A TERVEZŐ FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE

A TERVEZŐ FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2012.10.27. )

A tervező, a tervellenőr felelősségét, illetve a tervezői művezetés jelentőségét az építtetőknek is ismernie kell.     A tervező feladatai és felelőssége   Az építési törvény korábbi 33. §-a szerint a tervező felelőssége az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó minőségi, biztonsági és szakmai szabályok, építési előírások betartására, továbbá az általa készített építészeti-műszaki tervek szakszerűségére terjedt ki. A nagyobb beruházások során alkalmazott szakági tervezőkkel (altervezőkkel) kapcsolatos feladatról annyi szerepelt a jogszabályban, hogy a tervező az altervezők munkáját összehangolja, és az általuk szolgáltatott munkarészeket egyezteti.   Az Építési törvény és a Kivitelezési kódex hatályos rendelkezései szerint a tervező felelős: a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) műszaki tartalmának szakszerűségéért, valós állapotnak megfelelő tartalmáért, valamint építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért, c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért is [1997. évi LXXVIII. tv. 33. §], e) az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért, f) a tervellenőr számára a tervek szakaszos rendelkezésre bocsátásáért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. §].   Felhívom a figyelmüket az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium „A tervezők felelőssége az új építési jogszabályok tükrében” elnevezésű állásfoglalására is (1/2010. (V. 27.) ÉISzK számú állásfoglalás, letölthető: www.eiszk.hu).   A tervező egyeztetési kötelezettsége   Az Eljárási kódex a tervező számára az elvi építési, az építési és a fennmaradási engedély megkérése (bejelentés) előtt egyeztetési kötelezettséget írt elő, ennek megfelelően a tervező köteles volt a) az általa tervezett építészeti-műszaki dokumentációt és annak az állásfoglaláshoz szükséges tartalmát, példányszámát az érdekelt szakhatóságokkal és - a jogszabályban előírt esetekben - az érintett útkezelővel egyeztetni, b) az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése során az érdekelt közmű-szolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval különösen az alábbi esetekben egyeztetni: - közművel érintett új építmény építésének építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén, - meglévő közművesített építmény bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének, felújításának építésügyi hatósági engedélyezése (bejelentése) esetén, ha a tervezett építési tevékenység a meglévő közműhálózat jelentős bővítésével jár, - ha a tervezett építési tevékenység a közmű védőtávolságán belül van, - ha jogszabály előközművesítési kötelezettséget ír elő, - ha az építésügyi hatósági eljárás tárgyát képező meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység építési tevékenységgel érintett részében a meglévő épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki állapotának, kialakításának, alkalmasságának, megfelelőségének megállapítása szükséges.   A kötelező tervezői egyeztetés arra terjedt ki, hogy a) a szükséges közműellátottság az építési tevékenységgel érintett telekhez vagy a telken, építményben biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, és melyek a szakszerű megoldás követelményei, valamint b) az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.   Az egyeztetés megtörténtéről – számos más fontos körülmény mellett – a tervező az építésügyi hatóságnak az engedélyezési eljárás során nyilatkozott. A hatályos jogszabály egyeztetési kötelezettséget már nem tartalmaz, jelenleg arról kell nyilatkoznia a tervezőnek, hogy egyeztetett-e a szakhatóságokkal és az érintett közműszolgáltatókkal, és ha igen mi volt az egyeztetés tartalma.   A tervezői nyilatkozatban jelenleg az alábbiakat kell rögzíteni: a) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát; b) az általuk tervezett építési tevékenység, illetőleg dokumentáció (rész) megnevezését, az építtető nevét, megnevezését; c) a tervezett építési tevékenység ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, cb) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, cc) környezetének meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését; d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását.   A tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy a) az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e, c) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, és d) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta, e) az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel, f) egyeztetett-e a szakhatóságokkal és az érintett közműszolgáltatókkal, mi az egyeztetés tartalma (már említettük), g) a betervezett építési célú termékeknek - jogszabályban meghatározott esetekben - mi a vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció típusa és száma, h) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet, i) az általa tervezett építmény megfelel az energetikai követelményeknek és az ezt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítette.   