| A BEJELENTÉSI ELJÁRÁS |
| Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd | |
| 2010.08.02. | |
| Utolsó frissités ( 2010.08.05. ) | |
| A bejelentési eljárás jól szemlélteti a jogalkotó azon akaratát, hogy a kevésbé jelentős építések esetében az előzetes engedélyezés helyett utólagos kontrollt gyakoroljon a hatóság. A bejelentési eljárás szabályai 2010. május 28-ai hatállyal jelentősen módosultak. Az építtetők bontási, építési vagy használatbavételi bejelentést kötelesek tenni. Az építtetőnek kiemelten fontos érdeke, hogy a bejelentési eljárás szabályait ismerje, hiszen itt előfordulhat, hogy a hatóság olyan építményt bontat le, amiről az építtető úgy gondolta, hogy szabályosan készült el.
A bejelentési eljárás fajtái
A bejelentés olyan egyszerűsített építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, amely
- az Eljárási kódexben meghatározott kérelem és egyszerűsített dokumentációmelléklet benyújtásával indul;
- feltételei: az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt ad, az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél és a szakhatóság az építési tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárul;
- tudomásul vétele egyszerűsített határozat, tudomásul vételének megtagadása alakszerű határozat hozatalával történik [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 17. §].
Fontos tudni, hogy a bejelentés nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].
Az építésügyi hatósági bejelentés fajtái:
a) építési bejelentés,
b) bontási bejelentés,
c) használatbavételi bejelentés.
A bejelentéssel egyidejűleg kezdődhet az építkezés!
2010. május 28-át megelőzően az építtető a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet IV. oszlopában meghatározott építési tevékenységet annak tervezett megkezdését megelőzően tíz munkanappal köteles volt bejelenti az építésügyi hatóságnak. Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul - legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított tíz munkanapon belül - ellenőrizte, hogy a bejelentés megfelel-e a jogszabályi követelményeknek.
Eltérően az engedélyezésnél megszokott eljárásnál az építtető a bejelentés megtételével egyidejűleg meg is kezdheti az építési tevékenységet. A bejelentés alapján végezhető tevékenységek a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklet
- IV. oszlopa szerint építési tevékenység,
- VII. oszlopa szerinti bontási tevékenység,
- X. oszlopa szerinti használatbavétel [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/A. §].
Bejelentés alapján építési és bontási tevékenység csak a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletbenmeghatározott építészeti-műszaki dokumentáció birtokában végezhető, azonban azt az építésügyi hatósághoz nem kell becsatolni. A dokumentációt az építtető köteles az építés helyszínén tartani és építésügyi hatósági ellenőrzés során a hatóság rendelkezésére bocsátani [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/D. §].
Nem csak az Eljárási kódex táblázatát kell figyelembe venni!
Nagyon fontos, hogy mindig meg kell vizsgálni az adott település helyi építési szabályzatát és a helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendeletet, továbbá az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló helyi rendelet is.
A helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendelet akkor is helyi védelem alá helyezhet egy ingatlant, ha a védelem ténye a tulajdoni lapról nem derül ki. A helyi rendeletek a bejegyzés vagy az engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek esetére is előírhatják a főépítésszel folytatandó egyeztetést.
Ne feledkezzünk el a szabályos bejelentéstől!
Nem szabad azt gondolni, hogy mivel a bejelentéshez kötött építkezéseket a jogalkotó kisebb súlyúnak minősítette, akkor a bejelentés elmaradása vagy a bejelentéstől eltérő kivitelezés nem jár súlyos következményekkel. A bejelentés nélküli vagy attól eltérő építés következménye is építésrendészeti eljárás lefolytatása lesz, amely akár bontás elrendelésével vagy építésügyi bírság kiszabásával is végződhet.
A bejelentés hatálya
Az építési és a bontási bejelentés megtételétől számított hat hónapig folytatható építési vagy bontási tevékenység, ezt követően a tevékenység jogszerűen nem folytatható, befejezetlen építési vagy bontási tevékenység esetén a tevékenység folytatásához új bejelentést kell tenni (erre a hatóság köteles a bejelentő figyelmét felhívni).
A bejelentés tartalma
A bejelentés szintén az általános építésügyi hatóságnál terjeszthető elő. A bejelentés tartalmazza
a) a bejelentő nevét, megnevezését,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
d) a bejelentés fajtáját,
e) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását a bejelentéssel érintett építmények számának, típusának és rendeltetésének megjelölésével,
f) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, számát és keltét,
g) a bejelentő építtető aláírását és nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal,
h) az építési és bontási bejelentéshez csatolt tervezői nyilatkozatot, vagy a használatbavételi bejelentéshez csatolt felelős műszaki vezető nyilatkozatot és
i) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/B. §].
Tervdokumentáció helyett tervezői nyilatkozatot kell benyújtani
Láthatjuk, hogy a bejelentés tartalmi előírásai közül hiányzik a tervdokumentáció. A bejelentési eljárásban az építésügyi hatósághoz nem kötelező a tervdokumentáció benyújtása, azt a tervezői nyilatkozat pótolja.
A tervezői nyilatkozat tartalmazza:
a) az építtető nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén megnevezését,
b) a felelős tervező nevét, címét, jogosultsága számát,
c) az építési tevékenység
ca) megnevezését,
cb) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, és
cc) rövid leírását, jellemzőit, valamint
d) a tervező nyilatkozatát arról, hogy
da) a tervezett építési tevékenység az Engr. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend.) előírásai szerint bejelentésköteles, a bejelentéshez előírt építészeti-műszaki dokumentáció elkészült és az abban általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,
db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
dc) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások, terhek és az ellenállások, valamint a teherbírás megállapítására, és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta,
dd) az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,
de) egyeztetett-e az érintett közműszolgáltatókkal és mi az egyeztetés tartalma,
df) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet, és
dg) az általa tervezett építmény megfelel-e az energetikai követelményeknek és az ezt igazoló energetikai számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint elkészítette [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/B. §].
Mennyibe kerül a bejelentési eljárás?
A bejelentési eljárás illetéke 20 000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. pont].
Ügyintézési határidő nincs
Az általános értelembe vett ügyintézési határidő a bejelentési eljárásban nincs. Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezésétől számított tíz munkanapon belül a bejelentésben foglaltakat hivatalból nyilvántartásba veszi, és az erről szóló határozatában - a bejelentés fajtájától függően -tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy
a) a bejelentés alapján annak megtételétől számított legfeljebb hat hónapig folytatható építési vagy bontási tevékenység, ezt követően a tevékenység jogszerűen nem folytatható, befejezetlen építési vagy bontási tevékenység esetén a tevékenység folytatásához új bejelentést kell tenni,
b) a bejelentett építési vagy bontási tevékenységtől 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint bejelentéshez kötött építési vagy bontási tevékenység végzésével eltérni csak ismételt bejelentés alapján lehet, és
c) a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint bejelentéshez kötött építési tevékenység befejezését követően használatbavételi bejelentést kell tenni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/C. §].
Az építmény-nyilvántartásba vételről szóló határozatnak tartalmaznia kell:
a) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
b) figyelmeztetést arra, hogy az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet,
c) figyelmeztetést arra, hogy a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz be kell jelenteni, valamint
d) a bejelentés előterjesztésének napját [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/C. §, 29. §].
Eltérő eljárási szabályok
A bejelentési eljárásra a Ket. szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha az Eljárási kódex külön hivatkozik rá (például a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre és a határidő számítására vonatkozó szabályait alkalmazni kell).
Mivel nem a Ket. alapján folyik a bejelentési eljárás, fontos kiemelni, hogy például az alábbiak nem jelennek meg az eljárásban:
- nincs ügyfél csak a bejelentést tévő (ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, és a Ket. szabályát alkalmazni kell, akkor az ügyfélen a bejelentést tevő építtetőt kell érteni);
- nincs a hatóságnak értesítési kötelezettsége (a 2009. október 1-je előtti szabály szerint az ingatlannal rendelkezni jogosultak értesítése volt mellőzhető, míg 2010. május végéig a bejelentőt nem, de a többi ügyfelet értesíteni kellett);
- nincs szakhatósági közreműködés [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/A. §].
A befejezést is be kell jelenteni!
Az építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a bejelentett építési és bontási tevékenység befejezését az építésügyi hatóságnak.
A felelős műszaki vezetői nyilatkozatnak az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakat, továbbá az érintett közműszolgáltatóval a követelmények teljesítése tekintetében lefolytatott egyeztetés eredményét kell tartalmaznia [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/B. §].
Kötelező ellenőrzés a hatály lejárta előtt
A bejelentést követően a hatóság nem köteles a bejelentésben foglaltak valóságtartalmát ellenőriznie, de ez megtiltva sincs, a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik a döntés az ellenőrzés szükségességéről.
Az elsőfokú építésügyi hatóság a bejelentett építési vagy bontási tevékenység folytatását vagy megvalósítását, illetve a bejelentett használatbavételt viszont - az éves építésügyi hatósági ellenőrzés keretében - legkésőbb a bejelentés hatályának lejártát követő százhúsz napon belül a helyszínen köteles ellenőrizni. Vagyis az utólagos ellenőrzést mindenképpen el kell végezni.
Az építésügyi hatóság a helyszíni ellenőrzéskor vizsgálja a bejelentésben és annak mellékleteiben foglaltak jogszerűségét és szakszerűségét, valamint hogy az elvégzett vagy folytatott tevékenység a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel-e. Ha az építésügyi hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy
- az építési vagy bontási tevékenységet bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően végezték, illetve
- a használatbavétel bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően valósult meg,
a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerinti építésrendészeti eljárást folytatja le, a bejelentett tevékenységet vagy építményt - a fennmaradási engedélyezés esetét kivéve - törli a nyilvántartásból, és a szabálytalan építés jogkövetkezményeit alkalmazza [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/D. §].
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése