MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2008.10.01. )

A megbízási szerződés alapján a megbízott általában valamilyen tevékenység elvégzésére köteles (pl. egy építkezés műszaki ellenőrzésére), amelyért cserébe megbízási díj illeti meg. Kérdés, hogy akkor is jogosult lehet a megbízott erre a díjra, ha tevékenysége nem éri el a megbízó által kitűzött célt. Előfordul, hogy valaki úgy végez egy tevékenységet, hogy nincs erre megbízása, ezt nevezik megbízás nélküli ügyvitelnek. A megbízási szerződés Fogalma: Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően ellátni. Alanyai: Megbízott - Megbízó Tárgya: Képviselet, egy vagy több ügy ellátása, egyszeri vagy tartós tevékenységre, stb. Alakszerűség: Nincs alakszerűséghez kötve, azonban - egyes megbízásokra speciális szabályok vonatkoznak (pl. az ügyvédi megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni, az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét ugyan nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása az ügyvédet terheli [1998. évi XI. törvény 23. §]); - ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír. Ellenszolgáltatás megnevezése: megbízási díj [1959. évi IV. tv. 474. §]. Fontos: A megbízási szerződés a gondossági kötelmek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a megbízott csak meghatározott tevékenységre és nem egy eredmény elérésére köteles. Ha a megbízott eljárása során a lehető legnagyobb gondossággal és szakszerűen járt el, a szerződést akkor is teljesítette, ha az eredmény nem következett be. Akkor követ el szerződésszegést a megbízott, ha nem kellő gondossággal vagy szakszerűtlenül végezte a tevékenységét. Lehetnek-e közreműködők? A megbízott főszabály szerint személyesen köteles eljárni. A megbízott más személy közreműködését akkor veheti igénybe, ha a) ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ez a megbízás jellegével együtt jár, - a megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el; b) a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges, - a megbízott az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [1959. évi IV. tv. 475. §]. A megbízó utasíthat és tájékoztatást kérhet A megbízott köteles a megbízó utasításai szerint eljárni. A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni: - ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő károk őt terhelik; - ha a megbízó fenntartja azon utasítását, amelynek teljesítése jogszabályba (hatósági határozatba) ütközik, vagy az élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztet a megbízott - a Ptk. külön rendelkezése nélkül is - jogosult és köteles annak teljesítését megtagadni. A megbízott köteles tájékoztatni a megbízót: - tevékenységéről és az ügy állásáról (a megbízó kívánságára) - ide tartozhat például a felmerült vagy várható költségek közlése, időközi elszámolás, várható eredmény, stb.; - ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá (akkor is, ha ezt külön nem kérte a megbízó) [1959. évi IV. tv. 476-477. §]. Megbízási díj és költségek A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős (itt nem kizárólag a megbízó felróható magatartására kell gondolni, hanem például a nem megfelelő szakértelemre is). Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. Az ügy ellátásával felmerült költségeket a megbízó fizeti ki, de ezek előlegezésére nem köteles (természetesen a szerződésben ezzel ellentétesen is meg lehet állapodni). A szerződés megszűnésekor: - a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált; - a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit megtéríteni; - a megbízó köteles a megbízási díjat kifizetni [1959. évi IV. tv. 478-479. §]. Törvényes zálogjog A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. Fontos tudni, hogy a törvényes zálogjogra hivatkozva a megbízott dokumentumokat, szerződéseket nem tarthat vissza a díja megfizetéséig [1959. évi IV. tv. 480. §]. Hogyan szűnhet meg a megbízási szerződés? A megbízási szerződés megszűnik, ha - a megbízott a megbízást teljesítette; - valamelyik fél a szerződést felmondja; - bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van; - a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik; - a megbízott cselekvőképtelenné válik; - a megbízás tárgytalanná válik; - külön jogszabály így rendelkezik (pl. az ügyvédi megbízási szerződés megszűnik az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével is). A megbízó felmondása lehet: a) a rendes felmondás - köteles helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért b) azonnali hatályú (rendkívüli) felmondás A megbízott felmondása lehet: a) a rendes felmondás - a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodni tudjon; b) azonnali hatályú (rendkívüli) felmondás - kizárólag a megbízó súlyos szerződésszegése esetén van erre lehetősége. Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. Fontos tudni, hogy a felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis, kizárólag folyamatos megbízási jogviszonynál a felek közös megállapodással korlátozhatják. Ha a megbízás a megbízó személyében rejlő okból vagy azonnali hatályú felmondás miatt szűnik meg, a megszűnés abban az időpontban következik be, amikor a megbízott a megszűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez. A megbízott a megbízó halála vagy cselekvőképességének megszűnése esetén a szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes, illetve rendes felmondás esetén a szerződés a felmondási idő elteltével szűnik meg [1959. évi IV. tv. 481-483. §]. Megbízás nélküli ügyvitel Megbízás nélküli ügyvivő: valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna. Az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. Például: A bérlő a bérelt dologra a szükséges kiadásokon felül anélkül költ, hogy azt a bérbeadóval leegyeztette volna [1959. évi IV. tv. 427. §]. Például: Ha a vállalkozó a szerződésben és a felek külön megállapodásában rögzítetteket meghaladó szolgáltatást is nyújtott a megrendelő részére - lásd: XXXII. számú Polgári Elvi Döntés. A más ügyébe jogosultság nélkül való beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni - függetlenül a beavatkozás eredményességétől -: - ha megfelel a másik érdekének és feltehető akaratának, különösen ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg; - életveszély elhárítása végett az életveszélybe került személy, széles körben fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása érdekében a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy, tartási kötelezettség teljesítése végett a tartásra köteles személy akarata ellenére is helye van beavatkozásnak. A megbízás nélküli ügyvivő köteles azt, akinek érdekében beavatkozott, erről haladéktalanul értesíteni; egyebekben őt a megbízott kötelezettségei terhelik. Ha a képviselt személy jóváhagyja a beavatkozó tevékenységét, a felek között megbízási szerződés jön létre. A megbízás nélküli ügyvivő felelőssége: a) ha a beavatkozása helyénvaló volt, őt a megbízott jogai illetik, függetlenül attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e, vagyis: - a képviselt személy köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, - jogosult a szükséges és hasznos költségeinek megtérítésére, - jogosult megbízási díjra (ha nem tekinthető ingyenesnek a tevékenysége). b) ha a beavatkozás nem volt helyénvaló: - díjazást nem követelhet, - költségeinek megtérítését csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti, - felelős mindazért a kárért, amely beavatkozása nélkül nem következhetett volna be [1959. évi IV. tv. 484-486. §]. Rosszhiszeműen eljáró személy: Ha valaki tudva, hogy nincs hozzá joga, idegen ügyet sajátjaként lát el, vele szemben a megbízás nélküli ügyvitelből eredő jogokat lehet érvényesíteni. Ha e jogokat érvényesítik, az eljáró személy a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint költségeit beszámíthatja [1959. évi IV. tv. 487. §].

 

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2010.08.13. )

Ha valaminek a megtervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására vagy megjavítására kötünk szerződést, az mindig vállalkozási szerződésnek fog minősülni. A vállalkozási szerződésre vonatkozó, alábbiakban közölt általános szabályokat kell alkalmazni a speciális vállalkozási szerződések - pl. építési és tervezési szerződés - esetében is. A vállalkozási szerződés fogalma Fogalma: A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Alanyai: Vállalkozó - Megrendelő Tárgya: Valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozása Alakszerűség: Nincs alakszerűséghez kötve (azonban a kutatási szerződés és az utazási szerződés csak írásban érvényes, illetve az építési és tervezési szerződések többsége is már csak írásban köthető) Ellenszolgáltatás megnevezése: Vállalkozói díj [1959. évi IV. tv. 389. §]. Fontos: A vállalkozási szerződés az eredmény-kötelmek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó akkor teljesíti a szerződést, ha az abban rögzített eredményt megvalósítja, létrehozza. A vállalkozó akkor is szerződésszegést követ el, ha az eljárása során a lehető legnagyobb gondossággal és szakszerűen járt el, de az eredményt nem produkálta. A bírói gyakorlat alapján a szolgáltatás mennyiségileg és minőségileg történő pontos meghatározása és a vállalkozói díj mellett a teljesítési határidő megjelölése is lényeges elemnek minősül. Az egyes tevékenységekhez szükséges engedélyek hiánya (ún. kontárszerződések) önmagukban még nem érvénytelenek, csak akkor, ha a szerződés tárgya jogszabályba ütközik. Jár díjazás az ajánlatkészítésért? A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi. Magáért az ajánlat elkészítéséért tehát csak akkor kérhet a vállalkozó díjat, ha ebben előzetesen megállapodtak. A megrendelő a részletes ajánlatot - a törvény eltérő rendelkezésének, illetőleg a felek eltérő megállapodásának hiányában - szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a vállalkozóval nem köt szerződést. A felek a szolgáltatást műszaki tervekre - amely a szolgáltatás minőségét és mennyiségét tartalmazza - és a szolgáltatás ellenértékét rögzítő költségvetésre utalással is meghatározhatják [1959. évi IV. tv. 390. §]. Ki viseli a költségeket? A Ptk. szerint a vállalkozó a munkát saját költségén végzi el, és köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését [1959. évi IV. tv. 391. §]. A költségviselés kérdését azonban érdemes a feleknek részletesen meghatározni a szerződésben, hogy később ebből ne származhasson vita. Költségek alatt természetesen nem kizárólag az anyagok, alkatrészek ára, vagy a dolgozók munkabére, hanem minden, a szolgáltatáshoz kapcsolódó költséget érteni kell (pl. rezsiköltség, közterület-használati díj, stb.). Milyen feltételekkel lehet alvállalkozót igénybe venni? Alvállalkozó: az a személy, cég, akivel a vállalkozó a megrendelővel kötött szerződésben foglalt részfeladat (vagy az egész szolgáltatás) megvalósítására szerződik, de nem munka vagy megbízási jogviszonyban.A vállalkozó - a felek eltérő rendelkezése hiányában - jogosult alvállalkozó igénybevételére. A megrendelő és az alvállalkozó között nem keletkezik közvetlen szerződéses kapcsolat. A vállalkozó felelőssége az alvállalkozóért: a) ha jogosan veszi igénybe, az alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna - mentesül a felelősség alól, ha ő és az alvállalkozó is úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható; b) ha jogtalanul veszi igénybe, felelős minden olyan kárért is, amely az alvállalkozó igénybevétele nélkül nem következett volna be: - az elvárható magatartás tanúsítása esetében sem mentesül a felelősség alól, csak akkor, ha rajta és az alvállalkozón kívüli esemény miatt következett be a kár (pl. természeti katasztrófa) [1959. évi IV. tv. 391. §]. Meddig terjed a megrendelő utasítási joga? A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, de az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetőleg nem teheti a teljesítést terhesebbé (a felek ezektől a rendelkezésektől is eltérhetnek, így például meghatározott keretek közé helyezhetik az utasítási jogot, vagy feltételekhez köthetik). A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. A megrendelő az értesítést követően tud határozni a szükséges lépésekről, éppen ezért a vállalkozó az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős. A műszaki tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítéssel tartozik, ha a megrendelőtől kapott tervek hibáját felismerhette, a megrendelőt azonban erre nem figyelmeztette, vagy a munkát a jogszabály tilalma ellenére elvégzi. A közös károkozásra vonatkozó szabályok szerint az így keletkezett kár a tervező és a kivitelező között megosztható, de a megrendelővel szemben a felelősségük általában egyetemleges - lásd: GK 54. szám. A vállalkozó köteles figyelmeztetni a megrendelőt, ha az alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot a vállalkozó - elállhat a szerződéstől; - ha nem áll el a szerződéstől, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni; - nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne (díjat ezért nem követelhet és az ebből eredő kár is őt terheli) [1959. évi IV. tv. 392. §]. Munkaterület biztosítása Ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. Erre nem kizárólag a munka megkezdésekor köteles a megrendelő, hanem a munkafolyamat közben is, fokozatosa - ha ez szükséges. Ha a megrendelő ezt a kötelezettségét: - nem teljesíti a vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkahely nem alkalmas a munkavégzésre; - a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül nem teljesíti, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a megrendelő a munkának gazdaságos és gyors, a vállalkozókkal összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket köteles megteremteni, a vállalkozók pedig kötelesek a munkavégzést összehangolni. A munka nem megfelelő megszervezésével másnak okozott kárt a mulasztó köteles megtéríteni. Több vállalkozó munkavégzése esetén az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározása érdekében a megrendelő és a vállalkozók szerződést köthetnek egymással. A szerződésben meghatározhatják a munka összehangolása révén elérhető megtakarítások és egyéb előnyök, valamint az egyes feleknél felmerülő többletköltségek megosztásának módját [1959. évi IV. tv. 393. §]. A munka ellenőrzése A megrendelő a munkát és a vállalkozó által beszerzett felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti (a szerződésben, illetőleg jogszabályban meghatározott esetben pedig ellenőrizni köteles). Fontos tudni, hogy nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el. A megrendelő által biztosított anyagok ellenőrzése a vállalkozó feladata, és ő ezért felelősséggel is tartozik. Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellenőrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles előzetesen megfelelő időben a megrendelőt a beépítésről értesíteni. Ha a megrendelő az értesítés ellenére az ellenőrzést elmulasztja, később a beépített munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megfizeti. Ha a vállalkozó nem értesíti megfelelő időben a beépítésről a megrendelőt, köteles saját költségén lehetővé tenni az ellenőrzést [1959. évi IV. tv. 394. §]. A feleknek a szolgáltatás átadásakor közösen kell elvégezniük azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. Eltérő szakmai szokás hiányában a próba lefolytatásához szükséges feltételeket a megrendelő - a vállalkozó költségére - biztosítja, a próbát pedig a vállalkozó végzi [1959. évi IV. tv. 396. §]. Titoktartási kötelezettség Ha a megrendelő a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti. Ha ezt mégis megteszi - a szerződés külön rendelkezésének hiányában - köteles az ebből eredő kárt megfizetni a vállalkozónak [1959. évi IV. tv. 394. §]. Megrendelő elállási joga a) Általános elállási jog A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. Ha a szolgáltatást átvétele akkor már nem jogosult elállni a szerződéstől. A Ptk. ezt a jogot anélkül biztosítja a megrendelőnek, hogy bármilyen érdekmúlást vagy okot bizonyítania kellene. Ebből következik az is, hogy a vállalkozónak járó kártérítés összegénél sem kell vizsgálni a felróhatóságot (a kárt objektíven, a körülményektől függetlenül állapítják meg, beletartozik az anyag- és munkaköltség, valamint az elmaradt haszon is). Ha a megrendelő elállása esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell főszabály szerint visszaállítani, de ez vállalkozási szerződések esetében ritkán valósulhat meg. Ezért a Ptk. kimondja, hogy ha az eredeti állapotot nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság - bármelyik fél kérelmére - a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A megrendelő azonban ilyenkor is köteles a vállalkozó kárát megtéríteni. b) Speciális elállási jogok - Késedelem miatti elállási jog A megrendelő elállhat a szerződéstől, ha már a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében. A megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet. Természetesen nem állhat el jogszerűen a megrendelő a szerződéstől, ha a vállalkozó előrelátható késedelmét az ő magatartása idézte elő (pl. késve biztosította a szükséges anyagokat). A késedelem miatti elállási jog is csak a szolgáltatás átadásáig és átvételéig gyakorolható. - Hibás teljesítés miatti elállási jog A megrendelő elállhat a szerződéstől, ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetést, hogy a teljesítés hibás lesz, feltéve, hogy a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére megfelelő határidő adott a vállalkozónak és ez is eredménytelenül telt el. A megrendelő gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat [1959. évi IV. tv. 395. §]. c) A szerződésszegés általános szabályai szerinti elállási jog A vállalkozási szerződés külön szabályai mellett érvényesülnek a szerződésszegéshez kapcsolódó egyéb elállási jogok is, így például a kötelezett késedelme vagy a hibás teljesítés eseteiben. Például: Vállalkozói munka minősége mintával - un. referencia munka minőségével meghatározható. A mintának meg nem felelő minőségű munkavégzés esetén hibás teljesítés miatti érdekmúlás címén a megrendelő elállhat a szerződéstől (lásd: BH1991. 445.). Használati útmutató A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást megadni (pl. használati útmutató, a kezelő betanítása). A használati-, kezelési útmutatóról és a minőség tanúsításáról szóló 2/1984. (III. 10.) BkM-IpM együttes rendelet tartalmazz a fogyasztási cikkekre vonatkozó előírásokat. előírásokat. A jogszabály előírja, hogy a vásárlókat a termék jellegétől és tulajdonságaitól függően, írásban, magyar nyelven és közérthetően tájékoztatni kell a termék használatának, kezelésének módjáról (használati-kezelési útmutató) és minőségi jellemzőiről (minőségtanúsítás). A használati-kezelési útmutató a minőségtanúsítás együttesen képezi a vásárlási tájékoztatót.A használati-kezelési útmutató a termék rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez, kezeléséhez, eltarthatóságához, felhasználhatóságához szükséges feltételeket és ismereteket tartalmazza (szöveges használati-kezelési útmutató helyett jelek, jelképek is alkalmazhatók). A minőségtanúsítás a terméknek a vásárló számára lényeges tulajdonságait, főbb minőségi, műszaki és egyéb jellemzőit, minőségi osztályát tartalmazza. A vásárlási tájékoztatón belföldi termék esetén a gyártót, importtermék esetén az importálót fel kell tüntetni. Nem hozható forgalomba az a termék, amelyet az előírt, illetve szükséges vásárlási tájékoztatóval nem láttak el [2/1984. (III. 10.) BkM-IpM egy. rend. 1-2. §]. Ha a vállalkozó a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget vagy téves tájékoztatást ad, és a megrendelő ezt nem ismerheti fel, a megrendelő kártérítést kérhet. A megrendelő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget nem tett, feltéve, hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszerű használatba nem vehető [1959. évi IV. tv. 396. §]. Vállalkozói díj A vállalkozói díj - ha jogszabály kivételt nem tesz vagy a felek másképpen nem állapodnak meg - a vállalkozás teljesítésekor esedékes [1959. évi IV. tv. 396. §]. Fontos: a vállalkozói díjjal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló XXXII. számú Polgári Elvi Döntés a) A vállalkozó a szerződésben meghatározott díjért mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez, a megrendelt mű rendeltetésszerű használatának biztosításához szükségesek.A vállalkozó olyan szolgáltatása esetén, amelyre a felek kifejezetten nem állapodtak meg, a bíróságnak körültekintően vizsgálnia kell, hogy a szerződés nem terjedt-e ki erre a szolgáltatásra is. A szerződés valóságos tartalmának a megállapításánál figyelembe kell venni: - a szerződés megkötését megelőző tárgyalásokat, - a megkötéskor vagy utóbb tett nyilatkozatokat, - a felek ráutaló magatartását, - a vállalkozás tárgyát, - a mű jellegét, - általában az eset összes körülményeit, továbbá - vizsgálni kell azt is, hogy a felek a szerződésüknek akár kifejezett nyilatkozattal történt, akár pedig ráutaló magatartásukból megállapítható módosításával nem terjesztették-e azt ki az említett szolgáltatásra is. Ha a szerződés - az említettek szerint - valamely szolgáltatásra kiterjed, a vállalkozó azért csak akkor követelhet külön díjazást, ha aggálytalanul megállapítható, hogy a vállalkozási díj meghatározásánál erre a szolgáltatásra nem voltak tekintettel. Ebben az esetben a megrendelő a vonatkozó jogszabályokban meghatározott díjat, ilyennek hiányában pedig a szolgáltatás mennyiségének és minőségének megfelelő díjat köteles a vállalkozónak megfizetni. b) Ha a vállalkozó a szerződés (a módosított szerződés) kereteit meghaladó szolgáltatást is nyújtott a megrendelő részére, e szolgáltatás tekintetében a felek közötti jogviszony a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak a megfelelő alkalmazásával rendezhető. Törvényes zálogjog A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek [1959. évi IV. tv. 397. §]. 2007. júliusától 2010. márciusáig, kizárólag építési szerződések esetén - inkébb elvi - lehetőség volt ingatlanokra bejegyezhető törvényes jelzálogjog alkalmazására is, de ezt az Alkotmánybíróság megsemmisítette [1959. évi IV. tv. 402. §]. Szerződésszegés speciális rendelkezései Az alvállalkozó vagy más közreműködő hibás teljesítése alapján a vállalkozó - az általános szabályoktól eltérően - mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a vállalkozó a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a vállalkozó a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Ha az alvállalkozó vagy más közreműködő teljesítésekor a hiba felismerhető volt (ún. nyílt hiba) vagy a vállalkozó nem ellenőrizte a minőséget, az alvállalkozó vagy más közreműködő felelőssége főszabály szerint az ő teljesítésétől számított hat hónapig áll fenn, függetlenül attól, hogy a vállalkozó mikor adta át a dolgot a megrendelőnek. Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és a lehetetlenné válás oka - mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel: a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg; - a vállalkozó érdekkörében merült fel: a vállalkozó díjazásra nem tarthat igényt; - a megrendelő érdekkörében merült fel: a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna. Ha a lehetetlenülés valamelyik félnek felróható, akkor az általános szabályokat kell alkalmazni [1959. évi IV. tv. 398-399. §]. Ki viseli a kárt? A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott mű tekintetében a kárveszély a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a megrendelő és a vállalkozó között, vagyis ha a károsodás olyan okból következik be a) amelyért egyik fél sem felelős, és - mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel: a vállalkozó és a megrendelő köteles a kárt megosztani egymás között; - a vállalkozó érdekkörében merült fel: a vállalkozó viseli a kárt; - a megrendelő érdekkörében merült fel: a megrendelő viseli a kárt, de a vállalkozónak járó kártérítésből levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna; b) amelyért a vállalkozó felelős: a megrendelő a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet; c) amelyért a megrendelő felelős: a vállalkozó mentesül a szerződésből fakadó kötelezettségei alól, és követelheti kárának megtérítését. A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult mű újbóli előállítására, a megrendelő pedig annak átvételére nem köteles. Ha a felek másképpen állapodnak meg, vagy a vállalkozó megkezdi a mű újbóli előállítását és a megrendelő ez ellen nem tiltakozik, az előbbi szabály nem érvényesül (vagyis a megrendelő az újból elkészített dolgot köteles lesz átvenni és kifizetni a vállalkozói díjat). A szerződés teljesítéséhez szükséges anyagokban és eszközökben esett kár viselésére az általános szabályokat kell alkalmazni, ennek megfelelően, ha anyagokban és eszközökben esett kár a) egyik félnek sem felróható: azok tulajdonosa viseli a kárt; b) a vállalkozó vagy teljesítési segédjének felróható magatartása miatt keletkezett a kár - a megrendelő által átadott anyagokban és eszközökben: a vállalkozó köteles azt megtéríteni, - a vállalkozó anyagaiban és eszközeiben: a megrendelőtől nem követelhető annak megtérítés c) a megrendelő felróható magatartása miatt keletkezett a kár: - megrendelő által átadott anyagokban és eszközökben: a megrendelő viseli a kárt,, - a vállalkozó anyagaiban és eszközeiben: a megrendelő köteles azt megtéríteni [1959. évi IV. tv. 400. §]. Mi az a fővállalkozás? Fővállalkozás: önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkötni. A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette. A fővállalkozási szerződés általánosságban tehát azt jelenti, hogy a fővállalkozó vállalja a munkavégzés összehangolását és a munkafeltételek megteremtését, de nem ő köti meg a többi vállalkozó és a megrendelő közötti szerződéseket. Fontos kiemelni, hogy az építési szerződések esetében a gyakorlat ettől eltérő meghatározást alakított ki [1959. évi IV. tv. 401. §].

 

 

AZ ÉPÍTÉSI NAPLÓ

AZ ÉPÍTÉSI NAPLÓ

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2012.12.07. )

Az építési napló kitöltésekor 2008. január 1-jétől már nem a jól megszokott 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendeletet kellett használni. A 2008. január 1-jét követően kiadott építésügyi hatósági engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenységek esetében, illetve ha a 2008. január 1-je előtt kiadott engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építkezéseknél az építési naplót 2008. június 30-a után nyitották meg, már a Kivitelezési kódex (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet) szabályait kell alkalmazni az építési napló vezetésére. A 2007-es Kivitelezési kódexet azonban csak a 2008. január 1. és 2009. október 1. között megnyitott építési napló vezetésére kellett alkalmazni az építmény használatbavételéig. A 2009. október 1-jét követően megnyitott építési napló vezetésére már az új Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) vonatkozik.   Az építési napló fogalma   Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Fizikai adathordozón az építési napló részét képezi a fedezetkezelő által internetes alapon működtetett alvállalkozói nyilvántartás.   Az építési napló egyik jelentősége, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24. §].   Az építtető (az építtető megbízása alapján a műszaki ellenőr) a vállalkozó kivitelezőnek vagy a felelős műszaki vezetőjének az építőipari kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatban az építési naplóban is adhat utasítást. Az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplóban a vállalkozó kivitelező, illetve annak felelős műszaki vezetője adhat utasítást az építési-szerelési munkával kapcsolatosan [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §].   Milyen esetekben kell építési naplót vezetni?   Minden építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) kötött, valamint a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb építőipari kivitelezési munkáról kell építési naplót vezetni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24. §].   Mikor és kinek kell megnyitni az építési naplót?   Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg kell meg nyitni az építési naplót és abban a munkaterület átadás-átvételét - az időpont, a tevékenység és a munkaterület megjelölésével - rögzíteni kell. Az építési napló megnyitása a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező feladata. Fontos tudni, hogy a vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet, amely során az építési naplót az építési területen megnyitották [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. §, 24. §, 12. §].   Mit tartalmaz az építési napló?   Az építési napló vezetésének részletes szabályait és a napló kötelezően alkalmazandó mintáját az új Kivitelezési kódex és annak 2. számú melléklete tartalmazza. Az építési napló részei: - címoldal, - sorszámozott és azonosító jellel ellátott nyilvántartási rész lapok - folyamatosan számozott naplórész (a naplórész a Kivitelezési kódex 2. melléklet szerinti napi jelentésből és eseti bejegyzésekből áll).   Az építési napló nyilvántartási rész lapjait az építési napló megnyitásakor kell kitölteni és a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe sorszám és azonosító jel szerint nyilvántartásba venni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell felvezetni és a nyilvántartási részhez csatolni. A nyilvántartási rész lapjait annak kitöltésekor dátummal kell ellátni, valamint az építtetőnek és a vállalkozó kivitelezőnek - ha az építési naplót az alvállalkozó kivitelező vezeti a vállalkozó kivitelezőnek és az alvállalkozó kivitelezőnek - alá kell írnia.   A naplórészt naponta, naprakész állapotban kell vezetni. A naplórész „napi jelentés” rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni. Ha egy építmény kivitelezése során több egymást követő naplórész megnyitására van szükség, mert a naplórész betelt, a naplórész köteteket folytatólagosan római számmal kell sorszámozni, és minden naplórész oldalon a sorszámozás előtt a kötet sorszámát is fel kell tüntetni. A betelt naplórész kötet lezárásának, valamint az új kötet megnyitásának dátumát a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe be kell jegyezni.   A naplórészt hézag és margó kihagyása nélkül úgy kell vezetni, hogy utólagos bejegyzésnek ne legyen helye. Az ábrák mellett üresen maradt részeket át kell húzni. A bejegyzéseket az aláírás után naponta vízszintes vonallal le kell zárni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 4. §, 2. sz. melléklet].   2008. szeptemberétől – egyebek mellett – az építési naplóban köteles haladéktalanul közölni a vállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét, illetve az építtető a vállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét is [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §].   Ki vezeti az építési napló?   A vállalkozó kivitelező feladata, hogy az építési naplót vezesse, illetve – ha ebben állapodtak meg – az alvállalkozói építési naplót is ő köteles vezetni. A kivitelező az építési napló vezetésével a felelős műszaki vezetőjét is megbízhatja, azonban az erre irányuló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban rögzíteni kell [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. §].   Az építési naplót magyar nyelven egy eredeti és egy másolati példányban kell vezetni, az első példánya a vállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya az építtetőt illeti meg. Ha az alvállalkozó kivitelező vezeti az építési naplót, az építési napló első példánya az alvállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya a vállalkozó kivitelezőt illeti meg (a naplópéldány átvételét a naplóban el kell ismerni) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. §].   Ki ellenőrzi a bejegyzéseket?   A vállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót az építtető, építtető megbízása alapján az építési műszaki ellenőr vagy beruházáslebonyolító ellenőrzi. Az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót a vállalkozó kivitelező ellenőrzi. Ha erre a kivitelezőtől megbízást kap, a felelős műszaki vezető is végez ellenőrzést.   Az építési napló ellenőrzésének határidejében a felek szabadon állapodhatnak meg, azzal, hogy ezt csak az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt és legalább 10 naponként kell megtenni, illetve az építési naplóban az észrevételeket rögzíteni. Építési műszaki ellenőr alkalmazása esetében az építési napló ellenőrzése ennek a szakembernek az egyik alapvető feladatát képezi, és az általa tapasztalt hibákat, hiányosságokat, eltéréseket az építési naplóban tünteti fel, illetve ebben dokumentálja a műszaki ellenőri feladatok elvégzését is [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. §, 8. §, 16. §, 24. §].   Ki írhat és ki tekinthet be az építési naplóba?   A jogszabály tételesen felsorolja azokat a személyeket, akik az építési naplóba és mellékleteibe bejegyzést tehetnek, ők az alábbiak: a) az építtető, a beruházáslebonyolító, b) az építési műszaki ellenőr, a tervezői művezető, c) a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, illetve alvállalkozó kivitelező, d) a felelős műszaki vezető, és e) jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság, valamint az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más államigazgatási szerv, f) a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor.   A bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásával igazolja. Fontos, hogy az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később észrevehetetlenül ne lehessen változtatni vagy a bejegyzést eltávolítani.   Az építési naplóba és mellékleteibe betekinthet: a) az építésügyi (létesítési, műemlék esetén az örökségvédelmi) hatóság, és b) az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított más államigazgatási szerv, c) a helyszíni ellenőrzést folytató munkavédelmi, munkaügyi felügyelőség, d) az építés helye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és ennek területi szervei, e) az építtetői fedezetkezelő [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §].   Hol kell lennie az építési naplónak?   Az építési naplót az építőipari kivitelezés ideje alatt az építési munkahelyen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. A hatósági, bírósági eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni. Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 25. §].   Mik a mellékletek?   Az építési napló mellékletei: a) a jogerős építésügyi hatósági (műemlék esetén örökségvédelmi hatósági) engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció, b) az ellenőrző hatóságok által készített okiratok, c) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat, d) a felmérési napló, e) a vállalkozó, illetve alvállalkozó kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók, f) a tervezői művezető által átadott tervrajzok, g) a megfelelőség igazolások nyilvántartása, h) a kivitelezéssel kapcsolatos egyéb jegyzőkönyvek, tervrajzok, számítások és okiratok, i) az alvállalkozó kivitelező kötelezettsége teljesítésében közreműködő - vele szerződéses viszonyban álló - további alvállalkozó kivitelező jogszabály szerinti adatai   Az építési napló mellékleteiről az építési napló nyilvántartási részében sorszámozott jegyzéket kell vezetni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §].   Mi az a felmérési napló?   Az építési-szerelési munka mennyiségének folyamatos ellenőrzése céljából - az építési napló mellékleteként - a kivitelező a felmérési naplót köteles vezetni, ha az építtetővel kötött szerződésben a felmérést tekintik az elvégzett munkák mennyiségének elszámolási alapjául. A kötelező tartalmi elemeket a Kivitelezési kódex 3. számú mellékletében találhatjuk meg.   A felmérési napló az elvégzett munkák mennyiségének idomonkénti, szükség esetén vázrajzzal szemléltetett rögzítésére szolgál, a költségvetési tételre, az idomtervre és a méretkimutatásra, illetve a naplóbejegyzésre történő hivatkozás feltüntetésével. Ebben a dokumentumban az egyes tételek mennyiségének pontos kiszámításához szükséges idomrajzokat, metszeteket, méreteket áttekinthetően kell berajzolni, és az ábrákat követően kell a naplóban a részletes számításokat elvégezni és az elvégzett mennyiségeket kimutatni. A felmérési naplót a felmérésekkel párhuzamosan kell vezetni.   A fentiektől eltérően nem kötelező felmérési naplót vezetni, ha a) a kivitelező az építtetővel (beruházóval) kötött megállapodás szerint lemondott a többletmunkák elszámolásának érvényesítéséről, b) az elvégzett munkák mennyisége egyszeri felméréssel vagy az építési napló bejegyzéseiből megfelelően megállapítható, c) a felmérési napló a kivitelezési dokumentáció idom- és méretjegyzékével helyettesíthető, vagy d) a felmérési adatokat a szintezési jegyzőkönyv, a keresztszelvényrajzok és a tömegszámítások tartalmazzák [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §, 3. számú melléklet].   Mit történik az építési naplóval a munka befejezése után?   Az építési napló lezárására az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően kerül sor. Az építtetőnek a munkák befejezésekor is alá kell írnia az építési naplót.   Az építtető a kivitelezés befejezését követően az építési naplót köteles megőrizni, illetve ha nem azonos az építtető az ingatlan tulajdonosával, az építmény használatbavételi engedélyét követően abba - az építmény jókarbantartási munkálatainak elvégzéséhez - az építmény tulajdonosának betekintést biztosítani.   A jogszabály előírása alapján a kivitelezőnek a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie az építési naplót és mellékleteit [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24. §].

 

AZ ÉPÍTÉSI ÉS EGYSZERŰSÍTETT ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

AZ ÉPÍTÉSI ÉS EGYSZERŰSÍTETT ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2010.08.02.

Ha már megvan a megfelelő telek, az elegendő mennyiségű pénz, a tervező és a kivitelező, még hátravan egy utolsó akadály: az építési engedély megszerzése. Az alábbiakból egyebek mellett megtudja, hogy mit kell mellékelni a kérelemhez, mikor kezdheti meg a munkálatokat és meddig lehet elhalasztani a kezdést.     Az ún. normál és egyszerűsített engedélyezési eljárás   Attól függ, hogy normál vagy egyszerűsített engedélyezési eljárásról lesz szó, hogy a kérelmező mit szeretne építtetni. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel a normál építési engedélyhez (I. oszlop) és az egyszerűsített építési engedélyhez (II. és III. oszlop) kötött (IV. oszlop) tevékenységeket.   A két eljárás döntően azonos szabályok szerint folyik, eltérés van azonban az alábbi területeken: -          az egyszerűsített engedélyezési eljárás ügyintézési határideje rövidebb, -          az egyszerűsített építési engedélyezési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak nem kötelező minden egyes elemet tartalmaznia, amit a normál építési engedély iránti kérelemhez el kell készíteni (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. számú melléklet 12/A. pontja rögzíti az eltéréseket).   Mit kell mellékelni az építési engedély iránti kérelemhez?   A kérelem tartalmára és benyújtására ebben az esetben is a közös eljárási szabályokat kell alkalmazni. Ami eltérés az egyes engedélyezési eljárások között, az a benyújtandó mellékletek listája.   Az építési engedélykérelemhez - a tartalmától függően - mellékelni kell: a) a tervdokumentációt az alábbiak szerint: - az Engr.-ben (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben) meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban, - a tervezői nyilatkozatot, - a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét, - ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt; b) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat, c) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvkr.) meghatározott esetekben a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, illetve a Khvkr. 5. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti határozatot, d) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét, e) a közút kezelőjének hozzájárulását ea) közút területén, az alatt vagy felett építmény, eb) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, ec) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény építése esetén, f) az Eljárási kódex 1. melléklete szerinti tartalmú kitöltött statisztikai adatlapot, g) termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló hatósági határozatot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 36. §, 27. §, 25. §].   Hány építési engedély kérhető egy telekre?   Egy telekre vonatkozóan az építési engedélyt az egy időben, illetve folyamatosan vagy ütemezve elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes szakaszokban megépítendő építményekre - az építési tevékenység egészének bemutatása mellett - szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.   Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több építési engedély is kérhető, azonban ugyanazon építési tevékenység vonatkozásában csak egy építési engedély alapján végezhető építési tevékenység.   Az OTÉK előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, arról az építési engedélyezés tárgyában kelt érdemi határozatban kell dönteni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 27. §].   Mennyibe kerül az építési engedély?   Az illeték mértékeépítési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében a) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén - önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint, - a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint, b) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint, c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint, d) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint, e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,   Amódosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű az illeték.   Felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 forint illetéket kell fizetni [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. pont]. Ügyintézési határidő   Az ügyintézési határidő: -         45 munkanap: normál építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet I. oszlop), építési engedély nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyekben [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §, 40. §; 2006. évi LIII. tv. 3. §]; -         22 munkanap: egyszerűsített építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet II. oszlop) [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §, 28. §, 34. §, 37. §]; -         10 munkanap: egyszerűsített építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet III. oszlop) [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §, 28. §, 41. §].   Mit vizsgál a hatóság?   Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a) az Étv. 36. §-ában foglaltak biztosítottak-e, b) a tervezett építési tevékenység és az építészeti-műszaki dokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e, c) új építmény építése, meglévő épület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, az építési tevékenységgel érintett telek rendezett-e, d) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §].   Az építésügyi hatóság az építési engedélyezés és az egyszerűsített építési engedélyezés során a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét is figyelembe véve - a külön jogszabályban előírtak szerint vizsgálja, hogy a tervező a település beépítésének jellegét, sajátos építészeti arculatát a tervezett építmény, épületegyüttes (építményrész) elhelyezése és kialakítása, tervezése során figyelembe vette-e, az építményt a környezetébe és a tájba illeszkedően helyezte-e el [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §].   Lehetséges előírások a településkép védelmében   A településkép, tájkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében az építésügyi hatóság a külön jogszabály – például a helyi építési szabályzat vagy a helyi építészeti örökségvédelemi rendelet – keretei között előírhatja a) az építmények elhelyezési módját, tájba és környezetbe illesztését, valamint méreteit, b) az épületek homlokzatának, tetőzetének és takaratlanul maradó, közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 29. §].   Az engedély tartalma   A határozat rendelkező részének az általános előírások mellett tartalmaznia kell értelemszerűen (vagyis csak akkor, ha az adott esetben szükséges) az alábbiakat: a) az építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése, b) az építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, c) a használatbavételi engedély vagy bejelentés kötelezettségére való utalást, d) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, e) figyelmeztetést arra, hogy az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet, f) figyelmeztetést arra, hogy a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz be kell jelenteni, g) figyelmeztetést arra, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés szabályai alá tartozik [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 29. §].

 

ÖSSZEVONT ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

ÖSSZEVONT ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd    2010.08.02. Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozóan választhatja az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (összevont eljárás). Az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szakaszai   Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozóan választhatja az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (összevont eljárás), amely két részből áll:   1) Elvi építési keretengedélyezési szakasz   Ez az engedélyezési szakasz a telek beépítésével - különös tekintettel a környezethez való illeszkedéssel -, a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) követelmények előzetes tisztázása céljából indítható.   Az elvi keretengedély építési tevékenység végzésére – hasonlóan a normál elvi építési engedélyhez – nem jogosít   2) Építési engedélyezési szakasz   Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek - az elvi keretengedély érvényességi idején belül történő - benyújtásával kezdődik. Az építési engedélyezési szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott - akkor is kötik, ha az elvi keretengedély megadását követően az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §, 18. §; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §].   Mit kell mellékelni a kérelemhez?   Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszának megindításához az elvi építési engedély iránti kérelemmel megegyező mellékleteket kell csatolni, vagyis a) 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban, b) a tervezői nyilatkozatot, c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét, d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.   Az összevont eljárás építési engedélyezési szakaszának megindításához az építési engedélykérelemhez szükséges mellékleteket, az elvi keretengedélyezést követően, az abban meghatározottak szerint és annak érvényességi idején belül kell benyújtani [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §, 25. §].   Egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle   Az összevont eljárás lényege, hogy a kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság - az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával - egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszában az elvi építési keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].   Az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok, valamint a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság, valamint a közműszolgáltató az egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során a nyilatkozattételre további öt munkanapot kérhet. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a nyilatkozat teljesítésére meghatározott idő.   Összevont építésügyi hatósági eljárásban az építésügyi hatóság és a szakhatóság köteles az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására. Az egyeztetés módjáról és határidejéről a szakhatóságot a szakhatósági megkeresés megküldésével kell értesíteni. A szakhatóságok az összevont építésügyi hatósági eljárás során kötelesek szakhatósági állásfoglalásukat a helyszíni szemlén megadni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §].   Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján állapítja meg az építési engedély megadásának feltételeit és kereteit [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §].   Ügyintézési határidő   Az építésügyi hatóság az elvi keretengedély kérelemről tizenöt munkanapon belül végzés formájában dönt [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §].   Az összevont eljárásban hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb huszonkét munkanapon belül el kell bírálni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. §].   Az engedélyek érvényessége   A jogerős elvi keretengedély egy évig hatályos. Hatályossága a hatályossága alatt kérelemre egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg[193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 31. §].   Mennyibe kerül az összevont eljárás?   Az építésügyi hatóságnak az összevont eljárás esetében az összevonandó eljárásokért (elvi engedélyezési és építési engedélyezési eljárás) a külön jogszabály szerinti külön-külön fizetendő igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték mellett 10 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni [197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §].   Az építtető a szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságnak külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj jár [1997. évi LXXVIII. tv. 35. §].   Az esetleges fellebbezés - a külön jogszabályokban meghatározott díjtételeken felül – eljárástípusonként 20 000 forintba kerül, melyet a jogorvoslati eljárást lefolytató hatóságnak kell megfizetni [197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §].

INTEGRÁLT ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

INTEGRÁLT ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2010.08.02.

2009. október 1-jétől az építtető kérésére az építésügyi hatóság (az ún. közreműködő hatóság közreműködésével) integrált eljárást folytathat le. Az integrált eljárások   Az építtető választhatja: a) az elvi építési engedélyezési és egyéb külön eljárások lefolytatása helyett - a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint - az integrált hatásvizsgálati eljárást, illetve b) az építési engedélyezési, továbbá a használatbavételi engedélyezési eljárás helyett az integrált építésügyi hatósági eljárást, illetve az integrált engedélyezési eljárást [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 16. §].   Az integrált eljárás típusai tehát:   a) Integrált építésügyi hatósági eljárás   Az integrált építésügyi hatósági eljárás olyan építésügyi hatósági eljárásokat összefogó eljárás, ahol az egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó eljárásokat az e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság koordinálja.   Az integrált építésügyi hatósági eljárás típusai: a) sajátos építményfajtákra és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, b) műemlékekre és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, c) sajátos építményfajtákra és műemlékekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, d) csak sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, e) műemlékekre, általános építményekre és sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló eljárás.   Egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó integrált építésügyi hatósági eljárásban csak azonos típusú engedélyezési eljárások integrálhatók.   Az integrált építésügyi hatósági eljárás esetén - a honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.   b) Integrált engedélyezési eljárás   Ha építésügyi hatósági eljáráson kívül más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges egyazon építési beruházás megvalósításához, akkor az építésügyi hatóság és más hatóságok engedélyezési eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja integrált engedélyezési eljárásban.   Az integrált engedélyezési eljárásban - a honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. számú mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.   c) Integrált hatásvizsgálati eljárás   Ha az építési beruházás engedélyezéséhez a) az építésügyi hatóság elvi építési engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges, vagy b) csak több más (nem építésügyi) hatóság eljárásának lefolytatása szükséges, a különböző hatóságok eljárásait összefogó, az építési beruházás feltételeinek előzetes tisztázására szolgáló, a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott közreműködő hatóság igénybevételével folytatható le az integrált hatásvizsgálati eljárás.   Az integrált hatásvizsgálati eljárás az integrált építésügyi hatósági eljárást, az integrált engedélyezési eljárást vagy az általános építésügyi hatósági eljárást megelőzi.   Az integrált hatásvizsgálati eljárás során - a honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 4. §, 19-21. §].   Az integrált eljárások szabályait az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben találhatjuk meg.   Az ún. közreműködő hatóság   Az integrált eljárásban az építési beruházás megvalósítása érdekében engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárást lefolytató hatóságok (a továbbiakban együtt: társhatóság) eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja. A közreműködő hatóság az általa lefolytatott engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárásban a társhatóságra irányadó szabályok szerint jár el [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §].   Az ügyfél az eljárás tárgyát képező egyedi beruházás sajátosságai alapján határozza meg, hogy a194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1-3. mellékletben az adott integrált eljárás típusban meghatározott eljárások közül mely eljárásokat kéri a közreműködő hatóságtól integráltan lefolytatni.   Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor közreműködő és társhatóságként első és másodfokon az Ngtv. (2006. évi LIII. törvény) meghatározott hatóság az eljáró általános építésügyi hatóság, vagyis - első fokon a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság jár el; - a fellebbezés elbírálására jogosult a) az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával első fokon eljáró hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, b) szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szakhatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. §; 2006. évi LIII. tv. 2. §].   Az integrált eljárásban a közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság a tényállás tisztázása érdekében köteles a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. A közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság között a kapcsolattartás a) ha az irattovábbítást is igényel, elektronikus úton, telefaxon, postai úton vagy személyes átadás útján, b) ha irattovábbítást nem igényel, telefonon vagy elektronikus levélben történik [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §].   Az integrált építésügyi hatósági eljárásban az építésügyi hatóság és a szakhatóság köteles az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására. Az egyeztetés módjáról és határidejéről a szakhatóságot a szakhatósági megkeresés megküldésével kell értesíteni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §].   Az eljárás megindítása   A kérelmező az integrált eljáráshoz szükséges alapkérelmet, az egyes társhatósági eljárások megindításhoz szükséges eljárási kérelmet és annak mellékleteit 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott közreműködő hatósághoz nyújtja be.   Az alapkérelemnek tartalmaznia kell: a) az integrált eljárás típusának megnevezését, b) hogy mely társhatóságok milyen eljárásainak integrált lefolytatását kérelmezi az ügyfél, c) az integrált eljárással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, d) az építési beruházás jellégét és rövid ismertetését, akkor is, ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatására nem kerül sor, e) a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, f) annak felsorolását, hogy az egyes társhatósági eljárási kérelmekhez milyen mellékletek kerülnek benyújtásra, g) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, és h) a kérelmező aláírását.   A kérelmező az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, lakcímét vagy székhelyét is megadhatja a gyorsabb ügyintézés érdekében az alapkérelemben.   A kérelmet és annak mellékleteit az egyes társhatósági és szakhatósági eljárások lefolytatásához alkalmas, jogszabályban meghatározott tartalommal és módon kell összeállítania. A mellékleteket szakhatósági közreműködés esetén a kérelmezőnek úgy kell összeállítania, hogy alkalmas legyen a szakhatósági eljárás lefolytatásához, kivéve, ha a kérelmező az eljárási kérelemhez mellékelte a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást.   Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás is lefolytatásra kerül, akkor mellékelni kell az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatát, amely nem lehet a kérelem benyújtását megelőző tizenötödik napnál korábbi.   Az integrált eljárás iránti kérelmet az építésügyért felelős miniszter által - az adott integrált eljárás tekintetében társhatóságként és szakhatóságként eljáró hatóságot irányító miniszterrel egyetértésben - a jogszabályban meghatározott adattartalommal rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. §].   Ügyintézési határidő   A társhatóságok ügyintézési határideje – az alábbi kivétellel - megegyezik a rájuk vonatkozó külön jogszabályban megállapított ügyintézési határidővel.   Ha a társhatóság érdemi döntésének meghozatalához jogszabály szerint egy másik társhatóság döntésének ismerete szükséges, és ennek a társhatóságnak a rendelkezésre álló ügyintézési határideje megegyezik vagy hosszabb a döntésére váró társhatóság ügyintézési határidejénél, akkor a döntésre váró társhatóság ügyintézési határideje a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanapon jár le.   Az integrált eljárásban lefolytatandó egyes eljárásokban, ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte, akkor mind a két társhatósági eljárásban kizárt az ügyintézési határidő meghosszabbítása [194/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 16. §].   Mennyit kell fizetni az integrált eljárásért?   Az integrált eljárásért a) a társhatóságoknak, szakhatóságoknak az eljárásaikért külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjon vagy illetéken kívül az eljárásba bevont társhatóságonként további 20 000 forint, b) a közreműködő hatóságnak az eljárásáért külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjon vagy illetéken kívül - társhatósági közreműködéssel érintett ügyek esetén a a) pontban meghatározottakon felül - 50 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni   A díjat az ügyfél a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a hatóság számlájára átutalással, vagy a hatóság (szakhatóság) által kiadott készpénz-átutalási megbízáson (csekken) „igazgatási szolgáltatási díj” jogcím megjelöléssel megfizetni.   A kérelemhez csatolni kell a) banki átutalás esetén az átutalás tényét igazoló, a bank által kiadott igazolás eredeti példányát, b) készpénz-átutalási megbízáson (csekken) történő befizetés esetén a feladóvevény eredeti példányát. A közreműködő hatóság köteles az integrált eljárásba bevont hatóságok (társhatóságok) és szakhatóságok számára a díjhányadokat a beérkezést követő tíz munkanapon belül átutalni. A díjak átutalásáról, az esetleges hiányról vagy többletről - utóbbi visszautalása mellett - az eljáró elsőfokú hatóság köteles az ügyfelet öt munkanapon belül értesíteni, az érintett hatóság (társhatóság), szakhatóság egyidejű értesítésével [197/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. §].

 

A BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

A BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2010.08.02.

Utolsó frissités ( 2010.08.05. )

A bejelentési eljárás jól szemlélteti a jogalkotó azon akaratát, hogy a kevésbé jelentős építések esetében az előzetes engedélyezés helyett utólagos kontrollt gyakoroljon a hatóság. A bejelentési eljárás szabályai 2010. május 28-ai hatállyal jelentősen módosultak. Az építtetők bontási, építési vagy használatbavételi bejelentést kötelesek tenni. Az építtetőnek kiemelten fontos érdeke, hogy a bejelentési eljárás szabályait ismerje, hiszen itt előfordulhat, hogy a hatóság olyan építményt bontat le, amiről az építtető úgy gondolta, hogy szabályosan készült el. A bejelentési eljárás fajtái     A bejelentés olyan egyszerűsített építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, amely - az Eljárási kódexben meghatározott kérelem és egyszerűsített dokumentációmelléklet benyújtásával indul; - feltételei: az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt ad, az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél és a szakhatóság az építési tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárul; - tudomásul vétele egyszerűsített határozat, tudomásul vételének megtagadása alakszerű határozat hozatalával történik [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 17. §].  Fontos tudni, hogy a bejelentés nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].   Az építésügyi hatósági bejelentés fajtái: a) építési bejelentés, b) bontási bejelentés, c) használatbavételi bejelentés.   A bejelentéssel egyidejűleg kezdődhet az építkezés!   2010. május 28-át megelőzően az építtető a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet IV. oszlopában meghatározott építési tevékenységet annak tervezett megkezdését megelőzően tíz munkanappal köteles volt bejelenti az építésügyi hatóságnak. Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul - legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított tíz munkanapon belül - ellenőrizte, hogy a bejelentés megfelel-e a jogszabályi követelményeknek.   Eltérően az engedélyezésnél megszokott eljárásnál az építtető a bejelentés megtételével egyidejűleg meg is kezdheti az építési tevékenységet. A bejelentés alapján végezhető tevékenységek a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklet -          IV. oszlopa szerint építési tevékenység, -          VII. oszlopa szerinti bontási tevékenység, -          X. oszlopa szerinti használatbavétel [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/A. §].   Bejelentés alapján építési és bontási tevékenység csak a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletbenmeghatározott építészeti-műszaki dokumentáció birtokában végezhető, azonban azt az építésügyi hatósághoz nem kell becsatolni. A dokumentációt az építtető köteles az építés helyszínén tartani és építésügyi hatósági ellenőrzés során a hatóság rendelkezésére bocsátani [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/D. §].   Nem csak az Eljárási kódex táblázatát kell figyelembe venni!   Nagyon fontos, hogy mindig meg kell vizsgálni az adott település helyi építési szabályzatát és a helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendeletet, továbbá az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló helyi rendelet is.   A helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendelet akkor is helyi védelem alá helyezhet egy ingatlant, ha a védelem ténye a tulajdoni lapról nem derül ki. A helyi rendeletek a bejegyzés vagy az engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek esetére is előírhatják a főépítésszel folytatandó egyeztetést.   Ne feledkezzünk el a szabályos bejelentéstől!   Nem szabad azt gondolni, hogy mivel a bejelentéshez kötött építkezéseket a jogalkotó kisebb súlyúnak minősítette, akkor a bejelentés elmaradása vagy a bejelentéstől eltérő kivitelezés nem jár súlyos következményekkel. A bejelentés nélküli vagy attól eltérő építés következménye is építésrendészeti eljárás lefolytatása lesz, amely akár bontás elrendelésével vagy építésügyi bírság kiszabásával is végződhet.   Mivel a bejelentéssel egyidejűleg megkezdődhet a kivitelezés – vagyis nincs előzetes hatósági kontroll – az építtető saját érdeke, hogy az építési engedélyhez kötött tevékenységeknél alaposabban járja körül a jogszabályi feltételeket, illetve kérje számon a tervezőn az előzetes és alapos egyeztetést.   A bejelentés hatálya   Az építési és a bontási bejelentés megtételétől számított hat hónapig folytatható építési vagy bontási tevékenység, ezt követően a tevékenység jogszerűen nem folytatható, befejezetlen építési vagy bontási tevékenység esetén a tevékenység folytatásához új bejelentést kell tenni (erre a hatóság köteles a bejelentő figyelmét felhívni).   A bejelentés tartalma   A bejelentés szintén az általános építésügyi hatóságnál terjeszthető elő. A bejelentés tartalmazza a) a bejelentő nevét, megnevezését, b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét, c) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, d) a bejelentés fajtáját, e) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását a bejelentéssel érintett építmények számának, típusának és rendeltetésének megjelölésével, f) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, számát és keltét, g) a bejelentő építtető aláírását és nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal, h) az építési és bontási bejelentéshez csatolt tervezői nyilatkozatot, vagy a használatbavételi bejelentéshez csatolt felelős műszaki vezető nyilatkozatot és i) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/B. §].   Tervdokumentáció helyett tervezői nyilatkozatot kell benyújtani   Láthatjuk, hogy a bejelentés tartalmi előírásai közül hiányzik a tervdokumentáció. A bejelentési eljárásban az építésügyi hatósághoz nem kötelező a tervdokumentáció benyújtása, azt a tervezői nyilatkozat pótolja.   A tervezői nyilatkozat tartalmazza: a) az építtető nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén megnevezését, b) a felelős tervező nevét, címét, jogosultsága számát, c) az építési tevékenység ca) megnevezését, cb) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, és cc) rövid leírását, jellemzőit, valamint d) a tervező nyilatkozatát arról, hogy da) a tervezett építési tevékenység az Engr. (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend.) előírásai szerint bejelentésköteles, a bejelentéshez előírt építészeti-műszaki dokumentáció elkészült és az abban általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, dc) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások, terhek és az ellenállások, valamint a teherbírás megállapítására, és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta, dd) az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel, de) egyeztetett-e az érintett közműszolgáltatókkal és mi az egyeztetés tartalma, df) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet, és dg) az általa tervezett építmény megfelel-e az energetikai követelményeknek és az ezt igazoló energetikai számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint elkészítette [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/B. §].   Mennyibe kerül a bejelentési eljárás?   A bejelentési eljárás illetéke 20 000 forint [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. pont].   Ügyintézési határidő nincs   Az általános értelembe vett ügyintézési határidő a bejelentési eljárásban nincs. Az építésügyi hatóság a bejelentés megérkezésétől számított tíz munkanapon belül a bejelentésben foglaltakat hivatalból nyilvántartásba veszi, és az erről szóló határozatában - a bejelentés fajtájától függően -tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a) a bejelentés alapján annak megtételétől számított legfeljebb hat hónapig folytatható építési vagy bontási tevékenység, ezt követően a tevékenység jogszerűen nem folytatható, befejezetlen építési vagy bontási tevékenység esetén a tevékenység folytatásához új bejelentést kell tenni, b) a bejelentett építési vagy bontási tevékenységtől 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint bejelentéshez kötött építési vagy bontási tevékenység végzésével eltérni csak ismételt bejelentés alapján lehet, és c) a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint bejelentéshez kötött építési tevékenység befejezését követően használatbavételi bejelentést kell tenni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/C. §].   Az építmény-nyilvántartásba vételről szóló határozatnak tartalmaznia kell: a) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, b) figyelmeztetést arra, hogy az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet, c) figyelmeztetést arra, hogy a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz be kell jelenteni, valamint d) a bejelentés előterjesztésének napját [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/C. §, 29. §].   Eltérő eljárási szabályok   A bejelentési eljárásra a Ket. szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha az Eljárási kódex külön hivatkozik rá (például a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre és a határidő számítására vonatkozó szabályait alkalmazni kell).   Mivel nem a Ket. alapján folyik a bejelentési eljárás, fontos kiemelni, hogy például az alábbiak nem jelennek meg az eljárásban: -          nincs ügyfél csak a bejelentést tévő (ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, és a Ket. szabályát alkalmazni kell, akkor az ügyfélen a bejelentést tevő építtetőt kell érteni); -          nincs a hatóságnak értesítési kötelezettsége (a 2009. október 1-je előtti szabály szerint az ingatlannal rendelkezni jogosultak értesítése volt mellőzhető, míg 2010. május végéig a bejelentőt nem, de a többi ügyfelet értesíteni kellett); -          nincs szakhatósági közreműködés [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/A. §].   A befejezést is be kell jelenteni!   Az építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a bejelentett építési és bontási tevékenység befejezését az építésügyi hatóságnak.   A felelős műszaki vezetői nyilatkozatnak az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakat, továbbá az érintett közműszolgáltatóval a követelmények teljesítése tekintetében lefolytatott egyeztetés eredményét kell tartalmaznia [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/B. §].   Kötelező ellenőrzés a hatály lejárta előtt   A bejelentést követően a hatóság nem köteles a bejelentésben foglaltak valóságtartalmát ellenőriznie, de ez megtiltva sincs, a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik a döntés az ellenőrzés szükségességéről.   Az elsőfokú építésügyi hatóság a bejelentett építési vagy bontási tevékenység folytatását vagy megvalósítását, illetve a bejelentett használatbavételt viszont - az éves építésügyi hatósági ellenőrzés keretében - legkésőbb a bejelentés hatályának lejártát követő százhúsz napon belül a helyszínen köteles ellenőrizni. Vagyis az utólagos ellenőrzést mindenképpen el kell végezni.   Az építésügyi hatóság a helyszíni ellenőrzéskor vizsgálja a bejelentésben és annak mellékleteiben foglaltak jogszerűségét és szakszerűségét, valamint hogy az elvégzett vagy folytatott tevékenység a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel-e. Ha az építésügyi hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy -          az építési vagy bontási tevékenységet bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően végezték, illetve -          a használatbavétel bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően valósult meg, a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerinti építésrendészeti eljárást folytatja le, a bejelentett tevékenységet vagy építményt - a fennmaradási engedélyezés esetét kivéve - törli a nyilvántartásból, és a szabálytalan építés jogkövetkezményeit alkalmazza [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 45/D. §].