Ha az engedélyezési eljárásban benyújtott tervezői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által elkészített dokumentáció szakszerűtlen, vagy tartalma valótlan, továbbá ha a tervező az engedélyezés tárgyát képező tervezési tevékenységre előírt jogosultsággal nem rendelkezik, az építésügyi hatóság e tényt bejelenti a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél (az illetékes kamaránál). Érdemes tudni, hogy a kamara a tervezőt és a szakértőt a szakmagyakorlással kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén jogszabályban meghatározott esetekben és módon szankciókkal sújtja.   Itt érdemes megjegyezni, hogy az építésügyi hatóság a tervező jogosultságát a névjegyzéket vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből ellenőrzi, ezért ennek igazolását már nem kell becsatolni az engedély iránti kérelmekhez [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 19. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 33. §].   Növelték a tervezők felelősségét   2010. május 28-án hatályba lépő, és főként a bejelentési eljárást érintő módosítások miatt indokolttá vált a tervezők felelősségének szigorítása. Az építésügyi hatósági bejelentési eljárás során az építtető csak egy tervezői nyilatkozatot ad be a hatósághoz, így az építésügyi hatóság a tervdokumentációt nem tudja megvizsgálni, ezért a tervezőnek kell nagyobb felelősséget vállalni a szakmai szabályok teljesítéséért (vagyis azért, hogy a tervdokumentációban foglaltak elkészülhetnek építési engedély nélkül is).   Egyrészt azzal nőtt a felelősségre vonás lehetősége, hogy a jogszabály a területi szakmai kamara számára kötelezővé tette, hogy az építésügyi hatóságnak a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatti megkeresése alapján eljárást indítson a tervezővel szemben (már nem lehet megfeledkezni az eljárás lefolytatásáról). Az eljárás befejezéséről az építésügyi hatóságot is értesíteni kell.   A hatályos szabályok szerint a területi kamara felfüggeszti annak a személynek a szakmagyakorlási jogosultságát,  a) legfeljebb fél év időtartamra, akit egy éven belül két alkalommal az építésügyi hatóság által kezdeményezett eljárásban figyelmeztetésben részesített, és  b) legfeljebb egy év időtartamra, akit az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklet I. részében foglalt táblázat 3-5. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény (nem megfelelő jogosultság mellett a tervezési megbízás elfogadása, a tervezői nyilatkozat ellenére a kivitelezési terv nincs összhangban az építési engedélyezési tervvel) miatt egy éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott.   Az engedély visszavonásának esetei nem módosultak. A területi szakmai kamara az engedélyét visszavonja annak, a) akit a területi mérnöki vagy építész kamarából kizártak, b) aki a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét nem igazolta, c) akivel kapcsolatban a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a tevékenység engedélyezését nem tette volna lehetővé, d) akit az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló kormányrendeletben meghatározott valamely jogsértő cselekmény miatt három éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott, e) akit egy éven belül két alkalommal - az építésügyi hatóság bejelentése alapján a tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt - figyelmeztetésben részesített.   Ha a névjegyzékből való törlésre az a), a d) vagy az e) pontja alapján került sor, a tervező a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel [104/2006. (IV. 28.) Korm. rend. 16. §].   Aki tervezői jogosultság nélkül végez építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, azt az építésügyi hatóság 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja [1997. évi LXXVIII. tv. 33. §]. A 2012. április 15-ével hatályon kívül helyezett építészeti-műszaki tervezési jogosultság szabályainak megszegése szabálysértését – a jelenlegi tényállás megvalósítása mellett – az is elkövethette, aki nem engedélyköteles építkezéshez készített terveket, illetve aki a más által készített tervet sajátjaként igazolta. A korábbi jogszabály szerint a pénzbírság összege legfeljebb ötvenezer forint lehetett [218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. 138. §].   A tervellenőr feladatai   Az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint az építményekkel szemben támasztott általános követelmények és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása céljából a tervellenőr feladata és felelőssége – jogszabályban előírt esetekben és módon – a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának műszaki tartalmának szakszerűségének, illetve a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásának szakszerű ellenőrzése [1997. évi LXXVIII. tv. 33. §, 31. §].   A Kivitelezési kódex tartalmazza, azon esetek körét, amikor kötelező a tervellenőr alkalmazása. A rendelet szerint tervellenőrnek kell ellenőriznie a kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt) az alábbi építmények kivitelezése esetében: - tömegtartózkodásra szolgáló építmény (amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van), - tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget (vagyis egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiséget) tartalmazó építmény, - a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, d) honvédelmi és katonai célú építmények, e) 2008. szeptember 1-jétől a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény.   Fontos tudni, hogy a kötelező tervellenőri tevékenységek körét már két esetben is szűkítették. Először 2009. október 1-jétől a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építményeket generálisan kiemelték a kötelező körből, csak a fenti rendeltetésű építmények esetében maradt a kötelezés. A második jelentősebb szűkítés már nem az építmények, hanem a vizsgálandó szempontok körét érintette. A fenti rendeltetésű építmények esetében 2012. június 1-jétől csak a mechanikai ellenállás és stabilitás követelménye vonatkozásában kötelező tervellenőrt alkalmazni, az egyéb követelmények kapcsán az építtető dönthet a tervellenőr alkalmazásáról).   A jogszabály pontosan felsorolja, hogy a tervellenőr által az ellenőrzés során készített tervellenőri nyilatkozatban milyen adatokat, tényeket kell rögzíteni. A tervellenőri nyilatkozat tartalmazza: a) az építési tevékenység helyét, címét, helyrajzi számát, megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) az építtető nevét, megnevezését, c) az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát, d) az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését, e) a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát, f) annak kinyilvánítását, hogy - az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak (így különösen az Építési törvény 31. §-ában meghatározott követelményeknek), vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, - a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, - annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér.   A jogszabály kimondja, hogy ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az építőipari kivitelezési tevékenység végzése nem kezdhető meg. Vagyis a rendelet kvázi hatósági jogkörrel is felruházza a tervellenőrt, hiszen ha ő azt mondja, hogy nem lehet építeni, akkor az építtető és a kivitelező sem dönthet a folytatásról, a jogszabályba ütközést a tervellenőr maga - hatósági határozat nélkül - állapíthatja meg [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 10. §].   Fontos összeférhetetlenségi szabály, hogy a tervellenőr tervezői, kivitelezői, anyagbeszállítói, beruházáslebonyolítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Ezen túlmenően közbeszerzési eljárás alapján végzett építési beruházások esetében a tervellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója sem lehet, és velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem állhat [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 11. §].   Mi a tervezői művezetés jelentősége?   A tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet (ez természetesen nem műszaki ellenőrzést jelent). Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását [1997. évi LXXVIII. tv. 33. §].   Álláspontom szerint aggályos, hogy jelenleg a tervező egyben felelős műszaki vezetői feladatokat is elláthat. A „tervező-felelős műszaki vezető” a kivitelező tevékenysége mellett saját maga munkáját, vagyis a tervei helyességét is ellenőrzi, és így nem várható el tőle korrekt, elfogulatlan vizsgálat. A kivitelezőnek ez a megoldás ugyan anyagi megtakarítást jelent, de kimarad a tényleges szakmai kontroll, és ezzel hosszútávon vállal kockázatot, a tervező pedig – anélkül, hogy elfogulatlan ellenőrzési munkát végezne – magára vállalja a felelős műszaki vezető felelősségét is. A hatósági ellenőrzések gyakran tapasztalják, hogy ilyen esetekben nagyobb a valószínűsége annak, hogy a tervező csak a „nevét adja” a felelős műszaki vezetői nyilatkozathoz. Fontos tudni, hogy a tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat, a tervezői nyilatkozatot, tervellenőrzési tevékenységnél a tervellenőri nyilatkozatot alá kell írnia, és ezzel azonos helyen fel kell tüntetnie szakképesítését, értesítési címét (lakcím, székhely, telephely), valamint a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát. Az építési (létesítési) engedély iránti kérelem mellékletét képező, valamint a kiviteli tervdokumentációban szereplő tervezői nyilatkozaton a tervező szakképesítését az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül kell feltüntetni [104/2006. (IV. 28.) Korm. rend. 9. §].

 

[Vissza]