| ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS |
| Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd | |
| 2008.09.09. | |
| Utolsó frissités ( 2010.08.13. ) | |
| Azt, hogy egy építkezés, felújítás során a feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, elsődlegesen az általuk megkötött szerződésből derül ki. A Polgári Törvénykönyv alábbi szabályai akkor érvényesülnek, ha ezekre a szerződés nem terjedt ki. Fontos felhívni a figyelmet a 2008. január 1-jétől hatályos Kivitelezési kódexre (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet), és az ezt 2009. október 1-jétől felváltó 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre, amelyek az építési szerződés formájával és tartalmával kapcsolatosan is kötelező szabályokat állapítottak meg, vagyis ezen szabályokkal ellentétes megállapodást a felek nem is köthetnek.
2009. október 1-jétől változtak az építési szerződésre vonatkozó szabályok
A Kivitelezési kódex 2008. január 1-jén lépett hatályba, rendelkezései a hatálybalépését követően kiadott építésügyi hatósági engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenységek és az ehhez kapcsolódó szerződések esetében érvényesülnek. Ha az építési engedélyt 2008. január 1-je előtt adták ki, akkor csak a 2008. június 30-a után megkötött kivitelezési szerződésekre kell alkalmazni. Az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (új Kivitelezési kódex) szabályait a 2009. október 1-jét követően aláírt kivitelezési (építési) szerződések esetében érvényesülnek.
Az építési szerződés tartalma. 2008-tól csak írásban lehet kötni építési szerződést
Fogalma: Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
Alanyai: Megrendelő (Építtető) – Vállalkozó (Kivitelező)
Tárgya: Építési-szerelési munka elvégzése
Alakszerűség: 2008. június 30-a után kizárólag írásban köthető (speciális esetekben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzéssel)
Ellenszolgáltatás megnevezése: vállalkozói díj [1959. évi IV. tv. 402. §].
A Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) találhatjuk meg az építési szerződésre vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A Ptk. a szerződés lényeges tartalmi elemeként (érvényességi feltételként) határozza meg:
- a feleket,
- az építési-szerelési munka meghatározását,
- a vállalkozói díjat,
- a teljesítési határidőt.
A Kivitelezési kódex újdonsága volt, hogy az építési szerződés formájával és tartalmával kapcsolatosan is kötelező szabályokat állapított meg. Elsődlegesen is kiemelte, hogy az építtető és a kivitelező, valamint a kivitelező és az alvállalkozó között építőipari kivitelezési tevékenységre (építési szerelési munka végzésére) kötelező írásbeli szerződést kötni, ha a munka építési engedélyhez kötött vagy a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. A jelenlegi szabályok alapján az üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén kell írásbeli szerződést kötni, és – bizonyos kivételektől eltekintve – a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházások szerződéseihez ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése is szükséges [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §, 17. §].
Az építési-szerelési munkát pontosan körülírása mellett bele kell foglalni az építési munkaterület pontos címét és helyrajzi számát is a kontraktusba. A feleknek le kell írni az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelményt is (mennyiségi és minőségi mutatókkal), valamint a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét is rendezni kell. A Kormányrendelet pontosan meghatározza azt is, hogy milyen vállalt teljesítési határidőket kell részletesen tartalmaznia a szerződésnek. Ezek az alábbiak:
- a kivitelezési tervszolgáltatási határidő,
- építési munkaterület átadásának időpontja,
- az építési napló megnyitása,
- a tervezett kezdés,
- a részteljesítés, az átadás átvétel, a birtokbaadás határideje (határnapja),
- az igényelt befejezési határidő (határnap).
Nagyon kevés megállapodásban lehetett látni az utolsó kötelező elemet, mégpedig azt, hogy a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket is bele kell foglalni a szerződésbe.
2008. szeptember 1-jétől az építési szerződésben szabályozni kell az alábbiakat is
a) az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését,
b) a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését a Kivitelezési kódex vagy más jogszabály előírja,
c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját.
A 2009. október 1-je után kötendő szerződésekben szerepeltetni kell - az építtető és a vállalkozó kivitelező neve vagy megnevezése mellett - címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, bankszámlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét. Nem szokott kimaradni a legrövidebb vállalkozási szerződésből sem, de 2008. januártól (júniustól) ki sem maradhatott annak a rögzítése, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység során a kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozót vagy sem. A jelenlegi előírások szerint annak rögzítése kötelező, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez
a) az építtető hozzájárul-e alvállalkozó igénybevételéhez,
b) a szerződés teljesítésében a fővállalkozó kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozó kivitelezőt, illetve
c) a fővállalkozó kivitelező hozzájárul-e alvállalkozója további alvállalkozói igénybevételéhez.
Az építési szerződésre döntően a vállalkozási szerződés szabályait kell alkalmazni, ezért azokat nem ismételjük meg, kizárólag a speciális előírásokat mutatjuk be az alábbiakban [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §, 17. §].
El lehet kezdeni a munkálatokat valamennyi terv hiányában?
Ha a szerződés megkötésekor a kivitelezéshez szükséges valamennyi terv (költségvetés, műleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, a tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az építési-szerelési munka egészére vonatkozó költségelőirányzat alapján megállapított tájékoztató jellegű díjat a szerződésben meg kell határozni.
Mivel a szerződés tárgya sincs véglegesen rögzítve, ezért a díjat sem lehet pontosan meghatározni, csak tájékoztató jelleggel – a kiszámításának mutatóival – állapíthatják meg a felek [1959. évi IV. tv. 403. §].
Itt is fontos felhívni a figyelmet arra az új szabályra, amely szerint az építési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §].
Mit kell tartalmaznia a vállalkozói díjnak?
A 2008. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezés alapján a vállalkozói díjnak magában kell foglalnia
a) a közvetlen költséget, ennek keretében
aa) az anyagköltséget és a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt,
ab) az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat,
b) a fedezetet, ennek keretében
ba) a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket,
bb) a tervezett nyereséget.
A Kivitelezési kódex bevezette az építőipari rezsióradíj fogalmát is. Az építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített - a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett - összes költsége és nyeresége. Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját.
A minimális építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. A minimális építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §, 3. §].
Az új Kivitelezési kódex tartalmazza azokat a szempontokat, amelyeket az építési szerződéses ár vizsgálata során az irreálisan alacsony ár mérlegelése tekintetében vizsgálandók, ezek az alábbiak:
a) mérvadónak kell tekinteni az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található - ellenszolgáltatás nélkül használható - elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat, illetve
b) irányadónak kell tekinteni az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített építőipari rezsióradíjat,
c) figyelembe kell venni az ajánlatot tevő vállalkozó kivitelező indokolását ajánlata tekintetében [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §].
Megsemmisített jelzálogjog
Az Alkotmánybíróság 2010. március 31-én kihirdetett határozatában a vállalkozókat megillető, a megrendelők ingatlanára bejegyeztethető jelzálogjogra vonatkozó rendelkezéseket megsemmisítette. A taláros testület egyik döntő érve az volt, hogy a jelzálogjog jogintézménye – mivel nem tartalmaz megszorító feltételeket sem az építési beruházások jellege, sem értékhatára tekintetében – megbontja a polgári jog egyik lényegi elemét, a felek közötti érdekegyensúlyt, és a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozza. A szabály azt sugallta, mintha minden vállalkozó, minden megrendelővel szemben, minden esetben gyengébb fél volna, ezért fokozott védelemre szorulna, ez azonban nem minden esetben igaz. Másik fontos érv volt, hogy a nem szabályozta a Ptk. egyértelműen azt sem, hogy például az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez az építési szerződést milyen okirati formában kell megkötni, különösen, hogy kell-e a megrendelő bejegyzési engedélye (lásd: 35/2010. (III. 31.) AB határozat). Fontos kihangsúlyozni, hogy a vállalkozási szerződések szabályai szerinti, ingóságokra vonatkozó zálogjog megmaradt a vállalkozó biztosítékaként.
A megrendelő kötelezettségei a teljesítés megkezdésekor
a) Az engedélyek beszerzése
Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munka elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárás megszervezése, a hatósági engedélyek, illetve a közműnyilatkozatok beszerzése a megrendelő (építtető) feladata.
Ha a megrendelő (építtető) a hatósági engedélyeket határidőre nem szerzi be, a jogosult késedelmére vonatkozó jogkövetkezményeket érvényesítheti a vállalkozó [1959. évi IV. tv. 403. §].
Ez a szabály nem jelenti azt, hogy a vállalkozó szakértelmével ne segíthetne az engedélyezési eljárás lebonyolításában, ha a felek ezt a szerződésben a vállalkozónak lehetővé (vagy kötelezővé) teszik.
b) A munkaterület biztosítása
Építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §].
A megrendelő kötelessége, hogy a munkaterületet a munkavégzésre alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsássa. A munkaterület az építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha
- állapota a szerződés teljesítését nem gátolja,
- a kitűzött alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént [1959. évi IV. tv. 404. §].
A megrendelő kötelezettségei
a) Ellenőrzési kötelezettség
A Polgári Törvénykönyv az építési szerződés esetében külön kiemeli, hogy a megrendelő köteles a munkát időközönként ellenőrizni.
Amint azt már a vállalkozási szerződés kapcsán is említettem, nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő (vagy a műszaki ellenőr) az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el. Ezért azt mondhatjuk, hogy az ellenőrzés nem is kötelezettség, inkább csak jogosultság a megrendelő számára.
b) Tervmagyarázat
A vállalkozó kérésére – szükség esetén – a megrendelő köteles a tervek magyarázatát, a részletes kivitelezési utasítást megadni [1959. évi IV. tv. 394. §, 404. §].
A műszaki átadás-átvételi eljárás szabályai
A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka, vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek, jellemzőknek.
Az átadás-átvételi eljárás időpontját a vállalkozó tűzheti ki, és erről értesítenie kell a megrendelőt. A megrendelő (vagy megbízottja) köteles ezen megjelenni, és a munkát megvizsgálni. Az új Kivitelezési kódex szerint az építtető által megbízott építési műszaki ellenőr köteles a fővállalkozó kivitelező által megjelölt időpontra kitűzött műszaki átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elkészült építőipari kivitelezési tevékenységet és az építési szerződésben foglaltak teljesülését. A műszaki átadás-átvételi eljárásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy-egy példánya az építtetőt és a fővállalkozó kivitelezőt illeti, illetve egy példány az építési napló mellékletét képezi
A jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekre jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen
a) az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját,
b) a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,
c) az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket,
d) az építtető észrevételeit,
e) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén - az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező - külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető),
f) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket,
g) a jogszabályban előírt nyilatkozatokat,
h) az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt,
i) az építtető döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér, és
j) a résztvevők aláírását.
A vállalkozó csak akkor teljesít szerződésszerűen, ha a teljesítési határidő utolsó napjáig kitűzi az átadás-átvételi eljárás kezdetét, illetve a megrendelő a szolgáltatást át is veszi. A megrendelő pedig késedelembe esik (vagyis szerződésszegést követ el), ha a megfelelő időpontban kitűzött időpontban nem jelenik meg. Felhívom arra a figyelmet, hogy a megrendelő késedelme kizárja a vállalkozó egyidejű késedelmét, tehát ilyenkor például késedelmi kötbér sem jár a megrendelőnek [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. §].
Mikor nem lehet megtagadni az átvételt?
Építési szerződés esetében speciális szabály, hogy a megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő ilyen feltételek fennállása nélkül tagadja meg az átvételt, a megtagadás jogosulti késedelemnek, vagyis szerződésszegésnek minősül.
Előzetes átadás
A megrendelőnek lehetősége van arra, hogy egyes munkarészeket a teljesítés előtt ideiglenes jelleggel átvegyen, ez az ún. előzetes átadás. Az előzetes átadás nem részteljesítés, csak az a jelentősége, hogy az így átadott munkarészek tekintetében a kárveszély – az átvétel időpontjától – a megrendelőre száll át (ennek a megrongálódásáért csak akkor lehet a vállalkozót felelősségre vonni, ha ezt ő vagy alvállalkozója felróhatóan okozta).
Utófelülvizsgálati eljárás
Az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül a munkát újból meg kell vizsgálni, ezt nevezik utófelülvizsgálati eljárásnak. Ezt a – műszaki átadás-átvételi eljárástól eltérően – megrendelő készíti elő és ő hívja meg arra a vállalkozót. A felek az utófelülvizsgálati eljárás időpontját közös megegyezéssel egy éven túli időpontban is kitűzhetik.
A utófelülvizsgálati eljáráson egyszerre be lehet jelenteni azokat a hibákat is, amelyek esetleg már korábban jelentkeztek, és a vállalkozó nem hivatkozhat arra, hogy a megrendelő nem időben jelezte a problémákat [1959. évi IV. tv. 405. §].
A Ptk. 403. § (4) bekezdése kimondja:
"A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. E munkák díjainak elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik."
Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint a többletmunkák díjainak elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik, de ne keseredjünk el, ha ezt hosszas kutatás után sem találjuk, ilyen jogszabály ugyanis nem létezik [1959. évi IV. tv. 403. §].
Átalánydíjas szerződés esetében van jelentősége a megkülönböztetésnek, mivel
- a vállalkozó köteles elvégezni a többletmunkát, és átalánydíjas szerződés esetében a többletmunkáért nem jár további díjazás (tételes elszámolású szerződéses ár esetén is csak akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező a szerződés alapját képező beárazott tételes költségvetési kiírással bizonyítja, hogy az a költségvetésben nem szerepelt).
- a vállalkozó köteles elvégezni azt a pótmunkát, amely nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható, de nem köteles elvégezni az új megrendelői igényekből eredő pótmunkát; egyik esetben sincs benne a pótmunka díja az átalánydíjas szerződés díjában, a pótmunkáért plusz díjazás jár.
Az építési naplóban köteles haladéktalanul közölnia vállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét, illetveaz építtető a vállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét is.
2008. szeptemberétől a Kivitelezési kódex tartalmazza a többletmunka és a pótmunka fogalmát, ezért a bírói gyakorlat és a Ptk. által használt meghatározások már csak pontosításokkal alkalmazhatók. A Kivitelezési kódex szerint:
- többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel;
- pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §].
Fővállalkozás és generál-kivitelezés
Az építési szerződés több típusát különböztetjük meg. A pontos fogalmak nincsenek jogszabályban rögzítve, ezért az egyes szakkönyvek különféle meghatározásokat tartalmaznak. Dr. Husti István az alábbi típusokat különbözteti meg:
Építési szerződés esetében tehát a fővállalkozási szerződés alapján – a kialakult gyakorlat szerint – a fővállalkozó kötelezettsége lehet a kiviteli tervek elkészítése is, ezért tulajdonképpen a fővállalkozási szerződés építési és a tervezési szerződéses elemeket is magában foglal. A megrendelő megálmodja az épületet, majd a fővállalkozó lebonyolítja a tervezést és a kivitelezést is, vagyis a fővállalkozó egy épület, építmény „kulcsrakész” elkészítéséért vállalja a felelősséget.
A generál-kivitelezési szerződés az építési szerződés olyan speciális fajtája, amelyben a vállalkozó a teljes kivitelezés megszerzésére vállal kötelezettséget, azonban a kiviteli terveket a megrendelőnek kell biztosítani. A generálkivitelező nem végez terveztetést, csak a kivitelezés tartozik a feladatkörébe, a generál-kivitelezési szerződés esetében a beruházó (megrendelő) köt szerződést a tervezővel (generáltervezővel). Ebben a konstrukcióban a tervező nem áll szerződéses jogviszonyban a generálkivitelezővel.
A fővállalkozó (generálkivitelező) abban különbözik az alvállalkozótól, hogy a fővállalkozó (generálkivitelező) közvetlenül a megrendelő vállalkozója, az alvállalkozó pedig a megrendelővel nincs szerződéses kapcsolata. Az alvállalkozó a fővállalkozóval (generálkivitelezővel) van szerződéses jogviszonyban.
A Kivitelezési kódex 2009. október 1-jétől hatályos szövegében már találhatunk fővállalkozó kivitelező fogalmat is: az építtetővel építési szerződést kötő vállalkozó kivitelezőt tekintik fővállalkozónak. Ez a fogalom egy kicsit megint megzavarja a kialakult elnevezéseket, hiszen így jogszabály szerint a generálkivitelező és a megrendelővel közvetlenül szerződést kötő burkoló is fővállalkozó kivitelező. Talán hasznosabb lett volna a gyakorlatban már kialakult elnevezéseket jogszabályi szinten is rögzíteni, mint a gyakorlattól eltérő fogalmat beépíteni az új Kivitelezési kódexbe [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §].
Ki kell hangsúlyoznunk, hogy – talán éppen azért, mert egyértelmű jogszabályi fogalma nincs – a fővállalkozási és a generál-kivitelezési szerződésekben nem mindig azokat a feltételeket találjuk, mint amit a fenti fogalmak alapján látnunk kellene. A gyakorlat kicsit megkeverte ezeket a fogalmakat. Ettől függetlenül használjuk is őket bátran, és ne lepődjünk meg, ha például a fővállalkozási szerződés alapján a megrendelő köteles a kiviteli terveket is szolgáltatni. Ha a felek ezt a kötelezettséget a szerződésben rögzítették, a megrendelő akkor is köteles a terveket szolgáltatni, ha éppen ettől ez a szerződés nem lehetne fővállalkozási szerződés. Itt utalunk ismételten arra, hogy soha nem a szerződés címe, vagy a felek elnevezése dönti azt el, hogy melyik félnek mit kell tennie, és mire terjed ki a felelősségük, hanem maga a szerződés szövege, a felek szándéka és akarata.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése