült, erre jogosult tervellenőrrel ellenőriztetett kiviteli tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért, - az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért, - az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladék elszállításáért, a környezet és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában történő átadásáért, a környezetben okozott károk megszüntetéséért (ezekért egyébként az építtető és a kivitelező együttesen felel)[1997. évi LXXVIII. tv. 40. §, 43. §]. b) A Kivitelezési kódex szerint a vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező feladata a fentieken túlmenően: - az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől (alvállalkozó kivitelező esetében a vállalkozó kivitelezőtől) az építési munkaterület átvétele, annak szükség szerinti lőszermentesítése, - az építési napló megnyitása az e jogszabályban meghatározottak szerint, - az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban a külön jogszabályban meghatározottak szerint, - annak folyamatos ellenőrzése, hogy a hatósági engedélyek rendelkezésre állnak-e, - az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése (ennek költségeit annak elszámolása esetén az építtető köteles megtéríteni), - annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában, - a felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén gondoskodás a helyettesítésről, - az átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba megismétlése, - a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelősségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása, - az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor) az építési munkaterület átadása az építtetőnek, - az építési munkaterület őrzésének biztosítása, - az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása[290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 11. §, 13. §]. A kivitelező köteles-e jótállást vállalni? Gyakran előfordul, hogy a kivitelező kijelenti, nem vállal garanciát vagy éppen 1 év garanciát hajlandó vállalni. Ezek a vállalkozók nem ismerik vagy nem akarnak tudomást venni a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendeletről, ez a jogszabály vonatkozik ugyanis a vállalkozók kötelező jótállásáról. A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (a vállalkozót) terheli. A szerződésben nem lehet kizárni vagy csökkenteni a jótállási kötelezettséget. Kötelező jótállás vonatkozik: - az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt épületszerkezeteire (pl. a lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei, a lakások burkolatai – ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is –, a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek, a lakóépület szigetelése és a külső vakolat), valamint a kiszolgáló helyiségeire és részeire (pl. tetőterasz, lépcsőház, hulladéktároló helyiség, garázs, teremgarázs); - a lakás- és épületberendezések esetében csak azok beépítésére, illetve beszerelésére; - meghatározott lakás- és épületberendezésekre (pl. tűzhely, főzőlap, redőny, a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak, a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés, a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés) esetében magára a berendezésre is, ha azok a lakás alkotórészének minősülnek. A jótállási időtartam kezdete az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontja, időtartama: 3 év. A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni (ha nem kapott a tulajdonos jótállási jegyet, ettől függetlenül a jótállási kötelezettség fennáll és érvényesíthető) [181/2003. (XI. 5.) Korm. rend. 1. §, Melléklet]. A vállalkozó mikor tagadhatja meg a munkavégzést? A vállalkozó a megrendelő utasítása és a felek által megkötött szerződés alapján köteles a kivitelezést végezni, így a munka megtagadására csak meghatározott esetekben van lehetőség. Az egyik eset az, amikor maguk a felek rögzítenek valamilyen feltételt a szerződésben, amely bekövetkezése esetében a vállalkozónak döntési lehetősége van: folytatja a tevékenységet vagy a munka felfüggesztése, befejezése mellett dönt. A másik eset amikor a munka befejezésének kérdése felmerülhet, az, amikor a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad. Ilyenkor a vállalkozó köteles figyelmeztetni erről a megrendelőt. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős, illetve fel sem merülhet, hogy a kivitelezést befejezze. Ha a figyelmeztetés megtörtént, azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozónak két lehetősége van: 1) eláll a szerződés; 2) ha nem áll el a szerződéstől, akkor a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára végezi el a munkát. A harmadik esetben ugyan felmerül a kérdés, de a vállalkozónak nincs mérlegelési lehetősége. A vállalkozó ugyanis a megrendelő által adott anyaggal, illetve utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne. Ebben az esetben nem elég a figyelmeztetés, és a kivitelezés folytatásáért akkor is a vállalkozó lesz felelős. Az Építési törvény azt is előírja, hogy ha az építtető vagy megbízott képviselője utasítása jogszabályt, hatósági határozatot sért, vagy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vállalkozó kivitelező az utasítást és az azt megtagadó jognyilatkozatot köteles az építési naplóba bejegyezni [1959. évi IV. tv. 392. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 40/A. §]. Érintett jogszabályok: 290/2007. (X. 31.) Korm. rend.;2003. évi CXXIX. tv.;1997. évi LXXVIII. tv.;181/2003. (XI. 5.) Korm. rend.;1959. évi IV. tv.;