Családjog

Családjog jogrendszerben lévő elhelyezkedése:

1        közjogban: polgár és állam között, alá-fölérendeltségi viszony

2        magánjogban: polgárok között, mellérendeltségi viszony,

3         a családjog a magánjog része. A felek magánéletét szabályozza mellérendeltségi viszonyban.

Magánjogi kódexekben is szerepelt a családjog. Szervesen kapcsolódik a polgári jog jogintézményéhez. A polgárjog háttért ad a családjogi vonatkozásoknak.

Családjog sajátosságai:

2        házasság és család intézményét szabályozza erkölcsi normák alapján. Nem áll mögötte állami szankció nem lehet államilag kikényszeríteni. A jogszabályokat ki lehet kényszeríteni az állam által. Erkölcs és jog határán állnak a családjogi normák.

3        az alanyi jogok, melyet a családjog szabályoz, elidegeníthetetlenek. Nem lehet adni, venni (házastársi, tartási jogok). Forgalmon kívüliek.

4        alanycserére nem lehet sort keríteni.

5        egyoldalúan nem lehet módosítani a családjogi jogviszonyt, csak közös megállapodással (házasság felbontása, szülői felügyelet).

A családjog a polgári jogtól elkülönült, önálló jogágat alkot, sok sajátossággal. A polgári jog háttér joganyaként ott áll a családjog mögött.

Családjog tagozódása:

A családjog a családi kapcsolatok személyi, és az ezzel összefüggő leglényegesebb vagyoni viszonyait szabályozza. 1952. évi IV. tv. a családjogi törvény.

Családjogi törvény szabályozza:

1.      a házasság intézményét, a házasság megkötésével kapcsolatos jogi szabályozás

o a házasság létesítéséhez és érvényességéhez szükséges alaki és egyéb követelményeket

o szabályozza a házasság érvénytelenségét

o a házasság megszűnésének lehetősége, és esetei

o a házastársak jogai, kötelezettségei, előtérbe helyezve a házastársak közötti személyek és vagyoni jogviszonyokat.

2.      Rokonság, család joga

o a család tagjai közötti kapcsolatrendszert rendezi

o rokonságot keletkeztető családi jogállást, az örökbefogadás jogintézményét, a rokontartást, szülői felügyelet jogintézményét szabályozza

3.      Gyámság joga: a gyámság, annak keletkezése, ellátása és megszűnéséről rendelkezik, és rendezi a gyámi tiszt elvállalásának kérdéseit

A családjogi normák komplexek, az egyéb jogszabályoktól elválaszthatatlanok. Külön helyezkednek el, de kapcsolódnak a többi jogághoz.

Kapcsolatok:

Alkotmányjog és családjog:

6        védi a házasság és a család intézményét, és a legfontosabb gyermeki jogokat

7        alkotmányos alapelvek, melyek kapcsolódnak a családjoghoz

Közigazg. jog és a családjog:

8        anyakönyvezési eljárás

9        házasságkötési eljárás formaságai

10    névviselés kérdése

11    gyermekvédelmi gondoskodás rendszere

Polgári elj. jog és családjog:

12    Pp. szabályozza a házasság felbontásával összefüggő perek eljárásjogi szabályait

Nemzetközi magánjog és családjog:

13    külföldi állampolgárok esetében

Nemzetközi jog és családjog:

14    nemzetközi egyezmények, és ajánlások

Társadalombiztosítás:

15    családtámogatási rendszer joganyagát foglalja magában

Valamennyi jogághoz kapcsolódik, a legfőbb jogág a polgárjog, mint háttérjogág.

Családjog hatályos jogforrásai: (Alkotmány – törvények – kormányrendelet, határozat – miniszteri rendelet, határozat – önkormányzati jogszabályok)

16    a családjog esetében az alkotmány fölött megjelentek az egyéb nemzetközi egyezmények. Ilyenek: 1948. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – mely deklarálja a házassághoz, családalapításhoz, az anyasághoz, és a gyermekkor támogatásához való jogot, mint klasszikus emberi jogot. 1966. Polgári és Politikai Jogok Egyesített Okmánya – tartalmaz családjogi rendelkezéseket is. 1950. Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Római Egyezmény. Gyermekek jogairól szóló 1989. évi New York-i Egyezmény.

1980. évi Hágai Szerződés: gyermekek jogellenes külföldre vitelének szabályait rendezte. Ugyanez szabályozta a tartásdíj külföldi behajtásáról szóló rendeleteket, valamint a kimondta, hogy a gyermektartásdíj kötelezettséget külföldön is lehet érvényesíteni.

17    Alkotmány, mint jogforrás: Alapelvek: a Magyar Köztársaság védi a család és a házasság intézményét; különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, és védelmezi az ifjúság érdekeit; a férfiak és a nők egyenjogúságának az elve; anyák támogatása és védelme. Rögzíti a gyermekek jogait, megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődést biztosít számukra. A szülőknek kötelességük a kiskorú gyermeket taníttatni.

18    Törvények: Csjt.-t módosították 1974-ben, törvényi szintre emelték a megegyezésen alapuló válást. Ez reformálta meg a házasság vagyonjogi kérdéseit, gyermekelhelyezés, és gyermektartásdíj állam általi megelőlegezési lehetőségét. 1986. évi IV. tv. módosította házasság felbontásának szabályait, megerősítette a külön élő szülő pozícióját, ez vezette be a házassági vagyonjogi szerződést. Polgári jogi szabályokat vezetett be, elismerte a lakáshasználati jogot. 1990. XV. tv. örökbefogadást módosították. Legkiemeltebb a Ptk., számos személyiségi jogi kérdésre rendelkezik, ezeket kötelező alkalmazni a Csjt-ben is. Jelentős törvény még a gyermekvédelmi tv., 1997. évi XXXI. tv., gyermekvédelem alapelvei, rendszere, gyámügyi eljárás szabályai. Pp. szabályozza az eljárási szabályokat a családjogi perekben. Btk. szabályozza a család, ifjúság … stb. elleni bűncselekmények.

19    Alacsonyabb szintű jogszabályok: IM rendelet szabályozza a Csjt. végrehajtását, Korm. rendeletek is szabályoznak.

20    Joggyakorlat és jogalkalmazás: bírósági eljárások, perek gyakorlata. LB elvi irányelvei, és elvi döntései. LB. 24. számú irányelve: gyerekek elhelyezésével kapcsolatos iránymutatást ad; LB. Házastársi tartásra való érdemtelenség 5. számú irányelve; LB kollégiumi állásfoglalásai, BH eseti döntések.

Családjogi törvények alapelvei: az egész törvény szellemét meghatározzák, erkölcsi nézetek, melyeket be tudnak illeszteni a családjogba.

Alapelvek funkciói: kifejezésre juttatják a jogalkotó célkitűzéseit, segítséget adnak a jogalkalmazóknak a helyes értelmezéshez.

Sajátosak, mert az államnak a beavatkozáshoz a legkisebb lehetőséget adják meg.

1.      házasság és a család védelmének az elve: az alkotmányban rögzítésre került ez az elv. Nem csak a teljes családra vonatkozik, hanem a csonka családra is, nem csak a vérségi, hanem az örökbefogadási kapcsolatra is. Házasság védelme: a házasság befolyásmentes, és önkéntes szabad elhatározáson alapuló jogviszonyt létesít. Az élettársi kapcsolatot a polgári törvénykönyv szabályozza.

2.      házastársak egyenjogúságának az elve: rögzíti az alkotmány, kimondja hogy a házasság tekintetében a férfinak és a nőnek a házasság tartama alatt és a felbontása tekintetében is egyenlő jogai vannak. Egyaránt jogi és erkölcsi követelmény minden jogban. Mellérendeltségi viszonyt feltételez a felek között. A személyét érintő kérdésekben mindenkinek önállósága van, de a család érdekeit szem előtt tartva. Házasság stabilitását tartja fenn. Konfliktusok megoldásánál az esélyegyenlőség érvényesüljön.

3.      kiskorú gyerek érdekének elsődlegessége: alkotmányos alapelv. A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a család, és az állam részéről védelemre, testi, lelki fejlődésének megfelelő támogatására. 1997. évi XXXI. tv. gyermekvédelmi törvény rögzíti, hogy a gyermeknek saját sorsáról elvileg joga van dönteni. Új gyermekvédelmi törvény előtérbe helyezte, hogy a gyermeket elsődlegesen családban kell nevelni, kizárólag anyagi okokból nem lehet a családból kiragadni. Ha a szülők a gyermek vonatkozásában egyezséget kötöttek, az 2 évig nem változtatható meg. 16. életévét betöltött gyerek a gyámhivatal engedélyével elhagyhatja a szülői házat, illetve házasságot köthet. Ha 14. életévét betöltötte, nyilatkozhat az elhelyezéséről, melyet a bíróságnak figyelembe kell venni. Gyerek joga a különélő szülővel a személyes kapcsolat tartása. A nem megfelelő szülői magatartást szankcionálja a törvény azzal, hogy a szülői felügyeletet meg lehet vonni.

4.      az érdekösszhang biztosításának elve: jóhiszeműség, tisztesség, és az együttműködés a felek között érvényesüljön.

5.      méltányosság elve: vagyonmegosztás esetén egyik fél se gyarapodjon a másik terhére.

6.      a rendeltetésszerű joggyakorlás elve: a felek a jogaikat rendeltetésszerűen kötelesek gyakorolni.

Házasságkötés jogi szabályai:

Jegyesség: magyar jog nem szabályozza. Mindig két különnemű személy kölcsönös ígérete a házasság kötésre. Háború előtti jogban a jegyességet jogi szabályozás jellemezte. A szocialista jog vetette el a jogi szabályozását, csak a házasságot ismerte el. Csjt-ben nincs ezért meghatározva. Társadalmi tradíciója van.

Régi magyar jogi jegyességi feltételei: eljegyzés soha nem szerződés, és előszerződés, nem kötelez a házasság megkötésére. Elvárás, hogy az eljegyzésből családjogi jogviszony keletkezzen. Felbontásának vagyonjogi tartalma is lehet, bár jogszabály nem szabályozza. A jegyesség során keletkezett vagyoni viszonyokat rendezi. Az okot nem adó fél kérheti a jegyesség alatti vagyontárgyak visszaszolgáltatását. Jegyességet a házasság megkötése szünteti meg. A jegyesség vagyonjogi viszonyai beolvadnak a házasságba.

A jegyesség érvényesülésére utaló jelek a mai szabályozásban is megjelennek: házasságkötés előtti kötelező 30 napos várakozás; a felek a házasságkötés előtt köthetnek házassági vagyonjogi szerződést (házasságkötéssel lép hatályba); a polgári anyagi jog szerint a jegyes hozzátartozónak minősül; jegyességnek van kártérítési kötelezettsége;

Házassági ígéret nem köti a felet házasságra.

Házasság: Jancsó György: a házasság egy férfinak és egy nőnek az életük egész tartamára kötött életközössége.

Alapeszméi: házasfelek kölcsönös segítése támogatása, egymás boldoggá tétele, gyermekvállalás. A családjog alapintézménye a házasság, ebből fakadnak a családjogi jogviszonyok zöme.

Jelenlegi megfogalmazás: egy férfi és egy nő között az arra kijelölt állami hatóság előtt személyesen tett és kölcsönös kifejezett nyilatkozattal létrejövő kötelék, amely a törvényben meghatározott személyi, és vagyoni joghatásokkal jár.

Célja a tartós kötelék létrejötte és a családalapítás. 1895. okt. 1. óta kizárólagos állami anyakönyvezető előtt megkötött házasság az érvényes jogilag.

Házasság alakiságai:

21    a felek bejelentése, hogy házasságot kívánnak kötni (az ország bármelyik pontján be lehet jelentkezni házasságot kötni)

22    a bejelentést követően 30 napon túl lehet kötni

Be kell jelenteni: a személyes adatokat; családi állapotukat; 16 évet betöltött kiskorú esetében gyámhatósági engedély; 16-18. évesig szülői nyilatkozat, miszerint ha gyereke születik biztosítják a gyermekük lakhatását és ellátását.

Ha nem tudják kivárni a 30 napot, a jegyző adhat engedélyt ennek lerövidítésére.

Ha a menyasszonynak házasságon kívüli gyereke van, akkor a leendő férj elismerheti a menyasszonya gyerekét. Csak akkor lehet a gyerek apjának tekinteni, ha a nyilatkozat tételtől számított 6 hónapon belül házasságot kötnek. A bejelentésnél meg kell állapodni a születendő gyermek családi nevét.

23    a bejelentés után kitűzik a házasságkötés helyét és idejét; önkormányzat feladata a megfelelő helység biztosítása a házasságkötésre. Jogszabályi előírás nincsen a helyszínre.

Házasságkötés alaki kellékei:

1.      Házasság létrejöttéhez szükségesek: akkor jön létre a házasságkötés, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Anyakönyvvezető közreműködése. Kölcsönös akaratnyilvánítás elhangzása, ez egy kétséget kizáró jognyilatkozat. Folyamatos együttes jelenlét szükséges. Az anyakönyvvezető hivatalos minőségben jár el, csak a működési területén járhat el.

2.      Nem érinti a házasság érvényességét, egyéb kellékek: anyakönyvi bejegyzés elmaradása nem érinti a házasság érvényességét; a házassági anyakönyvi kivonat utólagos átadása; nyilvánosság kizárása akkor, ha a felek ezt kérik; tanúk jelenléte nem érvényteleníti a házasságot. Bárhol lehet házasságot kötni, jegyzőkönyvben kell ezt a tényt felvinni.

Házasságkötés akadályai: törvényben meghatározott tilalmak, melyek fennállása esetén a törvény tiltja a házasság létrejöttét. Tilalom ellenére ha házasságot kötnek, akkor azt bíróság érvényteleníti.

Abszolút házassági akadályok: mindenkire nézve tiltóak, és kötelezők. Ezeket nem lehet elhárítani.

24    ha fennáll a korábbi házasság, bigámia

25    egyenesági rokonok között

26    testvér és féltestvérek egymással, örökbefogadott gyerek a vér szerinti testvérével

27    a 16 év alatti kiskorú

28    a teljes cselekvőképtelenség állapotában megkötött házasság (alkoholos befolyásoltság, drogok hatása alatt…stb.) Anyakönyvvezető köteles ezt észrevenni.

29    örökbefogadó szülőnek az örökbefogadott gyerekkel

Relatív házassági akadályok: egyes személyek közötti akadályok, elháríthatók:

30    testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága (nagybácsi unokahúgát elveheti)

31    házastársnak a volt házastársa egyenesági rokonával kötendő házasságához

32    16. életévet betöltött kiskorú házassága (gyámhatósági engedéllyel), nagykorúvá tesz 18. éves koráig, elválás esetén is nagykorú marad.

Házastársak jogai és kötelezettségei: személyes és vagyoni jellegű kapcsolatok alakulnak ki. A jog a lényeges körülményeket szabályozza. Családjogi alapelvek vonatkoznak a házas felek egymás közötti személyi kapcsolatára is.

Házastársak autonómiája és együttműködése: egyenjogúság valamennyi közös döntésre kiterjed, de a házastársak jogosultak megtartani valamennyi autonómiát. A feleség névviselése és névválasztása a nő autonómiája.

Házastársi hűség: monogám házasság alapja, a jog ezt nem szabályozza, a másik társ érdekeit érintő magatartásra is vonatkozik. Jogkövetkezményei vannak, a bírósági gyakorlat alkalmaz, és figyelembe is vesz. A férj és a feleség kölcsönös támogatása a házasság során, vagyonra is vonatkozik. Fontos az egymáshoz való gondoskodás (tartás).

A feleség joga és kötelezettségei is hogy a házasság során kiválasztott nevet viselje. Lehetőségei: férj teljes neve –né toldással, melyhez a saját és családi utónevét csatolja; férj családi neve –né toldással ehhez a saját teljes neve; férj családi nevéhez kapcsolja a saját utónevét; viselheti a saját nevét; férj családi nevét a saját családi nevével csatolja. A házasságkötés bejelentésekor kell közölni a nevet, a házasságkötés ideje alatt csak miniszteri engedéllyel lehet változtatni. A feleség családi nevét a közös gyerek csak akkor viselheti, ha a feleség a saját nevét viseli.

A házasság megszűnésével a volt feleség a házasság alatti nevét viselheti. A nő döntése hogy milyen nevet visel, a férj csak akkor tilthatja, ha a feleséget jogerős bírósági végzéssel végrehajtható szabadságvesztésre elítélték.

Új házasságkötésnél a feleség a volt férje nevét nem viselheti. Az özvegy ha új házasságot köt, az új házasságban is viselheti a régi nevét.

Házastársi vagyonközösség:

Házastársak egymás közötti, valamint a harmadik – kívülálló személyek felé fennálló vagyoni viszonyait szabályozzák. A házasság alatt szabályozhatnak, és a házasság megszűnésére és megszűnése utánra is.

A házassági vagyonjogi rendszerek alkalmazása más országokban:

33    vagyonelkülönítő rendszer: a házastársaknak mind a házasságkötés előtt megvolt vagyona és a megszerzett vagyon elkülönül. Mind a két félnek egymástól függetlenül saját tulajdonában marad. Külön-külön illeti meg a vagyonkezelés őket.

Hozomány: a feleség, vagy a feleség szülei a házasság terhének megkönnyítése végett a férj tulajdonába adnak a vagyonukból egy részt.

34    vagyonösszesítő rendszer: a házastársak valamennyi vagyona egyesül a házasságkötés előtt és alatt megszerzett vagyon.

35    szerzeményi közösségen alapuló rendszer: a házasságkötés folytán csak a házassági együttélés alatt nem ingyenes szerzett vagyontárgyak kerülnek a házastársak közös tulajdonába, a házasságkötéskor már megvolt vagyontárgyak, valamint amit a házasságkötés után ingyenesen szereztek az különvagyonként marad meg. Ilyen a mi rendszerünk is.

Házastársi vagyonközösség: közös tulajdon sajátos formája. Jellegzetessége, hogy mindazok a vagyontárgyak, értékek, követelések, terhek, amelyek a házassági együttélés alatt a házastársak tulajdonába kerülnek – melyet együttesen szereznek – osztatlanul megilleti a feleket. Ez csak akkor érvényesül, ha a házas felek a házasságkötést megelőzően egy házassági szerződéssel ettől nem tértek el. Főszabály: amit együtt szereztek – nem ajándék, örökség – az közös vagyon.

Vagyonközösség feltétele:

36    házassági kötelék

37    házassági életközösség létrejötte a felek között, és ennek fennállása (színlelt házasságok nem hoznak létre vagyonközösséget) Házasságkötés nélkül a puszta életközösség nem hoz létre a házastársi vagyonközösségük. Az életközösség vagyonjogi szerződésen alapulhat, e nélkül a szerzés aránya. Házasságnál közös szerzés. 

Házassági életközösség tartama: mindig gazdasági és családi tények bizonyítják, Gazdasági tények: ilyenek a közös lakás, közös háztartás vezetése, közös gazdálkodás, bizonyos gazdasági célok érdekében az együttműködésük. Családi jellegű tények: rendszeres nemi kapcsolat, gyerekek közös gondozása, nevelése, másik fél hozzátartozóinak közös gondozása, támogatása, a felek közötti belső-személyes viszony.

Ha a házasságot megelőzően élnek együtt a felek, élettársi kapcsolatban szereznek vagyont, majd házasságot kötnek, válásuk esetén a vagyonközösség az életközösség megkezdésétől számít a vagyon közösnek (élettársi kapcsolatban szerzett vagyonközösség beolvad a házastársi közös vagyonba). A következő élettársi kapcsolatban szerzett vagyon nem olvadhat bele, nem lesz újra közös vagyon a házasságban, az már különvagyonának számít mind a két félnek.

Közös vagyon vagyontárgyai: amelyeket a házastársak a házassági életközösség fennállása alatt szereznek, és nem tartoznak a házastársak különvagyonához. Törvény nem sorol fel tárgyakat, bírói gyakorlatban alakult ki: házastárs munkabére, egyéb jövedelme, keresménye (ha a másik társ nem folytat keresőtevékenységet akkor is közös vagyonnak minősül); házastársak különvagyonának a hozama; közös vagyon helyébe lépő érték (közös értékesítésű ingatlan vételára, esetleges közös vagyon rongálódása miatti kártérítés összege); jogügylettel szerzett vagyontárgy, vagy érték, kivétel ha azt a felek örökléssel vagy ajándékozással szerezték a felek külön-külön, az a különvagyonuk; szociálpolitikai kedvezmény; fogadással, lottóval, szerencsejátékkal szerzett vagyontárgy; államtól megvásárolt bérlakás, ha azt a házassági együttélés alatt vásárolták; a különvagyonból közös vagyonba utalt vagyontárgy; a szellemi alkotást, képzőművészeti alkotást létrehozó személynek az alkotásáért kifizetett díja (szerzői jogdíj közös vagyon, de maga a dolog a saját tulajdona marad); azok a korábban különvagyonhoz tartozó vagyontárgyak, amelyet a felek a mindennapi életvitel során használtak, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak ill. az azok helyébe lépő értékek 15 évi házasság után.

Nem cserélődő vagyontárgy, nagy értékű dolgok nem lesz közös vagyon, ha különvagyon volt.

A közös vagyont védi a jog, a közös vagyon melletti vélelem szól, vagyis a bíróság a házassági életközösség alatti vagyont közösnek tekinti, a feleket terheli a bizonyítás, hogy mi a különvagyon.

Házastársi különvagyon: mindig azt terheli a bizonyítás, akinek érdeke, hogy azt a bíróság különvagyonként kezelje.

Tárgyai:

38    házasságkötéskor már megvolt vagyontárgy: ha az életközösség korábban elkezdődött, élettársi kapcsolat előtt, az élettársi kapcsolat előtt megszerzett vagyontárgy; az öröklésnél minden olyan vagyontárgy különvagyon, ami így került a különvagyonába a házasság alatt valamely félnek (közös öröklésnél közös tulajdon); az ajándéknál a szülők által adott ajándék a gyermekük különvagyonának tekintendő; nászajándék közös vagyon, kivéve ha azt névre szólóan, személyhez fűződően adják a félnek;  menyasszonytáncnál kapott pénz mindig közös vagyonnak minősül függetlenül a meghívottak arányától; az alkalmi ajándékok személyes kapcsolódás szerint alakulnak különvagyonná; személyes használatra szóló vagyontárgyak, nem nagy értékű ékszerek.

39    a házasság fennállása alatt örökölt, vagy ajándékba kapott ingyenesen megszerzett vagyontárgy

40    személyes használatra szolgáló és a szokásos mértékű, mennyiségű vagyontárgy (ruha, bizonyos ékszerek, ami nagy értékű az különvagyon)

41    a különvagyon értékén megszerzett vagyontárgy

Házassági vagyonjogi szerződés: a feleknek jogukban áll ezt megkötni a házasságkötés előtt. A házasságkötéssel lép életbe, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak minősül, de közjegyző előtt is megköthető. Alanyai a házasulók, vagy a házastársak, mert ezt meg lehet kötni a házasság alatt is.

Hatálya: a felek a szerződéses kapcsolatukat a házassági életközösségük tartamára rendezik. Jövőre nézve szabályoz, az életközösség fennállásáig. A házassági életközösség alatt megkötött szerződésben vissza lehet utalni a kezdetre, a házasság megszűnés esetén nem lehet a múltra vonatkozó szerződést kötni.

Tartama a felek szabad akarat elhatározásán alapul. Általában a felek akarata eltér a törvény szabályozásától. Indokolt megkötni, ha valamelyik házastárs nagyobb vagyonnal rendelkezik, és ha nem akarja, hogy a házasság alatt ez közösnek minősüljön. Egyik vagy a másik házastárs üzletszerű tevékenységet folytat. 

Jelentős különvagyon hozadékára vonatkozóan is. Akkor célszerű megkötni, ha nem bizonyítható a különvagyoni jelleg.

Élettársi kapcsolatban is lehet kötni vagyonjogi szerződést.

Megszüntetni is ügyvédi okiratban, vagy bíróság előtt lehet. Ha valamely fél a szerződés fennállása esetén valamely fél érdekét jelentősen sérti.

Szerződéskötésre vonatkozó szabályok szerint lehet megkötni, és felbontani is, melyet a Ptk. szabályoz.

Házasság felbontása:

Megszűnhet:

42    egyik vagy másik házastárs halálával: halál időpontja a megszűnés időpontja.

43    bírósági felbontással:

Alapelvei:

Vétkességi elv: nem alkalmaz a magyar Csjt. A házasság felbontását csak akkor lehet kérni, ha a másik szándékosan megszegte a házasságát, konkrét okokra hivatkozva lehet kérni a felbontást.

Feldúltsági elv: ezt alkalmazza a magyar jog, a bíróság objektíven nézi, hogy a házasság betölti-e az objektív szerepét. Házasság társadalmi szerepe nincs meg, akkor a bíróság felbontja  a házasságot. Más nem néz. Bírósági bizonyítással derül fény, hogy mikor hidegültek el a felek egymástól. Bontó okok a magyar csjt-ben nincsenek.

Megegyezésen alapuló bontás: közös megegyezéssel történő válás, a felek végleges akarat elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítással kérhetik a bíróságon. Az akaratnyilvánításnak van bizonyító ereje, hogy a házasság véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott, egyik fél sem akarja fenntartani. A kiskorú gyermek elhelyezéséről minden esetben gondoskodni kell.

A házasság felbontása a teljesen, és helyrehozhatatlanul megromlott házasságnál lehetséges. Erre utaló jelek a bírói gyakorlatban: közös akaratnyilvánítás, tanúk általi bizonyítás; Kötelességszegésnél a megbocsátás esetén a bíróság elutasítja a keresetet; Tettlegességnél mindenképpen a házasságot felbontják; Beteg házastárs esetén. Szabadságvesztésre ítélik az egyik felet;  Különélés.

Ha nincs gyerek, és járulékos kérdésekben meg tudnak egyezni, akkor a bíróság az első tárgyaláson kimondja a válást. Gyermek esetén csak a második tárgyaláson mondhatja ki. 3 hónapos békítő idő.

Bontás során fontos a személyes meghallgatás, és az akaratnyilvánítás. Nem kell meghallgatni a felet, ha valaki cselekvőképességet kizáró gondokság alatt van, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik.

Járulékos kérdésekben meg kell egyezni, ha nincs egyezés a bíróság nem mondhatja ki a válást.

Meg kell állapodni:

44    közös gyerek elhelyezéséről, gyermek tartásáról, tartásdíjról, szülő és gyerek közötti kapcsolattartásról, ha igény van rá akkor a házastársi tartásról

45    közös lakás használatáról, házastársi ingó vagyon megosztásáról.

Ha a feleknél egyik is hiányzik, akkor nincs közös megegyezés. A pert indító felet kötelezi keresetlevél kibővítésre, és hogy tárja fel a házasság megromlására vezető okokat. Mindig a felperesé a bizonyítás.

Ha megállapodtak a járulékos kérdésekben, akkor a bíróság jóváhagyja az egyezséget. Ha látványosan az egyik fél számára hátrányt okoz, akkor nem hagyhatja jóvá. A bíróság szélesebb bizonyítás nélkül is felbonthatja a házasságot, ha 3 éve már nem élnek együtt, nincs életközösség, külön lakásban. Amit az önkormányzatnak igazolnia kell. Különélés esetén ha van közös gyerek, akkor a feleknek igazolni kell, hogy rendelkeztek a tartásáról, elhelyezéséről.

A házassági pereket az egyik félnek kell megindítani. Az ítélet jogerőre emelkedésének a napján szűnik meg a házasság. Első tárgyalás békítéssel kezdődik, meg kell kísérelni a békítést. Nem kötelező, ha cselekvőképességet kizáró gondokság alatt áll az egyik fél, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy akadályba ütközik a megjelenése a bíróság előtt. Közös gyerek 3 hónap után lehet kitűzni az újabb tárgyalást, ha nem kérik a folytatást a per megszűnik.

Házasság felbontásának jogkövetkezményei:

Megszűnik a házastársi vagyonközösség, ami megszűnhet még a házastárs halálával is (öröklési szabályok vonatkoznak rá), vagy a házasság érvénytelenítésével. Házasság bírói felbontásával a közös vagyon megosztásra kerül, az ingóság kerül megosztásra, az ingatlan nem minden esetben, csak akkor ha a felek ezt a per tárgyává tették.

Ha a házasságot érvénytelenítik (bigámia, rokonok) akkor a bíróság azt vizsgálja, hogy a felek mennyire voltak jóhiszeműek a szerzésben.

Az életközösség megszűnésének a napján szűnik meg a vagyonközösség. Megszűnésével megszűnik a közös vagyon védelme is, különvagyont képeznek ezután a tárgyak.

Közös vagyont a bíróság a csjt. alapján osztja meg. Egyik házastársnak se jusson méltánytalanul több vagyon a másikkal szemben. A házastársi vagyonközösséget meg lehet szüntetni a házasság alatt is, nemperes eljárásban úgy hogy tovább még együtt élnek (ha az egyik fél elmebeteg, pazarló életet él, súlyos betegség).

Ingó vagyontárgyakat meg lehet osztani szóban is, ingatlan csak írásban ügyvéd előtt, vagy közjegyzői okiratban.

Ha peres úton szüntetik meg a vagyont, akkor a vagyonmegosztás a bíróság előtt a közös vagyon egészére kell hogy kiterjedjen. Vagyonleltárt kell benyújtani a bírósághoz, mely mindenre kiterjedő. A vagyontárgyak értékét az életközösség megszűnésekor fennállott állapotnak megfelelően és az akkori értékviszonyok szerint kell meghatározni.

Az értékcsökkenéseket a másik fél javára kell elszámolni kizárólagos használatú tárgyak esetén.

Az értéket összehasonlítás alapján állapítják meg.

Tartozásokat, hiteleket is fel kell tüntetni a vagyonleltárban.

Közös vagyon elosztása: alapvető szabály, hogy a közös vagyon fele-fele arányban kell elosztani, ugyanígy a terheket is. A vagyontárgyaknál a szétosztásnak valamennyi vagyontárgyra ki kell terjednie, a meglévő közös vagyont lehetőleg természetben kell megosztani, ha nem lehetséges akkor lehet szó pénzbeli megváltásra. A bíróság dönt a pénz, vagy a természetbeni vagyon megváltásról.

A gyerek használatában lévő személyes használati tárgyak megosztását figyelmen kívül kell hagyni, az az ő tulajdonát képezi, annál a szülőnél marad, akinél a gyerek is. 

A gazdasági társaságokban lévő bevitt vagyon közös vagyonnak minősül, és a vagyonmegosztás tárgyát képezi. Bíróságnak mérlegelnie kell az arányokat. Elvileg pénzben szét kell osztani.

Az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése: a használatról kell döntenie a bíróságnak, a közös tulajdonról csak akkor, ha beviszik a perbe.

A csjt. szerint megszüntethető:

46    természetbeni megosztással,

47    megváltással (ellenérték fejében a másik házastárs tulajdonába adja, lehet perben és peren kívül is),

48    árverési értékesítéssel,

49    cserével

50    társasházzá alakítja a bíróság a közös tulajdonú ingatlant.

A házasság jogerős felbontásáig mindkét felet megilleti az utolsó közös lakás használatának a joga. A kiskorú gyerek lakáshasználati jogát a közös lakásban kell biztosítani, a gyerek alanyi joga hogy a szülők gondoskodjanak az elhelyezéséről. A lakáshasználati jognak lehet ellenértéke, a lakásból végérvényesen távozó házastárs a rá eső rész használatának pénzösszegére jogosult. A beköltözhető és lakott forgalmi értékének a különbözete, ami képezi az ellenértéket.  A tulajdonjog megosztása ettől független.

Házastársi tartás: igény lehet kölcsönös, alapja hogy házasságban éltek.

Feltételei:

2        rászorultság: saját anyagi megélhetését nem tudja biztosítani. Lehet részleges is, ez a kiegészítő tartás.

Okai: betegség, időskorú kevés nyugdíjjal. Ha van vagyona, a bíróság nem ítéli meg a tartást. Széles körű bizonyítás.

3        érdemes-e a tartásra aki ezt kéri. Érdemtelen, aki okot adott arra, hogy a házasság megszűnjön, erkölcsi okok, két fél kapcsolatának egészét vizsgálja a bíróság.

4        teljesítő képes-e az a fél, akinek el kellene tartania a másik felet. Ne veszélyeztesse az eltartó megélhetését.

Határozott, vagy határozatlan időre állapítják meg, mértéke a jogosult és a kötelezett közötti viszonytól függ.

Tartást megszünteti: a jogosult újabb házasságkötése, a jogosult érdektelenné válása a tartás alatt, a tartásra való rászorultságának hiánya, a kötelezett teljesítőképességének hiánya, a tartásra jogosult fél lemond, halál.

Külön élő házastárs is rászorulhat a tartásra. A házasságot nem bontották fel, de az életközösség megszűnt. Nem évül el.

Rokonság: alapja a családnak egy jogilag törvényes párkapcsolat. Az élettárs az nem család. Lehet vérségi kötelék, vagy jogi aktus, ilyen az örökbefogadás. Közösségi, érzelmi, erkölcsi, létfenntartási, kulturális érdekek és értékek kötik össze. A család a társadalom reprodukciójának a fő forrása. A családon belül az egymásra utaltságból eredően egy ellátó, gondoskodó egység. A családnak egységnek kell lennie.

Család funkciói és feladatai:

51    érzelmi kötöttség

52    utódok világra hozatala és felnevelése

53    közösségi kapcsolatra nevelés

54    gazdasági közösség létrehozása

55    az erkölcsi és kulturális nevelés

56    szociális gondoskodás, ellátás

57    érdekképviselet és érdekérvényesítés

58    család a férfi és a nő nemi életének elismert színtere.

Rokonságok a családon belül:

59    Egyenesági rokonság: akik közül az egyik a másiktól származik. Szülő-gyerek.

o apaság: apaság vélelme meghatározó, a házasságon alapuló házassági apasági vélelem, a gyerek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyerek születéséig eltelt idő, vagy annak legalább egy része alatt házasságban élt. Házasság alatt fogant a gyerek. Fogamzási időt is vélelmezi a bíróság, a gyerek születése napjától visszafelé számított 182. és 300. nap között fogant a gyerek, beleértve a két határnapot is. Automatikusan jön létre az apasági vélelem.

60    Oldalági rokonság: legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők azonban egymással egyenes ágon nem rokonok. Ha egy nagyszülő közös – unokatestvér, dédszülő közös – II. unokatestvér.

61    Sógorság: amelyben az egyik házastárs és a másik házastárs rokonságban áll egymással.

Ha az anya nem áll házasságban, akkor a gyerek apja az, aki a gyereket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismeri el. Az is apa lehet, aki a gyerek születése után házasságot köt az anyával, és az anyakönyvvezető előtt a gyereket magáénak ismeri el. 6 hónapon belül. Aki az anyával közösen külön törvény szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban vett részt, mesterséges megtermékenyítés.

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat: megállapítja az apaságot. Meg lehet tenni, ha a törvény értelmében nem kell más férfit apának tekinteni. Aki legalább 16 évvel idősebb, mint a gyerek. Csak személyesen lehet megtenni. Kell hozzá az anya hozzájárulása is. Cselekvőképesség is feltétel. Ha a gyerek nagykorúsága alatt történik meg, akkor a gyerek hozzájárulása is szükséges. Hatósági eljárás keretében zajlik, anyakönyvvezető, bíróság, gyámhivatal előtt, külföldi külképviseleti hatóság előtt lehet megtenni, jegyzőkönyvbe vett jognyilatkozat.

Apaság bírói megállapítása: a csjt. nem teszi a bírói megállapítás feltételévé, hogy akar-e apa lenne, biológiai elemeken alapul.

Ha az anya mesterséges megtermékenyítésen vett részt, nem lehet a férfi ellen pert indítani, hogy ő az apa.

A bíróság kettős bizonyítást kér, vélelmezett fogamzási időben nemi kapcsolat volt az anya és a férfi között, és hogy ebből a nemi kapcsolatból származik a gyerek. Bizonyítási eszközök: orvosszakértői vélemények, vérvizsgálat, DNS vizsgálat; okiratokat is bekérhet a bíróság; tanúvallomások, az orvos nem tagadhatja meg vallomását, nincs titoktartási kötelezettség.

Az apaság megállapításához nem kell hogy hosszan tartó viszony és érzelmi kötöttség legyen.

Anyasági perek: amennyiben vitás, hogy ki a gyerek anyja (örökbefogadott). Megállapító perekre kerül sor. Apasági vélelem is megdől.

Ha a gyereknek nincs se apja se anyja nincs, akkor képzelt apai nevet adnak neki. Nem lehet történelmi név sem. Ha van a gyereknek apja, de nem biztos hogy ővé a gyerek, akkor ha az akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, de az anyával a fogamzás alatt nem volt semmilyen kapcsolata, akkor megindíthatja az apaság vélelmének megdöntése iránti pert. Akkor lehet indítani ha fizikai távolságban volt az anyától, ha tőle a származás kizárt, orvosszakértői vélemény alapján; megtámadás határideje az apasági vélelem keletkezésétől számított 1 év. Ha a gyerek támadja meg, akkor 19 éves koráig teheti meg, ha eseti gondnoka van akkor hamarabb is. Ha a bíróság kimondja hogy nem az apa a gyerek apja, akkor megtarthatja a nevét. Ezek a perek tárgyi költségmentesek.

Örökbefogadás:

Vérségi kapcsolattal azonos családi kötelék jön létre a felek között, kiterjed minden családjogi és öröklésjogi kérdésre. Családi közösségben nevelődjön a gyerek. Mindig a gyerek érdekét kell hogy szolgálja az örökbefogadás.

Feltételei:

62    nincs kikötve az állampolgárság

Örökbefogadó:

63    cselekvőképes legyen

64    szülői felügyeleti joggal rendelkezzen

65    közügyektől ne legyen eltiltva

66    alkalmasnak kell lennie az örökbefogadásra, személyiségének a vizsgálata, lakáskörülményeinek, jövedelmi viszonyai, családi körülmények, szociális vizsgálat.

67    a gyermek és az örökbefogadó közötti viszony

Örökbefogadott:

68    kiskorú legyen

69    nem lehet kétszer, többször örökbefogadni

Örökbefogadási eljárás: örökbefogadó kérelmére indul.

70    nyílt örökbefogadás: ismerik a szülők egymást. A vér szerinti szülő lemondó nyilatkozata kell az örökbefogadáshoz

71    titkos örökbefogadás: a vér szerinti és az örökbefogadó nem ismerheti meg egymást. Lemondott a gyerekről, és nem tudhatja meg az örökbefogadást.

Az örökbefogadott ha nagykorú lesz, kérhet tájékoztatást arról, hogy ki a vér szerinti szülője.

Az örökbefogadás joghatásai:

72    A befogadó szülő státuszába lép, élettársak közösen nem fogadhatnak örökbe. Vagy a férfi vagy a nő fogad örökbe.

73    rokoni kapcsolatot hoz létre az örökbefogadó és örökbefogadott között, és leszármazói között.

74    tartási kapcsolatot hoz létre

75    névviselési jogot ad

76    öröklési jogot biztosít az örökbefogadott és az örökbefogadó között. Jogerős örökbefogadási határozat kell hozzá.

Kettős öröklési jogot biztosít az örökbefogadás. Nyitott örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő után is örököl az örökbefogadott. Az örökbefogadott halálával az örökbefogadó szülők, majd utána a vér szerinti szülők örökölnek, ha nyitott az örökbefogadás. Titkos örökbefogadás között nincs öröklés a vér szerinti szülőknek.

Anyakönyvi bejegyzés szükséges az örökbefogadáshoz. Főszabály, hogy a gyerek születését újra anyakönyvezik, az örökbefogadott vér szerinti szülői helyett az újakat írják be. Házaspár esetén ők állnak a helyébe, egyedüli örökbefogadó esetén az örökbefogadó szerepel a szülő nevén, a másik név fiktív név lesz.

Meg is lehet szüntetni, de csak a jövőre nézve. Egyik fél szünteti meg, akkor csak vele kapcsolatban szűnik meg az örökbefogadás ténye. A megszűnés esetén megszűnnek a tartási kötelezettségei és jogai, elvileg nem viselheti a korábbi nevét az örökbefogadott, de ettől el lehet térni, nem automatikus. Újra kell anyakönyvezni.

Rokontartás:

A csjt. szerint a rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa nincs. Több feltételnek együttesen kell fennállnia:

77    rászorultnak kell lennie a tartásra

78    ne legyen tartásra kötelezhető házastársa

79    ne legyen érdemtelen a tartásra

80    legyen olyan, aki tartásra képes

Szülő tartása: ha a szülőnek nincs olyan házastársa aki el tudja tartani, akkor a gyereknek kell eltartania, ha rászorul. A gyerek soha nem hivatkozhat a szülői érdemtelenségre. Rendkívül indokolt esetben lehet.

Nagykorú gyerek tartása: a gyereket az első diplomája megszerzéséig kell eltartani, melynek folyamatosnak kell lennie. Ha a gyerek arra érdemtelen, vagy a szülő a saját tartását veszélyezteti, akkor nem kötelezhető nagykorú gyerek eltartására. A gyerek is köteles a tőle elvárhatóan folytatni a tanulmányokat, a szükséges tartás igényelhető csak.

Tartás sorrendje rokontartásnál:

1.      házastárs

2.      leszármazók

3.      felmenők, szülők, nagyszülők

Ha kiskorúnak nincs tartásra kötelezett hozzátartozója, akkor a testvére köteles eltartani.

Gyerektartás: a szülő köteles. A saját szükséges tartásának rovására is. Ha a gyereknek vagyona van, akkor hozzá lehet nyúlni a tartás miatt, az a szülő köteles tartásdíjat fizetni, akinél nincs a gyerek. A bíróság mindig megnézi a szülők anyagi körülményeit, a vétkességet nem nézi, és nézi a gyerek eltartásának igényét, nagyságát.

Tartásdíj megállapítása:

81    anyagi körülmények, munkáltatótól bekérheti az adatokat

82    bér százalékának átutalásával, minden bérjellegű juttatás 15-25% közötti mérték, de meghatározzák a minimumot. A minimumot akkor is meg kell fizetni, ha nincs munkahelye.

Tartásdíj nem fizetése esetén, be lehet tudni azt az ingatlan beváltásába a vagyonmegosztásnál. A követelés átmenetileg behajtatatlan, és a másik szülő nem tud tartást biztosítani, akkor az állam előlegezi meg a tartásdíj összegét, max. 3 évig, majd behatja azon a személyen akinek megelőlegezte. 

Gyámság:

Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, az gyámság alatt áll. Nincs olyan kiskorú, aki semmi alatt nem áll, vagy szülő vagy gyám. A gyámság a gyámhivatal határozatával keletkezik.

Kiskorút gyámság alá lehet vonni, ha

83    mindkét szülő meghalt

84    mindkét szülőnek megszűnt a felügyeleti joga, vagy szünetel az

85    a gyámhivatal a gyámrendelésről vagy hivatalból gondoskodik, vagy kérelemre

86    fő cél a gyerek érdeke

Gyámrendelés sorrendje:

1.      nevezett gyám: az a személy, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban, vagy végrendeletben megjelöl. Mind a két szülő rendelkezhet a gyerekük gyámjáról. Megjelölheti a szülő, hogy ki ne legyen gyám.

2.      kötelező gyám: Kötelező gyámkirendelésre kerül sor, ha a gyerek szülőnél való elhelyezése a gyerek saját érdekét veszélyezteti (GYH pert indíthat a szülő szülői felügyeleti jogának megszüntetésére és a gyerek elhelyezésére);

3.      törvényes gyám: ha nincs nevezett gyám, és nincs olyan személy, akit a gyerek mellé kirendelhetnek. Hozzátartozói körből kerül ki, a kiskorú személlyel családi kapcsolatban álló gyámot jelölnek ki.

4.      rendelt gyám: ha a kiskorúnak hozzátartozója sincs, akit gyámként ki lehetne rendelni, a GYH idegen személyt rendel ki, aki a kiskorú ellátásáról gondoskodik.

5.      hivatalos gyám: mindig közig. szervnek egy dolgozója, GYH dolgozó, aki ellátja ezeket a feladatokat.

Gyám szülői feltételei:

87    magyar állampolgár

88    nagykorúság

89    nem lehet gyám, aki korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen

90    szülői felügyeleti jogától eltiltották, vagy szünetelés esetén

91    közügyektől el van tiltva

92    akinek a gyerekét örökbe fogadhatónak ítélték meg

Gyámság állampolgársági kötelezettség, lehet mentesülni, ha: 60. életév betöltése, 3 kiskorú gyereke van, gyámságot visel, beteg stb.

Gyám jogai: gyerek gondozása; erkölcsi nevelése, gondoskodás az értelmi fejlődéséről; vagyonkezelés, számadási kötelezettség a vagyonáról.

Szigorú ellenőrzés GYH felé, nem jár érte ellenérték. A gyerek megélhetését biztosító juttatásokat a gyám kezébe kell juttatni, melyről köteles a gyám elszámolni. A gyám kártérítési felelősséggel tartozik, a gyámolt vagyonával köteles elszámolni. 

Gyámság megszűnik:

93    gyámolt halálával

94    gyámolt szülői felügyelet alá kerülésével

95    nagykorúság elérésével

96    gyámot fel lehet menteni (alkalmatlan a gyámságra, vagy ha maga kéri a felmentését), el lehet mozdítani a gyámságtól (ha jogaival, mint gyám visszaélt, elmulasztotta gyámi kötelezettségét, erkölcstelen magatartásával a gyámolttal szemben).

Köteles átfogó jelentést készíteni a gyámoltról a gyámság kezdetétől a végéig. A gyámolt személyi fejlődésének állomásait, tanulmányait, rokonokkal való kapcsolattartását. A gyámolt vagyonáról is kell szólni.

A gyámolt megnézheti ezt a jelentést a nagykorúvá válása után. Az új gyám is megtekintheti. A gyám a gyámolt vagyonáról számadást készít, végszámadást, amit átvizsgál a GYH. Fenntartásos takarékbetétkönyvvel kell elszámolnia a gyámnak.

Szülői felügyelet:

Mindkét szülőt azonos arányban illeti meg a gyereke felett. 1981. évi XXXI. évi törvény is biztosított jogokat a különélés esetére. A másik szülő hozzájárulását kell kérni fontosabb esetekben, ettől a jogtól csak a GYH. vagy a bíróság foszthatja meg a gyerek érdekében. Jogszabály szerint az nem fordulhat elő, hogy a kk-nak nincs gondviselője. Azoknak a jogoknak és kötelezettségeknek az összessége, melyet a szülőt terhelik illetve illetik a gyerek nagykorúságáig. Váláskor mindennapokra vonatkozóan szűnik meg, nagyobb dolgokban nem.

Törvényes képviseletét a kiskorúnak mindkét szülő gyakorolja, kell a másik szülő hozzájárulása minden esetben:

97    a gyerek iskoláztatásához

98    a gyerek utónevének meghatározásához

99    a kk. törvényes képviseletének ellátásához

100a gyámnevezéshez

Törvény erejénél fogva megilleti mindkét szülőt. Családi kötelékből adódó természetes jogviszony. Házasságnál automatikusan megilleti mindkét szülőt, egyébként hatósági intézkedéssel történik (apasági). A szülői felügyeleti joggal felhagyni, arról lemondani nem lehet.

Csak kk. gyereket illeti meg, és a kk. gyerek érdekének megfelelően kell gyakorolni.

Szülői felügyelet gyakorlása:

Együttélő szülők esetén: házastársak együtt gyakorolják. Élettársi kapcsolatban élők közös gyerekénél: azonos arányban illeti meg őket. Különélő szülők: a különélő szülő felügyeleti joga megmarad, mindennapi kérdésekben szűnik csak meg. Gyerek láthatása szolgálja ezt.

Szülői hozzájárulás kell: Iskoláztatása, tartózkodási helye, kk. vagyonkezelése, nagyobb kiadásokról; a gyerek életpályájának meghatározásakor; a külföldre vitelnél kell a szülő hozzájárulása.

Szülő vagyonkezelési kötelezettsége: olyan gondossággal köteles ellátni, mint a saját vagyonának kezelését. Öröklésről a GYH mindig tud, a szülő arról nem rendelkezhet, csak GYH hozzájárulásával.

Szülői felügyeleti jogkör megszűnése:

101halál, holtnak nyilvánítással

102apaság vélelmének sikeres megdöntésével

103gyerek nagykorúvá válik

104a gyerek örökbefogadása esetén

105örökbefogadó szülő felügyeleti joga az örökbefogadás megszűnésével

Megszüntethető:

106bíróság szünteti meg, ha a szülő felróható magatartása miatt a gyereket súlyosan sérti, vagy veszélyezteti a szülő

107ha az apa, vagy az anya elmulasztja a kapcsolattartás, vagy nem működnek együtt a gyerek nevelésében

108a gyerek ellen bcs-t követ el a szülő

109vagy olyan szülővel él együtt, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették, akár más, vagy a közös gyerekre

Szülői felügyeleti jog megszűnésének joghatásai:

110nem fogadhat örökbe

111gyámságot nem viselhet

112a gyerek nála nem helyezhető el

113nincs joga a gyerekével tartani a kapcsolatot

114örökbefogadás esetén nincs szükség az ilyen szülő engedélyére.

Bíróságtól kell kérni a felügyeleti jog helyreállítását, de nem vonatkozhat a múltra, kellő körültekintéssel. Időleges szünetelhet is, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes a szülő. Elvált szülőknél automatikusan a mindennapi dolgokban szünetel a felügyeleti jog. Feléled ha a szünetelésre okot adó körülmény megszűnik.

1997. évi XXXI. tv. a gyerekvédelemről

Gyermekvédelmi gondoskodás. A gyerekek érdekeit külön törvény szabályozza, melynek alapelvei:

1.      Gyerek családban nevelődjön fel

2.      Biztonsághoz való jogot kapjon a gyerek a családból kikerülve

3.      Emberi méltósághoz való jog

4.      A gyerek a szüleitől csak saját biztonsága érdekében választható el

5.      A gyerek tudhatja, megismerheti a vér szerinti családját

Gyerek kötelezettsége:

115együttműködés a szülővel

116tanulmányi kötelezettség teljesítése

117tartózkodni, olyan az egészségét veszélyeztető szerek használatától, melyek károsak a fejlődésére

Szülő kötelezettsége:

118gondoskodni a gyerekéről

119fejlődését családban biztosítsa

120gyerekét személyi és vagyoni ügyekben képviselje

121tájékoztatni kell a gyereket a sorsát érintő fontosabb kérdésekről

122köteles együttműködni a gyerek ellátását biztosító szervezetekkel

Átmenetileg nevelésbe vett gyereknél nevelőszülők gondoskodnak a gyerekről, őket is megilleti a tájékozódást biztosító jog az iskolánál, stb.

A gyerek védelmét hatósági kötelezettségek is biztosítják:

123pénzbeli juttatások: gyermekvédelmi támogatások, otthonteremtési támogatás,

124gyerek védelembe vétele: ideiglenes elhelyezés ha a szülőnél veszélyben van, ideiglenes családba fogadás, nevelésbe vétel, utógondozás

125a szülőn behajtja az állam a gondozási díjat

Állami gondozottakat mindig az állam finanszírozza.