Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet a 2007. január 19-e után indult eljárásokban kell alkalmazni, az ezt megelőző ügyekben még a 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján szabhatja ki a hatóság az építésügyi bírságot. 2008. február 2-át követően újabb változások következtek be a bírság kiszámításának szabályaiban.
Visszásságok a bírságolások során
Gyakran tapasztal építtetői gyakorlat az, hogy a kivitelezés szándékosan az engedélytől eltérően vagy engedély nélkül készül, bekalkulálva az esetleges lebukás esetén megfizetendő bírságot. Számos cég olyan tervekkel vágott neki az építésnek, hogy tudták, mire befejeződik az építésügyi bírságra vonatkozó eljárás, a céget úgyis felszámolják vagy más úton-módon megszűnik, illetve az ügyintézőknek általában nem volt kapacitásuk arra, hogy a jogerősen megállapított bírságolások végrehajtását kezdeményezzék, figyelemmel kísérjék, továbbá általános volt az az eljárás is, amelynek során a cég részletfizetést kért, de a befizetés ellenőrzésének hiányában nem történt meg a bírság teljesítése. Az építtető tehát alaposan feltételezhette, hogy nem fog bírságot fizetni.
A 2007-től érvényesülő szabályok
A fenti visszásságok kizárására szolgált az a szabály, amely 2007. januárjától előírta a bírság megfizetésének határidejét – ami a bírságot kiszabó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított hatvan nap –, és különösen fontos, hogy a bírság végrehajtásáról már az APEH gondoskodik. Az építésügyi hatóság a jogerős és végrehajtható határozatban előírt befizetési határidő lejártától számított 8 munkanapon belül köteles a végrehajtást végzésben elrendelni az APEH felé, és az adóhatóság köztartozások módjára hajtja be az elmaradást, és késedelmi kamatot is felszámít. A jogszabály tervezete szerint a bírság be nem fizetése esetén az építésügyi hatóság köteles lett volna a bírság összegének és a bírság kiszabás tényének feljegyzését kérni az illetékes földhivataltól – így legalább az ingatlan értékesítése nehezebbé vált volna, és az építtető érdekelt lett volna a mielőbbi fizetésben – azonban ez a rendelkezés a végleges szövegből már kimaradt.
A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján a büntetés kiszámításának módja is jelentősen módosult. A rendelet főszabály szerint – az építmények beépített légköbméterének számítása helyett – az épületek alapterületéből kiindulva határozza meg a bírság alapját képező építményértéket (pl. legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó családi-, üdülő-, hétvégi ház esetében 140 ezer Ft/m2, többlakásos, társasházi, telepszerű közösségi lakóépület, szálláshely szolgáltató épület, épületrész esetében 160 ezer Ft/m2, míg ipari építmény, építményrész esetében (gyár, műhelycsarnok, szerelőüzem, csarnok stb.) 190 ezer Ft/m2. A tényleges bírság összege a készültségi állapottól és a szabálytalanság jellegétől is függ (pl. a bírság az építményérték 50 %-a engedély nélküli építés esetén, 30%-a engedély nélkül végzett bontás esetén, 20%-a engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén). A rendelet a készültségi állapothoz hasonló szorzókat rögzít, mint a korábbi szabályozás, viszont új elem a válaszfalak építésének 0,7-es szorzószáma, illetve a számítás módjának részletes meghatározása. Egyes konkrét példák alapján megállapítható, hogy az új szabályok alapján magasabb és egyértelműen, előre kiszámítható bírságtételeket számíthat ki a hatóság, mint a hatályon kívül helyezett rendelet szerint megtehetett volna.
A jogszabály a szabálytalan építkezés jogkövetkezményét nem különbözteti meg abból a szempontból, hogy az építkezés az ország melyik pontján folyt, így egy falusi és egy Budapest, V. kerületi építtető is ugyanarra a bírságtételre számíthat. A 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet még eltérő számítási alapot állapított meg Budapesten, a megyei jogú városban, egyéb városban és a községekben elkövetett szabálytalanságokra.
A 2008. február 2-a után alkalmazandó előírások
A 9/2008. (I. 26.) Korm. rendelet egyebek mellett az építésügyi bírságok kiszabásának feltételeit is módosította. Az új szabályok az építésügyi bírság megállapításához szükséges építmény egységárakat sokkal precízebben határozzák meg.
Az építésügyi bírság alapja az építmény számított értéke. Az építmény számított értéke
a) az elkészült, kivitelezés alatt álló, megsemmisült építmény, építményrész rendeltetéséhez, a megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti egységár, és
b) az építmény, építményrész, a megmozgatott földmennyiség - építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció, felmérés alapján számított - bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének (vagy az 1. melléklet 1-9. pontjaiban felsorolt építmények alapterületének), magasságának, darabszámnak szorzata.
A bírság mértékét - a 2. mellékletben rögzített, készültségi fokhoz kapcsolódó szorzószámok figyelembevételével - a 3. melléklet szerinti eljárási szabályok alapján kell kiszámítani.
A bírság összegét az alábbi %-os értékek alapján kell meghatározni:
a) engedély nélküli építés esetén 50%,
b) engedélytől eltérő építés esetén 40%,
c) engedély nélkül végzett bontás esetén 30%,
d) engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén 20%,
e) bejelentés nélkül végzett építés és bontás esetén 20%,
f) helyi védelem alatt álló épületen végzett építés és bontás esetén 70%, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építmény(rész)t érinti,
g) világörökség területén és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett épületen történő építés és bontás esetén 80%.”
A kiszabható bírság összege a fenti érték 30%-a a meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes fennmaradási engedély megadásakor. Ha a meghatározott idő lejárta, illetőleg az engedély visszavonása előtt megváltozott tényállás alapján az építésügyi hatóság - építtető kérelmére - utóbb végleges fennmaradási engedélyt ad, a fennmaradó 70% bírságot is ki kell szabni.
Ha az építmény, építményrész kivitelezését az építési engedélyt, illetőleg a bontási engedélyt megadó határozat kézhezvételét követően, de annak jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, és a szabálytalanul elkészült vagy megsemmisült építményrészre az építésügyi hatóság változatlan műszaki tartalommal a fennmaradási és továbbépítési engedélyt megadta, illetőleg a bontást tudomásul vette, a bírság mértékét 50%-kal mérsékelni kell.
A kiszabható bírság összege nem lehet kevesebb, mint 10 000 forint azzal, hogy a bírság összegét - a kerekítés szabályai szerint - száz forintra való kerekítéssel kell megállapítani.
A külön jogszabály szerint az építésügyi hatósági engedélyezés körébe vont építési tevékenységgel összefüggő több szabálytalanság (bontással járó átalakítás, bővítés, felújítás) esetén a magasabb bírsággal járó jogsértő cselekmény után kell a bírságot kiszabni. Az engedély nélkül végzett építmény bontása és ezt követően új építmény engedély nélküli létesítése esetén a bírságot bontásra és létesítésre külön ki kell szabni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. §].
2008. szeptember 1-jétől pontosított a jogalkotó azon esetek körét, amikor nem lehet jogos a bírság. Az Építési törvény új bekezdése szerint nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy ügyészi óvás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el [1997. évi LXXVIII. tv. 49. §].
Kapcsolódó jogszabályok:
245/2006. (XII. 5.) Korm. rend.; |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése