AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGOK

AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGOK

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2010.08.01. )

Az építésügyi hatóságok hatáskörébe tartozik az építési, bontási és használatbavételi engedélyek kiadása, illetve a hatósági ellenőrzés keretében feladatuk az engedély nélküli és az engedélytől eltérő építkezések felkutatása. Fontos tudni, hogy a jegyző mellett egyéb hatóságok is ellátnak építésügyi hatósági feladatokat. 1) Építésügyi hatósági rendszer   Az építésügyi hatóság az építményekkel - beleértve a sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel - kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti [1997. évi LXXVIII. tv. 5. §].   2007. január 1-je előtt megközelítőleg 500 települési jegyző látta el az ún. kiemelt építésügyi hatósági feladatokat, illetve a nem kiemelt ügyekben valamennyi jegyző építésügyi hatósági jogkört gyakorolt. A kiemelt és a nem kiemelt építésügyi hatóságok (vagyis az eljáró jegyzők) közös elnevezése volt: elsőfokú építésügyi hatóság. Érdemes tudni, hogy a hatóság elnevezésében nem találhattuk meg a kiemelt kifejezést, ez csak a jogszabályokban szerepelt.   Az ún. kiemelt építésügyi hatósági ügyek voltak: a) az elvi építési, b) az építési, c) a bontási, d) a használatbavételi és e) a fennmaradási engedélyezési eljárások, továbbá f) az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyek, g) a kiszolgáló út céljára történő lejegyzés engedélyezése, h) és a telekalakítások engedélyezése, i) szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetésének és az építést megelőző állapot helyreállításának, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakításának elrendelése, j) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélésére kötelezés, k) az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítására való kötelezés, ha az a településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik.   Minden egyéb eljárás – így például az épület rendeltetésének megváltoztatása – nem kiemelt ügynek számított.   Elméletileg 2007. január 1-jétől nem lettek volna kiemelt és nem kiemelt építésügyi hatóságok, azonban a jogalkotó megváltoztatta az eredeti elképzelést, így a nem kiemelt építésügyi hatóságok megszűntetésének, és így a kétféle hatósági csoport megkülönböztetésének egészen 2008. február 1-jéig volt jelentősége. A különféle határkörrel rendelkező építésügyi hatóságokat ténylegesen csak a 393/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet szüntette meg.   Ezt megelőzően a kiemelt ügyekben első fokon a városi (fővárosi kerületi) jegyző a 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendeletben meghatározott illetékességi területtel - továbbá annak a települési önkormányzatnak a jegyzője járt el, akit a kormányrendelet 2004. január 1-jéig kijelölt (a 2004 után városi címet szerző települések jegyzőinek csak akkor volt kiemelt építésügyi hatósági jogköre, ha már a várossá nyilvánítást megelőzően rendelkeztek ezzel a jogkörrel). Ezek voltak a kiemelt építésügyi hatóságok. Az összes többi jegyző nem kiemelt építésügyi hatósági jogkört gyakorolt az illetékességi területén.   1.1.) Elsőfokú építésügyi hatóságok (általános építésügyi hatóság)   Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet átfogó módosítása 2008. február 1-jén lépett hatályba (a módosításokat a 393/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet rögzítette). 2008-ban több változtatás is történt, amelyből a 2008. szeptember 1-jétől hatályos 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet, és a 2009. március 1-jétől hatályos 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet jelentősebb változásokat hozott.   A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet két mellékletet tartalmaz, amelyből megállapítható, hogy mely településen találhatjuk meg az építésügyi hatóságot és annak mi az illetékessége. Az elsőfokú építésügyi hatóságok: - az 1/A. mellékletében megjelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel), illetve - az 1/B. mellékletében felsorolt települési önkormányzatok jegyzője, körjegyzője (a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel).   2010. május végétől a jegyzőkhöz telepített építésügyi hatóságokat általános építésügyi hatóságnak nevezik a jogszabályok, ezzel különböztetik meg az általános építmények, és a sajátos építményfajták tekintetében eljáró építésügyi hatóságokat.   2010. január 1-jén 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont (1/A. melléklet). Ez a szám úgy alakult ki, hogy 2009. március 31. és 2010. január 1. között 53 településen szűnt meg az építésügyi hatósági hatáskör gyakorlása. Fontos, hogy a hatáskör megszűnése csak az 1/B. mellékletben felsorolt települések esetében lehetséges [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §, 1/A-1/B. §, 1/A-B. melléklet]. Ami tovább csökkentheti a hatóságok számát, hogy 2009. január 1-jétől az elsőfokú építésügyi hatóságnak legalább 2 fő, meghatározott foglalkoztatási feltételekkel rendelkező köztisztviselőt kell foglalkoztatnia [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 4. §].   Az elsőfokú építésügyi hatóság feladatai különösen: a) gyakorolja az elsőfokú hatósági jogkört (építésügyi hatósági engedélyezés, kötelezés, végrehajtás, bírságolás stb.), b) hatósági ellenőrzést végez, c) szakhatóságként jár el a hatáskörébe utalt ügyekben, d) vezeti a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági nyilvántartásokat, e) ellátja az egyéb jogszabályban hatáskörébe utalt más építésügyi hatósági feladatokat, f) megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt véleményezi az illetékességi területén a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket.   Új hatósági típus: építésügyi főhatóság   2010. január 1-jétől az építmény létesítési céljának megfelelő fő rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként (a továbbiakban: építésügyi főhatóság), a) ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül és az ezen építményben létesülő önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több - nem építésügyi főhatóságnak minősülő - építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy b) ha a meglévő építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülő önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik.   Vagyis, ha egy építmény vonatkozásában több építésügyi hatóság eljárására is szükség lenne, az egy – a fő rendeltetés alapján kijelölt – hatóság lesz a főhatóság, ő adja ki az engedélyt, míg az építésügyi főhatóság által lefolytatott engedélyezési eljárásban szakhatóságként működnek közre a) - az építményfajtára vonatkozó építésügyi követelmények érvényre juttatásával kapcsolatos szakkérdésben - az (1) bekezdés alapján nem építésügyi főhatóságnak minősülő építésügyi hatóságok, valamint b) azok a hatóságok, amelyek az a) pont szerinti építésügyi hatóság eljárásában szakhatóságként jártak volna el.   Az építésügyi főhatóság szabályait az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos technológiájú építmények tekintetében nem lehet alkalmazni [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 2/A. §].   1.2.) Másodfokú építésügyi hatóságok   Főszabály szerint a másodfokú építésügyi hatóság: a regionális államigazgatási hivatal [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §].   Az elnevezés ismeretlennek tűnhet. Az elnevezés egy sokfelvonásos, és még be nem fejezett jogalkotási színdarab jelenlegi állása szerint alakult ki, a korábbi megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok új elnevezéseként. A probléma abból adódott, hogy a közigazgatási hivatalok régiónkénti átalakításához az önkormányzati törvény módosítása is szükséges lenne, azonban a kétharmados jogszabálymódosításhoz nem volt megegyezés a parlamenti erők között.   A kormány ezért – kitartva szándékai mellett – kormányrendelettel szabályozta a regionális átalakítást, amelynek során 2007. január 1-től hét regionális közigazgatási hivatal jött létre, de a nem székhelyi hatóságok kirendeltségként továbbra is működtek. Egy alkotmánybírósági döntés nyomán 2008. június 30-án hatályát vesztette a közigazgatási hivatalok átalakításáról szóló jogszabály, és sokáig kérdéses volt, hogy milyen szervezeti rendszerben működnek majd a másodfokú építésügyi hatóságok (lásd: 90/2007. (XI. 14.) AB határozat és 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet). A kérdést egy ideig a 177/2008. (VII. 1.) Korm. rendelet döntötte el, amely a hatályon kívül helyezett jogszabályhoz hasonlóan szabályozta a közigazgatási hivatalokat [177/2008. (VII. 1.) Korm. rend. 1. §]. Az Alkotmánybíróság azonban – a gyakorlatához képest viharos gyorsasággal, előre várható módon – ezt az új jogszabályt is megsemmisítette. Mivel a pártok között változatlanul nem volt egyetértés, a kormány 2009. január 1-jével újabb kormányrendelettel megalkotta a regionális államigazgatási hivatalokat (318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet). A regionális államigazgatási hivatalok minden olyan feladatot el tudnak látni, amelyek a közigazgatási hivatalokhoz tartoztak, kivéve a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, mivel ez az önkormányzati törvényben szabályozott feladatkör. Jelenleg tehát másodfokú építésügyi hatóság van, de hivatalosan az önkormányzatok törvényességi felügyelete nem működik [318/2008. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §].   A regionális államigazgatási hivatal: a) másodfokú hatósági jogkört gyakorol az elsőfokú építésügyi hatósági ügyekben, b) felügyeleti szervként jár el a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított építésügyi hatósági ügyekben, c) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb építésügyi igazgatási feladatokat, d) ellátja a hatáskörébe utalt elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat, e) szakhatóságként jár el a hatáskörébe utalt ügyekben, f) kijelöli a külön jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi és kizárási esetekben az eljáró építésügyi hatóságot, g) a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a szakmai képzések, továbbképzések szervezésében, h) az államigazgatási feladat- és hatáskörök gyakorlásának ellenőrzése körében ellenőrzi az illetékességi területéhez tartozó elsőfokú építésügyi hatóság építésügyi hatósági tevékenységének jogszerűségét, a jogszabályok előírásainak betartását.   Már most jelezni szeretném, hogy 2010. szeptember 1-jétől visszaáll a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok rendszere (lásd: 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet).   1.3.) Speciális első- és másodfokú építésügyi hatóságok   Nem a jegyzők, hanem más építésügyi hatóságok járnak el - mind első, mind másodfokon - az alábbi esetekben (a hatósági engedélyezési eljárásokban a „normál” építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként működik közre):   a) Sajátos építményfajták b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek c) Műemlékek   a) Sajátos építményfajták   Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.   A hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételt jelentenek, mert ezek tekintetében is az elsőfokú építésügyi hatóságok (a kijelölt jegyzők) járnak el, illetve a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat a regionális államigazgatási hivatalok végzik. Érdemes megemlíteni, hogy a felvonók és a mozgólépcsők engedélyezését is a jegyzők végzik, illetve a környezetvédelmi sajátos építményfajták fogalma 2008. szeptember 1-jétől kikerült az Építési törvényből [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 2. §].   Néhány példa a sajátos építményfajták tekintetében eljáró első- és másodfokú hatóságokra: -          országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak (gyorsforgalmi utak) és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei, továbbá a 30 méter szabad nyílást meghaladó hidak – kivéve, ha jogszabály az adott építést nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősíti, és mást jelöl ki – Elsőfokú hatóság: Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága; Másodfokú hatóság: Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala [1988. évi I. tv. 29. §; 15/2000. (XI. 16.) KöViM rend. 3. §]; -          vasúti építményre vonatkozó hatósági engedélyezési jogkör (kivételekkel) - Elsőfokú hatóság: Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága; Másodfokú hatóság: Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala [15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM egy. rend. 4. §]; -          az elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak, vagyis az elektronikus hírközlési építmények (az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével) – Elsőfokú hatóság: Nemzeti Hírközlési Hatóság; Másodfokú hatóság: Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke [29/1999. (X. 6.) KHVM rend. 2. §; 2003. évi C. tv. 9. §, 16. §, 83. §]; -          az autógáz töltőállomások – Elsőfokú hatóság: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki-biztonsági feladatkörében eljáró, illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai; Másodfokú hatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve [27/2006. (V. 5.) GKM rend. 2. §]; -          a biogáz és komposztáló telep technológiáinak elhelyezését, vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény – Elsőfokú hatóság: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki-biztonsági feladatkörében eljáró, illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai; Másodfokú hatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve [260/2006. (XII. 20.) Korm. rend. 11/A. §].   b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek   Jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat a regionális államigazgatási hivatal gyakorolja, és akkor másodfokon az építésügyért felelős miniszter (2008. május 15-e óta az önkormányzati és területfejlesztési miniszter helyett a belügyminiszter) jár el. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében már 2006. áprilisától – főszabály szerint – a regionális államigazgatási hivatal (akkor még a közigazgatási hivatal) lett az elsőfokú építésügyi hatóság (lásd: 2006. évi LIII. törvény) [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §; 168/2006. (VII. 28.) Korm. rend. 1. §; 2006. évi LIII. tv. 2. §; 134/2008. (V. 14.) Korm. rend. 1. §].   Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagy különleges szakértelmet igénylő ügyekben törvény vagy kormányrendelet kijelölheti azt a hatóságot, amely meghatározott ügyekben az ország egész területére kiterjedő illetékességgel eljár. A szakhatóságok közreműködésével folyó eljárásokban a kijelölésnek a szakhatóságokra is ki kell terjednie. A részletes eljárási szabályokat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) tartalmazza [2006. évi LIII. tv. 21. §; 2004. évi CXL. tv. 21. §].   Az Ngtv. hatálya az egyes, a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó, b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és legalább 2 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító, c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű, d) részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó, e) legalább 2 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító, vagy f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki [2006. évi LIII. tv. 1. §].   Példa: A gyorsforgalmi út építése során a környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban első fokon a környezetvédelmi hatóságnak a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű szerve (Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel [347/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. §; 2003. évi CXXVIII. tv. 9. §].   Példa: Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt esetében minden település és létesítmény tekintetében a vízjogi engedély iránti eljárásban az elsőfokú hatóság Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a másodfokú hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az építésügyi szakhatóság pedig az illetékes regionális államigazgatási hivatal (első fokon) és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter (másodfokon) [150/2006. (VII. 21.) Korm. rend. 1-2. sz. melléklet].   A kiemelt jelentőségű ügyekben az Építési törvény, az Eljárási kódexek és az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályok rendelkezéseit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, vagyis az eljárási szabályok is speciálisak [2006. évi LIII. tv. 1. §].   Kiemelt jelentőségű ügyben -          első fokon a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság jár el; -          a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az első fokon eljáró hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter vagy a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, másodfokú szakhatóságként pedig az első fokon eljáró szakhatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter vagy a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jár el [2006. évi LIII. tv. 2. §].   c) Műemlékek   A műemléken végzett építési munka és telekalakítás esetében az építésügyi hatósági jogkört nem a jegyző gyakorolja. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jár el építésügyi hatóságként a műemléken végzett építési munka és az olyan ingatlanon végzett telekalakítás esetén, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban - jogi jellegként - műemlék vagy műemlék jellegű tény van feljegyezve.   Első fok: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve, másodfok: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve [308/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §].