| MIHEZ KELL ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY VAGY BEJELENTÉS? |
| Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd | |
| 2008.09.09. | |
| Utolsó frissités ( 2010.08.13. ) | |
Nem egyszerű kérdés az, hogy egy építkezéshez, felújításhoz, bővítéshez szükséges-e építési engedélyt kérnünk vagy csak bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. Ha azonban egy engedély- vagy bejelentés köteles tevékenységet e nélkül végzünk el, annak nagyon súlyos következményei lehetnek.
Az engedélyköteles tevékenységek listája 2008-ig
A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben még arra vonatkozóan találtunk listát, hogy melyek az engedélyköteles tevékenységek voltak. Mindazok az építési tevékenységeket, amelyeket találhattunk a felsorolásban – és egyéb jogszabályban sem – építésügyi hatósági engedély nélkül lehetett végezni. Ehhez képest az Eljárási kódex (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) azt is rögzíti, hogy mihez kell és mihez nem kell építési engedély.
A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § (1) bekezdés k) pontja alapján a helyi önkormányzati rendeletek szabadon bővíthették az építési engedélyhez kötött építési munkák körét. Ilyen rendelkezés az Eljárási kódexben már nincs, ezért kérdéses, hogy azok az önkormányzati rendeletek, amelyek más építési munkát is építési engedélyhez kötöttek, hatályban maradhatnak-e, illetve a képviselő-testület szigoríthat-e az Eljárási kódex listáján. Véleményem szerint nem, de ezt majd az élet (a gyakorlat eldönti), mindenesetre ez egy érdekes jogi kérdés.
Az Eljárási kódex 2008-tól a korábbi kettő helyet már három kategóriát határozott meg: engedélyköteles, bejelentéshez kötött, valamint engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket. 2009. október 1-jétől az engedélyköteles kategória is szétvált ún. normál és egyszerűsített építési engedélyezésre.
Az engedélyhez kötött tevékenységek
Az Eljárási kódex 1. számú melléklete sorolja fel a normál építési engedélyhez (I. oszlop), az egyszerűsített építési engedélyhez (II. és III. oszlop) és a bejelentéshez kötött (V. oszlop) tevékenységeket. Az V. oszlop azokat a tevékenységeket tartalmazza, amelyekhez sem engedély, sem bejelentés nem szükséges.
Fontos megjegyzések az Eljárási kódex 1. számú mellékletéhez:
- A műemlékekre az Eljárási kódex rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha más jogszabály ettől eltérő szabályt nem állapít meg (a műemlékekre külön jogszabályok is vonatkoznak).
- 2008. szeptember 1-jétől, 2009. október 1-jétől és 2010. május 28-ától jelentősen módosult a jogszabályi lista, az alábbiakban a jelenleg hatályos szabályok találhatók meg, és az adott eljárás megindításának időpontjától függ, hogy éppen melyik engedélyezési listát kell alkalmazni.
- Építésügyi jogorvoslati eljárás során elrendelt új eljárás keretében az alapeljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell eljárni, azonban ha az új eljárás megindításakor hatályban lévő építésügyi előírások az építtető számára kedvezőbbek, akkor azokat kell az eljárás során alkalmazni [1997. évi LXXVIII. tv. 37. §].
- A fennmaradási engedélyezés feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §].
Az Eljárási kódex 1. számú mellékletében található, - 2009. október 1. és 2010. május 28-a között hatályos táblázat innen tölthető le.
- a 2010. május 28-át követően hatályos táblázat innen tölthető le.
Néhány fontos fogalom
Fontos: az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi, és más hatósági előírásokat!
Mind az engedélyhez, mind a bejelentéshez kötött tevékenységek esetében érdemes néhány fogalmat tisztázni, hiszen csak így állapítható meg, hogy melyik kategóriába tartozik az adott tevékenység. Az építésügyi eljárásokban használt fogalmak többségét az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) határozza meg.
Állagmegóvás (karbantartás): meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka.
Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka.
Bővítés: meglévő építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység.
Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység.
Helyreállítás (újjáépítés): építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett.
Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek a használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el.
Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.
Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják.
Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának az olyan megváltoztatása, amely általában változást eredményez az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében, a megelőző használathoz képest [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet].
Mi minősül építménynek?
Az engedélyköteles tevékenységek meghatározásánál azt is fontos tisztázni, hogy mi minősül építménynek. Az Építési törvény (Étv.) szerint építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
Felhívnám a figyelmet arra, hogy az Étv. 2006. május 1-jétől hatályos szövege - az egyértelműség kedvéért - már az előre legyártott és az ingatlanra szállított házakat is építménynek tekinti.
Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §].
Kerítés építéséhez szükséges engedély?
Ki kell hangsúlyozni, hogy az Eljárási kódex hatálybalépésével egyedül a közterületen létesítendő kerítéshez kellett építési engedélyt kérni. Korábban a telek oldal és hátsó határain - eltérő önkormányzati jogszabályi rendelkezés hiányában - engedély nélkül lehetett kerítés építeni. A 2008-tól hatályos jogszabály már egyértelműen rögzítette, hogy a telek területén engedély és bejelentés nélkül létesíthető kerítés. A 46-os KTM rendelet ilyen szabályt még nem írt elő, így a hatóságok a telken belüli kerítéseket eltérően ítélték meg, és az is előfordult, hogy bírságot szabtak ki miatta.
2008. szeptember 1-jétől ismét változtak a kerítésépítés szabályai, és már csak a műemléki területen lévő telek közterület felőli telekhatárán történő kerítésépítés lett engedélyköteles. A kerítés építése – függetlenül az elhelyezkedésétől építési engedély és bejelentés nélkül volt létesíthető (lásd: a korábbi 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet I. 13. pont, III. 3. pont).
A jelenleg hatályos, 2009. október 1-jétől alkalmazandó szabályok - a műemléki mellett - a világörökség területen lévő telek közterület felőli telekhatárán történő kerítés építéséhez is kell építési engedély, de csak egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet II. 3. pont, V. 3. pont]. Minden más területen a kerítések létesítéséhez bejelentés sem szükséges.
Itt jegyezném meg, hogy az Eljárási kódexből kimaradt önkormányzati rendeletalkotási felhatalmazás miatt szerintem kérdéses azon önkormányzati rendeletek alkalmazhatósága, amelyek az utcafront felöli részre, illetve az oldal és hátsó telekhatáron létesítendő kerítésre is építési engedély írnak elő.
Az építésügyi hatóság egyébként településrendezési, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, köztisztasági, továbbá más közérdekből vagy a használat módja miatt a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja,közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből pedig a meglévő kerítést akár le is bontathatja, illetve elrendelheti az átláthatóvá történő átalakítását is. A helyi építési szabályzat, vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építése is elrendelhető [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 43. §].
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) határozza meg a kerítés építésének főbb szabályait, akkor is, ha nem engedélyköteles a kivitelezés. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia (a hátsó határvonal tekintetében a felek ettől eltérően is megállapodhatnak), a kerítés kapuja a közterületre kifelé nem nyílhat, a telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni
A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 44. §].
Érintett jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. tv.; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend.; 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend.; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend.; |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése