| AZ ÉPÍTÉSÜGYI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI |
| Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd | |
| 2008.09.09. | |
| Utolsó frissités ( 2010.08.02. ) | |
Az egyes építésügyi engedélyezési eljárásoknak vannak olyan közös szabályai, amelyet a kérelemtől függően valamennyi engedélytípusnál alkalmazni kell. Akár bontani, akár építeni szeretnék, azonosak például a kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályai. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az építésügyi engedélyezési eljárásokban is érvényesülnek a közigazgatási törvény (2004. évi CXL. törvény, Ket.) szabályai. A bejelentési eljárásra külön rendelkezések vonatkoznak.
Megszűnt az egységes nyomtatvány
Az engedélyezési eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. A hivatalból induló eljárás azon a napon indul meg, amelyen az eljárás megindítását megalapozó első eljárási cselekményről szóló dokumentumot felvették [2004. évi CXL. tv. 29. §; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. §]
Az ügyfél kérelmét 2009. októbere előtt a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet mellékleteiben található nyomtatványokon terjeszthette elő:
a) építésügyi hatósági engedélyezési eljárás és összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás (a továbbiakban: összevont eljárás)esetén a 2. melléklet szerinti nyomtatványon, illetve
b) bejelentés esetén a 3. melléklet szerinti nyomtatványon,
c) egyéb építésügyi hatósági eljárás esetén a 4. melléklet szerinti nyomtatványon [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 3. §, 2-4. sz. melléklet].
Az építésügyi hatóság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha
a) a kérelem hiányos, a kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül,
b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-műszaki tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követő tíz munkanapon belül
hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. §].
A kérelem tartalma
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet és mellékleteit az építtetőaz építésügyi hatóságnál - az Eljárási kódex 2. számú melléklete szerinti nyomtatvány megszüntetése miatt – akár szóban, akár írásban terjesztheti elő. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát;
b) a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját, amely lehet:
c) a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, különösen
ca) a tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségességét,
cb) - szükség szerint - a létrehozandó önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetését,
cc) a kérelemmel érintett építmények számát és rendeltetését;
d) a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét;
e) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását, különösen:
ea) építési jogosultság igazolása,
eb) építészeti-műszaki dokumentáció,
ec) tervezői nyilatkozat,
ed) felelős műszaki vezető nyilatkozata,
ee) építési műszaki ellenőr nyilatkozata,
ef) építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat, vélemény,
eg) építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat,
eh) tervtanácsi szakmai vélemény;
f) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását; és
g) az építtető aláírását.
A kérelmező az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, lakcímét vagy székhelyét is megadhatja a gyorsabb ügyintézés érdekében az alapkérelemben [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 17. §].
A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket (akkor is, ha az ügyfél esetleg szóban terjesztette elő kérelmét, ami azért építésügyi hatósági eljárások esetében nagyon ritka). Az egyes engedélyezési eljárásokban más-más mellékleteket kell becsatolni, ezeket az adott eljárástípusnál ismertetjük.
Az építésügyi eljárásokban is érvényesülő szabály, hogy az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ez nem azt jelenti, hogy így ingyenes az adatok (pl. egy tulajdoni lap beszerzése), az ügyfél az adatszolgáltatásért fizetendő díjat az eljáró hatóságnál köteles megfizetni [2004. évi CXL. tv. 36. §].
Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni, mivel a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóságnak kell megkeresnie. Az ügyfél (építtető) persze dönthet úgy, hogy előzetes szakhatósági állásfoglalást szerez be, ezzel is csökkentve az engedélyezési eljárás időtartamát [2004. évi CXL. tv. 45. §].
A hatóság értesítési kötelezettsége az eljárás megindításáról
Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról
a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől,
b) a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől
számított öt napon belül értesíteni kell [2004. évi CXL. tv. 29. §].
A főszabálytól eltérően az elvi építési engedély, építési engedély, egyszerűsített építési engedély, bontási engedély vagy fennmaradási engedély iránti kérelemre indult eljárásban az építésügyi hatóság köteles értesíteni az építtetőt is az eljárás megindításáról. Bejelentéshez kötött tevékenység esetén – mivel az nem tartozik a Ket. hatálya alá – a bejelentőt és az egyéb ügyfeleket sem kell értesíteni a bejelentésről (a 2009. október 1-je előtti szabály szerint az ingatlannal rendelkezni jogosultak értesítése volt mellőzhető, míg 2010. május végéig a bejelentőt nem, de a többi ügyfelet értesíteni kellett).
Ha az ügyfél a Magyar Állam, az eljárás megindulásáról szóló értesítést írásban kell a vagyonkezelővel közölni. Az építésügyi hatóság környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építmények esetén az építési engedély iránti kérelemre indult eljárásban az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget a kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról.
Ha az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és/vagy a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, és ezen eljárásáról az építésügyi hatóságot korábban értesítette, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáról értesíti az építésfelügyeleti hatóságot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 4. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 46. §].
A hatósági értesítés tartalmazza:
a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,
b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,
c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét [2004. évi CXL. tv. 29. §].
Az engedélyek hatálya
2009. októbere előtt a jogszabály engedély érvényességi idejéről rendelkezett, amely nem volt pontos jogi megfogalmazás, a jelenlegi Eljárási kódex már az engedélyek hatályosságát állapítja meg.
Az építésügyi hatóság által kiadott elvi építési engedély hatályossága egy év. Az elvi építési engedély hatálya egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban a jogerős elvi építési keretengedély is egy évig hatályos, amely ugyanazon feltételek mellett a hatályossága alatt szintén egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §, 31. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].
2008. szeptember 1-jéig 1 év volt az építési és a bontási tevékenység bejelentésének tudomásul vételének érvényessége is.
Az építési és a bontási engedély hatályát veszti,
a) ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg,
b) ha az építési tevékenységet jogerőssé válásának napjától számított két éven belül megkezdték, de ezen időszakot követő öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá.
Fontos, hogy a 2008. szeptember 1-je előtti szabályok két éven belül a megkezdés mellett az építkezés bejelentését is előírták érvényességi feltételként, de ez már kimaradt a hatályos előírásokból. Vagyis a jelenlegi szabályok szerint a két éven belüli építkezést kell igazolni, függetlenül attól, hogy a bejelentés megtörtént-e (bejelentés nélkül az engedélyünk hatályos lesz, de a bejelentés elmulasztása miatt bírságra számíthatunk).
Az építésügyi hatóság az építtető – engedély hatályosságának lejárta előtt előterjesztett – kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, vagy ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik, az építésügyi hatósági engedély hatályát egy évre meghosszabbíthatja, amely megismételhető.
Az építésügyi hatóság
a) az építési és a bontási engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatban két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja, de az építési tevékenység határidőn belüli megkezdésére és az 5 éven belüli használatbavételre vonatkozó előírások ebben az esetben is megfelelően alkalmazandóak,
b) az építtető - építésügyi hatósági engedély hatályosságának lejárta előtt előterjesztett - kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, vagy ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik, az építésügyi hatósági engedély hatályát - az elvi engedély kivételével - egy évre meghosszabbíthatja, amely megismételhető.
A fennmaradási engedély
- meghatározott időre szól, vagy
- visszavonásig hatályos, vagy
- végleges jellegű lehet.
A használatbavételi és a végleges fennmaradási engedély határozatlan ideig hatályos [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].
A hatóság értesítési kötelezettsége
Az Eljárási kódex egyik új volt 2008-ban, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentését követően az építésügyi hatóság az engedély érvényének lejárta előtt 60 nappal felhívja az építtető figyelmét az engedély érvényének közelgő lejártára és annak jogkövetkezményeire, illetve tájékoztatja az építtetőt az engedély érvénye meghosszabbításának lehetőségéről, illetve a használatbavételi engedélyezés feltételeiről.
Ha az építtető a figyelmeztetés ellenére nem kérelmezi az engedély hatályának meghosszabbítását, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, illetve az építtető nem kér használatbavételi (fennmaradási) engedélyt, a hatóság köteles intézkedni[193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].
Lejárt engedély jogkövetkezményei
Az elsőfokú építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély hatályának lejártát követően - legkésőbb hatvan napon belül - helyszíni ellenőrzést tart, és az ott tapasztaltak alapján a következő intézkedést teszi:
a) ha szemrevételezés és a rendelkezésre álló építési napló tartalma alapján az építmény készültségi fokánál fogva használatbavételi engedély megadására alkalmasnak látszik, úgy az építésügyi hatóság az előírt kérelem és mellékletek benyújtására, valamint illeték megfizetésére való figyelmeztetés mellett - szankciók kilátásba helyezésével - használatbavételi engedélyezési eljárás megindítására vagy bejelentés megtételére hívja fel az építtetőt,
b) ha az építmény használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az építésügyi hatóság
ba) a még hátralévő, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység elvégzésére, majd ezt követően a használatbavételi engedély kérelmezésére vagy bejelentés megtételére - a hiányzó munkálatok elvégzéséhez arányos határidő kitűzésével és szankciók kilátásba helyezésével - kötelezi az építtetőt,
bb) intézkedik az építési tevékenység végzésének azonnali leállítása és az ebből eredő esetleges veszélyhelyzet elhárítása iránt, ha a még hátralévő építési tevékenység végzése építésügyi hatósági engedélyhez kötött, egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedést követően folytatott építési tevékenység építésrendészeti jogkövetkezményekkel jár, és hogy az építtető jogszerűen csak akkor folytathatja az építési tevékenységet, ha az építési engedélyt ismételten megkéri a hatályos jogszabályi feltételek szerint [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].
Engedély és tervdokumentáció is kell a jogszerű építkezéshez
Az Eljárási kódex kimondja, hogy az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott határozat (bejelentés tudomásul vétele) a hozzá tartozó, jóváhagyási záradékkal ellátott, lepecsételt építészeti-műszaki tervdokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. Az elsőfokú építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély jogerőre emelkedése esetén az engedélyezésre benyújtott dokumentáció valamennyi példányának valamennyi tervlapját engedélyezési záradékkal látja el [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24. §].
Az építési engedély a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt végezhet építési tevékenységet [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 30. §].
Az 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet IV. oszlopában meghatározott építési tevékenységek végzését az építtető a jogszabályban előírtak szerint az építésügyi hatóságnak bejelenti, és ezzel egyidejűleg az építési tevékenység végzése megkezdhető (vagyis nem kell a hatósági záradékkal ellátott tervdokumentációra várni) [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 30. §].
Milyen feltétellel lehet eltérni az engedélytől?
Nincs ilyen feltétel. Az építési engedélytől (bejelentés tudomásul vételétől) és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (módosított építési engedély) vagy bejelentés tudomásul vétele alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltérést, amely nem minősül építési engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkának.
Azon építmények esetében, amelyek építésügyi hatósági engedélyezése külön jogszabály szerinti tervtanácsi véleményhez kötött, módosult építési tevékenységet csak ismételt tervtanácsi vélemény megszerzését követően lehet elvégezni, ha az építési engedélytől az ahhoz tartozó építészeti-műszaki dokumentációtól való eltérés az épület tömegére, a nyílászárók rendszerének, az építészeti tagozatok rendszerének, a homlokzati struktúrának a megváltoztatására, vagy az épület közterületről látható homlokzata teljes felületének építészeti jellegzetességét érintő változtatására terjed ki [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 16. §].
Rendeltetésmódosítás engedély nélkül
Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják (2008. szeptemberéig a fogalom csak a létesítési célt tartalmazta mint rendeltetést).
Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának az olyan megváltoztatása, amely általában változást eredményez az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében, a megelőző használathoz képest. Korábbi az építmény használati célja mellett fogalmi elem volt az üzemeléstechnológia megváltoztatása is, illetve az energiafelhasználás tekintetében bekövetkező változás is rendeltetés-módosításnak minősült [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 77-78. pont].
Meglévő építményen a rendeltetés módosítása és ezek hatása
a) az építmény és részeinek állékonyságát és biztonságos használhatóságát nem veszélyeztetheti, azokban kedvezőtlen irányú változást nem eredményezhet, továbbá
b) a szomszédos építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység állékonyságát nem veszélyeztetheti, rendeltetésszerű használhatóságát nem korlátozhatja.
A rendeltetés-módosítás feltétele, hogy az
a) feleljen meg a helyi építési szabályzat előírásainak, és az új rendeltetés szerinti használat hatása a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje, továbbá
b) az építmény és részei a módosuló használat alapján feleljenek meg az állékonyság követelményeinek és a biztonságos használhatóság feltételeinek. A tervezett használatra és annak hatásaira az építmény, építményrész alkalmas vagy alkalmassá tehető legyen [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 108. §].
Korábban arendeltetés-megváltoztatáshoz engedélyt kellett kérni vagy az építtető bejelentésének az építésügyi hatóság általi tudomásulvétele volt szükséges (akkor is, ha nem építési engedélyköteles építési tevékenységgel együtt járó, vagy építési tevékenységgel nem együtt járó módosításról volt szó). Építmény, építményrész, épületegyüttes építési engedély (bejelentés) köteles munkával nem járó rendeltetésének megváltoztatásához 2008. szeptember 1-jétől már nem kell az építésügyi hatóság engedélye (bejelentés tudomásul vétele).
Az építtető (tulajdonos) rendeltetésének megváltoztatását követő 15 napon belül már nem kellstatisztikai adatlapon közölnie az építésügyi hatósággal a meglévő építményben:
a) az egyéb nem lakás céljára szolgáló rendeltetésű önálló rendeltetési egység rendeltetésének megváltoztatását, illetve az egyéb nem lakás céljára szolgáló rendeltetésű önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatását, ha ezzel lakás rendeltetésű önálló rendeltetési egység jön létre, vagy
b) a lakás céljára szolgáló rendeltetésű önálló rendeltetési egység rendeltetésének megváltoztatását, illetve a lakás céljára szolgáló rendeltetésű önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatását, ha ez lakás rendeltetésének megszüntetését eredményezi (lásd: hatályon kívül helyezett 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 16. §-a).
Ügyintézési határidő
Az ügyintézési határidő már nem kizárólag a korábban egységesen alkalmazandó 60 nap, illetve a jogszabály áttért a munkanapokban való meghatározásra. A pontos határidő attól függ, hogy milyen eljárásról van szó.
Az ügyintézési határidő lehet (az engedély típusa szerint):
a) 45 munkanap: normál építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet I. oszlop), fennmaradási engedély, építési engedély nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyekben [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §, 40. §; 2006. évi LIII. tv. 3. §];
b) 22 munkanap: normál elvi építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet I. oszlop), egyszerűsített építési engedély, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet II. oszlop, használatbavételi engedély, bontási engedély [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §, 28. §, 34. §, 37. §];
c) 15 munkanap: elvi keretengedély (összevont eljárásban) [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §];
d) 10 munkanap: egyszerűsített elvi építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet II. és III. oszlop), egyszerűsített építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet III. oszlop), a hatósági bizonyítvány kiadásának, illetve az ügyfél által beadott irat záradékolásának határideje [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §, 28. §, 41. §].
Ha az építtető egyidejűleg az egy építési beruházás keretében megvalósuló több olyan építési tevékenységre egyidejűleg kér építésügyi hatósági engedélyt, amelyek engedélyezésére eltérő ügyintézési határidő vonatkozik, a döntés meghozatalára a leghosszabb ügyintézési határidő az irányadó.
A másodfokú eljárás ügyintézési határideje az első fokú eljárás határidejéhez igazodik. Amennyiben az adott ügyfajtára az elsőfokú eljárásban meghatározott ügyintézési határidő meghaladja a huszonkét munkanapot, a másodfokú eljárás ügyintézési határideje megegyezik az elsőfokú eljárásra irányadó ügyintézési határidővel. Más eljárásokban a másodfokú eljárás ügyintézési határideje – a Ket. általános szabálya szerint – 22 munkanap [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 10. §; 2004. évi CXL. tv. 33. §].
Építésügyi igazgatási szakértő közreműködése
Az építtető 2008. szeptember 1-jétől építésügyi igazgatási szakértő közreműködését veheti igénybe. Ennek rendkívüli előnye, hogy ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértő jogszabály szerinti tartalmú és a kérelem benyújtását legfeljebb 15 nappal megelőzően kelt nyilatkozatát, akkor az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb 30 nap lehetett 2009. október 1-je előtt. A feltételek az új szabályok szerint sem változtak, azonban az ügyintézési határidő jelenleg adott ügyben egyébként meghatározott
a) negyvenöt munkanap helyett huszonhárom,
b) huszonkét munkanap helyett tizenegy,
c) tíz munkanap helyett nyolc
munkanap [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 10. §].
A másodfokú eljárások határideje az építésügyi igazgatási szakértő közreműködése miatt nem csökkenthető.
Az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatában igazolja, hogy
a) az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az Étv.-ben, a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben és a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben, valamint az építményfajta engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban előírtaknak,
b) az Étv. 36. § (1) bekezdésében meghatározott általános feltételek teljesültek,
c) a tervezett építményre, építési tevékenységre a külön jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesültek,
d) mely szakhatóság hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalása áll rendelkezésre,
e) az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok, állásfoglalások, vélemények és dokumentációk rendelkezésre állnak.
2009. októbere előtt a nyilatkozat mellékletét képező dokumentáció tartalmazott a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan - jogszabályban meghatározott - dokumentumot, amely lehetővé tette a helyszíni szemle mellőzését, a valós állapot és a tervezett építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetőségére vonatkozó hatásainak megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 9. §, 6. §].
A gyorsaság mellett a szakértő igénybevételének másik előnye az volt, hogy az összevont engedélyezési eljárásnak az építési engedélyezési szakaszában az eljáró építésügyi hatóság dönthetett akár a helyszíni szemle mellőzéséről is. Jelenleg a helyszíni szemle szakértő igénybevétele mellett is, minden engedélyezési eljárásban kötelező [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 9. §].
Szakhatóságok közreműködése
A Kormány az építésügyi hatóságnak a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti első- és másodfokú építésügyi hatósági eljárásaiban - az 5. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben - az 5. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki (korábban a szakhatóságokat a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. számú melléklete jelölte ki, míg 2009. márciusáig a szakhatóságok listáját a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. számú mellékletben sorolta fel). A szakhatóságokat az építésügyi hatóság köteles megkeresni.
Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóságelőzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
Ha jogszabály az építésügyi határozat meghozatala előtt szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő, akkor az építésügyi hatóság a szakhatóságot az eljárás megindulását követően 8 munkanapon belül köteles megkeresni. A hatósági megkeresésére csak akkor nem kerül sor, ha az építtetőnek rendelkezésére áll egy 6 hónapnál nem régebbi hatósági állásfoglalás, mert ezt az építésügyi hatóság az eljárásában szakhatósági állásfoglalásként köteles elfogadni. Az elfogadás feltétele, hogy a hozzá, illetve a szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem és a hozzá tartozó építészeti-műszaki dokumentáció tartalma azonos, és azt a szakhatóság azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látta el.
Az eljáró építésügyi hatóságnak a szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolnia kell a szakhatóságot érintő dokumentációt, illetve - közlekedési, hírközlési, valamint természet- és tájvédelmi szakhatóság esetében – az Eljárási kódex vonatkozó, a mellékletek között megtalálható nyomtatványát.
A szakhatóság a részére megküldött és véleményezett dokumentáció egy példányának valamennyi tervlapját állásfoglalásának megadása során az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §, 3-6. sz. melléklet].
Összevont építésügyi hatósági eljárásban, valamint az integrált építésügyi hatósági eljárásban az építésügyi hatóság és a szakhatóság köteles az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására. Az egyeztetés módjáról és határidejéről a szakhatóságot a szakhatósági megkeresés megküldésével kell értesíteni. A szakhatóságok az összevont építésügyi hatósági eljárás során kötelesek szakhatósági állásfoglalásukat a helyszíni szemlén megadni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §].
Kötelező a szakhatósági állásfoglalás az építésügyi hatóságra?
A szakhatóság állásfoglalása - az Étv.-ben és az OTÉK-ben, valamint a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben nem érintett egyéb - a hatáskörébe tartozó, a szakterületre irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alapulvételével kialakított, a szakterület követelményeinek érvényre juttatását biztosító szakkérdésekre terjed ki.
A Ket. szerint az építésügyi hatóság döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóságnak - a hatásköre keretei között kialakított -jogszabályon alapuló állásfoglalásához. Ez azt jelenti, hogy az építésügyi hatóság csak abban az esetben tekinthet el a szakhatósági állásfoglalásban leírtaktól, ha a szakhatóság olyan kikötéseket vagy feltételeket rögzítettek, amely nem tartoznak a hatáskörükbe. A szakhatósági állásfoglalás többi – jogszerű része –, ha van ilyen, illetve a hatáskört túllépő nyilatkozat nélkül is értelmezhető, köti az építésügyi hatóságot [2004. évi CXL. tv. 44. §].
A szakhatóság egyébként a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyására, illetve az eljárásának mellőzésére hivatkozással felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Ha a szakhatóság a számára meghatározott ügyintézési határidőn belül nem nyilatkozik, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordul.
Az ügyfél számára a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát [2004. évi CXL. tv. 45. §].
A közművek nem jelennek meg az eljárásban
A szakhatóságokon túlmenően szintén a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. számú melléklete sorolta fel az egyes eljárásokban érdekelt közművek (a víz-, a csatornázási művek, a gáz-, a távhő- és az áramszolgáltató szervezetek, a villamosmű) üzemeltetőit (a közművek), azonban a felsorolásuk már a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. számú mellékletéből is már kimaradt. Az eljárásokban a közművek mellett a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet is közreműködik, azonban már mindkettő csak közvetve. Az Eljárási kódex szerint ugyanis a tervező köteles lefolytatni a közművekkel az egyeztetést, és ennek megtörténtéről a tervezői nyilatkozatban értesül a hatóság [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 19. §].
A közművek és a kéményseprő nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a szükséges közműellátottság biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, továbbá a szakszerű megoldás követelményeire, illetve arra, hogy az építmény égéstermék kivezetőinek műszaki megoldása megfelel-e a követelményeknek. A felelős műszaki vezető, illetve szükség esetén az építésügyi műszaki szakértő a használatbavételi engedély kérelmezését vagy a használatbavétel bejelentését, illetve a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően – érintettsége esetén – köteles beszerezni a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 36. §, 20. §].
A közműnyilatkozatok csak akkor kerülnek majd elő, ha a hatóság bármilyen körülmény tisztázása érdekében ezeket bekéri.
Helyszíni szemle
Az engedélykérelem elbírálása vagy bejelentés tudomásulvétele során az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet alapján korábban helyszíni szemle két esetben mellőzhető volt:
- Az egyik, ha bejelentés alapján, 10%-nál kisebb lejtésű területen végzendő építési tevékenység tudomásul vétele iránt indult az eljárás, feltéve, hogy a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmaz a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan dokumentumot (terv, geodéziai felmérés, rétegvonalas helyszínrajz, terepmetszet, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely lehetővé teszi a megfelelő vizsgálatot.
- A másik eset, amikor a hatóság mellőzheti a helyszíni szemlét az, ha az építtető a kérelméhez építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozatot csatol. Ilyenkor az összevont eljárásnak az építési engedélyezési szakaszában az eljáró építésügyi hatóság dönthet a helyszíni szemle mellőzéséről [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 9. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 34. §].
A hatóság számára megszűnt az a lehetőség, hogy mellőzheti a helyszíni szemlét. A kötelező helyszíni ellenőrzésére az építkezés két különböző stádiumában kerül sor:
- Az építkezés megkezdése előtt: Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében köteles megvizsgálni a döntés meghozatalának feltételeit, különös tekintettel az illeszkedés követelményeire.
- Az építkezés befejezése körüli időpontban: Az építésügyi hatóság – az elvi engedély kivételével – köteles az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt legalább két hónappal helyszíni szemlét tartani, ha az építtető - a külön jogszabály szerint - nem jelentette be az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 11. §].
Az ügyfelet a helyszíni ellenőrzésről - a jogszabályban foglalt eseteket kivéve - előzetesen értesíteni kell. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább három munkanappal korábban megkapja [2004. évi CXL. tv. 49. §, 90. §].
Az eljárás felfüggesztése
A hatósági eljárás során lehetséges, hogy az átmenetileg nem folytatható, mert valamilyen, a hatóságtól független ok nem teszi lehetővé az érdemi döntés meghozatalát.
Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik (tehát az ügyintézési határidőbe be kell számítani azokat a napokat, amelyek a felfüggesztésig elteltek). A hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.
A Ket. szerint egyes esetekben a hatóság köteles felfüggeszteni az eljárást, más esetekben csak lehetősége van erre. A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a Ket. szerinti kötelező felfüggesztési oknak minősíti különösen
a) ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése, különösen telekalakítási, fennmaradási engedélyezés, ha anélkül az ügy megalapozottan nem dönthető el (a telekalakítási ügyek megemlítése a jogszabályban itt nem pontos, hiszen 2010. január 1-jétől a telekalakítási ügyeket már a földhivatal bírálja el, ezért a építésügyi hatóságnak már nem lehet egyben az építési és a telekalakítási engedély kiadója is),
b) ha a döntéshez más szerv, így különösen valamely szakmai kamara, az építésfelügyeleti hatóság, a cégbíróság véleményét is be kell szerezni.
Érdekes, hogy a jogszabály a polgári ügyeket nem sorolta a kötelező felfüggesztési okok közé. Gyakran előfordul pedig, hogy az ügyfél építési engedély iránti kérelmét azért nem tudja elbírálni a hatóság, mert építési jogosultságát a telken fennálló tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt nem tudja igazolni, és a tulajdonjog megállapítás iránt polgári per van folyamatban.
A felfüggesztés időtartama az építésügyi hatóság intézkedési egyéves jogvesztő határidejét megszakítja [2004. évi CXL. tv. 32. §, 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 14. §].
Ki nem vehet részt egy kérelem elbírálásában?
A pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője olyan telekkel, építménnyel kapcsolatban lát el építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatokat, amellyel összefüggésben
a) építészeti-műszaki tervezési,
b) kiviteli tervek tervezési,
c) építésügyi műszaki szakértői,
d) felelős műszaki vezetői,
e) beruházás lebonyolítói,
f) tervellenőri,
g) építésügyi igazgatási szakértői,
h) építési műszaki ellenőri,
i) kivitelezési, vagy
j) igazságügyi szakértői
tevékenységet végez, vagy öt éven belül végzett.
Ha a fenti körülmények fennállása állapítható meg, akkor a jogszabály azt valószínűsíti, hogy az ügyintéző nem tud pártatlan és befolyástól mentes döntést hozni, ezért az eljárást sem folytathatja le.
Az építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő nem lehet a hatóság illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el önkormányzati főépítészi feladatot sem.
A fentieket hívják összefoglalóan ún. összeférhetetlenségi szabályoknak [1992. évi XXIII. tv. 21. §; 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 8. §].
A hatóság csak építésügyi előírásokat vizsgálhat
Az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el, vagyis például az engedély megadása nem jelenti azt, hogy a panoráma elveszítése miatt ne lehetne pert indítani az építtetővel szemben. A hatóság azonban kizárólag az építésügyi szabályok alapján dönthet az építési engedély iránti kérelemről [1997. évi LXXVIII. tv. 37. §].
Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha
a) a tervezett építési tevékenység megfelel az építésjogi követelményeknek, az illeszkedés szabályának és az építményekkel szemben támasztott általános törvényi követelményeknek (az Étv. 18-22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében előírtak),
b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént,
c) a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel
ca) az építményekkel szemben támasztott általános törvényi követelményeknek (Étv. 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek),
cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az előzetes hatósági eljárásokban előírt követelményeknek,
cd) az építészeti minőség és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, valamint
d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely
da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,
e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges
ea) járulékos építmények (közművek, utak, burkolatok, parkolók stb.), illetőleg
eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint
ec) a közmű- és energiaellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll,
f) a tervezőként megjelölt személy - a névjegyzéket vezető szerv által igazoltan - jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,
g) az építtető - az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - az építési tevékenységre jogosult,
h) a tervező nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-műszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldást tartalmaz,
i) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az a)-h) pontok előírásainak.
A védett településképet és építményeket, egyedi tájértékeket érintő építésügyi hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság előírhatja különösen:
a) a jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg helyreállítását, illetve visszaállítását, továbbá
b) az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelő kialakítását, valamint
c) az építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat- és nyílászárók színezését, egységes kialakítását, cseréjét) és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat.
Fontos garanciális szabály, hogy a jogorvoslati eljárás során elrendelt új eljárás keretében az alapeljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell eljárni, kivéve akkor, ha az új eljárás megindításakor hatályban lévő építésügyi előírások az építtető számára kedvezőbbek, mivel akkor azokat kell az eljárás során alkalmazni [1997. évi LXXVIII. tv. 36. §].
Ki és hogyan szerez tudomást az építésügyi hatóság döntéséről?
A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. A végzést az ügyféllel és azzal kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg [2004. évi CXL. tv. 78. §].
A következetes bírói gyakorlat szerint az építési engedélyt megadó határozat kézbesítése a társasház közös képviselője részére szabályszerű volt (az Eljárási kódex csak a telekalakítási ügyekben rendelkezett erről). A társasház tulajdonosa azonban nem volt ugyan elzárva az egyéni perlés lehetőségétől, a perindítási határidő azonban a tulajdonostárs részére is a közös képviselőnek történt kézbesítéstől számították (EBH2004. 1081). Ezt a bírói gyakorlatot írta felül 2009. október 30-ától a Társasházi törvény módosítása, amely kimondja, hogy az építésügyi hatósági eljárásban meghozott hatósági határozatot - a jogorvoslat lehetőségének biztosításával - valamennyi tulajdonostárs részére kézbesíteni kell (ebben az esetben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség képviseletének ellátására nem jogosult) [2003. évi CXXXIII. tv. 50. §].
A korábbi részletes szabályok helyett az építési jogszabályok szinte egy az egyben átveszik a Ket. rendelkezéseit, mivel a Ket. részletesen szabályozza a döntés közlésének módjait és feltételeit. A hatóság döntését a Ket. szerint közölni lehet:
a) írásban
aa) postai úton,
ab) telefaxon,
ac) személyesen átadott irat útján,
ad) kézbesítési meghatalmazott útján,
ae) a hatóság kézbesítője útján,
af) kézbesítési ügygondnok útján,
ag) hirdetményi úton vagy
ah) a Ket-ben meghatározott módon elektronikus úton vagy
b) szóban
A hatóság a döntést hivatalos iratként kézbesíti. Telefax útján nem közölhető a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés, kivéve, ha a döntés közlésére jogosult személy vagy szerv ezt előzetesen kérte vagy ehhez hozzájárult. A Ket. lehetővé teszi, de a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet kizárja, hogy a hatóság a döntését szóban közölhesse.
Ha a hatóság a döntést elektronikus úton közölte, és a döntés átvételét öt munkanapon belül nem igazolják vissza, a hatóság másik írásbeli formában közli vele a döntést. Ilyen esetben a döntés közlésének napja a második közlés napja. Törvény ettől eltérően állapíthatja meg a döntés elektronikus úton való közlésének szabályait.
2009. októberétől élő lehetőség, hogy ha az érintett megadta telefonszámát vagy e-mail címét, akkor a hatóság sms-ben, telefonon vagy e-mailben tájékoztathatja a döntéshozatal tényéről, és arról, hogy a döntés három munkanapon belül átvehető a hatóság hivatali helyiségében, ügyfélfogadási időben. Ezáltal az ügyfél gyorsabban jut a határozathoz, a hatóság pedig megtakaríthatja a postázási költséget. Ha a döntést határidőn belül nem veszik át, a hatóság haladéktalanul írásban megküldi az érintett részére a döntést.
Ha a hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, valamint törvény rendelkezése alapján a döntést nem az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő módon közli, a döntést öt munkanapon belül írásban is meg kell küldeni. A döntés közlésének napja ilyen esetben a második közlés napja.
A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt írásban közölték, vagy átadták. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni [2004. évi CXL. tv. 28/A. §, 78. §, 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 11. §].
Az építésügyi hatóság köteles a döntést - ha ennek információtechnológiai feltételei fennállnak, elektronikus úton - tájékoztatásul közölni:
a) a használatbavételi, a végleges fennmaradási engedélyezés és a jogszabályban meghatározott kötelezés elrendelése esetén a földhivatal területileg illetékes szervével,
b) a tervezővel, a felelős műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel és a vállalkozó kivitelezővel, ha nem minősül ügyfélnek,
c) az építési, a fennmaradási és a használatbavételi engedélyezési eljárásban az építésfelügyeleti hatósággal, az érintett közműszolgáltatókkal, a 4. mellékletben meghatározott esetekben az érintett útkezelővel,
d) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjével, ha nem minősül ügyfélnek,
e) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz,
f) az építési, az összevont építésügyi hatósági, az integrált építésügyi hatósági, az integrált engedélyezési és a fennmaradási engedélyezési eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szervével, ha az engedélyezés termőföldet érint,
g) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel, ha az építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. §].
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése