TERVEZÉSI SZERZŐDÉS

TERVEZÉSI SZERZŐDÉS

Írta: dr. Jámbor Attila ügyvéd, főiskolai tanársegéd

2008.09.09.

Utolsó frissités ( 2009.03.22. )

2008. június 30-a óta a tervezési szerződéseket csak írásban lehet érvényesen megkötni, és a jogszabály a kötelező tartalmi elemeket is előírja. Mind az építtetőnek, mind a tervezőnek fontos tudnia, hogy milyen feltételeket kell és érdemes rendezni a tervezési szerződésben. A tervezési szerződés Fogalma: Tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Alanyai: Megrendelő (Építtető) - Vállalkozó (Tervező) Tárgya: Műszaki-gazdasági tervező munka elvégzése Alakszerűség: Nincs alakszerűséghez kötve (DE kiviteli tervekre vonatkozó szerződések 2008. június 30-a után kizárólag írásban köthetők) Ellenszolgáltatás megnevezése: vállalkozói díj [1959. évi IV. tv. 408. §]. A Kivitelezési kódex (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet) - hasonlóan az építési szerződésekhez - a tervezési szerződés kötelező írásba foglalását és meghatározott elemek szerepeltetését is előírja. Az alábbiak csak a kivitelezési dokumentáció elkészítésére szóló tervezési szerződésre vonatkoznak, az engedélyezési dokumentációkra nem. A jogszabály szerint a tervező a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt köteles készíteni (fontos, hogy rögzítésre került: csak jogerős és végrehajtható engedélyek és dokumentáció alapján lehessen ezt elkészíteni). Írásban csak azokat a szerződéseket kötelező megkötni - és így csak azon megállapodások érvényességi feltétele -, amelyek építésügyi hatósági engedélyhez kötött építményeket, építési tevékenységeket érintenek. Már itt jelezném, hogy 2008. január 1-jétől lépett hatályba az új Eljárási kódex (az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet), és ebben található meg az engedélyköteles és a bejelentéshez kötött tevékenységek listája. Az írásbeli szerződésben a szerződés tárgyát a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezésével, és a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával kell körülírni. Ezen túlmenően kötelező szerződéses elem a teljesítési határidő (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), valamint a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formája, módja, a fizetés módja és határideje is. A Kivitelezési kódex egyik kedvező rendelkezése a tervezők részére, hogy a kivitelezési dokumentációt - a tervezői nyilatkozattal együtt - csak a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően köteles átadni a megrendelőnek. Mivel a kifizetés utáni birtokbaadást jogszabály írja elő, így - elméletileg - a felek egyező akarattal sem állapodhatnának meg az utólagos fizetésben, de a tervezőknek mindenképpen érdemes az építtetővel (beruházás-lebonyolítóval) elolvastatni a Kivitelezési kódex 8. § (8) bekezdését. A tervezési szerződésre döntően a vállalkozási szerződés szabályait kell alkalmazni. Azt azonban itt is külön ki kell emelni, hogy a tervezési szerződés is eredménykötelem, vagyis a csak a tervek elkészítése jogosítja a tervezőt a tervezési díjra [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 8. §]. A műszaki-gazdasági tervezési munka fogalma A műszaki gyakorlatban alakult ki, hogy műszaki-gazdasági tervezési munka - az épület, műtárgy és más építmény építéséhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez, elmozdításához, illetőleg bontásához, továbbá a tereprendezéshez és parkosításhoz szükséges műszaki tervdokumentációk készítése, ideértve a beruházással kapcsolatos általános elrendezési (beépítési) terv készítését is; - az üzemi technológiai folyamatok, elrendezések, térbeli és működési kapcsolatok, üzemeltetési és létesítési szükségletek meghatározása; - a gép üzemi és egyéb berendezés gyártásához, elhelyezéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, átalakításához, áttelepítéséhez, illetőleg bontásához szükséges műszaki tervdokumentációk készítése; - a műszaki gazdasági tervezéssel kapcsolatos, ezt közvetlenül szolgáló geodéziai (terület-felmérési, földmérési) munka, talajfeltárás (talajmechanikai, geológiai, vízkutató és egyéb) munka és vizsgálat, továbbá az előtervezési művelet (adatfelvétel, vizsgálat, tanulmány, hely kijelölésével kapcsolatos tervek, beruházási javaslat, program stb.) elkészítése, valamint kisajátítási terv kidolgozása; - minden egyéb vállalkozásra irányuló műszaki, gazdasági, tervezési munka (tervek felülvizsgálata, átdolgozása, helyszínre alkalmazása, honosítása stb.)". (A Polgári Törvénykönyv magyarázata - KJK-KERSZÖV, Budapest, 2004., II. kötet) Mikor szerződésszerű egy terv? Az elkészített terv a szerződésben rögzítetteken túl az alábbi feltételeknek is meg kell felelniük ahhoz, hogy szerződésszerű teljesítésnek minősüljön: 1. műszaki követelmények, hatósági előírások (pl. nem megfelelő, ha a terv hibája miatt a hatóság jogerősen megtagadja az engedély kiadását), 2. esztétikai követelmények (környezetbe illeszkedés), 3. a gazdaságos kivitelezés követelménye, 4. a műemlék helyreállítása esetében az ilyen építkezéshez szükséges külön engedély kiadásának feltételei (lásd: GKT 65/1973. szám). A felek a szerződésben úgy is megállapodhatnak, hogy a tervező a terveket - a kivitelezéshez igazodva - fokozatos készíti el [1959. évi IV. tv. 409. §]. Mire használhatja a megrendelő a terveket? A terv a tervező szellemi alkotása, amellyel ő rendelkezhet. A megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja [1959. évi IV. tv. 409. §]. A tervező rendelkezésére bocsátott szellemi alkotások A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében - ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a tervező a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik; - ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik [1959. évi IV. tv. 410. §, 412. §]. A kellékszavatosság speciális szabályai A tervező is felelősséggel tartozik azért, hogy a tervei megfeleljenek a szerződésnek és egyéb követelményeknek. A hibás teljesítés esetében a megrendelő szavatossági jogokat (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás) érvényesíthet a tervezővel szemben. Az építési tervdokumentáció oszthatatlan szolgáltatásnak minősül, ezért a tervező a hiányos tervszolgáltatás esetén - a felek közötti részteljesítésben való megállapodás hiányában - tervezési díjat nem követelhet [1959. évi IV. tv. 317. §, 409. §] - lásd: BH1984. 281. A tervezési szerződés esetében annyiban különböznek a szavatossági előírások, hogy nem mindig a tervek átadásától kell számítani a szavatossági idő kezdetét. Ha ugyanis a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontja. Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három év után kezdődik meg, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó a tervet felülvizsgálja és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességéről, illetve a tervet áttervezi, a megrendelő pedig díjat fizet (korszerűségi felülvizsgálat). Jogszabály a korszerűségi felülvizsgálatot kötelezővé teheti. Ha a korszerűségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül a kivitelezés megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontjától kell számítani [1959. évi IV. tv. 410. §, 370. §]. Fontos: GK 54. szám I. A tervező a tervezési hibákért a megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a megrendelő a terveket teljesítésként elfogadta, és kivitelezés céljából továbbadta. A megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik. II. A műszaki tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítéssel tartozik, ha a megrendelőtől kapott tervek hibáját felismerhette, a megrendelőt azonban erre nem figyelmeztette, vagy a munkát a jogszabály tilalma ellenére elvégzi. A közös károkozásra vonatkozó szabályok (Ptk. 344. §) szerint az így keletkezett kár a tervező és a kivitelező között megosztható, de a megrendelővel szemben a felelősségük általában egyetemleges. A jogszavatosság speciális szabályai Anélkül, hogy a tervező a szerződésben vállalná, szavatol azért is, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza. Ez azokra az esetekre vonatkozik, ha valaki például nem saját munkáját, hanem más terveit adja át a megrendelőnek. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni, vagyis - ha a terv felhasználása kizárt: a megrendelő megfelelő határidő kitűzésével felhívhatja arra a tervezőt, hogy az akadályokat hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot; ha a határidő eredménytelenül telt el vagy a tervező ad megfelelő biztosítékot, a megrendelő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet; - ha a terv korlátozottan használható fel: a megrendelő megfelelő határidő kitűzésével felhívhatja a tervezőt arra, hogy tehermentesítse a tervet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges tervezési díj megfizetését, de meghatározott feltételek mellett a szerződéstől is elállhat, és kártérítést követelhet, vagy követelheti a tervezési díj megfelelő csökkentését [1959. évi IV. tv. 410. §, 370. §]. Érintett jogszabályok: 1959. évi IV. tv.;290/2007. (X. 31.) Korm. rend.;